Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-10 / 34. szám

P&rtek, 1984. február 10. 5 Feladatok a KISZ-iskolán Emlékezés Kés Károlyra Politikai képzés, találkozók Hosszasan sorolhatók az újszegedi KISZ-iskola szerteágazó feladatai. A legfontosabb. hogy biztosítsa a különböző tanfolyamain az ifjúsági vezetők ideológiai, politikai képzését, bővítse a mozgalmi isimereteket. Emellett segítenie kell a megye ifjúsági szervezeteiben tevékenykedő propagandistákat, valamint az irányító KISZ-bizottságok munkáját. Az intézmény számtalan ifjúságmozgalmi rendezvénynek is helyt ad. s köztudomású, hogy gondozza a megye haladó ifjúsági mozgalmának történetét feltáró kutatásokat A megyei KISZ-bizottság regnapi. csütörtöki ülésén, a KISZ-iskola idei munka- és rendezvénytervét. költségvetését tárgyalta meg. Kmetykó Lajosnak, a politikai képzési központ igazgatójának javaslata alapján a testület határozott arról, hogy a vezetőképzések programját közösen alakítsák ki a mozgósító, irányító KISZbizottságokkal. A mozgalmi munka színvonalának emeléséért hatékonyabb, korszerűbb módszereket alkalmazzanak az oktatás során. A fiatalok felkészítésében idén is részt vesznek a párt-, a társadalmi szervek, a felsőoktatási intézmények munkatársai. Az iskola egész évre szóló képzési naptára szerint idén közel 3000 fiatal bővítheti tudását Újszegeden. A rendezvénytervben több országos ifjúsági esemény szerepel. így például, tavasszal a marxista diákakadémiák konferenciája. nyáron az őrsvezetők találkozója. Nem marad el a Kincskereső tábor sem. Vendégül látják a MEDOSZ ifjúsági napok résztvevőit csakúgy, mint az országos FEB-táborosokat. A szegedi ifjúsági napok idején szállást biztosítanak (lehetőségükhöz mérten) a városba érkező fiataloknak. A testület meghallgatta és elfogadta Molnárné Fábián Editnek, a megyei KISZ-bizottság gazdasági osztálya vezetőjének jelentését a tavalyi köd tségvetésről. Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára va június 9-én tartandó megyei küldöttértekezlet beszámolóiára. a küldöttgyűlést előkészítő munkabizottságokra tett javaslatot. Á februári Tiszatáj Illyés Gyula utolsó drámáját, a Kiegyezést, közel egy évvel ezelőtt mutatta be a pécsi színház. A nyomtatásban most először megjelenő mű kötődik is, meg nem is az 1867-es Deák Ferenc-féle kiegyezéshez. Az alakok, magatartástípusok kétségtelenül elhelyezhetők a múlt század második felének magyar glóbuszán. Ilylyés azonban kiemelte a darabot a közismert történeti szituációból, a szereplőknek spanyol nevük van, s a cselekmény olyan országban játszódik, mely a képzelet szülötte. A Kiegyezés azt a dilemmát állítja elénk, hogy vállalható-e a kampromiszszumokkal terhelt cselekvés. Illyés számára nem az igenlő vagy a nemleges válasz fontos, magát a dilemmát jeleníti meg Padre. a tfShős, végül a senkiföldjén találja magát, se a kiegyejsfikfeel. se a — már-már anakronisztikusan — végsőkig kitartókkal nem vállal közösséget. Verssel szerepei a februárt számban Csorba Győző, Horgas Béla. Jánosy István, Petri Csathó Ferenc és Símet Mihály. Tornai József A huszadik század mocsarai című prózaversében „az egyre hánytatóbb és feketébb világorkánban" vergődő emberiség iránti aggodalom szólal meg. Vargyas Lajos esszéjével a kiváló néptánckutatótól, Martin Györgytől búcsúzik a Tiszatál A Tisza Járás 49 részének alcíme: Le a tutajról! A tuzséri fatelep közelében érzett szflvalekvár-illat gyermekkori emlékek sorát juttatja Tóth Béla eszébe. A faipar múltjáról és jelenéről való töprengésből meg valóságos miniesszé kerekedik. Az Örökség rovatban — Móra Ferenc halálának 50. évfordulóján — olvashatjuk Kürti Béla Móra és Sziromszék című munkáját, mely hozzászólás Horváth Dezső egy évvel ezelőtti, az Ének a búzamezőkről modelljei után kutató ..sziromszéki nyomozásához". Féja Endre — a Supka Géza-hagyatékból — négy fontos Móra-levelet közöl. Az egyik levél nyolc nappal Móra halála előtt íródott. Ebből idézünk: „ ... attól félek, az egész esztendőben itthon fogok ülni, nem is a kultúrpalotában, hanem, a Boldogaszszony s. út 13. sz. a., ötven lépésre a klinikától és 100ra a fogadalmi templom kriptáitól, amelyek engem nem fognak befogadni. (Azért nem lesz belőle botrány, jó ember vagyok én. már csak azért is intézkedtem a végrendeletemben, hogv vigyenek haza a félegyházi akácok ala.)" A Kelet-európai Nézőben Lubos Júriknak, a fiatalabb szlovák prózaíró nemzedék egyik legtehetségesebb tagjának Pozsony, te édes mostoha című szociográfiai jellegű írását olvashatjuk. Az Európa Kiadónál jelent meg nemrég a Modern Könyvtár sorozatban a mai szlovák elbeszélők antológiája (Ballada a kút vizéről). A kötetet Olasz Sándor mutatja be. A csehszlovákiai ukrán nyelvű irodalomról Fried István ír. Lagzi István a második világháború alatt Magyarországon élő lengyel menekültek visszaemlékezéseiből ad gazdag válogatást. „A társadalom, a magyar progresszió a menekültek mellé állt. igyekezett elviselhetővé tenni a sorsüldözöttek napjait" — írja Lagzi István. Kritika Eorsi István és Bella István verseiről jeleint meg. a bírálatokat Lerendel Júlia és Laczkó András írta. A Művészet rovatban Sándor János főrendező szól hozzá Nikolényi István Azok a szép naook című írásához (Tiszatáj, 1983. október). A februári Tiszatájjal együtt kapható az előző évfolyam Gyuris György által összeállított tartalommutatója. Az újszerű, „lépcsős felépítésű repertórium" rendkívül alapos eligazítást ad. Kós Károlv születésének [ 100. évfordulóján emléktáblát avattak tegnap, csütörtökön délután a Dóm téri panteonban. A Magvar Építőművészek Szövetsége szegedi és a Magvar írószövetség dél-magvarországi csoportia kezdeményezésére Szathmáry Gyöngyi. Munkácsy-díjas szobrászművész készítette és aiánlotta föl alkotását,' ezzel maga is tisztelegve az építész. író. grafikus. publiciszta nagvsága előtt. „Lesznek, akik utánam jönnek majd. az én maradékaim. Amikor már elpihentem. erős ifiú lábaikkal nyomomba lépnek ők. Ési nem szállanak le a hegvekről. hogv láncos rabiai legyenek idegen kultúráknak, hírnek. dicsőségnek. Mert erősek lesznek Hatalmasok és magyarok. És szerezni fognak, éoíteni fognak, és gyermekeik lesznek.' és unokáik .. Az én munkámat folytatják ők és az én életem örökkévaló lesz bennük. Mert én itthon maradtam ..." — igv érezte, látta és írta a jövendőt Kós Károlv 1909-ben. Kilencvenedik születésnapján pedig ígv vonta meg élete tanulságát: „A történelem tanúsága szerint az igaz embernek, de mindenekelőtt az igaz művésznek (írónak, építő-, képző- és zeneművésznek) mindenütt a világon, minden időben és minden körülmények között a Sors által rendeltetett kötelezettsége (volt. van és lesz), hogv a maga népének és szülőhazáiénak sorsát vállalia. és élete munkájával szülőhazáját és annak népét, megbecsült hagyományaik szellemében, hűségesen szolgálja..." Nóvák István Ybl-díjas építésznek, a Ma "var Építőművészek Szövetsége területi szervezete titkárának köszöntőié után az emléktáblát avató beszédében dr. Müller József né. a városi tanács elnökhelyettese töbTisztelgés Kós Károlynak a Dóm téri panteonDan bek között hangsúlyozta: „Nehéz néhány szóban beszélni Kós Károlv művészetéről, hiszen külön világot alkot az építész munkásságában Kalotaszeghez fűződő építészeti, történelmi néprajzi tanulmányai, és munkái. De szólhatnánk a Budapesthez kapcsolódó énítészeti korszakáról is. rrrelvből például a városmajori iskolában és az állatkerti pavilonokban ma is gyönyörködhetünk ... A világról alkotott elmélkedései, a művészetek egymáshoz kapcsolódó viszonyai gyakran jelentek meg publicisztikai, művelődéstörténeti írásaiban. Irodalmi alkotásaiban (Var.iú nemzetség. A Gálok. Budai Nagv Antal — melvnek gondolatai elhangzottak a szabadtérin is —. Ének Attila királyról, vagv Erdélv kövei) tükröződnek a hazai tál. az crtt élő emberek harcai, konfliktusai. Küzdelmes életútját felidézve 1948-ban a Világosság hasábjain ezit. írja: „De nem bántam meg. Mert az utazás, a keresgélés, és a felfedezés gvönvörútéc volt nekem, és az út. amit úgy-ahogy törtem. mégiscsak oda fog vezetpi. ahová el kell jutnunk, ha azt akarjuk. hogv népünk élhessen, haladhasson és építő tényezőié lehessen az eljövendő békességes. munkás és a réginél emberségesebb emberi világnak." Az ünnepségen Kánvádi Sándor: Kós Karoly arcképe alá című versét Flórián Antal, a Szegedi Nemzeti Színház művésze adta elő. maid a Rozgonvi Eva vezette szegedi Bartók kórus énekelt. Eredményes gyűjtés Beíratás: márciusban Csaknem 13 ezer tonna fém, papír és textília avult össze az elmúlt esztendőben a településeken a lakosság közreműködésével — közölték csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában, ahol az Országos Tervhivatal kezdeményezésére kibontakozott nagyszabású akció eredményeit értékelték. A csütörtöki fórumon az eddigi tapasztalatok összegezése után a versenvben legjobban szereoelt megvéket településfejlesztési célokra fordítandó jutalomban részesítették. A megvék versenvében Zala. a településekében — kategóriák szerint — Pocsai (Haidú-Bihar m.), Tiszaszalka (Szabolcs-Szatmár m.) és Barcs (Somogy m.) végzett az élen. ötven társadalmi munkás „Kiváló haszonanvag-gvúitő" ielvénvt vehetett át. Több mint 180 ezer gyermek kezdi meg szeptemberben általános iskolai tanulmányait: a tankötelesek beíratására az egész országban március 1—15. között kerül sor — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. A beíratásról tudni kell, hogy törvény írja elő: minden gyermeknek iskolába kell járnia a 6. születésnapját követő szeptember hónap első napjától. A szülő, vagy gondviselő kötelessége, hogy beírassa a körzethatár szerinti iskola első osztályába gyermekét, ha az 1983. auguszitus 31-ig betölti hatodik életévét, vagyis 1977. szeptember 1. és 1978. augusztus 31. között született. Beíratáskor a gyermek adatait a szülő a saját személyi igazolványával, a gondviselő a gyermek születési anyakönyvi kivonatával igazolja Az iskolaérettség elismertetéséhez orvosi bizonyítvány szükséges, tehát a szülőnek, a gondviselőnek ezt az okiratot is be kell szereznie. Az óvodába járóknak van ilyen okmányuk. a nem óvodások számára pedig a körzeti gyermekorvostól kell kérni ezt a dokumentumot. is előfordulnak. Vannak, akik ez utóbbit kihasználva, még meg nem oldott gondjaink demagóg felnagyításával igyekeznek szemléleti zavarokat kelteni. Az ilyen megnyilvánulások visszautasításában intézményeink mind következetesebbek — ha a helyzet úgy hozza — nyílt viták keretében is. Ami viszont a dönjő: folyamatosan erősödik az intézmények szakmai, ideológiai munkája, és mind gyakrabban nem egyszerűért védekező reagálói a negatív jelenségeknek, hanem eddigi munkájukat még hatékonvabban folytatva:, fej-, lesztik érzékenységüket, nyitottságukat az úi kérdések megválaszolásának kutatására. Kiragadott példákat említek csupán: a tanácskozás a szomszédos országok irodalmáról vagv kritikai életünk helyzetéről, az érdeklődőket az úi kérdések pozitív megközelítésére ösztönözte, de a nemzeti múlt. különösen az utóbbi évtizedek mind alaposabb vizsgálata is ió iránvtű a mai eligazodáshoz. A jövőben a megyei irányításnak is egvik fontos feladata, hogv az intézményben az erőket a felvetődő úi kérdések marxista—leninisía vizsgálatára. ezek megvitatására és a kiérlelt következtetések közzétételére összpontosítsa. Az ismert nemzetközi és más körülmények miatt ma a közvélemény lényegesen érzékenyebb, vibrálóbb. olvkor idegesebb, mint korábban, márpedig az ideológiai munka — a nyitottság mellett — nagyfokú kiegyensúlyozottságot is követel. Megnövekszik a súlva és a rangja a szakma' ideológiai, politikai felkészültségnek é= magatartásnak, éspedig személyenként Ebben megkülönböztetett ' jelentőségű az intézmények önállóságának és felelősségének az egysége. Ebben a aajáteö az. hogy az önátlóság szervezeti ténvező. a felelősség emberi tulajdonság. Ezért is nélkülözhetetlen a művelődés irányításában o kádermunka. Tanasztalataink szerint összességében a művelődés területén az utóbbi évtizedek során vezetésre alkalmas^ káderek nagv sora nevelődött fel. A jövőben is fontos, hogv a párt káderpolitik--' elveit a művelődés területén mind köve'' tzetesebben érvényesítsük, és különös' '"->oen a cselekvésre tettrekész fiatalok esészséges törekvéseit karoliuk fel. Törekednünk kéli ugvanakkor a műszaki és humán értelmiség körében jelentkező türelmetlenség okainak vizsgálatára és megoldások keresésére is. Számolnunk kell azzal is. hogv egv.es értelmiségi csoportoknál — pedagógusok. fiatal műszakiak, humánértelmiségiek — az általánosnál gyakran szerényebb anyagi körülmények is hozzájárulnak közérzeti problémák kialakulásához. fejlődött a területi intézményi pártszervek művelődési irányítási munkája. A közös munka eredményességét vagy gondjait az alapszervezetek tevékenységének hatékonysága méri és mutatia. A pártirányításban alapvető kérdés a művelődés területén dolgoz.ó pártalapszervezetek politikai ereie. ideológiai érzékenysége, a párttagság kiállása Az évtizedek során az ideológiai munka —x nvugodtan állíthatjuk — a pártmunka szerves része lett. De vannak egyenetlenségek és aránytalanságok. És esetenként énnen az ideológiai kérdésekre legérzékenyebb alapszervezetekben találkozunk nehézségekkel. ugvanis olvkor az önállóságukkal egvütt nem mindig nőtt ideológiai érzékenységük, felkészültségük, nyitottságuk. összességében: felelősségük. Meggyőződésünk szerint előbbre lépni csak akkor lehet, ha minden feltételt és körülményt biztosítunk ahhoz, hogy az alapszervezetek teendőiknek megfelelő ideológiai érzékenységgel rendelkezzenek, és ezt napi munkájukban érvényesítsék is. Általában kárt okoztunk az alapszervezeteknek, ha problémák esetén kivettük kezükből a munkát, és helyettük akartuk megoldani a problémákat. Természetesen az irányító oártszervek feladata, hógv az alapszervezetek funkciójuk eredményes ellátására alkalmassá tegyék. Tapasztalható az ts. hoav égvénetlén a figvelem a pártépitésre. különösen egves fiatal értelmiségi. illetve egvetemi. főiskolai területen. A jövőben az előrelépésre minden eddiginél nagyobb figyelem szükséges. A pártiránvitást természetesen csak az állami irányítással egvütt lehet eredményesen végezni. E területen is jelentős fejlődésről adhatunk számot. A tanácsok sokat erősödtek, munkájuk hatékonyabbá vált. Jelent-ős szerepük volt az oktatásügy a közművelődés stabilizálásának biztosításában. ugvanakkor hiányzott hatékony jelenlétük az irodalom és a művészetek területén. Tapasztalataink szerint a jövőben sem volna helves a tanácsok oktatási, közművelődési jelenlétét visszafejleszteni, mi több. tartalmasabbá kell azt tenni, és gondoskodni arról, hogv a művészetek területén is ne csak anvagi támogatást adjanak hanem eszmei-ideológiai-politikai téren is megfelelő hatást fejtsenek ki. különösen az elvek következetes érvényesítésében Nemzetünk műveltségének gazdagításáért sokat tettek a tömegszervezetek és -mozgalmak. a szakmai szervezetek. Az általánosan ielleauiő fejlődés illusztrálásához megvei példákat említünk. A tanácsi szervekkel egvütt évente ..Munka és műveltség" vetélkedőket rendeznek — több tízezer dolgoz.ó részvételével., Nagy részt vállalnak társadalmi munkák szervezésében, gvakran művelődési célokkal is. A szocialista brigádok — mindenekelőtt tagjaik példamutatásával — növelik a műveltség ransiát. Különböző nvári táborokban művészet iránt érdeklődő fiatalok ismerkednek a szakma rejtelmeivel. Több mint húsz éve pedagógusok, közel másfél évtizede népművelők rendszeres továbbképzési fórumai a szegedi nvári egyetemek. A műszaki értelmiség koncentráltan foglalkozik szakmai kérdésekkel a "hasvománvos mú"r>ki hónapok keretében. Jól fejlődik a honismereti munka. A példákat sorolhatnánk. amelyek egyszerre tanúskodnak ielentős eredményekről és tarta'ékolnak növekvő feladatokat nemzeti műveltségünk gazdagításának útián. Hiszen művelődésünk fehér foltiai nem függetlenek a tömecsz.ervezetek és -mozgalmak. a szakmai szervezetek munkájának gyengéitől sem . Uqiónlf utóbbi negyedszázadának kiIlUtaiin egyensúlyozott fejlődése meghatározta a művelődés sokiránvú gazdagodását. Nagv eredménvek születtek, nem ellentmondások nélkül A meghatározó azonban az előrehaladás volt, ezért is nélkülözhetetlen p tanu'ságnk rendszeres elemzése és az előremutatóak továbbvitele. állandó gazdagítása n orohlémák lehetőség szerinti csökkentése. Mindezekhez ielentős hozzájárulás a konferencia. Koncz János CVéae.)