Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-10 / 34. szám

W60 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG 1SZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Í4. Svfolyam 34. szám 1984. február 10., péntek Ara: 1,40 forint A MÉM és Csongrád megye vezetőinek tanácskozása A továbblépés lehetőségei az aszálykár után Teljes körű áttekintést kapott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vidékünk mezőgazdasági gond­jairól. törekvéseiről tegnap Szegeden, a megyei tanács székházában megtartott feladategyeztető tárgyaláson. A megbeszélésen dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes, dr. Misi Sándor főosztályvezető és több. magas beosztású mi­nisztériumi vezető vett részt A megyei vezetést dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Papdi József titkár, s a gazda­ságpolitikai osztály munkatársai. Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettesei továbbá a TESZÖV és a MEDOSZ vezetői képviselték. Szabó Jánosné tanácsel­nök-helyettes megnyitójában vázolta, hogy azért nagyok a dél-alföldi gazdaságok fej­lesztési s összességében pénzügyi gondjai, mert 40 százalékkal csökkent tavaly a téeszek nyeresége. A ter­melés 2—3 százalékos emel­kedése helyett 8 százalékos visszaesést hozott a nagy aszály, ami a 220 millimé­teres csapadékhiányból adó­dott Szilágyi Ernő, a megyet tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­je szólt többek között ki­egészítőjében a gazdaságok pénzügyi helyzetéről. ösz. szességében 20 téesz és egy állami gazdaság zárja vesz. teséggel az 1983-as évet To­vábbá 9 téeszben kell alap­hiányt elkönyvelni. A ki­esések mérséklését szolgáltai hogy 40 szövetkezetben 35,5 millió forint értékben mér­sékelték a földadót, és 49 millió forint jövedelemadót engedett el az állam, a har­madik negyedévi járandó­ságból. Az Állami Biztosító is 20 millió forint térítést juttatott az aszálykáros üze­meknek — méltányosságból. Az összes pénzügyi hiány egyébként 200 millió forint megyénkben. Ez egy na. gyobb részét a gazdaságok biztonsági, tartalék. és egyéb saját alapból rende­zik. összesen 11 téesz kért központi anyagi segítséget a pénzügyi egyensúly megte­remtéséhez. A továbbiakban dr. Ko­mócsin Mihály vázolta a pénzügyi stabilitás érdeké­ben tett Összefüggő intézke­déseket. Amint hangsúlyoz­ta, mindenekelőtt a megye mezőgazdaságát illeti elis­merés az aszálykárok csök­kentésére tett erőfeszítése­kért. Sokat segített a MÉM is a veszteségek mérséklésé­re, és közvetlenül érezhették a gazdaságok a központi in­tézkedések hatását. Az volt a sajátossága a vidékünkön kialakult helyzetnek, hogy a jól gazdálkodó szövetkeze­tek szenvedték el a legsú­lyosabb károkat. Mivel az idén sem szá­molhatunk sok csapadékkal, bővíteni kell az öntözőkapa­citást. Az Országos Vízügyi Hivatal is ígért segítséget az öntözési program végre­hajtásához. Kapcsolódik eh­hez a zöldségtermesztés helyzetének áttekintése, itt a dél-alföldi részen. Termé­szetesen a piac igénye dön­ti el az ágazat produktu­mát, de az semmiképpen sem megnyugtató, hogy az ipari eredetű anyagok ár­emelkedése miatt már-már kétséges a primőrtelepek gazdaságos üzemelése. Szólt arról is, hogy irde. mes lenne a helyi mezőgép­iparnak bekapcsolódnia a kertészeti gépgyártásba. El­avultak a vöröshagyma-be­takarító berendezések is. Kevés az alkatrész a nö­vényházi és a szabadföldi gépekhez. Nincs elegendő alapanyag és berendezés az ágazatnál, célszerű lenne te­hát egy kísérleti jellegű kisüzemet létrehozni a kis­szériás gépgyártás kialakítá­sához. Gyorsabban kellene előbbre lépni a fűszerpap­rika és a hagyma tájjelle­gű kutatásával a régi ma­kói és szegedi hagyományok alapján. Szóba került a tanácsko­záson, hogy elég nagy meg­gondolatlanság tapasztalha. tó a termő gyümölcsösök felszámolásánál. Ugyanak­kor kevés figyelmet fordíta­nak az üzemek a hűtő. és tárolókapacitás növelésére, esetleg együttműködés kere­tében. Hiányzik a raktáro­zási háttér a zöldség-, gyü­mölcságazatokban. Az vi­szont a tagság teljesebb foglalkoztatását jelentené, ha mind több melléküzem­ágat hoznának tető alá az ipari vállalatokkal karöltve. Az idei feladatokkal kap­csolatbem elmondották a MÉM vezetői, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a kooperációs kapcsolatok bő­vítésére, a termelő, feldol­gozó. felvásárló vállalatok és a szövetkezetek közös érdekeltségének növelésé­vel. Erőfeszítéseket kell tenni az öntözőkapacitás ki­használására, újabb öntözési lehetőségek feltárására. Az anyagi-műszaki fejlesztés te­rén elsődleges a folyékony energia kiváltása, gáz-, ter­mál-, illetve egyéb olcsó energiahordozókkal. Továb­bi cél az eszközhatékonyság, a munkatermelékenység, a költséggazdálkodás javítása. Külön figyelmet érdemel a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelési szintjének fenntartása, a gazdálkodás és árukapcsolatok bővítése. A vezetői tanácskozáson megállapították, hogy hosz­szabb ideig rányomja bélye­gét a gazdálkodási előrelé­pésre a tavalyi aszálykár, de adottak a lehetőségek a ter­mészeti csapás fokozatos „eltüntetésére" is. T. J. Lázár György fogadta V. V. Szicsovot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Vja­cseszlav Vlagyimirovics Szi­csovot. a KGST titkárát. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára ugyancsak fogadta V. V. Szicsovot A megbeszéléseken részt vett Marjai József minisz­terelnök-helyettes is. (MTI) Több URK-rádiólelefon szocialista exportra Több mint ötvenmillió fo­rint értékű áruval növeli idei szocialista exportját a BRCr salgótarjáni rádiótelefon­gyára. 1984-re tervezett 635 millió forint értékű rubel­elszámolású kivitelének zö­me a Szovjetunióba irányul. Az idén nemcsak több URH-rádiótelefon kerül a Szovjetunióba és más szo­cialista országokba, de a termékek minősége is jobb, bővülnek szolgáltatásai. A BRG-ben kifejlesztett URH­rádió adó-vevő új generá­ciója már integrált áram­körökre épül; a berendezést kiegészítették egy automati­kusan működő távjelző-táv­kezelő berendezéssel. A ké­szülék általában harminc ki­lométeres hatókörre átját­szóállomások közbeiktatásá­val akár a tízszeresére is növelhető. A salgótarjáni gyárban ügyelnek a termék előállí­tásának gazdaságosságára is. A konstrukciós változások egyik ilyen vonatkozású ered­ménye, hogy egy-egy készü­lék szerelési ideje átlag ti­zenöt órával csökkent Így a korábbi, évf nyolcezerrel szemben a nagyüzem tizen­egyezer URH-adó-vevő ösz­szeszerelésére lesz képes. Dunaújváros, Márkus-hegy, Paks Nagyberuházások 1984-ben A nagyberuházások meg­valósítása — a költségeket és a határidők betartásátte­kintve — lényegesen terv­szerűbbé vált Többségük a tervezett költségkereteken be­lül valósul meg — erről tá­jékoztatták az MTI munka­társát a nagyberuházásokat finanszírozó Állami Fejlesz­tési Bankban. Az idén befe­jeződő nagyberuházások mindenekelőtt a lakossági ellátás színvonalát javítják. Az idén elkészül a metró Él­munkás tér és Árpád-híd közötti szakasza. Átadják a forgalomnak az újjáépített Flórián teret és a kiszélesí­tett Arpád-hidat, itt csak né­hány kiegészítő munka ma­rad 1985-re. Elkészül a Bu­davári Palotában a Szécsé­nyi Könyvtár épülete, s utol­só szakaszához érkezik a Szolnoki Papírgyár átfogó rekonstrukciója. Tavaly négy nagyberuhá­zás fejeződött be. összérté­kük elérte a 28 milliárd fo­rintot. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű új konverteres acélművét, a Lenin Kohá­szati Művek kombinált acél­művét és a szovjet—magyar földgázvezeték harmadik sza­kaszát. Befejeződött a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű­ben a félgyártmányfejlesztés. Elkészült a Ferihegyi repü­lőtéren az új fel- és leszál­lópálya, s a kapcsolódó mű­szaki bázis. 1984-ben nem indul új nagyberuházás. A gabeikovo —nagymarosi vízlépcső épí­tésével kapcsolatban a szak­emberek hozzálátnak a nagy­szabású létesítmény kivitele­zésének előkészítéséhez. Több, korábban elkezdett fejlesztés tovább folytatódik, így folyamatosan dolgoznak az építők a Dunai Vasmű­ben a kokszolómű építésén és a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztésére in­dított mintegy 22 milliárd forint értékű nagyberuházá­son. A kokszolómű építésé­nél jelentős az elmaradás, ami elsősorban a hiányos tervezői munkával és a ki­vitelezés nem megfelelő szer­vezettségével magyarázható. A fenyőfői bauxitbánya 1984-ben már megkezdi a termelést, a tervek szerint a bányát az év közepén rész­legesen üzembe helyezik. Az első félév végére befejezik a bányászati feltárást Márkus­hegyen, itt azonban a beru­házáson dolgozóknak a to­vábbiakban is bőven akad tennivalójuk. Megfeszített erővel dolgoznak a szakem­berek a nagyegyházi bánya beruházásán is, a talajviszo­nyok nagymértékben nehe­zítik a feltárást, így jelentős az elmaradás. A közelmúlt­ban Nagyegyházán külszíni fejtést nyitottak, s ezzel igye­keznek pótolni a kieső szén­és bauxittermelést. Az ország legnagyobb be­ruházásán, a Paksi Atom­erőmű építésén — mint is­meretes — tavaly elkészült az első blokk, és 1983 au­gusztusa óta üzemel. A pró­baüzem már 1982 decembe­rében megkezdődött, az az­óta eltelt több mint egy esz­tendő alatt a blokk villa­mosenergia-termelése meg­haladta a 2473 gigawattórát, ami mintegy nyolcszázzal több a tervezettnél. Az idén a tervek szerint megtörténik a második blokk párhuza~ mos kapcsolása; a szakem­berek ezt a termelőegységet is rákapcsolják az országos villamosenergia-hálózatra, s megkezdődik a próbaüzeme­lés. A tervszerű kivitelezés és a közös érdekeltség javí­tására a közelmúltban 15 ki­vitelező vállalat gazdasági­társasági szerződést kötött, amelynek célja, hogy határ­időre, a tervezett költségeket betartva valósítsák meg a nagyberuházást. Új üzem Szentesen Kukoricacsutkából takarmány Közös takarmánykészítő üzemet hozott létre a szente­si Termál Tsz és a Péti Nit­rogénművek. A gazdaság te­rületén felszerelt üzemben, a dunántúli nagyüzem sza­badalma alapján hamarosan megkezdik egy Furvin ne­vű takarmánygranulátum gyártását. Korábban jórészt hulladékba került mezőgaz­dasági és ipari mellékter­mékekből készítik. Az újfajta állati takar­mány egyik és legfőbb adu­kJtanyaga a Péti Nitrogén­művek hódmezővásárhelyi furfurolgyárában keletkező kukoricacsutka-por, a má*ik pedig a cukorrépa szeszgyá­ri feldolgozása utáa kelet­kezik, s önmagában ugyan­csak értéktelen. Ezt a két­féle anyagot szárítják, ke­verik, granulálják az új szentesi üzemben. Jól ki­használják ezzel a Termál Tsz korábban legalább fél éven át nem hasznosított szárítóberendezéseit. A csupán néhány új mun­kaerőt igénylő tsz-üzemben évente 10 000 tonna takar­mány granulátumot állíta­nak elő, mintegy 30 millió forint értékben. Ebből az anyagból végül az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát ké­szt promixekkel kiegészített, teljes értékű állati takar­mányC. Hajók — javítóban Somogyi Károlyné felvétele Egyelőre még szárazon várják a tavaszt a vízibuszok és sétahajók a MAHART tápéi hajójavító telepén. A téli hő­napokban itt újítják föl kívül-belül a tiszai vízi jármú-j veket, amelyeket hamarosan vízre bocsátanak majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom