Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

Csütörtök, "1984. március 1. 3 Formatervezés! pályázatra benevezett termékekből rendeztek kiállítást az Ipar! Reklám és Propaganda Vállalat bemutatótermében. Az 5. alkalommal meghirdetett pályázatra 94 pályázó, 160 munkáját küldte el a ruházatipar. a bútoripar, a híradástechnika- és műszeripar különböző területeiről. Képünkön: a minta azonos. A gumimatrac, a párna, a terítő a Budaprint terméke • B ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökletével szerdán ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője; megjelent és felszólalt Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője és Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke is. A KISZ Központi Bizottsága Kovác$ Jenőnek, a KB titkárának szóbeli kiegészítése után előterjesztést vitatott meg és fogadott el a KISZ ideológiai munkájának javításával összefüggő feladatokról. A dokumentum megállapítja: a KISZ egyik legidőszerűbb teendője, hogy ifjúságunkat megnyerje annak a programnak, melyet pártunk a gazdasági és társadalmi életben szükséges változások megvalósítására alakított ki. Az ifjúsági szövetség működjék közre a szocializmus megvalósulásának folyamatáról alkotott hitelesebb kép kialakításában. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága Szórádi Sándor titkár előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az ifjúsági szövetség környezetvédelmi feladatairól szóló határozatot. Ennek alapján a KISZ jövőben aktívabb szerepet kíván vállalni a természet megóvásában, a környezet tudatos alakításában, amiben helyzeténél, életkoMéregről — szelíden ötletgazdát kerestünk a január 20-án megjelent Csörög a telefon rovatunkban. Jólesett az egy hónap múltán jött tájékoztató amely szűkebb környékünk legilletékesebb intézményében fogalmazódott. Hiszen ami késik, nem múlik. Végtére is mindegy, mikor a jó tanács, a megmaradt vagy lejárt szavatosságú permetszerek, s azok göngyölegeinek megsemmisítéséhez. Lényeg, hogy legyen hasznos ötlet. Tehát levelet kaptunk, de az csupán tájékoztató értékű. Megtudtam ebből, hogy három MÉM-rendelet, illetve utasítás (43/ 1968, 26/1982, 14/1974). valamint egy minisztertanácsi rendelet (56/1981) létezik. amelyek a környezet óvása érdekében adattak ki. Ne essen félreértés: nem kívánom, hogy a nevezett szabályok pontos szövegét küldjék ugyanis azok csupán azt közlik, hogy mit nem szabad, inkább olyan ió tanácsot hiányolok, amely azt mondaná, miként és hol lehet a kénytelen-kelletlen megmaradt mérgeket és dobozokat biztonságosan megsemmisíteni. Néhány javaslat a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás leveléből: alapvető szabály, hogy növényvédő szert bármilyen kis mértékben is — saját hatáskörben — tilos megsemmisíteni, vagyis égetni, elásni, vízbe szórni. (Ezt megírtuk mi is.) Vásároljunk takarékosan, tehát csak annyit, amenynyi kell. s ha mégis kimarad. lejár a szavatosság. azt permetezzük ki (szavatosság=biztos hatószer, lejárt szavatosság= vígan él a károsító). A kiürült csomagolóanyagokat úgy tisztítsuk meg, hogy azokban ne maradjon növényvédő szer, így a lakossági szeméttel kidobhatjuk (körülményesnek, s főleg bizonytalannak tűnik az eljárás). Mások levelét is várjuk, főleg a mérgeket biztonságosan megsemmisítő ötletekkel. Talán a kiskertekhez kirakott, kifejezetten szennyező anyagokat gyűjtő alkalmatosság is segítene a dolgon! A. S. ránál fogva az ifjúság különösen érdekelt. A KISZ KB döntése: lét" rehozza az ifjúsági környezetvédelmi tanácsot. A testület megvitatta és elfogadta a KISZ-szervek és -intézmények, valamint az úttörőelnökségek 1984. évi költségvetését, amelyet Nyitrai István KB-titkár terjesztett elő. Végezetül a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. Kovács Jenőt, érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt felmentette titkári tisztségéből, központi bizottsági, intéző bizottsági és titkársági tagsága alól; Ernőd Pétert kooptálta a Központi Bizottság tagjai sorába és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává, az intéző bizottság és a titkárság tagjává. A Központi Bizottság Barabás Miklóst — akit az Országos Béketanács főtitkárává választott — érdemei elismerése mellett felmentette titkársági tagsága alól; Cserveny Vilmost, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a titkárság tagjává, és megbízta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkári teendőinek ellátásával. Jó, hogy létezik hazánkban kisipar, örvendetes, hogy egyre virágzik, hogy egyre több tagot számlál a szegedi szervezet is. Örül az ember szíve, ha arról olvas, egyre nagyobb számban munkálkodnak kisiparosok a lakosság szolgálatában, önmagában ez a tudat is elég lenne, hogy békésen hajtsuk álomra a fejünket: beázhatunk alul, fölül, jöhet égszakadás, földindulás, csőrepedés, lekophat a cipőnk sarka, kitörhet az asztal lába. sebaj; kisiparosok lesik óhajunkat-sóhajunkat munkára készen. De jaj, csak ne érje ingó és ingatlan dolgainkat semminemű baleset, ne akarja senki emberfia építeni, szépíteni meglevő lakását, újat építeni meg éppenséggel csak az merj en, akinek lelki erejét igen bőven mérte a természet. Mert azért igaz, ami igaz, szerencsés az, aki megszorulván, tisztességes mesteremberre talál, olyanra, aki udvarlás és tetemes előleg nélkül értő munkát ad reális ár fejében, a megígért határidőre. Tisztelet és megbecsülés illeti az ilyen iparosokat, egytől egyig. Kár lenne tagadni azonban, hogy akadnak, akik a magukra és hivatásukra adó szakemberek jó hírnevét is kockára teszik felelőtlen, tessék-lássék munkájukkal. Z. L. nem is azért keresett föl a napokban, mert hogy segítséget remél reménytelen helyzetében. Ha ríiáf az ő 'jóhláiéműségét bánja 39 ezer forintja — mondta'—, továbbadja „drága'' tapasztalait, nehogy más is hiába fusson a pénze utón. Történt még augusztusban, hogy Z. L. elment a KIOSZ lakáskarbantartó szolgálatához, kőműves kisiparost keresve egy 12 1 négyzetméteres pincehelyiség kialakításához. Az ajánlott H. T.-vel meg is állapodtak: a műszaki leírás és a terv alapján 2—3 hét alatt elkészíti a pincét és a tetején levő teraszt. Az eredmény? Több hétig elhúzódó figyelmetlen, rendszertelen „munka", de rendszeres italozás: nem csoda, ha elméretezték az alapbetont és föl kellett szedniük. A szigetelő fal kétszer is bedőlt, egyszer ezt is lebontották. A fő tartófal görbére „sikeredett", így a kért téglafugázás sem végezhető el rajta. Elmaradt a főépület falának megrendelt szakaszos erősítése is; megjelent rajta egy repedés. A pince fölött kiépített terasz betonja kézzel szétmorzsolható, a kőműves a megrendelő kérése ellenére sem tette bele a megfelelő mennyiségű cementet. Mindezek után H. T. — zsebében az apránként fölvett 30 ezer forinttal — új munkát vállalt, s felé sem nézett Z. L.-nek. Kérdésére azt felelte, kc ressen más kőművest. 2. A népi ellenőrzés vizsgálatai A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap, szerdán Szegeden tartott ülésén megvitatta és elfogadta az idei munkatervét. A népi ellenőrzés 1984es feladatai között szerepel a lakóházjavítúsi program eddigi eredményeinek számbavétele, a közművelődési törvény egyes rendelkezései végrehajtásának utóvizsgálata. Az országos vizsgálati témákhoz kapcsolódva a megyei NEB továbbá azt is tervezi, hogy felméri a szakmunkásképzés helyzetét, a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiai korszerűsítés lehetőségeinek kiaknázását A megyei kezdeményezésű vizsgálatok között említhető: a népi ellenőrök feltérképezik, hogy a 40 órás munkahétre miként tértek át a vállalatok, intézmények, milyen a műszaki fejlesztés sikere a gépiparban, milyen a lakosság áruellátása, a szolgáltatás helyzete, miként alakul a fogyasztók érdekvédelme — hogy csali a legfontosabb tervezett témákat említsük. A megyei NEB az idei ellenőrzési tervét jóváhagyásra a Csongrád megyei tanács soron következő ülése elé terjeszti. Mit tesz ilyenkor a cserben hagyott „áldozat", ha már volt olyan balga, hogy ezért a munkáért még fizetett is? Panaszbejelentést ír a KIOSZ címére. A jegyzőkönyv szerint a szakmai bizottság a panasznak teljes egészében helyt adott, és kötelezte a kisiparost, hogy 30 napon belül fizessen ki 30 ezer forintot a megrendelőnek a munkák kijavítására. Ugyanakkor figyelmeztette a bizottság H. T.-t, hogy a jövőben csak javító, szolgáltató tevékenységet végezhet, új épület kivitelezéséré nem vállalkozhat. Ha ezután hasonló szakmai panasz merül föl ellene, „fegyelmi úton" vonják felelősségre. Most csak figyelmeztették, méghozzá olyan indokkal, amely igazságérzetünk alapján szigorúbb büntetést érdemelt volna: „H. T. olyan munkát vállalt, amelyre működési engedélye nem jogosít föl." (Hogyan ajánlhatta akkor a KIOSZ?) „A vállalt munkát szakszerűtlenül, a szakmai előírásoknak nem megfelelően végezte el. Munkájával veszélyeztette a már korábban elkészült épület állagát. A döntésnél figyelembe vette a bizottsága szakértő által megállapított hiányosságokat, melyeket a kisiparos a tárgyalás során elismert, és azt, hogy a munka végzése közben a kisiparos és segítőtársai rendszeresén italoztak, botrányos magatartást' tanúsítottak." Tekintettel arra, hogy H. T. érdemtelenül vett ki 30 ezer forintot a megrendelő pénztárcájából, s ezt a tetemes összeget a mai napig sem adta vissza, bizony igen enyhe megtorlás ez az ..ejnye-ejnye", aligha van riasztó, nevelő hatása a hasonló módon munkálkodó iparosok körében. Mi erről a KlOSZ-titkár véleménye? „A KIOSZ csak erkölcsi felelősségrevonásra jogosult, ennek is megvannak a fokozatai. Először figyelmeztetésben részesítik a vétő kisiparost, két egymást követő panasz után fegyelmit kaphat, a következő lépés a kizárás. Ez esetben penze a panaszos csak bírósági úton hajthatja be pénzét, erre nekünk nincs jogkörünk." A megrendelő egyelőre arra gyűjti a pénzt, hogy másik iparossal rendbe hozassa azt, amit az előző elrontott. Óvakodik attól, hogy veszteségeit még pereskedés költségeivel és idegölő cívódásokkal növelje. Azt hittem, közös alap-' állásról tárgyalunk, amikor fölkerestem a KlOSZ-titkárt, és később a szakmai bizottság elnökhelyettesit, azt hittem, ahhoz nem fér kétség, ki ebben az ügyben az áldozat. Némiképp meglepődtem, amikor mindketten — „emberismeretére" apellálva — elmarasztalták a megrendelőt, mondván : ilyen kőművessel — mármint, aki italozik —nem lett volna szabad kezdenie. (De, ha egyszer a KIOSZ bízik benne, működési engedélyt ad neki, sőt ajánlja...?) Aztán elhangzott egy olyan mondat is: „Szegény, szerencsétlen, csóró ember ez a H. T., nem tudja az visszafizetni azt a pénzt." Hogy kit illet a sajnálat, a tények ismeretében, döntse el az olvasó. Azon azonhan illetékes helyen is el kellene gondolkodni, hogy milyen szigorúbb eszközökkel lehetne megkövetelni minden kisiparostól a szakmai tudást, az emberi tartást, az egész kisipari tevékenységre fényt vető, tisztességes munkát örvendetes; már állam-' polgári jog, hogy valaki „kiváltsa az ipart". Hihetnénk, a kisiparosok számának növekedésével fejünk sem fáj majd a fejletlen lakossági szolgáltatások miatt. Csakhogy elegendő-e csupán kétéves szakmai gyakorlat igazolása a működési engedélyhez, nem hígul-e föl hozzá nem értő, tisztesség és szakmai tudás híján levő emberekkel az igényes mesterek közössége? Nem megy-e a mennyiség a minőség rovására? Jó hírű kisiparosok mondják: önvédelemből is helyes lenne, ha a működési engedélyt is mestervizsgához kötnék, akár az iparengedélyt. S ez talán nem lenne fölösleges döntés a megrendelők védelme szempontjából sem. Chikán Ágnes A Bők helyzete a közös gazdaságokban A mezőgazdasági szövetkezetek egymilliós tagságának 40 százaléka nő; helyzetüket, élet- és munkakörülményeik alakulását vitatta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége szerdai ülésén. Amint a testület elé terjesztett írásos beszámolóból kitűnt; az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek többsége a nehezebbé vált gazdasági feltételek között is további erőfeszítéseket tett a nők helyzetének, életés munkakörülményeinek javítására. Szélesedett a nők foglalkoztatási lehetősége. ennek nyomán 1980 óta 18 százalékról 23 százalékra emelkedett a 30 éven aluli nők aránya. Emelkedett a nők jövedelme is. ám átlagkeresetük alacsonyabb a férfiakénál. A szövetkezetek választott testületeiben növekedett a nők aránya, országosan eléri a 30 százalékot A tapasztalat szerint a nők legszívesebben — a nőbizottság mellett — a szociális bizottságban tevékenykednek. Ebből következően mind több szövetkezetben megszüntetik a szociális bizottságokat, és feladatukat, hatáskörüket a nőbizottságra ruházzák. E gyakorlattal azonban — mutatott rá az elnökség — nem minden tekintetben lehet egyetérteni, mivel így a nőbizottság tevékenysége sok esetben a szociálpolitikai munkára szűkül le. Az elmúlt években tovább javult a tsz-dolgozók, köztük a nők élet- és munkakörülménye. A vitában felszólalt Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta: a nők munkavállalása és anyai hivatása nem kerülhet ellentétbe egymással. Rugalmas módszerekkel — például bedolgozói munkalehetőséggel — is szükséges támogatni kettős hivatásuk összeegyez-; tetőét,