Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 74. evíoíyam 33. szám 1984, február 9., csütörtök Ara: 1,40 forint Küzdelmes év ­biztató eredményekkel A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Az 1984-es évben is elsőd­leges népgazdasági felada­tunk a nemzetközi fizetőké­pesség megőrzése, a külgaz­denekelőtt az egyenletesebb exporttermelés és -kiszállí­tás szükségességére hív­ta fel a figyelmet, egy­dasági egyensúly megszilár- úttal hangsúlyozva a jobb mi­dítása — mondotta Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter a Parlamentben tar­tott szerdai sajtóértekezle­tén. Az 1983. évi külkeres­nöségü munka fontosságát. Kiemelt feladatként említet­te a rubelelszámolású ex­szinten tartásával kell el­emi. A külkereskedelem feladatait növeli, hogy a piaci bizonytalanságok — mindenekelőtt a fejlődő or­szágok egyre kedvezőtle­nebb fizetési pozíciója — miatt fokozottabban kell az portfeladatok maradéktalan alternatív piaci lehetősége­teljesítését. A tervek szerint kedelmi feladatok teljesíté- az idén a KGST-országokkal sét értékelve kiemelte: az öt évvel ezelőtt megfogal­mazott gazdaságpolitikai irányvonalat követve a kül­kereskedelmi áruforgalom­a külkereskedelmi forgal­munk összességében 1.4 szá­zalékkal növekszik majd. Ez nagy erőpróbát jelent, mert nemcsak az idei árucsere­ban az 1978-as több mint forgalmi megállapodásoknak egymilliárd dolláros behoza­tali többlettel szemben 1983­kell eleget tennünk, hanem a tavalyról visszamaradt ket keresni. Ez feltételezi a világgazdaságban végbeme­nő folyamatok korábbiaknál jobb, naprakészebb követé­sét, valamint az áraknak lehetőség szerint előnyösebb — cserearány-javító — ki­alakítását. A miniszter hangsúlyozta, hogy — a ko­rábbi évekhez hasonlóan ban már második éve szá- szállításainkat is feltétlenül kedvezőbb gazdasági feltéte­mottevő kiviteli többletetér­tünk el. A konvertibilis elszá­teljesíteni kell. Ennek kap­csán az 1984-es terv a ru­molású külkereskedelmi kap- belelszámolású forgalomban csolatainknál ez elsősorban az import szinten tartásából adódott, míg a rubelelszá­molású kivitelünk a terve­zettnél 2,4 százalékkal ma. azzal számol, hogy a kivi­tel 7—8 százalékos növeke. lekkel sem a fejlődő orszá­gok piacán, sem pedie a fejlett tőkés országok vonat­kozásában nem lehet szá­molni. Elmondta, hogy az dése mellett az import a ta- eredményesebb külkereske­valyi szinten marad. Külö­nösen nagy a jelentősége a gasabb volt 5 százalékos be- szovjet—magyar árucsere­hozatali többlet mellett. A miniszter megállapítot­ta. hogy a cserearányrom­lás továbbra is súlyos gond: 1983-ban ugyanazon impor­tált terméktömegért csak­nem 5 milliárd forinttal több magyar árut kellett kivinni, mint egy évvel ko­rábban. Ennek oka elsősor­ban az, hogy az általunk exportált termékek jelentős hányadánál 1983-ban nagy­mértékű áresés következett be. Az árcsökkenés legerő­teljesebben élelmiszer-gazda­sági exportcikkeket sújtot­ta. Kedvezőtlen jelenség, hogy tavaly a korábbinál is egyenlőtlenebb volt az forgalomnak, mely a rubel­elszámolású forgalomból 60 százalékkal, a teljes magyar külkereskedelemből pedig 34 százalékkal részesedik. Mind a Szovjetunióval, mind a többi európai KGST-országgal már 1983­ban lezárultak az árucsere­delmi tevékenység érdeké­ben elengedhetetlen a kül­kereskedelem szervezetének a változó világgazdasági, külső piaci körülményekhez igazodó fejlesztése. A folya­matosan romló külpiaci fel­tételek a korábbinál sokkal aktívabb piaci munkát igé­nyelnek a vállalatoktól is. Jelenleg külkereskedelmi jog gyakorlására 215 állami forgalmi tárgyalások, és — és szövetkezeti, gazdálkodó a korábbi évek gyakorlaté, nál sokkal hamarabb — de. eemberben aláírták zőkönyveket is. Mindez megfelelő lehető­séget teremt a vállalatok­nak. gazdálkodó szerveknek a vállalt feladatok időbeni teljesítésére. A konvertibilis exportkiszállítás, a hazai ki- elszámolású forgalomban vitelnek mintegy 18 száza­léka maradt az utolsó hó­napra. A miniszter a továbbiak­ban felvázolta az idei leg­fontosabb feladatokat Min­1984-ben fontos cél a 700 800 millió dolláros kiviteli többlet teljesítése. A terve­zet szerint mindezt az ex­port 5 százalékos növelésé­vel, és az import 1983. évi egység jogosult. A külkeres­kedelmi tevékenységet foly­a jegyt tató vállalatok közül 46 az úgynevezett szakkülkeres­kedelmi — áruforgalmi, képviseleti és szolgálati te­endőket ellátó — vállalat. A többi olyan termelő cég, mely önálló jog alapján ér­tékesíti saját termékeit a külpiacon. 1983-ban 29 vál­lalat kezdte meg önálló kül­kereskedelmi tevékenységét, 1984. január 1-től pedig újabb 24 kapta meg a kül­kereskedelmi jogot. Sikeres magyar szabadalmak Az Országos Találmányi ri Imre mérnök találmánya zetek, mélyépítési létesítmé­Hivatal kimutatásai szerint alapján a Novex segítségé- nyek építéséhez használha­az 1983-ban tett szabadalmi vei fejlesztettek ki. A talál- tó technológia 20—40 száza­bejelentések száma közel mány alkalmazásával lénye- lékos költségmegtakarítással kétszerese volt az 1977. évi- gesen. meggyorsítható a víz- jár. A találmány külföldi sí­nek, és ezen belül is jelentő- tisztítás. A rendszer különös kerére jellemző, hogy a sen nőtt a hazai találmányok előnye, hogy nemcsak az új Ruhr_vidéki Walsum-bánya­aranya. Az utóbbi evekben letesitmenyeknel alkalmaz­különösen a mezőgazdaság- ható, hanem beépítésével a ban terjednek az új, hatéko- meglevő telepek kapacitása nyabb technikai, technoló- is növelhető. Jó példa erre a giai eljárások, s közülük mohácsi, ivóvíztisztító mű," s.-,ották több világszerte elismert sza- ahol, mintegy tízezer köb­badalom lett. Ugyancsak az méterrel bővítették a víz­utóbbi években ugrásszerű- tisztító kapacitást úgy, hogy ra a Sobea-cég megállapo­en megnőtt az anyag- és a beruházást igen rövid idő, dást kötött a Központi Bá­energiatakarékos megoldások 14—15 nap alatt végezték el. száma. Az ilyen jellegű újí- A találmány nemcsak , Ma­tások, találmányok a nép- gyarországon aratott sikert, gazdaságnak szinte vala- hanem külföldön is érdek­mennyi ágazatából folya- lödnek iránta. Az NSZK­matosan érkeznek. Növek- ban — kísérleti jelleggel — szik a hulladékfelhasználást már működik egy magyar előmozdító és a környezet- víztisztító rendszer, szennyezést mérséklő új el- Üj termelési megoldások­járások aránya is. Különö- ra jó példa az úgynevezett sen az élővizek, valamint az lőttbetonos eljárás. A külön­ipari és háztartási szennyvi- leges betontechnológiai ta­, .. .... . __ lálmany — amely a Kozpon­zek tisztitasa kapcsan me- ^„j, ,A„: T„ üzem egyik vágatának hosz­szabb szakaszát a magyar lőttbetonos eljárással bizto­Franciaországban pedig az ottani alkalmazás­nyászati és Fejlesztési Inté­zettel, valamint a Tescóval. (MTI) Kapolyi László a Szovjetunióba utazott Kapolyi László ipari mi­niszter szerdán a Szovjet­unióba utazott, ahol tárgya­lásokat folytat a magyar— szovjet ipari együttműködés kérdéseiről, és a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségéi-öl. (MTI) Metrótervezés külföfldre Az Uvaterv megkezdte ed- tot igényel, ennek gerince digi legnagyobb exportmun- lesz a metró, mely a szerző­káját: Tripoli metróhálóza- dés szerint 20 kilométer tának tervezését. Ebből az hosszúságban mélyvezetésű alkalomból tartott sajtótájé- lesz, 50 kilométeren át pedig koztatót szerdán Skoda La- a felszínen halad. Az átfogó jos, a tervező vállalat igazga- tanulmánytervet, melynek tója. elkészítésénél a vállalat Elmondta: a több éves tár- hasznosíthatja több évtize­gyalások eredményekép- des metrótervezési tapaszta­pen tavaly októberben írták latait, 15 hónapon belül kell alá a szerződést a líbiai fő- benyújtani. A szerződés ősz­város metrójának tervezésé- szege csaknem 28 millió dol­re. A város rohamos gazda- lár, a munka teljes időtar­sági és társadalmi fejlődése tama 66 hónap. A metró épi­korszerű közlekedési hálóza- tését 1986-ban kezdik meg. Mutatja magát a tavasz Irtják a sövényt, tárcsáznak, simítóznak a határban Hideg után, hideg előtt ál­talában megbolydul a határ. Ahogy mondani szokás, ilyenkor, február közepén, március elején, kénytelen­kelletlen — ha az idő enge­di — kimozdulnak otthonuk­ból a gazdák, és keresnek maguknak unaloműző mun­kákat. így például kimondot­tan tél végi tennivalókat vé­geznek : utakat tisztítanak, sövényeket, bokrokat ritkíta­nak, nyesnek, vagy a talaj erejét pótolják, trágyát hor­danak. A Rúzsát Asotthalomtól el­választó út mentén, a bogár­zószéli iskola enyhelyében Kothencz Jenő és felesége kedden a sövényt irtotta. Jobban mondva kévézték és hordták a fölösleges gallya­kat, mert már szombaton a fűrészgéppel „elintézték a nagyját". Elmondták, miért: — A téesz adta ki a jel­szót, hogy takarítsuk meg az utat, mert nemsokára szór­ják a gépek a péti sót, és nem tudnak rendesen forogni a gallyak miatt. Mindiből ne­künk adták, azt csinálunk vele, amit akarunk. Láthatóan külön szedik a vastagát a söprűnek se jó vékonyától. A feleség oda­odavágott a rakoncátlankodó kévének, hogy az ember — ki egyébként kéményseprő, s éppen szabadnapos — villa­hegyre kaphassa a rako­mányt, és megpúpozza ' a csotrogányt. Kothencz Jenő mondja te&tmikm:- m -í \ tó* ** pWssRsr l^áf:' 'v' í ' • w ~ ' ; > • " i^mV í ff! 1 IS^B 1 / Él 1 JilpRS s - ^ A ^ ' KMBSÖBkí okS Molnár Jázsel felvétel« Kothcnczék utat takarítanak Rúzsán ret van rá. Anyósoméknál abban sütöttük a hurkát, kolbászt. Teljesen más az íze, mint a lerniben sültnek. Csak hát sohase érünk oda, nem szánjuk rá magunkat, hogy megépítsük. Pedig in­gyen lenne a fűtenivaló — mutat körbe a fekete sö­vénykoszorún. — Azért is muszáj kiszed­nünk a suttyókat, mert nyá­ron a nagy gépek már nem férnek az összeboruló ágak miatt. De jobb lesz majd az autósoknak is, mert belátják az egész távot. — Kemencét fűtenek n gallyal? — Nincs még — szól köz­be a feleség —, de már ígé­Aztán kiderül, hogy a kat­lanba sem kell a gally, így csak a vastagát mentik meg, a többit meggyújtják. Attól nem tartanak, hogy vissza­vele jön a szegényvilág, amikor második 1952-ben pusztított, az emberek veszekedtek a a tavalyinál lényegesen na­fanyesésért, de egyre nagyobb gyobb kárt okozva. Bízik a értéke lesz az olcsó tűzreva- bölcseletben, amely szerint lónak. kutunk nem tudott kiszárad­ni, mert 21 méterre fúrtuk, és csőből van. — Esett jócskán hő Is, eső is, segít valamit? — Még nem ázott át ren­desen a föld, nem tudjuk, mennyit ér. A Felszabadulás Tsz iro­dájában Dobó Antal elnök mondotta, hogy ő már korá­nál fogva emlékszik három katasztrofálisan aszályos év­re. Az első még 36-ban, a ti Bányászati Fejlesztési In­rült fel sok új ötlet az utób- tézet) a2 Iparterv és a dor(>_ bi években. Fokozódott az aprócikkek, főként a hiány­cikknek számító, vagy csak külföldről beszerezhető kis­gi szénbánya közös fejleszté­sének eredménye — nagy nyomással juttatja a betont a betonvasszerkezetbe, nagy gépek hazai előállítását cél- húzó_ ^ hajlitó szilárdságot zó Újítási tevékenység. biztosítva és jelentősen A környezetvédelem szol- csökkentve a cementfelhasz­gálatában már több mint tíz ... , vállalatnál alkalmazzák azt " az új, korszerű víztisztító A banyavagatok, alagutak, rendszert, amelyet Gyulává- hidak, gátak, épületszerke­Idén már termel a martfűi sörgyár Az enyhe Időt kihasznál- féle gépek. Márciusban meg va a téli hónapokban is is kezdik a technológiai be­tervszerűen épül Martfűn az rendezések szerelését, első magyar szövetkezeti A palackozó például már sörgyár. Az évi 250 ezer hek- június végére a helyére ke­toliter sört termelő üzemnek rül. Ügy tervezik, hogy már készen van a víztornya, üzempróbaként más gyárak­tető alatt van az üzemcsar- tói vállalnak majd bérpalac­nok, felállították az erjesz- kozást. Teljes kipróbálása tő tartályokat, befejezték a előreláthatóan november vé­szociális épületet. A folya- gén kezdődhet meg, 1985-től matban levő belső építkezé- pedig már teljes kapacitás­sekkel párhuzamosan folya- sal termel majd a szövetke­matosan érkeznek a külön? zeti sörgyár, Arrébb egy kicsivel — Szűcs Géza éppen kifordul az útra — tárcsát villogta'ó traktorával. A Kismárton-dű­lőben dohány- és paprika­földet egyengetett, s a tábla­váltás előtt igazítani kellett a simítógerendán. Pár váltunk a munkájáról. — Gyűléssel kezdődött a nap bent a műhelyben, ott voltak a kőművesek, irodis­ták, és az elnök elvtárs — Dobó Antal — elmondta, hogy másfél millió forint a nyereség, és körülbelül eny­nyit terveznek idén is. Utá na kijöttem ide, már koráb­ban elszórtuk a fekált, most meg beletárcsázzuk. — Nehéz esztendőt hagy­tak hátra ? — Ilyen még sohasem for­dult elő, hogy kiszáradjon a kutakból a víz. Sok helyen megtörtént — mondták, de nem is csoda, ősszel valóság­gal porba vetettünk, A mi SÍ- két jó, de két rossz se kö­veti egymást. Mindamellett, hogy az ásotthalmi gyönge homokon gazdálkodó embe­rek tudják, hogy az arra va­ló földekbe mindig úgy vet­nek, mintha állandó száraz­ság lenne. Évtizedek óta hoz­szót záedződtek — sajnos — a mostoha időjáráshoz. Ennek ellenére nem csüggednek, hi­szen tavaly sikerült leadni­uk 2986 disznót, és az idei fertályévre is ígértek szépen, a tagok. Ettől még maradtak a gondjaik, hiszen a gabonák rosszul teleltek, s nem tud­ják, majd mivel is pótolják, mivel a kukorica nem aján­latos, napraforgó egyébként is lesz elegendő, a paprika kockázatos, akárcsak a do­hány. Bármennyire is mutatja magát a tavasz, Ásotthalmon — meg máshol is tudják — van még idő bőven megfon­tolni a cselekedeteket... Majoros Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom