Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

Szomíbat, 1984. február 18. 3 4 tflnwnn—wnff HHF mm w # ­1 _ ® 1 T, » « j^&jr * * t 1 W < y I Jf 1 / "' '.- jjjj rf' '<• w , vi ^ t ( m44 llgpfe • aEt ~ «"rV" Debrecenben átadták a Nagyerdőn épült új gyógytermál­fürdőt, ahol főként a reumatikus és mozgásszervi megbe­gedcsekben szenvedők találhatnak enyhülést fájdalmaikra. A szabadtéri és fedett medencékben — amelyek területe mintegy ötezer négyzetméter — naponta háromezer vendé­get fogadhatnak. Az új fürdőben a reumatikus betegségek­ben szenvedők mellett a felüdülni vágyók is jól érzik magukat Tervszerűség és rendszeresség a tagfelvételi munkában Beszélgetés Gyárfás Mihállyal, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkárával Szénkutatás X múlt évinél 13 ezer mé­terrel több, együttesen 60 ezer méter kutatófúrásra ka­pott az idén megrendelést az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. Az új ás­ványlelőhelyek felkutatá­sát, s a már felfedezettek közelebbi megismerését szol­gáló kutatófúrások jelentós részét a Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat rendelte. Az ajkai szénmedence meglevő bányáiban ugyanis kifogyó­félben van a szén. A pótlá­sukra tíz nagy teljesítményű fúróberendezést állítottak fel a környéken, s ezekkel összesen 21 ezer méternyi kutatófúrást végeznek. E munka eredménnyel biztat: Káptalanfa—Gyepükaján környékén, 500—600 méteres mélységben máris szénkész­leteket találtak. A meghatá­rozásukat szolgáló felderítő­kutatások ez év végére feje­ződnek be. A Borsodi Szén­bányáknak elsősorban a la­kossági felhasználásra alkal­mas szénkészletek utánpót­lását keresik az Országos Földtani Kutató és Fúró Vál­lalat szakemberei. A szénkutatás célszerűsé­gét segíti egyébként, hogy az elmúlt évben először a bá­nyavállalatok központi ku­tatási alapot képeztek. En­nek a 82 millió forintnak fel­osztásáról az igazgatói ta­nács döntött, s a határozat szerint több mint felével a borsodi, egynegyedével az ajkai medence kutatásainak gyorsítását segítik az idén. Virág és pezsgő az asztalon Hölgyeim; ne féljenek et­lól a' 80 évtől azért, mert olyan rossz híre van ... Megtalálja az ember ilyen­kor is a szépséget és az ér­telmet az életben. Bevallom, egyet sajnálok csak, hogy nem tudom magam négy húszévesre fölváltani" — mondja irigylésre méltó szellemességgel az ünnepelt, miközben pezsgővel koccint vendégeivel. Dr. Hős Erzsébetet,' a me­gyei tanács V. B. egészség­ügyi osztályának helyettes vezetőjét és Pádár László­nét, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkárát a tisz­telet és a szeretet vezette dr. Ábrahám István nyugalma­zott főorvos Puskás utcai la­kására. Virágcsokorral és egy üveg pezsgővel köszön­tötték a 80. születésnapját ünneplő ideggyógyász szak­orvost, akinek oly sokat kö­szönhet a megye egészség­ügye. Nevéhez fűződik a Csongrád megyei ideggondo­zó megalapítása, úttörőként szervezte meg (1954-től) Hódmezővásárhelyen az idegszakrendeléseket. Nem kis büszkeséggel epnlékezik vissza arra. hogy amikor or­szágszerte éledezett az alko­holizmus elleni küzdelem, ő már 1958-ban alkoholelvonó kúrákat szervezett, s min­dent megtett a fenyegető népbetegség ellen, mint a megyei Vöröskereszt alko­holelleni bizottságának elnö­ke is. A régi fiatal Ábra­hám doktor szól belől®, ami­luc lelkesen mesél arról, mi­ként „fedezte föl" hajdanán az elhanyagolt, lakatlan Pal­lavicim-kastélyt sövényhá­zán. „Bántott, hiába javas­lom én, hogy ennek az em­bernek szociális otthonban lenne a helye, nem volt ho­va beutalni. Szép hely, csön­des hely, ideális otthon öreg­kori elmezavarban levők­nek. Írtam egy indoklást a megyei főorvosnak. Elfogad­ta." Amint az asztalt körbe­ülőkkel hallgatjuk élvezetes visszaemlékezését, küzdel­mekben, munkában és szép­ségekben gazdag élet bonta­kozik ki előttünk. Egymás kezébe adjuk az 50 eszten­dős szakmai munka elisme­réseként 1979-ben kapott aranyoklevelet, a néhány éve elvesztett, pótolhatatlan társ fényképét, az emlékek ihlette hitveshez írt költe­ményt. Leányától, a zenepe­dagógustól tudjuk meg: édesapja szorgalmasan írja életrajzát, már a 234. gépelt oldalon tart, de még renge­teg a mondanivalója. Napjait többnyire egyedül tölti, 5000 kötetnyi könyve, 6000 lemeze társaságában. Az ifjúkor adósságait tör­leszti most: olykor fölolvastat magának, de legtöbbször ze­nét hallgat. Most már van rá ideje ... Búcsúzóul — kissé elérzé­kenyülve — még megjegyzi: „Tudják, amióta fehér bottal járok, tíz segítő ember kö­zül 9 nő, aki átvezet az út­testen! Én minden jót a nőktől kaptam..." Ph. A. Senki sem születik kommunistá­nak. csak azzá lehet ha önmaga is akarja, és környezete is segíti ebben. A párttagságra való alkalmasság nem alakul ki máról holnapra. Többnyi­re a pártszervezetek politikai neve­lő munkája színvonalának eredmé­nye. hogv hol. hányan és kik válnak alkalmassá párttagnak. Az irányító pártszervek feladata az alapszerve­zetek tagfelvételi tevékenységének értékelése abból a szempontból, hogy az kellően ösztönöz-e a jobb politikai munkára. Az MS£MP Csongrád megyei Bi­zottsága a közeli napokban tartott ülésén értékelte a pártszervezetek ilyen jellegű tevékenységét. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, a párt­építő munka időszerű feladatairól be­szélgetett munkatársunk Gyárfás Mi­hállyal. a megyei pártbizottság titká­rával. — A párthatározatok előírják, hogy a tagfelvételi munkában a fő figyel­met a minőségi követelmények érvé­nyesítésére. a párttagság összetételé­nek javítására, és nem a mennyiség növelésére kell fordítani. Milyen eredménnyel járt Csongrád megyében az a követelmény, hogy az elmúlt években a párt minőségi összetétele tovább javuljon? — A párttagság utánpótlásában döntő szerepük van az alapszerveze­teknek. Az állandó mozgás és válto­zás mellett gondoskodniuk kell a na­gyobb követelményeknek megfele­lő összetételről, a szilárd eszmei és cselekvési egységről. Megyénkben a párt fejlődését, az egység erősítését szolgálták az elmúlt években az új tagok felvételei. Fokozottabb szerepet kapott a pártépítő munkában a fel­vételre javasoltak marxista—leninista elkötelezettsége és közéleti tevékeny­sége. a lakó- és munkahelyért érzett felelősség, a tenni akarás és a példa­mutatás. Általában olyanok kerültek felvételre, akik megfelelnek a maga­sabb követelménynek, akikkel való­ban erősödött a párt. Az alapszervezetek felelőssége már a kiválasztásnál, illetve a felvétel előkészítésénél kezdődik. Az elmúlt években a párttaglétszám összetétele a megyei sajátosságoknak megfelelő­en alakult. Növekedett a pártmunka színvonala, az egyes párttagok elmé­leti felkészültsége, politikai aktivitá­sa. bár a tagfelvételi munka tartal­mi és szervezeti színvonala differen­ciált volt. A párt általános politikája, a tár­sadalmi osztályok és rétegek érdekeit kifejező tevékenysége, politikája he­lyi érvényesítésének hatékonysága, az állami, a társadalmi életben mind­mind jó alapot szolgáltattak a párt­építő munkához. Ennek ellenére egyes társadalmi rétegek között nem sike­rült teljes mértékben a pártépítés követelményének érvényesítése. A szociális összetétel alakításában az elvi. politikai eszközök, amelyek egy­re inkább gyakorlattá válnak, ese­tenként keveredtek adminisztratív elemekkel. Az alapszervezeti munka színvonalbeli különbsége a pártépí­tő tevékenységben is kifejezésre ju­tott. — A felvételre jelentkezők többsé­ae szilárd öntudatról, magas fokú po­litikai érettségről tett tanúbizonysá­got. A társadalom eyt"s réteaeiböl milyen arányban kerültek felvételre új tagok? — Megyénkben a párttagság össze­tétele alapjában megfelel a megye foglalkoztatottsági struktúrájának. Az iparban dolgozók és párton be­lüli arányuk közel 30 százalék. Meg­felelő arányt képviselnek a mezőgaz­daságban. a kereskedelemben, a szál­lításban és a közlekedés területén dol­gozók is. Az átlagosnál alacsonyabb a párttagok aránya az építőiparban, vi­szont magasabb a hivatalokban, az intézményekben. A pártépítő munka során a már kialakult arányoknak megfelelően vettek fel új tagokat az alapszervezetek. Ezek között a mun­kásosztályhoz és a szövetkezeti pa­rasztsághoz tartozók aránya több mint 66 százalék, a nőké 44.1 száza­lék. Viszont elmarad az elvárható­tól. de a lehetőségektől is a pártba felvett 30 éven aluliak száma. Az elmúlt évek tapasztalatai tanú­sítják. hogy a párttagságon belül a ió felvételi számok mellett is a mun­kások aránva csökkenő tendenciát mutat. Ennek részben oka a társadal­mi átrétegeződés. a nyugdíjkorhatárt elérők viszonylag magas száma. En­nek ellensúlyozására az üzemi párt­bizottságok megkülönböztetett figyel­met fordítottak a pártépítő munkában a munkásokra. Az éDítőiearban. a la­kossági szolgáltatásokat nyújtó válla­latoknál és néhány dinamikusan fej­lődő üzemben ugyanakkor nem elég hatékony a párttaggá nevelő tevé­kenység. A szövetkezeti parasztsághoz tartozók aránya az új párttagok kö­zött 15 százalék. Sokat javult a tag­felvételi tevékenység a termelőszö­vetkezetek pártszervezeteiben. Kevés­bé volt elfogadható az ilyen arányú munka a szakszövetkezetekben. A szellemi foglalkozásúak párton belüli aránya több mint 32 százalék. Erre azt mondhatjuk, hogv a társa­dalmi szerepüknek megfelelő mérté­kű. A szervezettség az államigazga­tásban dolgozók és a pedagógusok körében a legmagasabb. Az alkalma­zotti munkakörben dolgozók aránva a párttagságon belül megfelel e réteg súlvának és szerepének. A 30 év alatti fiatalok száma a felvettek között meghaladja a 60 százalékot, és az összpárttagságon be­lül is szerénven növekvő tendenciát eredményezett. Ennek ellenére a le­hetőségektől és a szükségestől elma­rad a 30 éven aluliak, különösen a 18—24 évesek aránya a tagfelvételek során. Ez mindenekelőtt jellemző az egyetemi, főiskolai hallgatók körére, hasonlóan a középiskolásokra és a szakmunkásképző intézetek tanulóira. Vagyis a párttaggá nevelés a fiata­lok között nem elég folyamatos. E téren több probléma is felmerül, hi­szen meghosszabbodott a képzési idő. valamint a katonai szolgálat, a pálya­kezdés. megszakítást jelent, a nők esetében pedig a gyes, s amikor visz­szatérnek munkahelyükre. rendsze­rint elölről kell kezdeni bizonyítani­uk az alkalmasságot. Ennek ellenére mégis elismerésre méltó a KlSZ-szer­vezetek párttaggá nevelő tevékeny­sége. Az elmúlt közel öt esztendőben a párttagnak felvett fiatalok ajánlói több mint 90 százalékban a KISZ­szervezetek voltak. A párttaggá nevelés a legkiegyen­súlyozottabb a nők körében. Számuk fokozatosan emelkedő, jelenlegi ará­nyuk meghaladja a 34 százalékot. A legkiemelkedőbb fejlődés az ipari és a kereskedelmi jellegű pártszerveze­tekben tapasztalható. Ezektől némi­leg elmaradtak a mezőgazdasági üze­mekben tevékenykedő pártszerveze­tek a nők felvételével. — A párttagságra való alkalmas­sáa megállapításánál milyen követel­ményeket támasztanak a pártba je­lentkezőkkel szemben? — Nagyon különböző a mérce a párttagságra való alkalmasság meg­állapításához. Bár az alapszervezetek többsége mindinkább személyre sza­bottan határozza meg a felkészítést segítő tennivalókat. A társadalmi, a pártmunka-megbízatások és azok tel­jesítésének számon kérése azonban eltérő. Ezek nem mindig felelnek meg a jelölt adottságainak, vagy nem kellően konkrétak, és ígv számon sem kérhetők. Előfordult, hogy túlzott követelményeket támasztanak a párt­ba felvételt kérőkkel szemben. Meg­történt olvan eset is. hogy nagyobb társadalmi aktivitást vártak el a je­lentkezőktől. mint a régi párttagok­tól. Tapasztalható volt. hogy a fizikai munkásokkal szemben is indokolat­lanul magas követelményeket támasz­tanak. A túlzott elvárások mellett előfordulnak statisztikai arányokat biztosító eredménvek is. Tovább kell fokozni az ajánlók, a pártvezetősé­gek és az egves felkészítő pártta-ok felelősségét is a pártépítő munkában. — Hogyan, miként növelhető az ajánlók felelősséoe? — A folyamatos munka, a tudatos­ság. a tervszerűség jellemző a kivá­lasztásra. Az alkalmasságra többnyi­re a pártalapszervezet vagy a párt­csoport. a KISZ-szervezet. esetenként a szocialista brigád hívja fel a fi­gyelmet. Igen kevés a kezdeményezés a régi párttagok körében. Csak a fi­zikai dolgozók esetében jellemző, hogy az idősebb munkatársak a kez­deményezők. Nehezíti a párthoz való közeledést egyes vállalatoknál a rossz munkahelyi körülmény, az üze­mi demokrácia fórumainak formális működése, a szocialista brigádmozga­lom gveneesége: az. hogv a gazdasági vezetők egv része nem fordít megfe­lelő gondot beosztottaik politikai ne­velésére. ösztönzésére. Ugyancsak nehezíti a pártépítő munkát, hogv az aktív keresők egy része községekben, tanyán él. Sok az eljáró és a bejáró dolgozó. Az utóbbi időben nőtt a munkaidőn túli elfog­laltság. a túlórázás. kisvállalkozás, mellékfoglalkozás stb. elsősorban a fiatalok körében. S az is tény. hogv évről évre csökken az iparban fog­lalkoztatottali száma. Sok helyen a nevelő munka mód­szerei nem igazodnak az életkori sa­játosságokhoz. bár tovább szélesedtek megyénkben a párttaggá nevelés tár­sadalmi alaniai. Nőtt a pártcsoportok szerepe, rendszeresebb és érdemibb az együttműködés a párt- és a KISZ­szervezetek között. Növekvő figye­lemmel kísérik a KISZ-ben. a szak­szervezetben. a szocialista brigádban, a munkásőrségben végzett munkát. Viszont nem veszik kellően figyelem­be más társadalmi' szervekben. így a Vöröskeresztben, az MHSZ-ben. vagy esetenként a tanácsokban végzett közéleti tevékenységet. Az elmúlt időszakban szélesedett az ajánlók köre. Többségük tapasz­talt. megbecsült kommunista. Szere­pük nőtt. a felkészítésben is. Meg­felelő szerepet tulajdonítanak a párt­alapszervezetek a konzultánsi, a fel­készítést segítő munkának. Kiválasz­tásuknál alapvető szempont a felké­szültség és a kapcsolatteremtő kész­ség. Mindezek mellett a pártélet tapasz­talatai tanúsítják, hogv még tovább kell fokozni az ajánlók politikai fe­lelősségét. El kell érni. hogy a je­löltről az ajánlók politikai, emberi magatartásából alakított véleménye minden esetben megalapozott legven. Néhány helyen növelni kell a párt­vezetőségek felelősségét is. hogy a taggyűlésen mindenütt szerepeljen a felvételre jelentkezők politikai meg­bízhatósága. szakmai munkája. er­kölcsi feddhetetlensége, emberi ma­gatartása. jelleme. Helyes utalni a fe­gyelmezettségre is. és a rendszeres társadalmi aktivitásra. — Az úgynevezett kiválasztások nem sértik-e a pártba való felvétel kezdeményezésének önkéntességét? — Semmiképpen sem jelenti az önkéntesség betartása a spontaneitást. Nem úikeletű gyakorlat, illetve ta­pasztalat. hogv elsősorban az üzemi pártszervezetekben a fizikai munká­sok között az alapszervezetek megkü­lönböztétett figyelemmel. tervszerű előkészítő, politikai nevelő munkát vé­geznek. Elsősorban a termelésben, a társadalmi munkában kiemelkedően dolgozókat veszik fel a pártba. Ebben jó munkát végeznek a munkahelye­ken működő pártcsoportok. Ezek a kis közösségek tudnak a legtöbbet segíteni az olvan dolgozóknak, akik már foglalkoznak a párthoz való tartozás gondolatával, de még bátor­talanok az első lépés megtételében. Egyesek ugyanis tartanak attól, hogv nem felelnek meg. vagv nem tartják őket alkalmasnak. Akadnak olyanok is. akiknek biztatásra van szükségük, mert úgv vélik, a párton belül túlzottak a követelmények, sok társadalmi feladat vár rájuk a kom­munisták soraiban. Tapasztalni még túlzott szerénységet; néhányan úgy gondollák. esetleg mások személyi ér­dekeket vélnek látni kérelmük mö­gött. vagyis karrieristáknak tartanák őket. Megyénk valamennyi kommunistá­jának kötelessége, hogv példamutató munkával, magatartással, a politika melletti határozott kiállással erősítse a párt tömegbefolvását. tekintélyét, s ezzel segítse elő a párténítő munkát is. Ennek érdekében gazdagítsák esz­mei. politikai, szakmai tudásukat, tartsák meg a párt- és az állami fe­gyelmet. a kommunista erkölcs nor­máit. Határozottan lépjenek fel a hibákkal és a hiányosságokkal szem­ben. s mindig tartsák szem előtt azt. hogv a párttaggá válás tudatos és ön­kéntes elhatározás. Valamennyi irányító pártszerv ér­ié el. hogv elemző következtetések alapián tudatosan tervezzék a párt­építést. a helvi saiátosságok figye­lembe vételével ielöliék meg a fel­adatokat. Ezek tükrözzék az adott te­rület politikai, társadalmi viszonya­it. a párttagság összetétele és minő­sége javításának követelménvét. Va­lamennyi kommunista tekintse fon­tos pártmegbízatásának az utánpót­lás-nevelést a tagfelvételi munkát, az úi párttagokkal való foglalkozást, kommunistává nevelésüket. szemé­lves gondiaikkal való törődést — eh­hez a nyugdíjasok segítségét is kér­iék az alapszervezetek. Jellemezze a munkát mindenütt a tervszerűség és a rendszeresség — mondotta befeje­zésül Gyárfás Mihály. Nagy Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom