Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

I Kedd, 1984. március 20. 3 A Tanácsköztársaság évfordulóján Ünnepség, koszorúzás Országszerte emlékeznek város tanácsa, a Szakszerei Magyar Tanácsköztársa- vezetek Megyei Tanácsa, va. eág hőseire. Megyénkben lamint az MSZMP vasúti már vasárnap megkezdődött bizottsága rendezi. Beszédet e Tanácsköztársaság kikiál- mond Virág József, az tásának 65. évfordulója MSZMP Szeged városi bitiszteletére megrendezett zottságának tagja. programsorozat, amikoris . . , _ . . „ , A varost rendezvenyek Csongrádon „A vörös kato- SOrából kiemelkedik — az nák útján" címmel meghír. detett Ifjú Gárda járőrversenyt tartották. Szegeden a központi ünneipséget holnap, szerdán délután két órakor tartják a MÁV Petőfi Sándor műMSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága, az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai által — megrendezendő koszorúzási ünnepvelődési házában. Az ün- ség, amelyet ugyancsak holnepséget a Magyar Szocia- nap, szerdán délután fél lista Munkáspárt Szeged 5-kor tartanak a Tanácsközvárosi bizottsága. Szeged társaság emlékműnél. Megbeszélés A megyei tanácsházán tegnap délelőtt Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese hivatalában fogadta Petrusán Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnökét, Márk Györgyöt, az MRDSZ főtitkárát és Martyin Györgyöt, a szövetség titkárát. A megbeszélésen részt vett dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megbeszélésen, mely kölcsönös tájékozódásul is szolgált, a szövetség űj vezetősége ismertette tevékenységük főbb jellemzőit, terveiket. Foglalkoztak a román anyanyelv oktatásával, a megyében élő román ajkú lakosság körében végzett közművelődési munkával. a nemzetiségi klub sze| repével, és a román nyelvű ! tanárképzéssel összefüggő I témákkal. Homokon aranybánya Az a jelszónak Is beillő közóhaj. hogv fiatalokat a vezetésbe, megtestesült dr. Faragó M. Vilmosban. a zsombói községi tanács elnökében. Bordanvban. a szomszédos községben született. Harminckét esztendős most, és négv éve tanácselnök. Darabciklusban került be, tehát már kétszer választották meg e tisztségbe. Első munkahelye érettségi után a bordánvi Munkásőr Tsz gépműhelye volt. Búita. másza a gépeket, szerelt. Innen vonult be katonai szolgála,ra. Szegedre. Itt lett párttag és iratkozott be a József Attila Tudományegyetem ÁlLamés Jogtudományi Karán a levelező tagozatra. A leszerelési emléklao szerint becsülettel teljesített szolgálatot, szakaszvezető és Kiváló Katona. Ismét civilbein. ott folytatta — vártáik vissza —. ahol abbahagyta. a téesz gépműhelyében. Szocialista brigádban dolgozott és brigádvezető is volt. íróasztalhoz nem vágvott. arra rábeszélték. Előbb személyzetis, maid iogi előadó. öt kemény esztendő után szerzett diplomát. Nős. felesége óvónő. Két s vermek ük van, társas családi házban laknak a faluban, maguk építették. Nacionáléiához hozzátartozik még. hogv kandiDr. Faragó M. Vilmos ságot megtartó és megélhetést adó ereje messze kidátusi disszertációiát most magaslik. És nemcsak a bel készíti a jogtudomány köré- területen, a sorra épülő bői. Ermsk té*>á»a nagyon is ^fk kommunális léte mai. aktuális: állam és ál- ~ vetkezetes. anvagi erővé vált politika érezteti hatását már esztendők óta. Választásakor Faragó M. Vilmos ezt a hagyományt és törekvést karolta fel. tette magáévá fiatalsága lendületével. S ez a tendencia és tulajdonság tetszik mindenkinek, akiben hasonló erők feszülnek. Felkészültsége és egyénisége igv találkozott a jobbításra törekvő akarattal, amelynek élére állni kommunista elkötelezettség Mindez szerencsésen ötvöződött a vezetéshez szükséges rátermettséggel, az emberekkel való bánásmód mindennapos gyakorlatával. Legelőször itt találkozott a választók bizalmával is. ami nagv kincs, ha tudunk vele élni és visszaélni soha. Faragó M. Vilmos ió segítőkre talált a tanácsi testületiben. a falu lakosságában. Annak Idéjén a lákosság igénveinek, vállalásának és a tanács anyagi lehetőségeinek ismeretében készítet tók el a középtávú társadalmi munka tervét, amit az .utóbbi két és fél esztendő alatt 200 százalékra téliesítettek. Pénzben kifejezve ez 13 millió 101 ezer 708 forint, s az egv lakosra jutó érték 6 ezer 466 forint. Tételesen felsorolva hosszú lista lenne, hogy mi mindenre jutott ebúj bői egészségügyre, kulturális, kommunális fejlesztésekre A sítménvek láttán mondhatja lakosságon kívül 56 szerveíampolgár viszonya a szocia- ezt az ember, hanem a ta- munkahelyi kollektíva lamoolgar viszonva a szocia nvavilágra „ s^zná, több segíti községpolitikai céljaik életképes tanvát villamosí- elérését. egvuttműkodesi tottak. A szakszövetkezet megállapodás alapján. Borminíegv 870 embernek ad dánnval és Forráskúttal gázmunkát. Négyszáz fölötti a vezetésben. Szatvmazzai és faluból — főleg az iparba Bordánnval portalanított út — eljáró dolgozók száma, s építésében. villamosításban. ,„„, a szellemi foglalkozásúak további községekkel pedig a ame \e.< I^szfc<,n Zsombón telepedtek szemét konténeres gvűjtésélizmusban Zsombora rá lehet mondani. hogv jómódú. Homokon aranybánya és ez nem túlzás. bizonyítják ezt a tények. Egészséges és tevékenv fcözségoolitílka és szemlélet eredményei ezek. igényekben és telicsítrné- jmás rés2Ük úgv 1ár ben működtek együtt, nyékben reszben Szeged ki- , . . . sugárzásának — képletesen 1X13 clo!eoznL Hosszan lehetne még szóiszólva — kartávo'sátnvira A mondás szerint egv ni, társadalmi munkáról vízlevő szomszédságának is fecske nem csinál nvarat. hálózat-bővítés. teleka'akiköszönhetők. Csongrád me- következésképpen ebben a tás. úi utak megnyitása, gvében az u+óbbi tíz észten- községben kiforrott élei- földimunka, fakitermelés, hádőben Zsombó község lakos- szemlélet, tisztánlátás és kö- zasságkötő terem és egész•••mMH^MM^BM^HrereMMHrei^MMMnaKM ségház. iskolai tornaterem építése és különböző felújítások kapcsán, s még mindig nem érnénk a végére. A tervezés, a kivitelezés. az eredmény közös. Kezdeményezni. szervezni a mindenkinek tetszőt azonban kell valaki. S az sem baj. ha az a tanácselnök. Szeminárium Villamosipari miniségíejlesztés Nemzetközi villamosipari minőságfejlesztési szemináriumot rendeznek Budapesten március 21—23. között — jelentette be Lazur Lajos, a Magyar Elektrotechaz intézetnél, s tapasztalataikat mind több vállalat nemcsak a gyártásban, hanem a villamosipari fejlesztéseknél is hasznosítja. A magyar termékekről kénikai Ellenőrző Intézet szített minősítéseket külföligazgatója hétfői sajtótájé- dön is elfogadják, s így azok koztatóján. exportja, forgalomba hozaA nemzetközi tanácskozást tala a helyi piacon megabból az alkalomból szer- gyorsítható. A szocialista vezik meg, hogy a Magyar országokban mintegy 300 Elektrotechnikai ElLnőrző fajta az intézet által minőIntézet a napokban ünnepli sített magyar terméket értéfennállásának 50. évfordu- kesítenek. Az ellenőrzése lóját. A tanácskozáson át- mellett az intézet szakemfogó képiét kívánnak adni berei arra is vállalkoznak, a villamosipari termékek hogy a hazai termelőknél minőségfejlesztésének hazai a gyártási körülményeket, a eredményeiről és gondjairól, szervezettséget is minősítJelenleg évente mintegy sék, s így segítsék elő a $500 vizsgálatot vegeinek minőségjavítást. Naplemente előtt A

z idős ember mind fél. Nem a haláltól. azzal elszámol privátim. Hanem fél. mert sok évszázados igazságokat őriz az emlékezetében. Az egyik ilyen argumentum azt mondja: ha szegénven éred meg az öregkort, szomorú sorsod lesz. Másokra leszel utalva, szívességből. jóindulatból pörgeted öreg napjaidat teher leszel' rokonnak, ismerősnek, társadalomnak ... A másik sem vitatkozik ezzel. csak az ellenkező végén ragadja meg a gondolatot: ha gyűjtöttél, tartalékoltál, van házad, pénzed, valami vagyonod. talán iobban elleszel a magad kenyerén és a magad emberségéből, de akkor meg azt lesi a környezet, meddig akarod még várakoztatni a hagyatékoddal. Szélsőséges ítélkezés ez. hogyne lenne az. Hiszen mennyi minden van azért közben. Családi tisztelet megbecsülés, szeretet is. társadalmi gondoskodás is kíséri öregeinket ha az eredendő gvanakvásnak sok példa öntözi is a tövét. De magam nagyon meg tudom érteni az öregeket. Nem annyira azért, mert az idő engem is odafelé kalauzol, hanem mert iszonyú példákat is produkálhatnak a hétköznapok. s a közvéleményben sem egészen helyénváló minden vélemény és ítélkezés velük összefüggésben. Tudok olyan anyáról, aki jóhiszeműen, s abban a reményben, hogy nagylelkűségét szerető gondoskodással viszonozzák maid a gyerekei, kiosztotta közöttük mindenét. Boldogulianak. legyen lakásuk, házuk. kocsijuk, s láthassa szép örömüket — és most egv szociális otthonban sírdogál. Jól ellátják ott. gondoskodnak róla. orvos, patika, feledtető műsor. minden van. Csak a lelkét rabolták ki a gyerekei. Tudok olyan magára maradt férfiról, akinek nincs anyagi gondja, nem adta föl az önállóságát, hetvenhat évesen is teljes aktivitással dolgozik, egész napra el tudja foglalni magát, de az estétől meg az ünneptől reszket. Olyankor nincs nyugalma. maradása, nem találja a helvét, mert a közvetlen rokonság elhalt mellőle, a baráti körből alig vannak, s azok is inkább kórházban időznek, mint a korzón. Egyedül van. és fél. És bizalmatlan, mert sokszer veszi észre, hogv gyanús álakok forgolódnak körülötte: este nyolc után azzal csörgetik föl telefonon, hogv jönnek tévét javítani, s műhelyéből hazafelé menet ugyanaz az autó hatszor megkerüli. Pénzét. értékeit biztonságba helyezi hát, három zárat szereltet minden ajtóra, és lelkileg is bezárkózik. Egy harmadik öreg pedig szívből panaszolja: azt fájlalja legjobban. hogv sokan úgv néznek rá. mint valami társadalmi tehertételre. Azt hallja szüntelenül, hogv sók a nyugdíjasunk, hatalmas teher nehezedik az államkasszára! Mint valami „eltartottra" néznek rá az emberek. S ez a seb a legmélyebb öregeinkben. Joggal. Akármelyik tejfölös szájú kortársuktól gvakran megkapják: „Papa. maga ne dumáljon bele az életbe, magát mi tartjuk el!" Akkor ennek az öregnek eszébe iut. hogv ő dolgozott éhbérért, és fölnevelt három gyereket: eszébe jut. hogv ő fizette meg az úiiáéoítés nagy adóit, hiszen mi! pengőért kapirgálta össze az ország maradékát a romok alól; eszébe jut. hogv sose nyújtózkodhatott el egv fürdőkádban. pedig tízezernél több összkomfortos lakás építésében is részt vett; eszébe iut. hogv azt a gyárat, ahol ma igen jól keresnek az emberek, ő betonozta. Lehet s szabad erre legyinteni? Sok kedves, öreg ismerősöm van. Tudok az életükről, megpróbáltatásaikról. küzdelmeikről. Bizony elvégezték, amit rájuk mért az idő! A szüretről sokszor és sokan lekéstek. De az utánuk sor iázó generációk tudiak-e valóban, hogv egész mai életük anvagi és társadalmi kereteit ők formázták? Még hogv eltartottak! A'z ő kezük és elméjük ma is ott munkál a gyárainkban meg a földjeinken, a tudomány műhelyeiben és a mi mozdulatainkban. Az ő diófájuk most terem. Csinálhatunk mi öregek évét és nyugdíjas-találkozót, berendezhetünk napközi otthonokat és elmehetünk oda kis figyelmességeinkkel — ha nem törjük össze azt a makacs és buta tévhitet, hogv az öregekről való társadalmi és családi gondoskodás vámolja az aktív generációk boldogulását — sose jutunk békességre és szeretetre öregeinkkel! Ha egyszer ki kellene vonni az iparból, a mezőgazdaságból. a tudományból stb. mindazt, amit az öregeink verejtékeztek meg. mi maradna? Amikor munkaalkalmakat teremtettünk. amikor kétszázötven százalékos teliesítményekkel foltoztuk a fejlődő ipart, amikor tizennégy forintos munkaegységért szántottak-arattak az öregünk, talán bizony nem a imai termelőerőt rakosgatták? Lelkemből hiszem, hogv minden kalaDácsütésük. minden kaszavágásuk, minden mikroszkópba nézésük mai életünkben fial tovább. Jai de illetlen és rút hát akkor még csak elvétve is olyasféle megjegyzést tenni visszeres. megkopaszodott, fizikailag legyengült, idegilég strapáit embereknek. hogv a mi gondoskodásunk és megértésünk teszi a markukba azt a kis nyugdíjat, a mindennapi tejet, kenyeret, lakbért! Nem hogv ez a szemlélet helyénvaló lenne, lelkiismeretünk vissza is kérdezhetne nagyobb ébersége esetén: nem érdemelnének-e többet? Végül is a mai öregek éppenséggel történelmet csináltak! Szocialista ipart és mezőgazdaságot, szocialista termelési és társadalmi viszonyokat. amelyek, lehet, türelmetlen embereknek szűkösnek tetszenek, ám öregeink legszebb ámaiban sem voltak igv felöltöztetve. így kistafírozva. 'egértem én azt is: a mai fiatal hatalmas terhekkel indul az életben. De az elismerten jogos szükségletek rendszere mérhető-e az öregeinkéhez? Mennyire más volt a megcélzott és az elérhető akkor. és mennyivel más most. Kár volna ezt az újabb, a fiatalabb generációk valamiféle mohóságával vagy türelmetlenségével igazolni. A kor.- a szocialista társadalom nevelte ezeket az igényeket. joggal tekinthetjük őket hétköznapinak. megszokottnak. De annak belátása nélkül, hogv öregc'nk boldogsága a mi jövőnk és boldogságunk, egyetlen ráiuk. utánuk következő generáció boldogsága sem lehet teljes. Hát még ha hozzáteszünk egv igazi közhelyet: aki nem hal meg idő előtt, az megöregszik... Szerencsére, egyre több embernek adatik meg a szép kor. Ha semmi mást nem írnának soha a szocializmus javára, mint hogy körülbelül tizenöt-húsz évvel meghosszabbította ebben a hazában az átlagéletkort — már ez is elegendő dicsőségére volna. De sok mindenből áll ez össze! Egészségügyi gondoskodásból. ió munkakörülményekből, a megélhetés biztonságából, s bizony, a sorjázó generációk figyelméből és szeretetéből. Illő akkor, akár néha is és elszórtan is. öregeink nyugalmát fölpanaszolni, megdolgozott és megérdemelt járandóságaikat szemükre hányni? Onnan indultunk, hogv az idős ember fél. Hát még ha fals hangokkal, illetlen megjegyzésekkel illetjük naplemente előtt! Mai ember, nagyon vigyázz! Ahogy te tekintesz ráiuk. a gyerekeidben az öröklődik tovább. És máris panaszkodni szoktál a gyerekeidre . hetvenhez... M' Pedig hol vagy még a Sz. Simon István Lődi Ferenc Magyar és jugoszláv nőszervezetek fiatár menti találkozó Szegeden A Magyar Nők Országos rét a két nőszervezet kapcsoTanácsa és a Jugoszláv Nő- UHairól. E találkozó viszonszervezet vezetői legutóbb .... ... három éve, Szabadkán vet- zasakent ma, kedden, a Jutek részt határ menti talál- £ »szláv Nőszervezet küldüttkozón, s folytattak eszmecse- sége érkezik Szegedre Munkahét — évfordulók tiszteletére Ünnepi munkahét kezdődött hétfőn a Mecseki Szénbányák üzemeiben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanötödik és a KISZ zászlóbontásának huszonhetedik évfordulója tiszteletére, ötvenegy fejtési, illetve vágathajtó szocialista brigád tagjai, valamint a külfejtéseken dolgozó kotrómesterek és gépkocsivezetők e héten kiemelkedő munkával igyekeznek hozzájárulni a legnagyobb Baranya megyei vállalat idei terveinek megvalósításához. I változásokról. Radmilla Papadic elnöknő vezetésével, akinek tárgyalópartnere Luschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP KB tagja lesz. A két szomszéd ország nőszervezetei vezetőinek megbeszélése a kapcsolatok további erősítését hivatott szolgálni. Egyben lehetőséget nyújt arra, hogy tájékoztassák egymást a szövetségek munkájáról, a nők helyzetében bekövetkezett Emlékezés Megemlékezést tartottak Bajcsy-Zsilinszky Endréről hétfőn egykori választókerületében, Tarpán abból az alkalomból. hogy a magyar antifasiszta ellenállás kimagasló alakja 40 évvel ezelőtt, Magyarország német megszállásának napján fegy. verrel a kezében szállt szembe a letartóztatására érkező pribékekkel. A település művelődési házában rendezett emlékünnepség után a résztvevők megkoszorúzták Bajcsy-Zsilinszky Endrének a művelődési otthon előtt álló mellszobrát. Emlékezés helyszíne volt a tarpai temető is, ahol a Sopronkőhidán. kivégzett mártír végakaratának megfelelően földi maradványai nyugszanak,