Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

^l&lkO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fr XiDELMA8YAR0RSZA6 MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 51; evfolyanl 76. szám 1984; március 30: péntek Ara: 1,40 forint Ülést tartott a megyei tanács Teanao. csütörtökön Szegeden. Szabó Sándor megyei tanácselnök vezetésével ülésezett Csongrád megye tanácsa. Munkájában részt vett Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese is. Az ülésteremben ott voltak a megye országgyűlési képviselői, a városok, a városi jogú nagyközségek állami és társadalmi életének vezető képviselői, az egyes napirendekhez meghívott intézmények, vállalatok igazgatói. A testület először megvitatta és elfogadta Szabó Sándor előterjesztésében a végrehajtó bizottság két tanácsülés Közötti tevékenységéről és a fontosabb tárgyalásokról szóló beszámolót. Dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese ismertette a műit évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról készült jelentést. Szabó Jánosné tanácselnök-helvettes a fogyasztói érdekvédelem alakulásáról szóló beszámolót terjesztette elő. E napirend megvitatásában részt vett Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Dr. Kakuszi Lászlónak, a megvei NEB elnökének előterjesztése után a testület jóváhagyta a megvei népi ellenőrzési bizottság idei munkatervét. Dr. Kemenes Béla. az ügyrendi bizottság elnöke a megvei tanács és szervei, szervezeti, működési szabályzatára tett javaslatot. amelyet a testület elfogadott. Végül a tanács személyi kérdésekben is döntött: dr. Kulcsár Sándort, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetőjét nyugdíjba vonulása alkalmából, érdemei elismerésével felmentene beosztásából. és osztályvezetővé május elsejétől dr. Gábor Erzsébetet kinevezte. Szabó Sándor bejelentette: nyugdíjba vonult a polgári védelem megvei parancsnoka, öze János is. és Tóth Istvánt nevezték ki a helyére. A tanácsülés interpellációkkal zárult. Dudás Kálmán (Ollés) felvetésére Gulyás Antal, az építési és vízügyi osztály vezetője írásban válaszolt. Gát László (Csongrád) tanácstag annak érdekében interpellált, hogy az általános iskola alsó tagozatában is tegyék rendszeressé a testnevelést. Költségvetés, fejlesztés A megyei tanács megállapította. hogv a lakosság ellátása a nehézségek ellenére tavaly is kielégítő volt. a célkitűzések többsége teljesült. Az alapellátást sikerült a korábbi színvonalon tartani, örvendetes, hogy az egészségügyi ellátás tovább fejlődött. Szegeden egy általános és egy gyermekorvosi, Makón. Hódmezővásárhelyen egy-egy általános orvosi. Deszken egv új fogorvosi körzetet alakították ki. Több helyen a szakorvosi idő növelésével csökkentették a zsúfoltságot. Az egt%zségügyj Intézmények műszerállománya gyarapodott, és növekedett a gyógyszervásárlásra fordított öszszeg is. Az oktatásügy az elmúlt évben nagy erőpróbát állt ki. mivel az általános iskolák tanulólétszáma emelkedett, ezért növekedett a zsúfoltság. A fejlesztési lehetőségeket elemezve a tanács arra az álláspontra jutott, hogy a kedvező eredmények mellett nem csekélyek a gondok, igy például feszültségek jelentkeztek a magánerős lakásépítés területén. A családiház-építés a javuló telekellátás ellenére is a számított mennyiség alatt maradt. A terv szerint megfelelően alakult a célcsoportos lakásépítés. Egyébként a helyi tanácsok is nagy erőfeszítést tettek az állami telekkínálat javítására, tavaly 1114 portát alakítottak ki. és fokozták a közművesítést. A magánerős lakásépítés lelassulásában közrejátszott a vásárlóerő csökkenése. és bizonyos építőanyagok hiánya. (A tanácsi gazdálkodás múlt évi eredményeire még visszatérünk lapunk hasábjain.) E téma napirendi vitájában felszólalt Márki Ibolya (Rúzsa), és a számvizsgáló bizottság nevében hangsúlyozta. sajnálatos, hogy az iskolaépítést nem lehetett gyorsítani. Kovács Sándor, az SZMT titkára arról beszélt, hogy a tervszerű gazdálkodás feltételei biztosítottak voltak, és ezért az alapellátás is zökkenőmentes. Felszólalásában kitért a lakásépítés körülményeire, hangsúlyozta, hogy a növekvő arak miatt a fiatalok nehezebben jutnak otthonhoz. Felhívta a helyi tanácsok figyelmét arra, hogy a környezetvédelemre. a tisztaságra nagyobb gondot fordítsanak. Földesi Ferenc íHódmezővásárhely) a tanieremépítés helyzetéről beszélt. dr. Kutiván Rezső (Szeged) a társadalmi munka jelentőségét húzta alá. rámutatva arra. hogv csak úgy lehet megnyerni a lakosság többségét, ha a célkitűzések mindenütt világosak és egyértelműek. Binecz Sándor (Makó) felvetette, és kérte, hogy Makón a jelenleginél több célcsoportos lakás épüljön. A felvetésekre dr. Petrik István válaszolt. volt a kínálat. Ám a vendéglátásban is kedvezően alakult az ételforgalom. Ruházati cikkekből sok esetben nem tudták a differenciált keresletet kielégíteni. A dinamikus forgalomnövekedés ellenére a vegyesiparcikkeknél feszültségek mutatkoztak. bizonyos építőanyagokat hiába keresett a lakosság. A vásárlási körülményeket javította az a tény hogy az elmúlt három évben a kiskereskedelmi bolti és a vendéglátói alapterület 17 ezer négyzetméterrel növekedett. Lényeges változást eredményezett a kereskedelemben, hogy 1981161 bevezették a szerződéses üzemeltetést. Jelenleg 429 üzlet működik ebben a formában. Az ellátást javította a kisiparosok táborának bővülése is. A területi ellátási különbségek felszámolásában azonban ennek ellenére sem sikerült előrelépni. A kereskedelmi és szolgáltató egységek munkája a lakosság döntő többségének megelégedését váltotta ki. ugyanakkor sokszor jogosan kifogásolják a visszásságokat. a hiányosságokat, az erkölcstelen jelenségeket. A kereskedelemben a jogi szabályozás megfelelően szolgálja a fogyasztók érdekeit. A fogyasztási szolgáltatásoknál azonban az érdekvédelem nem kielégítő. Korrupciós jelenségek, árumanipulációk .mérgezik" a vásárlók közérzetét. Előfordul, megvesztegetik a szállítókat egyes üzletek, magánkereskedők, hogy hiánycikkhez jussanak. Gyakori panasz, az állami üzletekben nem kapható bizonyos áru. C6ak a magánkereskedőknél, de magasabb áron. Egyes esetekben ,,áremelés előtt" bolti készletet vásárolnak fel magánkereskedők. melyet később felemelt áron, magas haszonnal értékesítenek. A hiánycikkeket nem ritkán a raktárból értékesítik csúszópénzért. Az előjegyzéses megrendelés — az áruellátási bizonytalanságok miatt — e jelenséget nem szorította vissza kellő mértékben. A TüZÉP-telepeknél előfordul. hogy az épitőanyagutalványokat magánfuvarosok vásárolják fel, és nagy haszonnal értékesítik. Egyes szolgáltatási ágaknál rendszeres „a borravaló kikényszerítése''. A vásárlók megkárosítása gyakori a boltokban és a vendéglátó üzletekben. A többletelszámolás, helytelen mérés, súlycsonkítás. árdrágítás, az árfeltüntetés hiánya, minőségrontás aránya évek óta alig változik. A szolgáltatásoknál az elvégzett munkával arányban nem álló díj felszámolása fedezhető fel egyes szakmáknál. Számos esetben előfordul, az eladók, szolgáltatók udvariatlanok stb. A kereskedelem területén tavaly a felelősségre vonás aránya közel 30 százalékkal volt magasabb, mint 1980ban. A negatívumok csokorba gyűjtése ellenére a megyej tanács jogosan úgy foglalt állást, hogy a kereskedelmi dolgozók döntő többsége tisztességes, . becsületes. jó szákember, ám a fogyasztói érdekvédelem miatt is a jövőben tovább kell fokozni az ellenőrzéseket. Vélemények, javaslatok Érzékenyebbek a vásárlók A feszítettebb gazdasági körülmények között differenciálódtak a fogyasztói Igények, és nagyobb a vásárlók érzékenysége. A korábbiaknál indulatosabban és gyorsabban regálnak érdekeinek sérelmére. A párt-, tanácsi és társadalmi szervek az elmúlt időszakban rendszeresen foglalkoztak a lakosság áruellátásával, a szolgáltatás helyzetével, és a feszültségek ellenere a gazdasági. szervezési intézkedések ellensúlyozták a gondokat. Biztosították az alapvető cikkek ellátását és a szolgáltatás színvonalának megőrzését. Természetes dolog, hogy ez a téma napjainkban bárhol és bármilyen helyzetben — így a tanácsülésen is — nagy érdeklődést vált ki. A testület képet kapott arról, hogy az alapvető élelmiszerekből mennyire kiegyensúlyozott A fogj,-ásztól érdekvédelem napirendi vitájában először Regőczi István (Szeged) kért szót. A kereskedelmi bizottság tapasztalatait ismertetve kifejtette: a fogyasztói érdekvédelem javult. és a társadalmi ellenőrzés is jobb. A vásárlók megfelelő információkat kapnak érdekeik védelmében. Felhívta a figyelmet arra hogy a szállításban dolgozók pontosabban végezzék munkájukat, és a szolgáltatások ellenőrzését rendszeresebbé kell tenni. Más fölszólalókhoz hasonlóan hangsúlyozta, a kereskedelmi dolgozók többsége tisztességes munkát végez. Vecsernyés Ferenc (Pusztamérges) elsőrendű célként a hiánygazdálkodás felszámolását említette, mert ez a legjobb fogyasztói érdekvédelem. Ocskó Imre (Kistelek) rámutatott arra. hogv az ellátás miatt nincs mit szégyenkezni. Ám a fogyasztói érdeknek a termelés területén is jobban érvényre kellene jutnia. Sajnálattal beszélt arról, hogy a hiánycikkek száma növekszik, sok a minőségi reklamáció, és először a nagykereskedelemnek kellene a mércét magasabbra állítani, és kiszűrni a gyönge minőségi árukat. Szólt a kereskedelmi dolgozók helyzetéről, alacsony fizetésükről. Javasolta hogy a forgalmi érdekeltséget kellene növelni Aláhúzta, hogy a legjobb fogyasztói érdekvédelem a megfelelő árukínálat. Nagy Andiás (Hódmezővásárhely) a csúszópénz káros hatásáról beszélt. Kopasz Józsefné, a fogyasztók megyei tanácsának elnöke vásárlók megkárosításáról szólt. Igv például megemlítette, hogv az előhűtött csirke csak első osztályú árért kerül forgalomba. pedig tollas, szakadt a bőre. A hentesárunál gyakran zsíros rész kerül a sovány húshoz, még a gépsonkánál is. A párizsi minősége 60kat romlott. A boltok nem ügyelnek a szavatosságra. Dr. Kakuszi László az ellenőrzések összehangolásáról, Kakuszi Géza, a Szelka igazgatója a híradástechnikai szolgáltatások helyzetéről beszélt. Még mindig megoldatlan az alkatrészek folyamatos beszerzése. Selmeczt iM.iosné a fogyasztói érdekvédelem országos helyzetét ismertette. Tavaly több volt a szabálytalanság, mint 1982-ben. Ez a statisztika annak is köszönhető, hogy alaposabbak az ellenőrzések. Hangsúlyozta az áruelójegyzések fontosságát, amelyben egyelőre nincs eredmény. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hiánycikkek körét a határforgalmi árucsere bővítésével lehet csökkenteni. A felvetésekre Szabó Jánosné válaszolt. H. M. Tárgyalt a Minisztertanács A posta helyzete, teendői A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Willi Stophnak. a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Eszerint 1984. április 1-től a vállalatok meghatározott köre központi támogatásban részesül a melegüzemi bérpótlék bevezetéséhez, illetve a három és több műszakban foglalkoztatottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók bérpótlékának emeléséhez. A központi támogatásban részesíthető vállalatok körét és a támogatás mértékét, valamint annak feltételeit a felügyeleti szervek az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve ¿'lapítják meg. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevékenységét. Megállapította, hogv a posta munkája javult. szélesedett szolgáltatásainak köre. a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igénveket. A Minisztertanács meghatározta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló feladatait. A kormánv határozott a Kiváló és Érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. r Állami támogatás a műszakpótlék emeléséhez A Minisztertanács csütörtöki ülésén hozott bérpolitikai intézkedések szerint a vállalatok és a szövetkezetele április 1-től központi támogatást kaphatnak a harmadik és a további műszakokban. valamint a folytonos munkarendben dolgozók műszakpótlékának felemeléséhez illetve a melegüzemi pótlék bevezetéséhez. A műszakpótlék emelése és a melegüzemi pótlék bevezetése nem kötelező, csak lehetőség. aminek megvalósításáról a vállalatok maguk döntenek. Az intézkedés várhatóan 400 ezer dolgozót érint, s célia. hogv a másokéhoz kénest kedvezőtlenebb időbeosztással. nehezebb munkakörülmények között dolgozók munkáját anyagilag a korábbiaknál is iobban elismerjék. Mindez enyhíthet az érintett vállalatok munkaerőgondjain is. A gépek jobb kihasználása érdekében a vállalatok 1977 óta ösztönzik pótlékkal dolgozóikat a több műszakos munka vállalására. A második műszakért általában az alapbér 20 százalékát. a harmadik műszakért pedig 40 százalékát fizetik a dolgozóknak. Ugyancsak műszakpótlék illeti meg azokat a munkásokat akik folyamatosan termelő üzemben dolgoznak. éiiel-naDDal. szombaton és vasárnap is ellátiák teendőiket. A folyamatos munkarendben dolgozók pótlékát a vállalatok a iogszabálv adta keretek között, egymástól eltérő módon átlaDÍtiák meg E műszakpótlék bevezetésekor a nagyobb kereseti lehetőség miatt sokan vállalták a váltott munkarendet, még a viszonylag kedvezőtlenebb munkakörülmények ellenére is. Az elmúlt években azonban a pótlék veszített vonzerejéből. A nagyobb terhet vállaló dolgozók fokozottabb anyagi elismerését a kormánv a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is szükségesnek tartja. A felemelt műszakpótlélc és a melegüzemi pótlék fizetéséhez szükséges összeget a vállalatoknak és a szövetkezeteknek elsősorban gazdálkodásuk eredményéből kell biztosítaniuk, emellett azonban központi támogatást kaphatnak, amit csakis erre a célra használhatnak fel. Támogatásban azok a vállalatok részesülhetnek. amelyeknél jelentős a három és több műszakban, illetve melegüzemi munkakörben foglalkoztatottak aránva. és ahol a munkaerő megtartása fontos népgazdasági érdek A támogatásban részesülő vállalatokat és a támogatás mértékét — széles körű érdekegyeztetés keretében az érintett szakmai szakszervezetekkel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a Magvar Kereskedelmi Kamarával együttműködve — aa ágazati minisztériumok határozzák meg. A vállalatok a műszakpótlék felemeléséről, és a melegüzemi pótlék bevezetéséről a szakszervezeti szervekkel közösen döntenek, annak mértékét, feltételeit, s az érintett, munkaköröket a kollektív szerződésben rögzítik. A békéért, a hazáért Egyházak képviselőinek országos találkozója A magvarországi egyházak és felekezetek képviselői — Lé kai László bíboros, prímás érsek és Bartha Tibor református püspök, zsinati lelkészi elnök elnökletével tegnap országos találkozót tartottak a Parlamentben. A két rendező szerv az Országos Béketanács katolikus bizottsága és a múlt év decemberében alakult egyházközi békebizottsáaa. A délelőtt kezdődött tanácskozáson megvitatták az egyházak és felekezetek felelősségét a békéért, a hazáért és az emberiségért. Részletes tudósításunk a 3. oldalon.