Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

Szerda, 1984. márcins 14. 5 Kiállítás Ügyvitelszervezés a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági Ügyvitel- lő típusának kiválasztását «ervezési Iroda (MÜSZI) te- partnerei részére. Egy koráb­vékenységét, szolgáltatásai- ban jól bevált gép mellett nak körét bemutató kiállítás most egy másik, az üzemi nyílt kedden Kaposvárott, a vezetés minden szintjén hasz­Dorottya-szállóban. Az 1969- nálható, japán gyártmányú ben kilenc termelőszövetke- személyi számítógepet is aet által alapított vállalat- ajánlanak. A vállalat húsz nak ma mar 174 gazdaság a programból álló alapprog­tagja. Tevékenységének ramcsomagot fejlesztett ki, nagyarányú fejlődéséről ta- amely hozzájárul a gép azon­mxskodik, hogy szerződéses nali alkalmazhatóságához, a kapcsolata van minden ter­melőszövetkezettel, állami gazdasággal, 280 társulással, valamennyi területi szövet­séggel és számos vállalattal. Szolgáltatásaik kiterjednek a I tervezés és az ügyvitel gé­pesítéséhez beszerezhető kor­szerű géptípusok, nyomtat­ványok kiválasztására, a munkahelyek és a munka­módszerek kialakítására, va­lamint a megfelelő irodabú­tort* beszerzésére. Marke­tmgszolgálatuk vállalkozik piackutatásra, rövid és hosz­szú távú értékesítési tervek kidolgozására. A mezőgazdasági üzemek irányításában egyre nagyobb szerepet kapnak a számítás­technikai eszközök. A MÜSZI ezért fontosnak tartja a sze­mélyi számítógépek megfele­különböző alkalmazási terü­letek megismeréséhez, a dön­tés-előkészítéstől az adatfel­dolgozásig. Magyar—NDK A Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottságának meghívására tegnap, kedden városunkba látogatott Reiner Gebauer, az NDK budapesti nagykövetségének másodtit­kára, a magyar—NDK baráti találkozó alkalmából. A vendéget Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront vá­rosi bizottságának titkára fo­gadta, majd elkísérte az Élelmiszeripari Főiskolára. Itt a másodtitkár előadást tartott az NDK 35 éves ered­ményes ifjúságpolitikai mun­kájáról. Ezt követően Virág József, a főiskola főigazgató­helyettese mutatta be az in­tézményt. A találkozó baráti beszél­getéssel fejeződött be. A márciusi „A történelem olyan iz­galmas. / hogy nem lehet le­tenni" — írja Agai Ágnes Kamaszságok című verscik­lusában, s ha ez igaz, a Kincskereső márciusi szá­mát se lehet letenni, olyan érdekes, izgalmas történelmi tárgyú írások vannak benne (sok egyéb mellett). Ezúttal — márciusi számról lévén szó — a negyvennyolcas forradalomról és szabadság­harcról szólnak a „történel­mi" közlemények: Petőfi komolyzene ünnepe A budapesti tavaszi feszti- sített orgonájának bermxtaiá­vál immár rendszeressé vált, évente megismétlődő prog­ramsorozatában a hagyomá­nyoknak megfelelően komoly zenei rendezvények vannak túlsúlyban, amelyek bizonyá­ra felkeltik sok vidéki zene­rajongó érdeklődését is. A március 16-a és 25-e közötti fesztiválon nem kevesebb, mint harmincöt koncert hangzik el, a legkiválóbb ha­zai előadóművészek, zeneka­rok, énekkarok és kisegyüt­tesek tolmácsolásában Mi­vel a fesztivál célja egyebek között éppen a magyar zene­művészet rangjának, színvo­nalának, ezen keresztül a ko­dályi zenepedagógia haté­konyságának reprezentálása, ezért a fellépő muzsikusok sorában mindössze két ven­dégművészt találunk: Craig Zerbét, a Magyar Televízió legutóbbi karmesterversenyé­nek győztesét, és Jang Bin Sun kínai hegedűművészt. A hangversenyek sorában sára is. Az újjávarázsolt hangszeren március 16-án először Lehotka Gábor orgo­naművész ad nyilvános hang­versenyt. Orgonaestek szín­helye lesz egyébként a Deák téri evangelikus. a Kálvin téri" református templom, és a Dohány utcai zsinagóga is. A magyar és európai hang­szeres és enekes muzsikának a régeobi szazadokból ránk maradt néhány darabját a Bakfark Consort művészedtol hallhatjuk a Pesti Vigadó­ban, március 18-án, „A kö­zépkortól a reformkorig'* cí­mű hangversenyükön. Es ugyancsak regi muzsikából nyújt át egy válogatást eb­ben a műfajban másik ava­tott együttesünk, a Camera­ta Hungarica, szintén a Pes­ti Vigadóban, 19-én. A Vi­gadó egyébként 24-én a Cziffra-alapítvánv művészei által adott hangversenynek is színhelye lesz, és itt kerül sor a Budapesti Kamai-a­alighanem az összes Beetho- együttes Mihály András ve­ven-szimfóniát megszólaltató koncertek keltik majd a leg­nagyobb érdeklődést. Márci­us 17-én, 19-én, 22-én és 24­én, négy estén hangzanak el a borinj mester szimfóniái a zényletével adott koncertjé­re is, 23-án. De nem hagy­hatjuk említés nélkül a Bu­dapesti Madrigálkórus ugyancsak pesti vigadóbeli különleges hangversenyét Zeneakadémián Kóródi And- sem. Az Európa-szerte ís­rás, Ferencsik János és Le- mert. Szekeres Ferenc vezet­het György vezényletével. Az te kamarakórus ezúttal Han­utolsó koncertet amelyen a VIII. és a IX. szimfónia szó­lal meg, a nemzetközi hang­versenyéletben is jól ismert es nagyra becsült Ferencsik János pálcája nyomán, már­cius 25-én az Erkel Színház­ban megismétlik. De talán nem lesz kisebb az érdeklő­dés a Liszt Ferenc Kamara­zenekar hangversenyei iránt sem; különösen a 21-i zene­dei nagyszabású, kórustéte­lekben gazdag oratóriumát, az Izrael Egyiptomban című művét adja elő, ami a Bu­dapesti Madrigálkórus mű­vészi teljesítőképességének legmagasabb szinvonalat igényli. A negyedik budapesti ta­vaszi fesztivál minden zenei eseményét lehetetlen felso­rolni. Ránki Dezső zongora­akadémiai koncert érdemel estje, a Tátrai-vonósnégyes figyelmet, amelyen az együt- hangversenye, a MÁV Sztm­tes a két évtized alatti mű- fonikusok oratóriumestje, a vészi munkáját, szorgalmát Bakfark Bálint Gitárzenekar es tehetségét reprezentáló műsorral lép pódiumra: rész­leteket játszanak Bach hatal­mas. egész életművét össze­foglaló alkotásából, A fúga művészétéből, es megszólal­tatják Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cse­lesztára címú kompozício.ját. A fesztivál ideje alatt ke­rül sor a Mátyás-templom felújított, nemileg Kors>¿erit­hangversenye bizonyára fel­kelti a külföldi, de a hazai érdeklődők figyelmét is: csakúgy, mint a magyar ze­nei neveles eredményességét, folyamaiában felmutató, gyakran példaként emlege­tett együttes, a Magyar Rá-, dió Gyermekkórusának hang­versenye március 20-án a Mátyás-templomban. Sándor: Tiszteljétek a köz­katonákat címú költeménye és a VILÁGJÁRÓ MAGYA. ROK sorozatban egy izgal­mas részlet Mednyánszky Cézár emlékirataiból — Magyar honvédemigransok az ausztráliai aranymező­kön címmel (a borító 4. ol­dali rajzain viszont Med­nyánszky híres haditettét, a honvédek harcba vezetését láthatjuk). Március az első. bár még gyakran téliesre forduló ta­vaszi hónap. Szécsi Margit, Bella István. Kiss Benedek és Rónay György tavaszver­sei a hónap szebbik arcát mutatják fel — talán nem hatás nélkül a természetre sem. Vidám „történeti" krónika Szepesi Attila: Fe­ledi és Bornemissza című verses meséje. A gyerek­hangon szóló költészetet ez­úttal Agai Ágnes és Char­lotte Btay versei képviselik. Üj izgalmakat tartogatnak a folytatásosok — IjonTichy (Lem: A világűr csavargója) ezúttal a Nagy Inda boly­gójára látogat, melynek la­kói, az indióták, egy min­den gondjukat megoldó gép áldozataivá valnak (bár ebben saját önzésük és bu­taságuk játssz® a főszere­pet). Speyer ötödikesei (A Nagy Fonók és csapata) iz­galmas futbalimérkőzést vívnak a hatodikosokkal. Beáll-e közéjük játszani Daniela, a csapat sértődött erőssége? De ne áruljuk el a meglepő fordulatot! Az Édes anyanyelvünkben foly­tatódik A beszédkultúra ábécéje, Deme László fel­nőtteknek-gyerekeknek egy­aránt sokatmondó és meg­szívlelendő cikk-sorozata. A Testvérmúzsákban a 100 éve elhunyt EHas Lörmrot­ról. a Kalevala összeállító­járól s a finn népi eposz­nak Kodályra tett hatásáról olvashatjuk Móser Zoltán írását. A márciusi számot Szyksznian Wanda, Bar­czánfalvy Ferenc. Papp György és Csala Károly il­lusztrálta. Közgazdászok Csongrád megyében (2.) Képzés Szegeden AZ tJTÖBBI évtizedekben vekezik. En»ek több oka ugrásszerűen megnőtt a van. A felvételre jelent ke­közgazdászok iránti keres- zők száma sem nagy. de let s ezt a nappali tagoza- számottevő azoknak az tű oktatás képtelen kielégí- aránya, akik nem felelnek teni. A munka melletti kép- meg a felvételi vizsga kö­zésnek ma már hagyomá­nyai vannak, de a jövőben is nélkülözhetetlen. Nyil­vánvaló az hogy a felnőtt­oktatás formái közül az es­ti tagozat hatékonyabb, mint a levelező. Egészen az utóbbi időkig, a pécsi köz­vetelményeinek. A tagozat pedig rendszeresen megszer­vezi a felvételi előkészítő­ket, s igyekszik a tanfolya­mokra a szakmailag legerő­sebb középiskolai és egyete­mi oktatókat megnyerni. A felvett hallgatók többféle gazdasági kar megalapítá- szakra jelentkezhetnek, Sze­sáig azonban csak Buda­pesten működött szakegye­tem; a vidéki hallgatók az esti tagozat munkájában nem, vagy aránytalanul nagy áldozatokkal tudtak ré6zt venni. A levelező tagozatokon a félévenként három alkalom­mal szervezett kétnapos foglalkozások jórészt csak a tananyagról és a tanulmá­nyi kötelezettségekről való tájékozódást nyújtották. Ezeken a konzultációkon még részlegesen sem való­sulhatott meg az oktatás rendszeressége, a kellő el­mélyülés. a hallgatók mun­kájának figyelemmel kisé­rése. ellenőrzése. Ezen a gondon igyekeztek segíteni a vidéki konzultációs köz­pontok. későbbiekben a ki­geden viszont eddig csak ipari szak indult. MÁS SZAKOSOK KÉP­ZÉSE iránt is felmerült az igény. Az egyetem hozzájá­rult pénzügyi szak indítása- évfolyamon, minden hoz, de az első és máso­dik évfolyamosok nagyará­nyú lemorzsolódása miatt ezt nem sikerült végigvinni. A felvételi előkészítőkön résztvevők számából arra lehet következtetni, talán ez év szeptemberétől lesz annyi jelentkező, hogy ag­rár szak indulhasson. A Közgazdaságtudományi Egyetem támogatja ezt a törekvést. A tagozat a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Petőfi Sándor sugárúti épületében szervezte meg az oktatást úgynevezett es­ti-levelező formában. Ez helyezett tagozatok létreho- ^"V31 jelent, hogy bár for­zásával. Több vidéki városban — köztük Szegeden is — 1954­ben szervezték meg a kon­zultációs központokat. A kezdeményezés nem bizo­nyult sikeresnek, a konzul­tációs központok nem töl­tötték be a nekik szánt sze­repet. ezért az egyetem két év után megszüntette mű­ködésüket 1960-tól új for­mában hoztak létre úgyne­vezett oktatási központokat. Az átgondoltabb forma job­ban bevált, de Szeged ak­kor kimaradt a program­ból. A TOVÁBBFEJLESZTÉS következő lép>csője az volt, hogy a Művelődésügyi Mi­nisztérium az 1965—66-os tanévtől kezdve létrehozta a Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagoza­tait Miskolcon, Szegeden és Győrött. Az első és második évfolyamot végezhették a levelező hallgatók intenzi­vebb formában, kedvezőbb feltételek mellett. A tagozat működése r felvett hallga­mailag a hallgatóik levele­zőnek számítanak, gyakorla­tilag az esti tagozat mód­szereivel. intenzitásával dol­goznak. A hallgatók többsége, mintegy négyötöde szegedi lakos, mindössze hárman járnak Békés és Bács-Kis­kun megyéből, a többiek Csongrád megye más váro­1 «morzsolódás az első év­folyamon számottevő. A második évig a beiratkozott hallgatók 70—80 százaléka jut el. Később, a felsőbb évfolyamokon már alig-alig van kimaradás. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy a tanulmányaikat félbehagyok többsége azok közül kerül ki akik már rendelkeznek valamilyen diplomával. Fel­tételezhető. hogy a beirat­kozáskor közülük néhányan lebecsülik a Közgazdaságtu­dományi Egyetem követel­ményeit. vagy túlbecsülik a tanulásban szerzett rutinju­kat. AZ OKTATÁS minden tárgy­ból esti óraszámban folyik, általában a hét végére — csütörtökre, péntekre és szombatra — koncentráltan. Az oktatóknak nagyjából 60 százaléka Budapestről uta­zik le Szegedre a foglalko­zásokat megtartani, a töb­biek szegediek. Helyi taná­ro> általában az alap>ozó tárgyakat, a Közgazdaságtu­dományi Egyetem munka­társai a speciálisabb szak. tárgyakat tanítják; zömmel pestiek vezetik az alterna­tív és szakszemináriumokat is. A költségeket a Közgaz­daságtudományi Egyetem és a helyi tanácsok közösen viselik. A Csongrád megyei Tanács százezer, a Szeged megyei városi Tanács öt­venezer forintos támogatást biztosít évente. A Bács­Kiskun megyei Tanács ille­tékesei ígéretet tettek ar­ra, hogyha növekszik az onnan Szegedre járó hallga­tók száma, szintén hozzájá­saiból. községeiből járnak rulnak a költségekhez. A az órákra. Az első évfolya- tagozat működtetése egvéb­mon 28. a másodikon 22. a harmadikon 26. a negyedi- tási ken 28, az ötödiken 20 a Egy hallgatók száma. Ebben a tanévben tehát összesen 124-en tanulnak a szegedi tagozaton. Közelítve a napxpall tago­zat módszereit, az oktatás nem a hagyományos — fő­ként előadásokra épülő — formákon alapul, hanem a tanárok és hallgatók köz­vetlenebb kap>csolatát. a ta­nulók aktív részvételét fel­tételező tanulócsoportos fog­lalkozásokra. A módszer eredményességét igazolja, hogy a tanulmányi fegyelem és a vizsgaeredmények el­tók számának függvénye érik, sót több esetben meg­volt. Keilő érdeklődés hiá­nyában Szegeden a hetve­nes évek közepén három éven át szünetelt a képzés. 1977-ben újból sikerült az indítás, azóta folyamatos az oktatás. Eltérően a megelő­ző évek gyakorlatától, ma már mind az öt évfolyam foglalkozásait Szegeden lá­togathatják a hallgatók. A tagozat hallgatóinak száma, évfolyamonkénti megoszlása, évről évre in­gadozik. Az első és máso­dik évfolyam minden évben nagyobb létszámú volt, a felsőbb osztályokba általá­ban 20—25-en jártak. A he­lyi törekvések ellenére a hallgatók száma nem nö­haladják a pesti, formailag is „szabályos" esti tagozat színvonalát. A szesedi szín­vonalról jó véleményük van az egyetem illetékesei­nek. A kihelyezett: tagozatot» a ként a legolcsóbb felsőokta­formák közé tartozik, hallgató ötéves képzé­sének költsége 10—11 ezer forint körüli. Ez úgy lehet­séges, hogy a tagozat más célokra használt épületek­kel és berendezésekkel, más helyen főállásban levő ok­tatókkal. minimális admi­nisztrációval működik. A SZEGEDI TAGOZAT eddig két végző évfolyamot bocsátott ki. a végzettek zö­me. körülbelül négyötöde első diplomáját szerezte meg. A Közgazdasági Tár­saság a maga sajátos eszkö­zeivel támogatja a helyi közgazdászképzést, és kere­si azokat az utakat-módo­kat. melyek elősegítik a mennyiségi és minőségi to­vábbfejlesztést. s hozzájá­rulhat a szakemberhiány enyhítéséhez. Dr. Czagány László Két szegedi együttes is bemutatkozik Kamarakórus fesztivált rendeznek áprilisban Pé­csett. Ilyen alkalommal ed­dig összesen tízszer talál­koztak kiváló hazai kamara­kórusok Baranyában, és gyakran volt külföldi ven­dégegyüttes is, de a nem­zetközi rangot az idén elő­ször kapta meg a fesztivál. Erről tartottak tájékoztatót tegnap, kedden délelőtt Bu­dapesten, a Magyar Sajtó Házában. Április 4-én. szerdán este tartják a megnyitó hangver­senyt a pécsi Liszt Ferenc hangverseny-teremben. az : első fesztivalkoneert április iá-én lesz. Délután es este lépnek a kórusok a zsűri elé. a szabadnapos együt­tesek Baranya városaiban és falvaiban adnak hang­versenyt: Siklóson, Mohá­cson, Komlón, Bolyban. Ezenkívül úgynevezett mű­emléki hangversenyprogra­mot is szervez a házigazda é® rendező Nevelők Háza, a Csontváry múzeumban; a székesegyházban és a jako­váli Hasszán-Dzsámiban is enekelnek a kórusok. A háromnapos fesztiválon tizenegy magyar együttes mutatkozik be, köztük a szegedi Ifjú Zenebarátok Kórusa Erdős János, és a Cantucusa Kaniarakórue flnyagtakarékosság Tóbb mint 70 iparvállalat bemutatótermében. A kiállí­anyagtakarékos technológiái tást az Ipari Minisztérium és és termékei láthatók azon a a Magyar Kereskedelmi Ka­négynapos kiállításon, amely mara közösen szervezte, kedden nyílt meg Budapes- Juhász Ádám ipari állam­ten. az Ipiari Reklám- és Pro- titkár megnyitó beszédében paganda Vállalat Rákóczi úti emlékeztetett arra, hogy a , ..mi, | M , gazdaságos anyagi elhaszná­lást és a technológiák kor­szerűsítését 1982 óta kor­mányprogram irja elé, s az elmúlt két évben jelentős eredményeket értek el a vál­lalatok. Az évi megtakarítá­sok összege több mint ötmil­liárd forint, ez azonban a fel­használt anyagoknak még mindig 0,5—1 százaléka. Az elért és korántsem lebecsü­lendő eredménnyel meg nem lx hetünk elégedettek —mon­dotta az államtitkár Ma a helyes anyaggazdálkodással lehet és kell a legnagyobb ésszerű megtakarításit elérni. A még eredményesebb taka­rékosság ösztönzéséhez na­gyobb egyéni és kollektív ér­dekeltségre lenne szükség. A kiállításon részt vevő több mint 70 vállalat min­denekelőtt olyan új eljárá­sokkal es technológiákkal is­merteti meg az érdeklődő­ket, amelyekkel tetemes mennyisegü hulladékot újra­hasznosíthatnak. Gyiidi Sándor vezetésével. Olaszországból a Coro Can­tori di Assisi. Csehszlová­kiából az Ostrava női kar, Belgiumból a Scarabee­Merksen, az NDK-ból pedig a weimari Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola kama­rakórusa érkezik. A zsűri elnöke Forrai Miklós, rajta kívül három magyar és egy-egy bolgár, illetve svéd szakember- foglal helyet a bírálóbizottságban. A zarókoncertre április 7-én kerül sor, itt adják át a díjakat is. Másnap szakmai konferenciával zá­rul a fesztivál. Gárdonyi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom