Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

5 Csütörtök, 1984. március 15. Több általános iskolás Az idei tanév adatai A gondok ellenére általá- 14 éves korig pedig 83,7 szában javultak a nevelő-oktató zaléka végzi el. munka feltételei — ez derül ki az idei tanév statisztikai sfdatainak összefoglalójából, melyet a napokban készített el a Művelődési Minisztérium tudományszervezési és informatikai intézete. A 3—8 év közöttiek 87 szózaiéka. 455 ezer gyerek jár óvodába. Arányuk a tavalyihoz viszonyítva 2,8 százalékkal magasabb, de számuk az óvodás korúak csökkenése miatt 11 ezerrel kevesebb. Az óvodák helyeinek száma az idei tanévre 4 és fél ezernői nőtt, s ermek következtében — valamint a kevesebb gyermek miatt — mérséklődött a zsúfoltság: a helykihasználtság 114 százalékról ÍM százalékra, a gyermekcsoportok átlagos létszáma pedig 29-ről 28-ra csökkent. A gyermekek 92,7 százaléka tanácsi fenntartású óvodába jár, a többiek pedig üzemibe, vállalatiba. Az országban 4842 óvoda működik, többségük egész napos foglalkoztatást nyújt Az utóbbi egy évben 52 új óvodát építettek. Az idén 2.3 százalékkal több az óvónő, mint a múlt évben; számuk meghaladja a 32 és fél ezret, csaknem kétharmaduk felsőfokú képzettséggel rendelkezik, a képesítés nélküliek száma pedig 5,6-ról 4.9 százalékra csökkent. Az óvónők több mint fele. 53.8 százaléka 30 évesnél fiatalabb. Az általános iskolák tanulóinak létszáma mintegy 26 ezerrel nőtt, így csaknem eléri az 1 millió 270 ezret Az idén az általános iskola 8. osztályát 16 éves korig a gyermekek 92,5 százaléka, Az egy csoportra jutó átlagos tanulói létszám 26,9, összevont osztályban a tanulók 1,8 százaléka tanul. Napközis ellátásban a tavalyinál 25 ezerrel többen részesülnek, az 1—8. osztályos diákok 42,7 százaléka. Étkezést 39 ezerrel többen kapnak; iskolai étkezésben az általános iskolások 52.8 százaléka részesül. Osztálytenni célra 1261 teremmel többet használnak, mint tavaly. A szükségtantermek aránya az előző évi 8.9 százalékról 8,6 százalékra mérséklődött. Az általános iskolában tanító pedagógusok száma 83,5 ezer, 2700-zal több, mint 1982—83-ban. A növekedés ellenére még mindig 2451 pedagógus hiányzik, 1305 iskolából. A munkaviszonyban levő általános iskolai pedagógusok 4 százaléka képesítés nélküli, a helyettesi tőként alkalmazottakkal együtt pedig a nevelők 7 százaléka nem rendelkezik pedagógiai képesítéssel. Munkában a csányi dinnyések Országszerte munkához láttak a csányi dinnyések. A Heves megyei község lakóinak nagy része már elhagyta otthonát, hogy a korábban megkötött szerződések alapján az ország különböző vidékein dolgozzon a dinnyeültetvények előkészítésén. Az utóbbi napok sok helyütt télies időjárása késleltette ugyan a munkát, de most már nem várhatnak tovább. A dinnyemagot a fóliasátrakban gyepkockákba vetik, s majd a kikelt palántákat ültetik a szabadba. Heves megye számos termelőszövetkezetében 100—200 hektáron termesztik a dinnyét, sőt a hevesi Rákóczi Tsz — amely minden bizonnyal a kontinens legnagyobb dinynyeültetvényese — mintegy ötszáz hektáron vállalkozott termelésére a vándordinnyések közreműködésével. Csány község vezetőinek tájékoztatása szerint is növekszik a dinnyetermesztési kedv. Téglagyári múzeum A Tanácsköztársaság idején készített — ötágú csillaggal jelölt — tetőcserép, múltszázadi munkakönyv, a fél évszázaddal ezelőtti gyári munkarend s jó néhány hasonló emlék látható Békéscsabán, a Tégla- és Cserépipari Vállalat most születő üzemi múzeumában. A századfordulón alapított híres csabai Bohn-gyár múltját idéző tárgyakat a vállalat fiataljai gyűjtötték össze. A több száz fényképből, termékből, okmányból válogatott kiállítás egyelőre az üzem székházában látható; a tervek szerint a gyár művelődési házában kap majd végleges helyet az üzemi múzeum. A gyáriak tovább gyűjtik múltjuk írásos és tárgyi emlékeit, s a várhatóan tovább gazdagodó üzemi múzeum igazi csabai különlegességnek ígérkezik. Közgazdászok Csongrád megyében (3.) Helyzetük jó AZ ÉRTELMISÉGNEK egy sajátos, szakmai végzettségen alapuló rétegét képezik a közgazdászok, és az adott gazdasági helyzetben megkülönböztetett — számarányuknál jóval nagyobb — szerepet töltenek be a gazdasági élet alakulásában. Előrehaladásuk szempontjából nem közömbös, hogy milyen a helyzetük, a megbecsülésük a társadalomban, hogyan élnek, mennyire elégedettek tevékenységükkel, körülményeikkel. A Közgazdasági Társaság megyei elnöksege képet kívánt kapni erről, és ennek érdekében lett diplomát szerzők eredeti munkahelyükön gyakran nem találták meg számításukat, s a nappali tagozatosoknál nagyobb arányban változtattak munkahelyet. A JELENTŐSEBB munkaerőmozgás gyakran nem párosult beosztásbeli előrehaladással. vezetővé válással. A megkérdezett közgazdászoknak 19 százaléka dolgozik felső szintű vezetőként. 16 százaléka középszintű vezető, míg a többiek beosztott munkaköröket látnak el. A társadalmunkban megközel 100 közgazdász meg- , ..... .. , , kérdezésével tájékozódott különböztetett tigyeiemben élet- es munkakörülménye- részesített rétegek mint a j^ráj nok es a fiatalok, a közgazdászok körében az átlaA megkérdezettek közel gosnái kisebb előrehaladást fele a gazdasági életben, értek el a beosztások rangegyharmada középirányító létráján. Elgondolkoztató, szerveknél, a többi pedig a hogy a nők számarányukhoz felsőoktatásban dolgozik. Korstruktúrájukat a 30—40 év közöttiek túlsúlya jellemzi, döntő többségüknek kialakult egzisztenciája, családja van. A fiatalok — a 30 év alattiak — egyötöd részt képviselnek, a közgazdászok több mint fele nő. Az esti és levelező oktatás jelentős szerepét mutatja a munkaeszközből, megye közgazdászellátásában, hogy a válaszadók 45 százaléka nem nappali tagozaton szerezte diplomáját A közgazdaságtan ismeretanyagának bővülése, a tudomány fejlődése megkívánja az egyetemen megszerzett tudás kiegészítését, továbbfejlesztését. A közgazdászok kehSe^ttek 92 többsége az egyetemi tanul elj Színes, szinkronizált. Ja- metódust. Eszerint mondjuk pan film. Irta: Macujanta a 30 évvel későbbi eseme.,„ . .. ,, _ . nyek minden tragikus eleDzendzo es Dávid Poul- méből ^ kell mindenkoron son. Fényképezte: Hineda kiemelni, ami a krimiszerűSinszaku és Sol Negrin. séget viszi majdnem ad abZene: Ono Judzsi. Ren- szurdum az egyes ember . _ , hiteles lelektani motivacioi dezte: Szato Dzsun.ja. Főbb tulajdonképpen mellékesek, szereplők: Okada Mariko, és így nagyvonalúan elhaMacuda Juszakn, George nyagolhatók, fő az izgalom. Ám, ha mindehhez hozzászámítjuk a japán filmek nekünk meglehetősen idegen, igencsak elnyújtott, kissé „szájbarágós", közvetlenül „direktbe vett" stílusát, ami végeredményként előttünk áll: egy, alapjaiban talán Kennedy, Joe Yamanaka. Helyesebb lenne japánamerikai koprodukciós filmről írni, de félek, a koprodukció ' szó. ámi ugyebár együttműködést jelent, távolról sem fejezné ki igazán a Bizonyítási eljárás „mélyebb". ha úgy tetszik, történelmi-nacionalista alapokon nyugvó eszmei sugallatának lényegét. Mert az ugyan igaz, hogy a forgatókönyvírók, az operatőrök, a színészek között egyaránt találni japánt és amerikait de Szato Dzsunja filmje mindent felmutat inkább, mint valamiféle békés, barátságos, közös munkálkodás eszmeiségét A kulcsmondat, erősen közhelyesen: kísért a múlt. Nevezetesen a második világháború, amikor is a legyőzött Japánban egv darabig megszálló csapatok állomásoztak. Természetesen mindazzal együtt, ami háborúval és megszállással jár: helybeli lányokkal cicázó katonák, és e szórakozásokból netán születő „keverék"gyerekek, na, és különféle megaláztatások. sérelmek utólag tovább élő emlékterhei. Aki azt hinné, ha valamiből, ebből tragédia készülhet, nem ismer eléggé egy bizonyos filmkesóitesi kat, melyek lattan a kritikus csak annyi enyhítő körülményt talál, amennyit az emberi történelem kíméletlensége hagy háborúkkal, valójában soha el nem felejthető szenvedésekkel. De hogy egy néger-amerikai katona japán nőtől született gyermekének az anya általi megöletése, kombinálva a „legális", vagyis originálisán japán, elkényeztetett gyermek halálával, no meg a nyomozó japán és a nyomozó amerikai tiszt „teljesen véletlen" találkozása — a japán gyermekként nézte végig éppen e tetovált kezű valószerű, megvalósításában amerikánus kegyetlenkedését azonban feszültség helyett inkább unalmat gerjesztő, tragikus történetnek gyermetegen túlmagyarázott, lélektani drámának nagyon is elnagyolt „valami". Amelyben ugyan időnként megkapó pillanatképeket láthatunk Njew York híres Harlemnegyedéről és Tokióról, olykor még a japán és az amerikai mentalitás egy-két (igaz, felszínes) mozzanatáról is —, de semmi több. Ami még marad: bosszú és félelem, üldözés, némi japános társadalomkritikai attitűd és a lappangó, az igen élénk üzleti-diplomáciai kapcsolatok dacára is, úgy látszik, erőteljesen élő nacionalizmus színképe, vagyis: szinte félelmetesen rejtettelfojtott Amerika-gyűlölet a japánok részéről. Régi dolog, hogy a művészi ábrázolásmód igenye művészet alatti eszközökkel eredmenyez olyan alkotasovalaha — együtt mar kissé túl sok valószínűtlenségből, hiteltelenségből, mindez megspékelve egy kimondottan rosszul elkészített film jó néhány jellemzőjével. Igaz, mondhatnánk, annyival talán okosabbak lettünk, hogy láthattuk: a , japánok (sem) felejtenek... De a nacionalizmus valóságát megtapasztalni (nacionalista az, aki jogot sért. írta Illyés) — olykor közelebbi tájakon is lehet Domonkos I.aszló mérten milyen kevés vezetői munkakört töltenek be: a felső szintű vezető közgazdászoknak csupán 28, a többi munkaterületen viszont 65 százaléka nő. Még nehezebb a fiatalok vezetővé válása: a 30 év alatti válaszadók közül még középvezetői beosztást sem ért el senki, ég a 30—40 év közöttiek körében Is 10 százalék alatti a fel6Ő szintű vezetők aránya. A közgazdászok — nagyobbrészt nem vezető munkakörökben is — elgondolásaiknak megfelelő, képzettségüket hasznosító érdekes, szép munkát vt feznek. Végzett munkájával a megszá zaléka talában 2000—2200 forint többletkeresetei eredményez, s az 50 éves és idősebb közgazdászok 11 ezer 100 forintos átlagkeresete két és félszerese a 30 év alattiak fizetésének. AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEKET, az anyagi helyzetről alkotott képet nagymértékben meghatározza a család nagysága, a házastárs kei-esete, az esetleges mellékkeresetek és az eltartottak száma. A vizsgált körben a közgazdászok 73 százaléka házas, 18 százaléka hajadon, vagy nőtlen, míg a többi özvegy vagy elvált. A házasok — vagy volt házasok kétharmadának iskolás korú, illetve kisebb gyermek eltartásáról is gondoskodnia kell. A családi jövedelmek és az eltartottak figyelembevételével a válaszadó közgazdászok háztartásában az 1983. évet jellemző egy főre jutó havi összes jövedelem nagysága a családok 28 százalékában 5000 forint feletti volt, ennél többen vannak. akik 4000—5000 forint közötti keresettel rendelkeznek. A közgazdász családok többsége általában jol, a szellemi foglalkozásúak országos átlagnál jobb anyagi körülmények között él. A családok anyagi helyzete tükröződik lakáshelyzetükben, és különböző vagyontárgyakkal való ellátottságukban. A közgazdászok az átlagosnál jobb lakásviszonyok között élnek; 89 százalékuk rendelkezik önálló otthonnal, sokan e gondjuk megoldásáért nem csekély anyagi terhet válAz f többé-kevésbé elégedett. Ezt í.^ lakástulajdonosok manyok befejezesét koveto- a kedvező ké^t beárnyé_ ^ ^ggj«^« inté^nenyesen, vizsga- h közülük többen £2? _f^nt itatok kotott formahan szak- ^ kő^a2dáBZÍ munkafel- ™ Stotoí t^y a továbbképzésén vett, „d„tok„t „Hátnak ítrv réfant, a szmoKnei vagy a részt Lestöbben 1 18 ,«1LatnaK' «* így rokonoknál laknak, részint részi, i^egujuueii válaszadók esvnesvede - , en hoz mai vagy — a közgazdászok több mint fele a doktori cím megszerzésére törekednek; jelenleg a megkérdezettek egyharmada doktorált vagy e célból folytat tanulmányokat. A munkahelyek jellegének nagy szerepe van a továbbképzés útjának, irányának megválasztásában. így például a felsőoktatásban dolgozók jelentős többsége megszerezte a doktori címet, a gazdasági életben tevékenykedők körében ez az arány lényegesen alacsonyabb. A második leggyakoribb továbbképzési forma a szakközgazdászképzésben való részvétel. Viszonylag alacsonynak ítélhető a számítástechnikai jellegű továbbképzés iránti érdeklődés. A közgazdászok száma közismerten kevesebb, mint az ilyen végzettséget kívánó munkaköröké, mégis a közgazdászok pályára állása, az érdeklődésüknek és igényeiknek megfelelő" munkakör megtalálása gyakran csak többszöri próbálkozásra sikerül. Részben ebből, részben a munkahelyek közgazdász „szerzési" törekvéseiből eredően viszonylag magas 9 munkahely-változtatások gyakorisága. Az egyetem elvégzése — a nem nappali tagozaton végzettek esetében megkezdése — óta a közgazdászok 59 százaléka munkahelyet változtatott, ezen belül egyharmaduk többször is. A munka melválaszadók egynegyede ^bérlők, csak részben elégedett munkájával. A közgazdászok az értelmiség jobban kereső részéhez tartoznak; a megkérdezettek fő állásból származó havi átlagbére 6500 forint, átlagkeresete pedig 7400 forint. A kereseti viszonyokat — más pályákhoz hasonlóan — a beosztás, az életkor, es ezzel összefüggésben a szolgálati idő számottevően befolyásolja. A szolgálati idő 10—10 éves emelkedese ¿1A TÁJÉKOZÓDÁS eredményeként kialakult kép szerint a Csongrád megyében élő közgazdászok nagy részének élet- és munkakörülményed jók, bár esetenkent ez nem így tudatosul az érintettekben. A kedvező összkép mellett a közgazdászok egy részének — főként a fiataloknak — azonban egzisztenciális gondjai, problémái vannak. Klonkai Laszln Körösi Csoma-vetélkedő Mint arról már beszámoltunk, a nagy magyar Ázsiakutató. Körösi Csorna Sándor születésének 200 éves évfordulója alkalmából országos emlékversenyt hirdettek általános iskolásoknak. A vetélkedő feb. ruár 4-én megrendezett megyei döntőiből a legjobbak ma csütörtökön. területi döntőn mérik össze tudásukat az Ifjúsági Házban. Bács-Kiskun Békés, HajdúBihar és Csongrád megye három-három csapata közül a legkiválóbb képviseli majd tágabb alföldi pátriánkat az áprilisban Budapesten rendezendő országos donion, < Nagykun városok képzőművészeti pályázata A nagykun városok ne- fafaragásokat, batikokat, kegyedik amatőr képzőművé- rámiákat, fotókat, szeti pályázatát hirdették A páiyamUnkákat április meg Karcag, Kisújszállás, r . ,,,,,,, . . , Mezőtúr, Túrkeve, valamint 5"'g kel1 beküldeni a turkeKunszentmárton közmű- va Éinta Múzeum címére, velődési intézményei. A pá- Olyanok jelentkezését ls várlyázat célja: bemutatni a ják, akik a szóbanforgó telenagykun települések amatőr pülésekröl származtak el. A képzőművészeinek leg- beküldött és zsűrizett, műújabb alkotásait, festményeket, grafikákat, szobrokat, vekből április 15-én tás nyílik Túrkevén. kialliA véradásról Értekezletet rendezett teg- legű tájékoztatók után Pánap. szerdán a SZOTE vér- dár Lászlódé, a Vöröskeadóállornásán a dél-magyar- reszt megyei titkára szólt országi regionális transzfú- azokról a szervezési feladaziós szolgálat Bács-Kiskun, tokról, amelyek a VörösktBékés. «Csongrád és Szolnok megye véradószervezői. Vöröskereszt-titkárai és az egészségügyi osztályok vezetői részvételével. Dr. Gál György egyetemi tanár, a vértranszfúziós állomás vezetője beszámolt a regionális szolgálat tavalyi tevékenységéről, és értékelte a dél-ma resztre várnak a területi munkában. Az elhangzottakat hozzászólásaikkal egészítették ki a jelenlevők, majd meghallgatták dr. Kovács Gábor professzornak a szív koszorúér-sebészetével foglalkozó előadását, és megtekintettek gyarországi véradórendszer egy szívműtétről szóló filmet, eredményeit. A régió 17 vér- Az értekezlet résztvevői adóállomasaval fönntartott délután ellátogattak a sebélelexkapcsolat, az igények szeti klinikán, a gvermekkligvors jelzésének jelentőségét nikán és a kórház fertözódr. Mészáros Erzsébet föor- osztályán működő nrurrg» vos vázolta. A gazciasagi jel- allomasxa.