Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

Csőfart ok, 1984. március 22. 5 A kulturális beruházásokról Napjainkban egyik aggód- zakra- szánt összegek átme- ban töltött időre kell képesí­feltett és épp ezért gyak- neti zsugorodását mégiscsak tenie tanulóik Olyan időkre, ran elhangzó kérdése, hogy könnyebb elviselni, mint amikor az át- és továbbkép­gazdasági helvzetünk nehéz- anyagi életszínvonalunk stag- zés riem kivétel, hanem öt­ségeánek következményeit'a nálását. Végül is minden a , tízévente ismétlődő, álitalá­kultúra milyen mértékben gazdasági állapotainktól nos gyakorlat lesz. A köve­sinyM meg: képesek va­gyunk-e legalább megőrizni a nemzeti jövedelemből a kultúrára fordított részese­dés eddigi arányát. Kultúrán persze — első hallásra függ — folytatódik a gondo- telményekkel lépést tartó, korszerű közismereti anyag, a széles körű szakelméleti és szakmai alap biztosítása te­hát jogos és ugyancsak alap­vető igény oktatásunkkal szemben. Nem szorul külö­nösebb bizonygatásra, hogy a latmenet. Csakhogy e levezetés még­sem hibátlan. Mert igaz ugyan, hogy egy új színház, könyvtár, mozi hatását nem hajlamosak vagyunk csupán lehet közvetlenül a hasznos­a színházat, könyvtárat, egy- ság, a hatékonyság szem­szóval a közművelődési tevé- pontjai szerint megmérni, de követelmények csak jól kon­kenység intézményeit érte- még ezekre a bizonyos mér- dicionált oktatási rendszer, nL Kétségtelen, hogy imnd- cék szerint nélkülözhető be- a folyamatos tartalmi refor­ezek fontos elemei a kultú- ruházásokra is ott lenne az rmokra sokirányúan — anya­rónak. Van azonban a kul- önmagáért helytálló indok- gilag is — ösztönzött peda­túra fogalmának egy tágabb lás: hatékonyabb gazdasági gógus képes eleget tenni, értelmezése is, amelybe szel- tevékenység csak a kultúra Még kevésbé kíván kimer lemi javaink gyarapítása és bázisán valósulhat meg, mert rítő magyarázatot gazdaság azaz újratermelése a tudo- az új minőségek hordozója a és tudomány kapcsolata, mány és az oktatás is bele- gazdaság területén is maga Szerencsére a természet- és tartozik. Ha manapság kul- az ember. műszaki tudományok fej­túra és gazdaság viszonyát * lesztésére szánt összegek oly­kedvezőtlen gazdasági hely- Sokkal nyilvánvalóbb a kor látványosan is vissza­zetűnk szempontjából latol- közvetlen összefüggés, ha a igazolják befektetésük jogos­gatjuk, célszerű a kultúra kultúrának egy olyan ki- ságát. De a látszólag keves­tágabb értelemben vett hasz- emelten fontos elemét vizs- bé produktív társadalorotu­nálata, hiszen a szorongó gáljuk, mint amilyen az ok- dományok fejlesztésére irá­kérdések is a kultúra egé- tatás. Az oktatási tevékeny- nyúló beruházások ésszerű­szere vonatkoznak. ség, mint szellemi újrater- ségéhez sem férhet kétség, * melésünk fundamentuma, el- legföljebb a fontossági sor­Nehéz helyzetekben rend- választhatatlanul kapcsolódik renden érdemes vitatkozni, szerint a lehetőleg azonnal gazdaságunk hatékonyabb Gazdasági, de egész társa­ható, gyorsan megtérülő, te- működésének kérdéseihez, dalmi életünk korszerűsité­hát látványos gyógymód kí- Nemcsak arról van szó, hogy se nagymértékben függ az e nálkoznak kézenfekvő meg- az oktatásnak mindenkori területeken folytatott munka oldásként. Ha heveny prob- feladata a napi igények szín- minőségétől, Valóságunk lémáink jelenleg gazdasági vonalas kielégítése. Sokkal jellegűek, logikus, hogy meg- inkább és elsősorban arról, levő és számba vehető erőfor- hogy az oktatás képes lesz-e rásainkat ide összpontosít- felkészíteni az új nemzedé­suk, akár egyéb, a pillanat ket a jövő feladataira a jövő törvényei szerint kevésbé követelményeinek- megfele­fontos területek rovására is lően. Ez a kérdés az oktatási — vélekedhetnek sokan, lo- tevékenység valamennyi gikailag látszólag teljesen szitjét érinti, már az óvodá­jobb megismerése, ponto­sabb értése, a szocialista de­mokrácia kibontakozása, gazdaságirányításunk ál­landó korszerűsítése mind olyan feladatok, amelyek megoldása elképzelhetetlen a magas színvonalon végzett társadalomkutatói tevé­hibátlanul. Ha nem is ör- tói kezdve a különböző isko- kenység nélkül, vendetes, mindenesetre ma- latípusokon át egészen a * gyarázható lépés, hogy egye- munkahelyi étr és tovább­bek közt a kultúrára fordít- képzésig, ható összegekből is lefara- A mai iskolának ugyanis gunk egy keveset. A színhá- 35—40 éves aktív, munká­Of ffíSm ami nincs Színes, szinkronizált vas. Nem azért, mert min­olasz film. Irta: Amendola denkit addig ütnek benne az Corbueci. Fényképezte: újdonsült mesehősök, amíg . . , „ _ meleg, hanem mert nem art­Luigj Kuveiller. Zene: hat neki idő és krltikus Oceans együttes. Rendezte: felemelt helyár és a meg­Sergio Corbucci. Főbb sze- szokottsáe idővel mégiscsak álmosító monotóniája: él és tündöklik örökkön-örök­ké. ámen. replők: Bud Spencer, Te­rence Hill. Akadnak bizonyos eviden­ciák. amelyek nélkül tán Nincs mit tenni, bele kell törődni, mint az influenza­nem is élet az élet. Például: járványba vagy a libanoni ha Bud Spencer. akkor az helyzetbe. S ha a végén még csakis és kizárólag csattogó- az is kiderüL hogy az előbb buffogó. sajátos stílusban tá- igazinak, maid hamisnak lalt pofonparádé. lezserül hitt dollármilliók (mi más elegáns és lazán linkóci csir- lehetne kincs a huszadik kefogászat. És elvétve szelle- században, avagy neveljük mes. gyakrabban fárasztóan csak megfelelő eszmei ala­bugyuta, nagyjából a 10—12 DOn gyermekeinket) mégis­évesek humorérzékének és csak valódiak, az egzotikus kalandfilmigényének megfe- csendes-óceánj szigeten to­lelö história, ahol pénz nem vább időző hőseink láttán számít, csak a szórakozás, már csak azon szurkolha­ugyebár. tunk: ugyan meddig bírják És van a többé-kevésbé maid a csinos bennszülött örök társ. Terence Hill, lányok hula-huláiát. A hu­kettes számú la-hula nem semmi, tudjuk, kéz a kézben, de megnyugtatásul közlöm: biztos, hogy nem nagyon so­káig. Nem olyan élvhajhász fiúk úgvis. mint igazságosztó, ha kell a Piedone. ha kell (mint ezúttal), a Charlie ne­vet viselő, enyhén eléfántoid alkatú, behízott szemű, szőr- ők. Bud ugvan nem az a ki­mók néomesehőssel. ötödike- fejezett ' fogyókúrareklám, sek kedvencével. Sandokan Terence meg igyekszik pó­legnagyobb vetélytársával. A tolni ebbéli hiányosságait (e kérdés mindössze az: vajh' filmben különösen intelli­meddig lehet fokozni. sőt gens: csak enni szeret, lehe­egváltalán fenntartani még tóleg a másét, no meg ve­azt a kaptafát, amire irigy- rekedni) — de azért lehet lésre méltó magabiztossággal számítani rájuk. Rövidesen húzogatják a jó öreg Bud újra jelentkeznek. És ez ez­éltetői és fenntartói az ötle- után már mindig így lesz. teket. nontosabban. amiket Boldogan ütnek és ütnek, ők apnak tartanak? amig csak meg nem halnak. Ügv tűnik, a Kincs, ami Itt a vége. fuss a moziba! mncs láttán nláne. hogv ez Vaev ? közeléből? a íüroUDus olyan, min* a Pmaankas lásalá Nehezen védhető tehát az a szemlélet, amely a fenti területeken kívánna — úgy­mond — takarékoskodni. A közművelődésre, az oktatás­ra, a tudományos munkára, azaz a kultúrára fordított beruházások ügye még a pil­lanat logikája szerint sem el­hanyagolható. sőt nagyon is sürgető és aktuális kérdés. Megválaszolása — bármi­lyen nehéznek tűnjön is a kompromisszum — mind­annyiunk közös, bár látha­tatlan érdeke. G. B. Japán zenei est A magyar—japán kulturá. lis egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkal­mából japán tradicionális zenei estet rendeznek ma, csütörtökön este fél 8 órá­tól a Bartók Béla művelő­dési központban — japán előadóművészek közremű­ködésével. Tanulságos eszmecsere Magyar és szovjet filozófusok a marxista oktatásról A napokban magyar és szerűsítésére tett Intézkedé- lyozni az oktatás folyamatá­szovjet tudósok, oktatók és seket. G. G. szakemberek vitatták meg a Szovjetunió Kvaszov. a felsőoktatási marxizmus—leninizmus ók- minisztériumának osztály­vezetője arról szólt, hogy tatásának eredményeit, le. hetőségeit és feladatait a felsőoktatásban. A hazai egyetemi oktatók és kuta- jövendő tők megbeszélésére tizen­han; mi a szerepe az erköl­csi nevelés egészében az etika tanításának; milyen a hatásfoka, melyek a lehető­náluk hogyan látják és mi- ségei stb? Nagy terjedelem­lyen módszerekkel segítik a ben foglalkoztunk a mai polgári filozófiákkal és azok kritikájával. összefoglalva megállapítható, hogy ered­szakemberek mar­xista—leninista felkészíté­négyen érkeztek a Szovjet- sét és kommunistává neve. unióból. Budapesten tartót- lését. Előadásában kitért ményes és tanulságos talál. általános kérdésekre is, töb- kozót zártunk. Meggyőzödé­bek között elmondta, hogy sünk, hogy ez a fórum jól ták a plenáris ülést, majd szekciókban folyt a munka Miskolcon a tudományos a szocializmus építése hosz- szolgálta a kölcsönös meg­értést, és alapot nyújt a további együttműködéshez. szocializmus, Pécsett a po- szú és árnyalt, sok össze­litikai gazdaságtan, Szege­den pedig a filozófia okta­tevőjű folyamat,, a Szovjet­unió is a fejlett szocialista tásának kérdéskörévei fog- társadalom építésének csak lalkoztak. A József Attila az első lépéseit tette meg. Tudományegyetem látta ven- Fontosnak éreztük mind­dégül a mintegy félszáz annyian fejtegetéseit a szo- , ..„„„„.-j, hazai szakembert és hét cialista civilizációról, mely ^f^^Z^nírímai szerinte magatartás és élet- so kozos szemináriumát. • G. G. Kvaszov elmondta, sikeresnek ítélik meg a ma­gyar—szervjet társadalomtu­forma, összetevői pedig a pozitív hagyományok és a Mindkét ország képviselői­nek alkalma nyílt ezekben a napokban megismerkedni az - Milyen kérdések kerül- acidtt szakterület kutatóinak, tek a szegedi szekcióülés tudatinak munkajaval, szovjet tudóst. A tudomá­nyos tanácskozás munkájá­ban részt vett dr. Székely Sándor. a városi pártbizott- szocialista, tartalom, ság titkára. A program házigazdája dr. Horuczi László, egyetemi docens, a JATE Filozófiai Tanszéké­nek vezetője volt, aki az ülésszak után adott. — Első alkalommal, szov­jet kezdeményezésre szüle­tett meg a két ország fel­sőoktatási intézményeiben marxizmus—leninizmust ok­tató vezető szakemberek . _ , . , eszmecseréje. A háromnapos ván. hogy a filozófia mono. egymás polhelyzete gyakran elké­homlokterébe? — Tartalmas és hasznos vita folyt a tanácskozás két összefoglalót napján. Földesi Tamás egye­temi tanár, az ELTE jogi kara filozófia amelyet a kongresszusi hatá­rozatok szellemében végez­nek. A két ország felsőokta­tási intézményeinek együtt­működése hagyományokon tanszékének fUpu\ tradicionálisan jó a kapcsolat például az etika vezetője előadásával pezs- —• — »­szogáltatott tudosal kozott Sok szovjet dítő vitaalapot a résztvevőknek. Szémbesí- szerzó .^mulmánya jelent meg mar magyar lapokban, tette a filozófiai oktatást és a mai valóságot, megállapít- « konferencia célja ták a szovjet folyóiratokban. A mostani tapasztalatcsere álláspontjának megismerő- nyelmesedéshez a meggyő- , .. . . , tapasztalatok kicseré- zés munkájának lazulásához djtzdagüotta a résztvevők tu­dasat, alkotó jellegű vita ala­kult ki. Különösen nagy fi­gyelemmel vitatták meg a marxizmus—leninizmus ok­tatásának módszereit, és igen fontos az is, hogy a filozófi­án belül a résztudományok egymáshoz való viszonyát, egymással való kapcsolatát is elemezték. A tanácskozás megerősítette, hogy a mar­xizmus—leninizmusban szét­bonthatatlan egységet alkot e tanítás alapelveihez való sen, a lésén, a vitás kérdések tisz- vezethet. Kiemelte, hogy a tázásán és a személyes kap- marxizmust kritikailag kell csolatok kialakításán túl az oktatni, a lényeg a marxista volt, hogy hatékonyabbá te- tételek és a mai valóság gyük az egyetemeken és fő- összevetése. A szovjet szak. iskolákon a filozófiai, pali- emberek ezzel szemben azt tikai gazdaságtani és egyéb az álláspontot fejtették ki, világnézeti tárgyak oktatá- hogy csak kiforrott és bizo­sát. — Miről volt szó a buda­pesti nyitó értekezleten? — A tanácskozást dr. Föl. diák Gyula művelődési mi. niszterhelyettes nyitotta filozófiát mint meg. képet adva a felsőok­tatás országos reformjáról, hangsúlyozva a marxizmus —leninizmus oktatása kor­nyított tételeket szabad ta­nítani. Olyan kérdések is fölmerültek, hogy milyen a hallgatók felkészültsége, nyitottsága, vitakészsége; a filozófiát mint tudományt, . . . , __ ideológiát, a társadalom ál- huség- * a talános kérdéseinek fogla- Jellegű gaz­latát vagy a napi politika dagltasa' továbbgondolás* hátországát kell-e hangsú-T. L. alap w Úttörők harci játéka A Tanácsköztársaság év- álló program szerint vett fordulója alkalmából . teg- részt a történelmi játékban, nap, szerdán az úttörőszövet- Akadályversenyen, sportver­séa valamennyi csapatnak senyen a főiskola l-es. 2-es országos riadót, harci játé- számú gyakorlójának pajtá­kot hirdetett. Kora reggel a sai. a ságváristákkal és a rádióból hallhatták a oaitá- Hámán Kató utcai iskolá­sok a riadóra szóló fölhívást, sokkkai mérték össze tudá­A szegedi 39 úttörőcsapatnak sukat. több mint 20 ezer tagja Több ezer gverek történel­mozdult a szóra: egymást mi emlékhelyeket keresett fel értesítették a megbeszélt ri- a városban virágot vittek a adólánc segítségével. meg- Tanácsköztársaság emlékmű­feitették a titkos parancsot véhez, a Rózsa Ferenc és a miszerint a Tanácsköztársa- Móricz Zsigmond iskola ság emlékére kellett készíte- diákjai a Kállay-ligetben r.iük jelvényt. emlékeztek, a Gera Sándor A ..riadóparancsnokságon", iskola úttörői a Sárga em­azaz az iskolákban kapták a lékművénél tisztelegtek. a díszparancsoi amely egész Kodálv tériek veteránokkal napot kitöltő, színes, gazdag találkoztak, visszaemlékezé­pronra mof jelentett. Az seket hallgattak. Sok isko­MHSZ. a honvédség, a rend- Iában, például a Tarján I­órség. a munkásőrség kép- es—IV-es számúban. törté­viselői. KISZ-szervezetek. nelmi versenyt rendeztek, ifjúgárdisták segitsegé- Este zároprogramként tá­véi fogtak a feladatok bőrtüzek mellett értékelték megoldásához. Minden csa- az emiekezetes itao eseme­aab eéausrxaetOsMmmeáí. Az idei összegf célok Központi ifjúsági Az Állami Ifjúsági Bi- az ÁIB titkárságának gaz- típusú gondozási formák zottság ebben az évben a ta- dasági vezetője. modellszerű bevezetésére, a valyival azonos összeget, 80 — A fiatalok szabad idős gyermek- és ifjúságvédelem millió forintot fordítluit a programjainak támogatására javítását szolgáló helyi kez­központi állami ifjúsáqpoli- ez évben összesen 40 millió deményezések. és a nevelő­tikai feladatok megvalósitá- forintot fordítunk az alap- otthonokban élő állami gon­sának támogatására, s ezt a bóL A már eddig is alkal- dozott fiatalok sportéletének forrást minteny 120 millió mázott és jól bevált hagyó- támogatására. forinttal egészítik ki a he- mányos formák mellett fon- — Az alapból jelentős tos feladatnak tartjuk, hogy összeget szánunk a központi anyagi eszközökkei segítsük politikai, közművelődési és az ifjúsági létesítmények tömegsportakciók. a terme­műsorellátásának javítását, lési mozgalmak finanszíro­A Művelődési Minisztérium- zására. az ifjúság nevelésé­mai közösen ..színházi busz- ben kiemelkedő munkát járatokat" szervezünk, s az végző kollektívák és szemé­~ i r - , akció révén várhatóan mind lyek elismerésére, munkatarsat Gálos Laszlone, több kistelepülésen élő fiatal — Évről évre növekvő válik gazdagabbá eddig ta- összeget fordítunk a nem Ián soha nem ismert élmé- tervezhető, de szerencsére nyekkel . mind gyakrabban jelentkező - Az eves költségvetés üi kezdeményezések felka­készítésekor figyelembe vet- tolására. Olyan, az onteve­tuk. hogv az idén tovább kflv fs, a társadalmi mun­szeretnénk folytatni az ifjú- ká.ra éoöl« akciókról van sági turisztikai kölcsönző- fz.°- amelyeknek eredménye­szolgálat kiépítését eszköz- kfint a használaton kívüli tárának bővítését, és támo­gatást adunk a kedvezmé­nyes bérleti díjakhoz. E ha­mar népszerűvé vált szol­gáltatást 1977-ben a KISZ KB hozt/a létre, s az Ezer­lyi tanácsok ifjúságpolitikai célú pénzeszközei. Az idei központi ifjúsági alap fel­használásáról — amelyről a közelmúltban döntött az ÁIB —tájékoztatta az MTI épületekből helyiségekből ifiúsági klubokat és más lé­tesítményeket hoznak létre, s a fiatalok az átalakítás­hoz. vagy az elkészült he­lyiségek berendezésihez mester Vállalat" üzemelteti kérnek an1vaei támogatást több megyeszékhelyen, és az ifiúsági turisztikai közpon tok környékén. Az idei költ­— A központi ifjúsági alap minden forintját igyek­szünk úgy elkölteni, hogy a ségvetésben is' jelentős tétel íil'?;lok ,fejlödlse szempont­iából valóban hasznos kez­deményezéseket. programo­„„ kat támogassuk. Ezt a célt úttörőcsapatok"*"" "önállóan szoleál1a az is. hogv az idén — az AIB es a Magyar Üt­törők Országos Szövetsége közös pálvázata alapján — 35 személyi számítógép be­szerzéséhez adunk anvagi hozzájárulást, segítve ezzel hogv a gyerekek iátekos for­mában. szinte szórakozva sa­iátíthassák el a legkorsze­rűbb számítástechnikai alap­ismereteket — mondotta vé­Gaieé> kátiitkiaé. a különböző üdülések támo­gatása. Csaknem 10 millió forinttal járulunk hozzá az szervezett vándortáborozásá­hoz. a központi sátortábo­rokhoz és a csapattáborok­hoz. 1984-ben körülbelül 22 ezer közéoiskolás és szak­munkástanuló fiatal üdülte­tését segítjük. — A veszélyeztetett fiata­lokkkal kaocsolatos állami feladatok közül már az idén

Next

/
Oldalképek
Tartalom