Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
Szombat, 1984. március 17. kérdés — A DIK «mtitót tesz: DÉL ÉP inter klub. A 18 éven felüli szegedi fiatalok „fölkapott" szórakozási helye, több éve. Már egy törzsgárdáé vagy még mindig „nyitott"? — Furcsa kettősség jellemzi a klubot. Mert hinni is nehéz, tagsági igazolványa — amiről elméletileg a törzsgárdára lehet következtetni — mindössze 150 fiatalnak volt tavaly. A valóságban ennél sokkal többen járnak rendszeresen. Hetente 800an biztosan megfordulnak. Szeretnénk több igazolványt eladni — vállalatunk dolgozóinak, diákoknak 100 forint, másoknak 150. s tahin kevesen tudják £ a tagságit bárki megveheti, s így a belépőjegyes programokra is olcsóbban juthat. Mondhatom, ma már több a visszajáró vendégünk, mint az alkalmi, ám hogy nyitott a klub. azt ma is valljuk- Szándékunk szerint az is marad. Nemcsak, a vállalaté, nemcsak a törzsgárdáé, mindenkié. Azé is, aki csak tévét nézni jön. — A vonzerőt mégis inkább a programkínálat szerzi. Mire törekszik ezek öszszeállításakor? — Szerintem azért is kedvelik, mert olcsó a klubunk, meg büfé is van. De a legfontosabb valóban az, hogy milyen elfoglaltságot tudunk biztosítani. Kezdetben (már az igények felmérése miatt is) mindenfélével próbálkoztunk. A pantomimtól a komoly zenéig, úgyszólván mindent behoztunk a klubba. Ügy egy év múltán láttam. mi az, ami kell. Rendszeressé vált a country-klub, a dixieland „kocsma". Ez •utóbbi telt házzal működik, a harmincévesek kedvence. Meglepő érdeklődést tapasztalunk a polkaszinó iránt. Dr. Nógrádi Györgyben, a Műszaki Egyetem tanárában olyan előadót sikerült megnyernünk, aki szerencsésen szakított a hagyományos formákkal. Táblát kér, rajzol, magyaráz összefüggéseket láttat, s közben beszélget a hallgatósággal. A tematikát rugalmasan alakitja, a találkozók között eltelt idő politikai eseményeiről mindig értékelést ad. Próbálkoztunk külpolitikai újságírókkal. Kiderült, ezeken az előadásokon fontosabb volt az Bakó Istvánhoz, a DIK vezetőjéhez előadó személyes varázsa, mint a mondandó. A résztvevők a közismert emberre figyeltek, arra, olyan-e a valóságban is, mint a tévé képernyőjén. Bevált a pszichológiai kör, amelyet dr. Bácskai Erzsébet, a főiskola tanára tart. Mondhatnánk önismereti körnek is. Havonta két alkalommal találkoznak egyetemisták, főiskolások. Ezek célja, hogy tudjunk beszélni önmagunkról, problémáinkról, s közben mind jobban megismerjük önmagunkat. Említhetném még a Béres Dezső vezette dzsesszklubot, a diaporámaklubot, a táncházakat, a filmvetítéseket, a vasárnapi gyerekműsorokat. A felsoroltak hivatottak a „rétegigények kielégítésére", az érdeklődési körök szerinti kis közösségek alakítására. Magam ezt tartom a klub, mint közművelődési funkciót is ellátó intézmény, legfontosabb feladatának. Persze, szervezünk pódiumműsoirokat, koncerteket is alkalmanként, s nem hiányozhat a DIK-ből sem a diszkó. Azért észrevettük, kevesebb a fiatalok szabad ideje. Meg azt is. hogy sokuk az új divatnak, a videodiszkónak hódol. — Üjjtani kell hát a DIKnek is-' — Igen, de semmiképp sem akarjuk a „bevételes" programokat, a divatosakat szaporítani. Tervezünk például termékbemutatót. Negyedévente szegedi vállalatok, gyárak termékeiből rendeznénk kiállítást és olcsó vásárt. A konzervgyárat már megkerestük ez ügyben. Örömmel fogadták az ötletet. Gyakran kérdezik tőlem a magnó barátai: mikor lesz már magnóklub? Egyelőre nincs elég fölszerelésünk. Hiányzik nagyon egy játékterem (no nem automata játékokra kell gondolni). A sakk, a kártya, az egyéb társasjátékok mellé elkelne a biliárd is. Keves a könyvünk. nincs is helyünk a tárolásra. Ujságtartó polcokat kellene csinálnunk, hogy kialakíthassunk a tévészobáiban egy folyóirat-olvasót Máról holnapra egyik sem valósulhat meg. Mindent társadalmi munkában csinálunk, a rendezőink is önkéntesek. Mag Edit Az AGROBER E,et"inuonal ,®8a elismerése Á zavartalan ellátás ára Az Agrober ismét elnyerte az Editorial Office madridi kiadóvállalat által alapított nemzetközi élelrrüszerdíjat (Internacional Food Award), amelyet az élelmiszer-termelés fejlesztése terűn kimagasló teljesítményt nyújtó intézmények, vállalatok munkájának elismerésére alapítottak. A díja odaítéléséről nemzetközi hírű szakemberekből álló zsűri dönt minden évben. A márványból és bronzból készült trófeát Barcelonában adták át, ünnepélyes keretek között. Az Agrober. főleg az utóbbi másfél évtizedben, sok fejlődő, mezőgazdasági és élelmezési gondokkal küszködő országban nyújtott segítséget az itthoni gazdag tapasztalatokon alapuló korszerű növénytermesztési és állattenyésztési rendszerek átadásával. megvalósításával. Külföldi- partnereinek mezőgazdasági üzemeket, állattenyésztési telepeket és •más létesítményeket tervez, s megrendelésre kulcsra készen megvalósítja azokat. Szakemberképzéssel és szaktanácsadással is segítséget nyújt. Automata indítja az öntözőművet Űj típusú automata mérőműszereket alakítottak ki a Ganz Műszer Művekben, elsősorban a mezőgazdasági üzemek számára. Egy NSZKbeli és egy argentin cég már rendelt is azokból, s ha a műszerek kiállják a próbát, a gyár nagyobb tételeik vásárlására számíthat. Az első készülékekből az Osztrák Meteorológiai Intézet is rendelt. és rövidesen felszerelik azokat Semmeringben. A műszerek elektronikus érzékelői. a mikroprocesszorok pontosan mérik és regisztrálják a különféle időjárási adatokat, köztük a szélerősséget es a szélirányt, amit az eddig gyártott hasonló berendezések még nem tudtak mérni. A Ganz Műszer Művek, amely a legkülönfélébb mérőeszközöket gyártja, több éve próbálkozik olyan műszercsalád kifejlesztésével, amely minden eddiginél pontosabb, époen ezért jobban hasznosítható adatokhoz juttatja a mezőgazdasági üzemeket és szövetkezeteket. lakodalmas bál lesz ma, szombaton este 8-tól Zsombon. a József Attila Művelődési Házban. Délután 2-től rendezik meg — „a vendéglőből" — a lánykikérést, majd zenés felvonulás következik. este 10-től pedig — a kollektív ujasszonytánc. Professzor a sztár — ez a címe a JATE filmesztétikái körében a ma, szombaton délután fél 3-kor kezdődő előadásnak, amelyet az egyetem Ady téri épületének auditórium maximumában rende/.nek meg. A mondák állatvilága címmel állati legendákról, legendás állatokról hallhatnak a gverekek azon a biológie. foglalkozáson, amelyet ma. szombaton délelőtt 10 órától a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-sorozatában rendeznek meg. dr. Csizmazia György vezetésével. A Jigsaw holland népzenei együttes koncertjét rendezik meg az Ifjúsági Ház Motolla.klubjaban holnap, vasárnap délután 5 órai kezdettel. A holland együttes eredeti ír népzenei es dalokat. valamint saját feldolgozaeu es ha/uazcieivöu heiMűsorajánlat land népzenét játszik, eredeti, tradicionális stílusban. Kórost Csorna Sándor életútjáról tart. előadást dr. Torma Józáef főiskolai tanár a TIT megyei szervezetének már. cius 19-én induló irodalmi szabadegyetemén este 7 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. Jacques Prévert rendezésében az Addieu. Leonard című francia filmet vetítik március 19-én este 7 órai kezdettel a Volán-klubban. Az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napok szegedi vers- és prózamondó bemu. tatóját március 19-én délután 5 órai kezdettel rendezik meg az OTKI egészségügyi főiskolája újszegedi tagozatának épületében. Német—osztrák zene. vagyis Hindemith és Schönberg müvei szerepelnek a filharmónia főiskolai-egyetemi bérletsorozatának hatodik koncertjen, amelyet március 19-en este fél 8 órai kezdettel rendeznek meg a Liszt Ferenc Lettemuueozieti Főiskola szegedi tagozatának Lenin körút 79. szám alatti termében. Közreműködik Delley József (zongora). Nagy Ágnes (brácsa), valamint a Canticum kamarakórus és a Weiner kamarazenekar, Weninger Richárd vezényletével. Az elmúlt években megélénkült a vita a nagyobb vidéki városok, az úgynevezett regionális központok helyéről és szerepéről. E témát „bogozza" a szegedi tévéstádió Szegedi beszélgetések című műsora, amelyet március 20-án este 8 órai kezdettel láthatnak a nézők a 2-es programban. Ugyancsak a szegedi tévéstúdió programja a Hatvanon túl. az időskorúnkkal foglalkozó műsor is. amelynek témája "a március 22-én 17 óra 10 perckor az l-es csatornán kezdődő adásban a fizikai munka lesz — az a tevékenység, amely a nyugdíjazás után is folytatható. Az Ecranul Nostru. a szegedi tévéstúdió román nyel. vű nemzetiségi müsóra március 22-én este 7-kor jelentkezik a 2. programban. Az adást március 24-én regge! 8 óra 5 perctől az „l-esen" roegusmeUiá, Barát és ellenfél egyaránt elismeri, hogy Magyarországon az emberek elég jól élnek. Az. ellátás biztonságos, választékos, a fogyasztás színvonala megfelel a gazdaság fejlettségének, sőt valamelyest magasabb. Az élelmiszerellátás évek óta kiegyensúlyozott, magasszintű, az emberek táplálkozása élettanilag, gasztronómiailag is megfelelő. Az egykoron hárommillió koldus országóban — nyugodtan álh'thajuk — nincs éhező ember, társadalmi méretekben inkább a túltápiáltsóg. a szükségesnél több kalória fogyasztása okoz gondot. (Magas a zsiradék- és az alkoholfogyasztás.) A ruházkodás megfelelő színvonalú, szerény mértékben képes a divatigények kielégítésére. Vásárlások, kedvünkre A fejlődés legszembetűnőbb a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában, ellátottságában. A háztartások közt elvétve található már olyan, amelyben nincs mosógép, hűtőszekrény és televízió. S egyre több helyen a szükségletek magasabb színtű kielégítése van napirenden, a meglevő készülékek, automata mosógéppel. fagyasztó szekrénynyel, szines televízióval való kicserélése, illetve kiegészítése. Évente jelenleg is több mint 90 ezerrel növekszik a személygépkocsik száma, az év végéig meghaladja az 1,3 milliót. így csaknem minden második aktív kereső háztartásában lesz már autó... A lakosság ellátása néhány terméket — építőanyagot, színes televíziót — leszámítva tavaly is zavartalan volt. Ez jelentős eredmény, ha figyelembe veszszük, hogy a külgazdasági egyensúly javításának kényszerű meggyorsítása az export fokozásával, az import korlátozásával járt együtt, s ez óhatatlanul csökkentette a belföldi árualapokat. A nehezebb helyzetben nőtt az árpolitika szerepe, a vásárlóerő korlátozásában, a piaci egyensúly folyamatos fenntartásában. A korábbi időszakhoz és a tervezetthez képest felgyorsult az árszínvonal növekedési üteme. A VI. ötéves terv négy esztendeje alatt — az 1984. évi 7—8 százalékos növekedést is figyelembe véve — az átlagos fogyasztói árszint összesen 29 százalékkal emelkedik. A magyar gazdaságpolitika eredménye, hogy az inflációs folyamatok nem lépték át az áralakulás irányíthatóságának, kézbentarthatóságának kritikus határát. Az ár- és béremelések költségáthárítási gyakorlata ui. könnyen láncreakciószerű hatásokat eredményezhet Hazánkban a fogyasztási javaknak több mint a fele szabadáras termék, de azért itt sem szabad a vásár. Az áremelés szabályokhoz kötött, bejelentési kötelezettséggel jár. Az alapvető fogyasztási cikkek változatlanul hatósági árasak, változtatásuk központi döntést igényel. Az áremelések eltérő hatása Nagyon sok fejlődő és közepesen fejlett országban van — úgy mondják — vágtató infláció, amikor az áremeléseket gerjesztő, felerősítő belső hatások már ném szabályozhatóak. Igaz, néhány fejlett tőkés országban éppen a legutóbbi esztendőkben sikerült, viszont a gyakran kétszámjegyű inflációt .5 százalék alá leszo-' rítani, de a növekvő munkanélküliség révén magas árat kellett ezért fizetni. A szabályozott keretek között tartott hazai áremelkedések sem probléma- és fájdalommentesek. A termékek. a szolgáltatások drágulása általában mindenkit hátrányosan érint, de az alacsony jövedelmű rétegek nehezebben tudják azt kivédeni, elviselni, mint a magas jövedelműek. Mert nekik nincsenek megtakarításaik s minden fillérnek megvan a helye. Kevesebbet költenek például zöldségre, gyümölcsre, öltözködésre, kirándulásra, üdülésre. (A kávé-, a dohány-, az alkoholfogyasztás viszont ebben a körben is jelentős, de a családi költségvetés gondjait — a tapasztalatok szerint — ezek rovására nem hajlandók enyhiteni.) Az alacsony jövedelmű rétegeknél lehetőség van az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellensúlyozására. Az áremelések negatív hatása továbbá, hogy a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékét, a természetbeniek (például a közétkeztetés) minőségét veszélyeztetik. csökkentik. Az alacsony nyugdíjak. a két- és több gyermek utón fizetett családi pótlék reálértékét sikerült megőrizni, sőt valamelyest (4—6, illetve 9 százalékkal) növelni is a VI. ötéves terv negy esztendejében. Áz átlag feletti nyugdíjak reálértéke 8—10, illetve a magasabb kategóriákban 10—15 százalókkal csökkent. A gyer. mekgondozási segély reálér. téke 18 százalékkal lesz kisebb 1984-ben az 1980. évinél. Végül az áremelések negatív hatasa, hogy nagyobb arányban csökken a lakosság megtakarítási készsége, rnipt amit a drágulások okozta többletkiadások indokolnának. Éveken át tapasztalhattuk hogy a megtakarítások elértéktelenedésétől való félelem felerősíti a költekezést, a máról holnapra élést. Ez a fajta életvitel.váltás társadalmilag kétszeresen káros. Egyrészt árfelhajtó hatású, a piaci egyensúly fenntartását veszélyezteti. Másrészt távlatvesztést eredményez korlátozva a munkahelyi ambíciókat, az anyagi ösztönzők hatását. E kedvezőtlen folyamat Emlékülés A Magyar Higiénikusok Társasága penteken az Országos Közegészségügyi Intézetben ünnepi ülésen emlékezett Fodor Józsefre. a a magyar közegészségtan és közegészségügy egyik, nemzetközi hírnevű alapítójára és Fenyvessv Bélára, a magyar egészségtudomány kiemelkedő alakjára. Dr. Tóth Béla, a Magyar Higiénikusok Társaságának elnöke emlékeimet adott át a társaság,1 két tagjának a magyar kőaegeszaeg- es jarványügy elmélete és gyakorlata fejlesztése terén eleit kiváló munkásságuk elismeréseként. Idén Fodor József-emlékéremmel dr. Cieleszky Vilmos címzetes egyetemi tanárt, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettesét; Fenvveissy Béla-emlékéremmel dr. Bodnár Sándort, a SzabolcsSzatmár megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomás helyettes igazgató főörvobal tu&lóOeik ki. megállítása, visszafordítása nem egyszerű és nem is gyorsan megoldható feladat. De elkezdődött. A lakossági betétek kamatlábát — tartós lekötés esetén — tavaly is. az idén is emelte az Országos Takarékpénztár. A kerek összegű takaréklevél, betétekre két év után ma már 6.5 százalék három év után 7 százalék, öt év után 8 százalék, hét év után pedig 9 százalék kamatot szá. mol el a takarékpénztár. Vagyis a lakosság tartós betétei a tavalyi és az idei 7 százalékot meghaladó inflációs ráta mellett is megőrzik, sőt valamelyest növelhetik is reálértéküket. Nyit. ván ennek az intézkedésnek is része volt abban, hogy tavaly ismét élénkült a takarékba helyezett összegek gyarapodása. Így 1984 elején a lakosság betétállományának összege átlépte a 200 milliárd forintos határt. A felsorolt hátrányok ellenére bizonyos esetekben nincs más választás, mint az áremelés. Pontosabban lenne mas megoldás is: változatlan. stabil árak mellett vállalhatnánk az állandó áruhiányt. Csakhogy az áruhiány még több és még nagyobb hátrányok forrása. Kipróbáltuk mór. s tapasztalatból tudjuk, hogy az a legdrágább, amit nem lehet kapni. Szó szerint is. Mert minden áru, "miből kevés van, legyen az tégla, cse' rép. vagy színes tv. a spekuláció tárgyává válik. A felár, ha már elkerülhetetlen. inkább legyen tehát hivatalos, elismert, mint illegális. Számoljon vele a vásárló, az árstatisztika, a gazdaságpolitika, e ne a bolti eladó jövedelmét gyarapítsa. . A forint értéke Jó lenne persze elkerülni az áremeléseket. De hát ez óhaj, jókívánság mindaddig, amíg az árstabilitásnak nincs meg a gazdasági, mégpontosabban a hatékonysági fedezete. Szándékosan nem árufedezetet emiitünk. Hiszen többnyire vannak kihasználatlan kapacitások, lehetne több árut termelni. De az ehhez szükséges nyersanyag, és energiaimport lehetőségei már korla. tozottak. A külgazdasági egyensúly javítása — a korlátozott behozatal mellett a kivitel erőteljes ösztönzése — általában szűkíti, mérsékli a belföldi árualapokat A belső egyensúly olyan érték, vívmány, amely nehéz helyzetben is védelmet kíván, viszont nem javítható a külső egyensúly rovására. Ezért ig kényszerülünk nem éppen kellemes és népszerű lépésekre. Mentségül legyen mondva, hogy a mostani zord időkben sem a lakosság fogyasz. tásának csökkentése, hanem az elért magas szint megőrzése a feladat. Jellemző, hogy a népesség kevesebb mint egy tizede élt 2000 forintnál kisebb összegű egy főre jutó személyes jövedelemből az 1980-as évek elején (főleg a pagycsaládosok és a régi myugdíjasok). Húsz évvel ezelőtt még az ország háromnegyed része, tiz esztendeje pedig a népességnek még mindig több mint egynegyede élt ilyen szegényes szinten. A 2000 forint vásárlóértékének húsz éve 1100 tíz éve pedig 1200 forint felelt meg. Sokat romlott a forint, avagy sokat javult az élet tíz-húsz esztendő alatt? Nézőpont dolga is, hogy ki mit vesz észre. Emberi tulajdonság, hogy a jót megszokjuk, természetesnek tartjuk, az áldozatot, a negatív hatást, a vélt sérelmet pedig nehezen feledjük. (Következik: Az érdekeltség és ösztönzés lehetőségei es korlátai.) Kavaco József i