Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

GED IO KSÍ'K K A NTO V SI. V«,XVKi.V, m L'HO «ti. • •Igléri •¡f • • ''SfeSsíiíl colviN, m i«üi»i •BP - % Sí. i 1 Sodródó emberek A Somogyi-könyvtár klilöngyiíjteményei — Kuriózumok A könyvtár a speciális érde klödésű látogatókat is szolgálja. Olyan gyűjteményekről lesz szó a következőkben, amelyeket tudatosan fejlesztenek most is; részben országos szakmai érdeklődésre tartanak számot, réseben a kuriozitások kedvelőinek állnak rendelkezésre. Gyuris Gyö rgy osztályvezető segített megismerkedni néhány jellegzetes da rabjukkal. A Somogyi-könyvtárban található a magyarországi Eszperantó Múzeum és Könyvtár, amely 1961 júliusában nyílt meg. Elsősorban a könyvtár jó hírének, és az eszperantó mozgalom szegedi hagyományainak köszönhetjük, hogy az országos intézmény városunkban otthonosult. A világon leginkább elterjedt mesterséges nemzetközi nyelvet, mint köztudomású, Zamenhof Lajos lengyel orvos alkotta meg 1887ben 1906-ban már megjelent Szegeden Alterburger Adolf: A nemzetközi nyelv kérdése és az eszperantó, mint a kérdés legjobb megoldása című munkája, az 1910-es években pedig sorozatban láttak itt napvilágot eszperantó könyvek. 1914-ben itt volt az eszperantisták kongreszszusa, majd megindult a Hungara Eszperantisto című kétnyelvű folyóirat. A város szülötte a mozgalom egyik legjelentősebb alakja. Baghy Gyula, aki a nyelv irodalmi rangjának megteremtéséért rendkívül sokat tett. Az országban nincs a szegedibél nagyobb eszperantó közgyűjtemény. A könyveken (3 ezer 500 kötet) és a folyóiratokon kívül gazdag fotóanyag, kéziratok, levelezőlapok, jelvények, érmék, zászlók és szobrok szolgálják a hazai és nemzetközi kutatógárdát. A könyvanyag katalógusa már elkészült (Gyuris György munkája), a folyóirat-katalógus kiadásra vár. A könyvtárban a nyelvészeti munkák mellett számos irodalmi mű fordítása és az eszperantó nyelven írt alkotások is megtalálhatók. Az egyik legelső magyar nyelvkönyv Kolozsvárott jelent meg 1898-ban; órzik a Zamenhof nyelvészeti munkáit és a levelezését tartalmazó köteteket. Igen érdekes az Angliában kiadott sorozat, amelynek darabjai a legkülönbözőbb nyelvekhez összeállított eszperantókulcsok. Az alapvető nyelvtani sajátosságok összefoglalása mellett tulajdonképpen k isszótárat tartalmaznak e kis alakú kötetek, a világnyelveken kívül például a bolgár, a katalán, a japán, a perzsa szavak eszperantó megfelelőit. Kalocsay Kálmán orvos és műfordító kétkötetes antológiája nagyon értékes darabja a gyűjteménynek; többek között Baudelaire. Verlain, Rimbaud. Ady, József Attila verseit, Shakespeare-szonetteket, Vergiliust olvashatják benne az eszperantisták. A nemzetközi irodalmak antológiáinak választéka is széles, még kínai, brazil és svájci válogatások is vannak, s természetesen a maeyar irodalom eszperantóra fordított értékeit tartalmazó kötet is. Gondolom, minden bibliofil gyönyörűségét lelné a milánói kiadású Danteösszes forgatásában: Giovanni Peterlongo a fordító, s Boticelliraizok díszítik a könvvet. Egyébkent Az Isteni színjáték egyik részletének volapük fordítását is megtaláljuk a gyűjteményben. (A volapük az idóval együtt szintén mesterséges nyelv, melyek azonban nem terjedtek el, mint az eszperantó, de a szegedi gyűjteményben ezeken a nyelveken megjelent kiadványok is helyet kaptak.) Az új könyvtárépületben önálló szobát kap az eszperantó könyvtár és múzeum, s várja a mozgalom mai szegedi és vidéki híveit. Az értőknek nem kevéssé érdekes és értékes a gyorsírászati gyűjtemény. A századfordulón Szeged volt a „szakma" országos központja: nemzetközi kongresszust és kiállítást is rendeztek a városban, erre Európa számos országából, a világ minden tájáról érkeztek folyóiratok, füzetnyomtatványok. A szegedi gyorsírók egyesülete 1919-ben adományozta az ország akkori leggazdagabb gyűjteményét a város könyvtárának — ahogy ezt Móra Ferenc az évi jelentésében ma is olvasható. (A gyorsírás úttörőjének Markovits Iván-' nak a szobrát 1907-ben állították.) A könyvanyag legrégibb darabját 1859-ben adták ki: Anion Künnert: Az írásnyelvről és gyorsírásról című munkáját. Kőnyomatmelléklete: írásminta. Móra írta a dátumot például arra a különleges albumra, amely az 1907-es női kereskedelmi tanfolyam résztvevőinek sztenogramjait őrzi. Katona Dávid a gyorsirászat szegedi jelese is a könyvtárnak adományozta gyűjteményét, köztük itteni gyorsírók albumba rendezett fényképeit. Igen sok folyóiratot is tartalmaz a gyűjtemény, köztük természetesen a hosszú életű „Szegedi gyorsíró" számait. A könyvtár gyűjti az összes megielent szakácskönyvet és kalendáriumot. A gasztronómia híveinek. de a kor- és helytörténet iránt érdeklődőknek is szívesen ajánljuk a szakácskönyvgyüjteménvt. melvnek 1795-böl való a legrégibb darabja. Sós Györgyné rendezte egységbe és dolgozta fel a Somoevi könyvállományától addig (1967) el nem különített anyagot, s talált sok-sok helyi érdekességre. Naptár és kalendárium már a Somogvi-hagvatékban is volt, széo számmal, persze. vallásos jellegűek. Később kerültek a Szabó lmréné által feldolgozott gyűjteménybe másféle évkönyvek is. mint például a vadászattal, mezőgazdasággal, sporttal foglalkozók. Az ízlés és a tudás változásai követhetők nvomon belőlük. laoiaikat forgatva, tanulságos művelődéstörténeti „utazásban" lehet részünk. A „legöregebb" az 1626-os évre szóló lőcsei kalendárium. Gárdonyi Géza szerkesztette az 1894-ben kiadott Örök-naptárt, s ki tudja, kicsoda az 1880-as szökőévre a „Szegedi Kis Képes naptárt"... SULYOK ERZSÉBET F

aluról jött a levél, keserű panasszal megrakva. Az van benne, hogy télvíz idején kilakoltattak egy asszonyt három gyermekével, és betették egy olyan miniatűr lakásba, amelynek szobája összesen kilenc négyzetméter. Akárhová fordul panaszával, a hivatalos áttételek megőrlik a lényeget: senki nem megy megnézni a lakást, a panaszt „illetékességből" visszaküldik a tanácsnak, ott választ írnak rá, hogy szoba, konyha és kamra is van benne. Az a lakás most is üres, amelyikből kénytelen-kelletlen kiköltöztek, legalább a telet megvárhatták volna. Előveszem a colstokot, és mérek. Ha az az aprócska szoba, amelyikben az írógépet verem, húsz centivel szélesebb lenne, akkor lenne kilenc négyzetméter. Mire egy cikket megírok, legalább kétszer kell szellőztetnem, különben megáll az agyamban a gondolat. Hová férne el ide négy ember? Ha élére fektetem őket, hogy a kályha is beférjen, akkor a kályha is előlük szívja el a levegőt. Nem írok tehát válaszlevelet, inkább indulok megnézni a házat és lakóit. Az ajtó zárva, nappal a család dolgozik. A szomszédban jóindulattal beszélnek róla, és embertelennek mondják ezt az eljárást. A fal külsején méregetve is világosan látszik, a lakás éppen olyan kicsi amilyennek a levél mondja. Nagy lehet az asszony bűne, ha ekkora slamasztikába esett. Vagy a félreértés lehet nagy. A tanácsiak azt mondják, olyan szerencsétlen eset ez, nem tehetnek róla. Az asszony és élettársa nagy kölcsönt vett föl régi háza rendbehozására, de a pénzt másra költötte, és a ház összedűlt. Szükségmegoldásként fölső nyomásra, de előre meghatározott ideig költöztették be őket az előző lakásba, szinte hónapról hónapra hosszabbították meg lakhatási engedélyüket. Pedagógus szolgálati lakás volt, az iskolának szüksége van rá, nem maradt más megoldás, el kellett rendelniük a kilakoltatást. Tudják jól, egyetlen embernek is csak átmenetileg felelne meg a mostani. A község nem rendelkezik egyetlen fölösleges, vagy csak ideiglenes megoldást is jelentő lakással. A három gyerekből kettő már nagykorú. Puhatolózott a tanács, legalább a nagyobbik fiú kaphatna-e lakásvásárlási kölcsönt, de azt a választ kapta, hogy nem, mert a család már adósa az OTP-nek. Egy darabig rágódunk ugyan rajta, hogy a nagykorúság jogi és anyagi függetlenséget is jelent, de ezen a szálon nem jutunk tovább. Induljunk inkább megkeresni a levélírót Azt mondja, amikor élettársa fölvette a kölcsönt két hétre rá fölbomlott a családi közösség, és nem sokkal később a férfi m°g is halt. A kölcsönből elkezdte ugyan alátalpalni a régi házat, de amíg az alapot erősítgette, lerogyott a tető. A papirosokat kezesként írta alá az asszony, tudja, hogy neki kellene törlesztenie a részleteket, csak éppen pénze nincsen rá. B

eszélgetés közben sok mindent megtudtunk a családról. Bár az asszony — szavai szerint — mindig dolgozott, állandó munkaviszonya csau egv hónapja van. Nagyobbik fiának is csak két éve, niásodik gyermeke otthagyta az üzemet, és kőműves mellé állt alkalmi munkásnak. Emberség dolgában, azt hiszem, nekünk nem kell a szomszédba mennünk — legföljebb a bürokrácia csavar rajta néha iszonyatosat —. de avval minden józan bellátású ember egyetért, annak nyújtsuk segítő kezünket, aki nem kerüli el a munkát. Dolgozzon tehát rendszeresen, és számíthat segítségre. Csakhogy a szegény embert az ág is húzza. Az asszony mostani órabére tizenöt forint, de ha elment sárgarépát és zöldséget szedni, negyvenöt vagy ötven forint is lehetett A kőműves mellett is jóval többet kereshet a fiú. mint az üzemben. Könnyű a békát a tóba ugrasztani, ha úgy is arra áll a feje — oda mentek, ahol többet kellett ugyan dolgozniuk. de jobban megérte. És ahol nem kell orvosi igazolás, ha otthon akarnak maradni. Réges-régi örökségét húzza magával a család, sodródik a perc parancsa szerint, és nem tudia megvetni a lábát. Állami lakás nincsen — és munkabíróknak rendszeres munka nélkül ne is legven —. kölcsön nélkül csak milliomosék építkezhetnek, körbezárult tehát a család körül a kerítés. Ha eddig tisztán látunk, meg kell kockáztatnunk előre is nézni. Ha tovább sodródik a három gyerek, kilenc hónap múlva, vagy két év múlva újratermelik a nyomorúságot: az ő gyerekeik is sodródnak. Jó lenne segíteni, ha tudnánk, hogy a munka felé segítjük őket, éa nem az ellenkező irányba. Marad tehát egy esztendőre szóló jó tanács. Az aszszony úgy nyilatkozik, mostani munkahelyén jól érzi magát, és főnökei is jót mondanak róla. Tartson ki mindenképpen, mert tovább lépni csak innen lehet. Kevesebb pénzét egészítse ki inkább szombati különmunka bérével. de mindenképpen maradion. Kőműves mellett dolgozó gyereke is keressen állandó munkát magának, mert jövőjét neki is meg kell alapoznia. De ha már belekóstolt a malterosszakmába, rakja be téglával mostani szükséglakásuk tornácát: egy szobát nyerhet vele. A nagyobbik pedig maradion helyén, mert jóindulatban nincsen hiány. Igaz, fordítania kell szokásán. Főnöke azt mondja, annyi baj Van csak. hogv néha háromszor kell szólni, hogv elvégezze föladatát. Kérem, szokjon hozzá, hogy rendszeres munkánál egy figyelmeztetés is sok. Nézze meg társait, de csak azokat kövesse, akiket követnie érdemes. Sodródás ellen más orvosság nincsen, meg kell! kapaszkodni. és partra kell vergődni! S

zép a jó tanács, de az a lakás akkor is kicsi, és ez a család saját erejéből akkor se tud kikecmeregni belőle, ha minden tagja rendesen dolgozik. Az OTP-t megértem, nem ad hitelt, mert az előzőt se tudja behajtani. Tudomásul kell vennünk, hogy pérrzintézet. és nem jótékonysági egyesület. Találnunk kell azonban jogrendszerünkben olyan pontot, amely nem a bibilai hetedíziglen törvénye szerint bünteti az apák vétkét. A kiindulópont természetesen az lehet, hogy a gyermekek se kövessék az apák vétkéti Megkapaszkodni is, partra vergődni is csak rendszeresen végzett munkával, mindig megbízható emberként lehet. Óriási erő kell hozzá, hogy egv nehéz tárgyat fölemeljünk, mert a természet törvényei ellenünk dolgoznak. Az ember fölemelkedése legalább ilyen nehéz, ha a szokás törvényei dolgoznak ellene. Fönnmaradnunk is nehéz, de más lehetőségünk nincsen, neki kell veselkednünk. HORVÁTH DEZSŐ „Rómáról jut eszembe.. 29. A Forum Romanum Hajdanában az egész világbirodalom szíve a Forum Romanum volt. Itt kaptak helyet a hivatalok, itt tartották a politikai gyűléseket, itt zajlottak le a törvényszéki tárgyalások. A szellemi nagyságok, poliikusok, államférfiak, hadvezérek Dályáia innen indult el. itt ismerte meg nevüket a nyilvánosság. Sok név került innen a világtörténelem lapjaira. Balzac azt írja, hogv a forumon fél órát merengeni több bölcsességet jelent, mint máshol éveket tölteni. Valóban, van min merengeni ezen a fényes és sötét évszázadokat átvészelt helyen. A történelem gyakran egészen más színpadot szemel ki magának, mint amilyet bármilyen színigazgató elgondolna, s ha van bizonyság arra, hogy a megtelepedés helye kiválasztásának nem a környezet, a földrajzi helyzet a legfőbb tényezője. hanem az ember, akkor erre a fórum jó tanúságtétel. A hajdani mocsaras, lápos terület délkeleti oldalán volt a szószék, ahol például Cicero aratta I szónoki babérait. A szónoki emelvényt hajóorral díszítették, latin nevét is innen kapta (rostrum). Közelében található a lapis niger, egy fekete, négyszögletű kő, amely a hagyomány szerint Romulus sírját fedte. Ki tudja? A fekete kő és az itt látható legrégibb, máig is megfejthetetlen latin felirat egy lépcsős lejáratú föld alatti helyiségben latható. A feliratot állítólag alulról felfelé kell olvasni. Csak szavakat sikerült eddig megfejteni belőle. A történeti források szerint talán törvénysértőkről, szent hely meggyalázói elleni törvényről szól. A Capitólium tövében ma is látható a két helyiségből álló börtön. A felsőt roburnak nevezték, mert tölgyfával bélelték ki. míg az alsó a hírhedt Tullianum nevet kapta, mert alatta forrás (Tullius) vagy vízgyűjtő medence volt. Itt végezték ki az állam ellenségeit, például Jugurta numídiai királyt és Catilina főrangú cinkosait. A fórum délkeleti részén, a legmélyebb pontján, a Cloaca Maxima vitte a talajvizet a Tiberisbe. A csupán egy nagy, négyszögletes teremből álló Curiában zajlottak le a szavazások. A terem két oldalán márvány ülőkék: egyik oldalon az igennel, másik oldalon a nemmel szavazók részére. Közel a Curiához. ott áll Foca helytartó oszlopa. előtte pedig a fórum legkésőbben lecsapolt mocsármaradványa, a Lacus Curtius látható. Ehhez az a legenda fűződik, hogy ott megnyílt a föld. amely, a jósiat szerint, akkor záródik öszsze, ha egy lovas lovával, fegyverzetével beledobja magát a vízbe. A lovagot, aki ezt véghez vitte, Curtiusnak hívták. Domitianus császár szobrának csak a talapzata látható, rajta lova patáinak nyoma. Halála után az „átkozott emlékű" császár szobrát ledöntötték. A ló felemeli negyedik lábát. így a talapzaton csak három lábnyom látható. A Basilica Iulia padozatán játéktáblák bevésett nyomait fedezhetjük fel. Hegyes, pohár formájú edényből dobták rá ezekre az érméket. Az nyert, aki a legtöbb számot érte el, vagy akinek minden száma hatos volt. Sok diadalmenet színhelye volt a kikövezett főutca, a Via Sacra, amely ma is látható. Mellette áll a Vesta szüzek , épülete és szentélye. Itt őrizték a szent lágot, hogy el ne aludjon. A hat. Róma előkelő családjából származó Vesta szűznek harminc évig kellett a szent lángot őriznie. Nem volt szabad addig férjhez menniük. Ha közülük valaki megtévedt. azt élve eltemették. A kultikus épületek mellett elegáns épületekben a kereskedők kínálták áruikat, pénzváltók pengették márványlapon az érméket. TIMÁRNÉ MAKKÁR ERZSÉBET I