Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

5 Péntek, 1984. március 30. Búcsú Sárközi Istvántól Ma. pénteken helyezik örök. nyugalomra Kaposvárott dr. Sárközi István kandidátust, a Móra Ferenc Múzeum tudományos főmunkatársát. aki március 2-án, tragikus körülmények között hunyt el.- A Zala megyei Tófej községben indult életpályája 1930-ban, s 53 év múltán Szegeden zárult. Nehéz gyermekkor után 1954be»i kitüntetéssel végzett a SwDvjetuniöban. a Kazanyi Állami Pedagógiai Intézetének történelmi szakán. Szegeden doktorált 1968bern. majd 1972-ben védte meg kandiaatusi értekezését az ellenforradalmi rendszer népiskolai politikájáról, melyet később az Akadémiai Kiadó kónyvalakban is megjelentetett. Több mint 15 évig oktatott szegedi egyetemeken és főiskolákon, 1970 óta kutatóként dolgozott a JATE központi könyvtárában, majd a Csongrád megyei Levéltárban, végül a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Széles körű oktatói, kutatói tevékenysége mellett nevéhez fűződik az ópusztaszeri iskolamúzeum berendezésének összegyűjtése és a kiállítás megrendezése. 1947-ben lépett be a kom munista pártba — helytállásáért 1957-ben a MunkásParaszt Hatalomért kitüntetesben részesült. Az akkor vállalt ügyet haláláig szívvel, lélekkel szolgálta. Lelkiismeretes munkájával minden energiáját a vállalt feladatok megoldáséra áldozta. Móra Ferenc Muzenm Önállóan a külpiacon Jelenleg 226 vállalat és szövetkezet foglalkozik külkereskedelemmel; ebből — leszámítva a szakkülkereskedelmi vállalatokat — az önálló külkereskedelmi jogot kapott termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek száma eléri a száznyolcvanat. A külpiaci önállósítás folyamata az utóbbi években gyorsult fei, 1981. óta több mint 60 vállalat és szövetkezet kapott engedélyt arra, hogy maga intézze külkereskedelmi ügyleteit A tapasztalatok — amelyek összességükben kedvezőek — arra utalnak, hogy mindenekelőtt azok a vállalatok tudnak élni az új lehetőséggel, amelyek korábban is szervezetten és előrelátóan gazdálkodtak. Csepp és kavics Kiállítási napló Két Szegedhez kötődő fiatal művész bemutatkozó tárlata látható ezekben a napokban. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában a Szegedi Nemzeti Színház díszlettervezője, Ék Erzsébet teszi le névjegyét, a József Attila Tudományegyetem klubjában pedig a nemregiben városunkba települt textiltervező, Nánay Szilamér mutatja be festményeit. vegyes technikával készült lapjait Különös véletlen: mindketten egy-egy jelképes motívum bűvkörében dolgoznak, egy-egy szimbólum köré formálják monpattanás előtti formáját idézi. Ezt a motívumot helyezi képeinek ellentmondásos felületeire. Valamennyi festményén ugyanis világok vetélkednek, a káosz és a rend, az érzelem és a logika, az organikus természet és a geometrikus szigorúság, a vonzó és az ijesztő, a természetes és a mesterséges ellentmondásaiból igyekszik kicsiholni cseppben sűrűsödő emberjelének reményét küzdelmét, kihívását Izgalmas felületein kétféle kódolás szembesül: a természet génekbe zárt üzenete és a danivalójukat Ék Erzsébet a komputerek lyukkartyar^dkavicsok szerelmese, Nánay szere. Ketseg nem férhet, Szila mér egy tágabb asszo- Nana^ Szllamer műve" eiációkat rejlő , jelképet, a szi világában, .kire voksol. cseppformát szembesíti vilá- Mindezt a mély emberi tarrellentmondásaivál. talmakat hordozó művészi elkötelezettséget nagyon differenciált, színekben választékos, felületi megoldásokban gazdag képein éri el. Van egy grafikai sorozata, mely nagy méretű textiljeinek előmunkálataiként is fölfogható. Példamutató az a következetesség, a téma öszszes variációjának kibontása, mely ezeken a fűzött, festett, vonalkázott grafikákon tetten érhető. Ék Erzsébet saját kezűleg írt egyik kiállítási „üzenetén" ez olvasható: „Minden alkotást om) az elmúlásról szól." Nánay minden munkája a megmaradás reményét hordozza. Véletlen-e, ha szimpátiám az övé?! Tandi Lajos Újabb barátságot ápoló közösségek MSZBT-tanácskozás Szegeden A Magyar—Szovjet Baráti ka társa néhány fontos, min- következő feladatokat. KiTársaság megyei munkabi- denekelőtt a Szovletunióval emelte, hogv megvénk imzottsága tegnap délután kapcsolatos gazdasági kér- maron 56 MSZBT tagcsoSzegeden. az MSZMP Csöng- désrői beszélt. Említette a portjának tevékenysége forád megyei Oktatási Igaz- hamarosan sorra kerülő lyamatos. eavre színesebbé gató6ágának épületében ülést legfelsőbb szintű KGST gaz- válik, lendületesen feilődik. tartott. Ezen részt vett dr. daságl tanácskozást. „ Azt. Köszönhető ez a pártszerveSebe János, a megyei oátí- hogy gazdasági eredménye- zetek céltudatos és áteonbizotteág osztályvezetője. ink elérésében milyen jelen- dolt iránvítóniunká iának. Katanics Sándor, az MSZBT tős segítséget kapunk a segítőkészségének. A mozgaOrszágos Elnökségének Szovjetuniótól. Egvéb. a köl- lom ió kapcsolatokat alakiképviseletében. Reménvik csönos előnyök alapján tott ki a társadalmi és töIstván a munkabizottság megvalósított egvüttműkö- megszervezetekkel. Jó nétagja köszöntötte a résztve- désrői beszélt, mint például hánv példát említett arra. vöket, értékelte a múlt a fogyasztási cikkek cseréié, hogv ezeket az átfogó gonévben végzett munkát, maid áruházi napok. valamint dolatokat megvénk dolgozói. Garainé Csanádi Mária a megvénken belül a kábel- a alkalmazottai diákiai hemegvei pártbizottság mun- textilipar és a tudományos „.',,...' , w katársa fűzött szóbeli ki- munkában megvalósítható*™1 valtiak valóra a hetegészítést a megyei munka- kooperációról. Dr. Lengyel köznapok során, bizottság idei munkatervére Zsolt a Juhász Gvula Ta- Dr. Sebe János foglalta tett javaslathoz. E program- nárkéoző Főiskola tanszék- össze az elhangzottakat barnai kapcsolatban Bokányi vezető tanára, főigazgató- mutatva a következő időszak Dezsőné. dr. Fenyvesi Ist- helyettes kulturális kancsó- eddiginél is igényesebb ván. Sturez Mártonná. Ró- latainkat elemezte. A SZO- MSZBT munkájának lehetőzsa Dezsőné. Bóka István, és TE. a JATE. a természettu- ségeit. Befejezésül Katanics Fiedler Károly, az MSZBT dománvi karok, a Biológiai Sándor adta át a táreviuOrszágos Elnökségének mun- Központ és a főiskolák tan- talmakat — amelyekről az katársa mondták el vélemé- székeiken keresztül tartanak MSZBT megvei munkabinvüket és javaslataikat Ga- élő és hasznos kancsolatot zottsága döntött — Hunvarainé Csanádi Mária válasza az Odessza területi és szov- di Lászlónénak. a szegedi után a jelenlevők a kiegé- ietunióbeü társintézmények- munkabizottság tagjának, szítésekkel elfogadták a ia- kel. Dr. Sebe János a for- Gál Antalnak, a csongrádi vaslatot. Ezután kiemelkedő málódó és a megleró. erő- TBV főművezetőjének. RiMSZBT-m unkát végző akti- södő testvérvárosi és test- m(i Imrénének. a szentesi visták jutalmazásáról hatá- vérmesvei kapcsolatokról Erősáramú Szakközépiskola, roztak. Végül Reménvik számolt be. Hajdú Gábornak, a makói István bejelentette, hogv az Ezután Garainé Csanádi 601. Ipari Szakmunkásképző MSZBT Országos Elnöksége Mária értékelte az elmúlt Intézet. valamint Ónódi döntése alaoián április 4-től évben megyénkben vég- Szűcs Istvánnak, a vásárhea makói József Attila Gim- zett " magvar—szoviet ba- lvi Aliimín>umszerkezetek názium és a Maros Cipő- rátságot ánnló mun- Gyára MSZBT tagcsoportja ipari Szövetkezet kollektívái kát. és vázolta a soron ügyvezető elnökének, ápolhatják hivatalosan elÍS- ^^^m^mmmm^i^^—mmmi^—mmmmm^^^^^—m—mmm Ék Erzsébet már kiállításra invitáló meghívóján is tanúbizonyságot tesz az őtlet iránti vonzódásáról. Nevéhez kapcsolódva olyan •zavakat gyűjtött sorba, »melyek ÉK-re végződtek. Ügy tűnik, e sorozatokhoz fűződő kötődése más területeken ie jelentkezik. Kiállításának alapvetően fő motívuma a kavics. No meg, mintegy puha gondonkahang, kísérőként a vaskos filc. Ovidiust hívja segítségül és igazolásként: „Kőnél nincs komorabb, / hullámmái semmi sem lágyabb, / mégis a lassú víz / vájja a sziklakövet." Mindent elkövet, hogy a valóban szép formájú, gyönyörű erezésű, finom színű kavicsainak valami jelképes értelmet adjon, fáradozásait nem kíséri teljes siker. Tegye bár kavicsait filegyűjteményébe, próbálja — Amerigo Tot A mag apoteózisa című domborművűnek mintájára — beszorítani „a születés, a jövő, az elvetett mag reménye" divatos skatulyájába, rakja bár kóalbumába, kavicsantikváriumába. igencsak ellenáll a fölhasznált tárgy a művészi szándéknak. Pedig még egy fotósorozattal is megerősítette. s feljegyzéseivel is igyekezett eligazító útmutatásokat adni a látogatóknak. A kavics kavics maradt, a filc filc, s Ék Erzsébetről megtudtuk, milyen érzékeny egy ötletre, hány variánst képes készíteni egy témára, de hogy milyen képzőművész, azt legfeljebb sejthetjük. Nánay Szilamér következetesebb. érzékenyebb és érzelmesebb alkat. Kitalált magának é is egy jelet, nevezzük cseppformának, mely kepeinek során szinte minden alkalommal visszatér, s hol egy mag képzetét, hol egy sejt duzzadó ábráját. hol egy emteorléhetőaég rehol egy. Gazdasági munkaközösség az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban meg- kozást tartanak számon, és tették az első leneseket a szamuk szinte hónapról hóvállalati gazdasági munka- napra növekszik, összefügközösségek; átütő sikert egy- gésben azzal, hogy az élelelőre ipég nem mondhatnak miszerioarnak ebben az ágamagukénak. Ám bebizonyo- zatában különösen nagy sodott. hogy a munkaközös- szükség yan a részfoivamaségek korábban nemegyszer tok tökéletesítésére, megoldhatatlannak bizonyult m^^^msm^^^mmmmmmmmm feladatokat viszonylag hamar valósítanak meg. Mindenekelőtt a régi gépek felújításánál Úí üzemrészek, részlegek építésénél, általában a vállalatok szűkös termelési lehetőségeinek bővítésénél érnek el ió eredményeket — ezt igazolta a MÉM és az ÉDOSZ együttes értékelése. Az elemzés szerint 1982ben az élelmiszeriparban 2200 résztvevővel 177 munltaközösség működött, egy évre rá már 307-et tartottak számon és a szervezetekben négyezren tevékenykedtek. A munkaközösségek termelésének értéke egv év alatt 120ról 400 millió forintra emelkedett Ez az eredmény önmagában nem valamiféle kiemelkedő teljesítmény, hiszen az élelmiszeripar egyéves termelésének értéke 230 milliárd forintot tesz ki. Ám a munkaközösségek az üzemeknek műszaki szempontból gyakran kritikus helyein vállaltak munkát. így teljesítményük nagv hasznot hoz. Annál is inkább, mert a legtöbb helyen hosszú évekig nem találtak szerződéses partnert a műszaki berendezések felújítására vagy a „külső" vállalkozók olyan összegeket kértek, amelyeket az üzemek — a szűkös fejlesztési alap miatt — nem tudtak teljesíteni. Érdekesen alakul a munkaközösségek száma a szakágazatokban. A legtöbb munkaközösség a húsiparmert úi tagcsoportként megyénkben a magyar—szoviet barátságot. * Ezután rendezte meg az MSZMP Csongrád megvei bizottsága propaganda és művelődési osztálya az MSZBT tagcsoportok és a munkájukat segítő irányító pártszervezetek titkárainak megyei tanácskozását az oktatási igazgatóság előadótermében. Dr. Sebe János köszöntötte a resztvevőket, maid dr. Kanyó Ferenc, az oktatási igazgatósás vezetője tájékoztatót tartott a Szovjetunió bel- és külpolitikájáról. Ebben hangsúlyozta. hogv néoünk. országunk Szovjetunióhoz való viszonya. testvéri kötődése sorskérdésünk • Szólt az aktuális politikai kérdésekről. kiemelve a Szovjetunió következetes békepolitikáiát. Ezután Perlési Jóasef. a megvei pártbizottság munAz áprilisi Körösi Csorna Sándorra, a szerint megírt műre hfvjulc tibetisztika megalapítójára— föl a figyelmet (Csurka Istszületésének kétszázad!k év- ván: Fényes karácsony, JóMegjelent a Csongrád megyei útikönyv A könyvtárak és könyves- egykor és ma meghatározó boltok polcain mindeddig szerephez jutottak. Ám hahasztalan keresett kötetet szonnal forgathatják e könyv vehet kézbe a jövőhét elejétől az érdeklődő olvasó. Egyelőre a Szeged Victor Hugó utcai ban, később már a boltokban és utcai árusítóknál megvásárolható lesz Csongrád megyei útikönyv, mészeti adottságainak megA régóta nélkülözött, tágabb ismertetésével. Minden bilapjait még a megyehatáron belül élők is, — seregnyi ötTourist letet meríthetnek például irodájá- szabad idejük eltöltéséhez. Egyebek között a lehetséges is kirándulóhelyek, e táj műa emlékeinek, karakteres terkörnyezetünk földrajzi, tör- zonnyal lesznek olyanok, téneti. gazdasági, kulturálisszellemi, valamint forgalmi sajátosságait egységes szerkezetben bemutató könyv — sajtó alá rendezte a Panorama — a napokban hagyta el a pontos, szép munkát végző győri akik első lapjától az utolsóidegen- ig figyelmesen végigolvassák az utikönyvet, s lesznek, akik csak az őket érdeklő fejezeteket böngészik át: Fel fog tűnni nyilván az olvasók mindkét típusának a kötet frissessége. (Csak egy Széchenyi Nyomdát. Még példa: noha a kézirat szerépp időben ahhoz, hogy az kesztése az elmúlt év júliuŰtazás '84 című idegenfor- sában lezárult, a közigazgaesóctsepp bas atekufc. Kt 62 kiswattal- Iről, aaeiyek a táá eksteoen galmi szakkiállítás és vásár látogatói is kezükbe vehessék. Elsősorban a Csongrád megyébe látogató „idegeneKnek". a hazaj látogatóknak, turistáknak szolgai hasznos tájékoztatással az útikönyv, rövid, de tartalmas összefoglalást adva mindazokról a folyamatokról-, törtenésektási átszervezés, a járásede megszűnésének ténye mégis helyet kapott a könyvben.) A Csongrád megyei úti- | hette meg. Jakabosrói könyv szerzői: Blazovtch László. Nikolényi István. Somorjai Ferenc és Sugataghy Ödönné, a fényképeket Somogyi Károlyné es Székely Tamás, a térképeket Balogh Klara készítette. Megjelent tízezer példányban. fordulóján — nagyobb öszszeállítással emlékezik a Tiszatáj. Rána-Tas András professzor arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi Körösi Csorna rendkívüli népszerűségének titka. Elsőként az új, európai tudományág megalapítását említi, a tibeti nyelv és kultúra felfedezésének nagy horderejű tudományos teljesítményét. Ez a 19. században nemcsak szellemi kíváncsiságot elégített ki, hanem „nagyobb hatalmi érdekeket is szolgált". A népszerűség másik lehetséges magyarázata a buddhizmus tibeti változatának megismertetése. A harmadik, fontosabbnak lát6zó ok „Csorna eredeti célja, a magyarság keleti eredetének kutatása"., Ez azonban — mint ismeretes — nem vezetett eredményre. Azoknak van-e igazuk, akik a 19. századi magyar történelem „romantikus emberképének megtestesítőjét" látják Csornában? Bizonyos, hogy a székelymagyar kutató élete körül is sok a titokzatosság. Különkülön — fejtegeti Róna-Tas —e sok magyarázat egyike sem fogadható el, együtt azonban megközelítik az igazságot. Tardy Lajos a magyarság Fekete-tenger melléki és Kaukázus vidéki nyomait rekonstruálja ,.Madj zsari rabszolgák nyomában" című tanulmányóban. I 1972 őszén egy Jakabos Ödön nevű kézdivásárhelyi fiatalember öt -dollárral a zsebében elindult Indiába, s vonaton, alkalmi gépkocsin, hajón és gyalog végigjárta azokat, a helyeket, ahol annak idején Körösi Csorna is megfordult. A nagy utazás emlékeiből később könyvet írt, az útinapló megjelenését azonban már nem érGál| falvi György szeretettel megrajzolt portréját olvashatjuk. Az Indiai útinapló című kötetről pedig Kovács István ír. Az összeállítást egy — Torma József által gyűjtött i — baskír népmese zárja. 1 Két drámaian feszes, a klasszikus novella szabalyai kai Anna: Doktorvilág). Kiemeljük az áprilisi számból Csoóri Sándor. Baka István és Páskóndi Géza. valamint a „Kilencek" (Utassy József, Kiss Benedek, Kovács István, Rózsa Endre és a többiek) legújjabb verseit. A „Kilencekről", nemrég megjelent antológiájukról (Elérhetetlen föld II.) ugyanebben a számban Szakolczay Lajos tanulmánya olvasható. Utassy költészetében — írja Szakolczay — minden olyan érték megvan, mely a csoport legjobbjait jellemzi; „biztos ítélőerő, morális tan tás, formaérzékenység". „Jórészt neki köszönhető, hogy a hetvenes évek zűrzavarában, mely olykor-olykor a nemzettudatot is kemény próbák elé állította. fölhangozhatott a nemzedékét reprezentáló tiszta hang .. ." Jánosy István a fiatalon elhunyt Herbszt Zoltánról írt szép esszét. A tehetséges költő ezekben a napokban lenne 25 éves. A Tiszajárásban Tóth Béla újabb állomása egy kellemetlen nevű helység. Döge. Itt a tizenhatkötetes meseíróval, ölbey Irénnel beszélget, s találkozik egy „élő, eleven mesefával" is. De amit az öreg mesélő elősorol. az „a keserű valóságból kopog össze". Nem kell az alma. azt mondják, csak ráfizetés van vele. Az idős férfi így panaszkodik: „Traktorokkal tépjük ki a fájdalomtól sikongató fákat. (...] Hogv ez mikor válik mesévé. én tán meg sem érem." A Tanulmány rovatban Márkus Béla az első Illyésmonográfia (Izsák József: Illyés Gyula költői világképe) némely megállapításával vitázik. — A Magyar Játékszín-sorozatban Ablonczy László öze Lajossal készített interjút. Többek között a szentesi szülői házról, a régi Nemzeti Színházról, a mai magyar drámákról beszél itt öze. Minden mondata a szakmai igényességet és tisztességet sugározza. A Tiszatáj áprilisi számát Szenti Erna graíikai tUua/iraljax.