Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

3 Kedd, 1984. február 7. Á tudomány, oktatás és közélet szolgálatában Dr. Petri Gábor akadémikus köszöntése Dr. Petri Gábor az egyetemi tanács nyilvános ülésén átveszi a Pro Universitate-emlékcrmct Dr. Komócstn MTWTy, tf MS/MP RH tagi a. a Csongrád megyei pártbizottság első titkára tegnap, hétfőn délelőtt fogadta és köszöntötte a 70. születésnapját ünneplő dr. Petri Gábor akadémikust. A találkozón részt vett Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Ott volt dr. László Ferenc egyetemi tanár, az orvosegyetemi pártbizottság titkára Dr. Petri Gábor állami díjas akadémikus, az Elnöki Tanács tajjja. a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora és tanszékvezető egyetemi tanára tegnap, hétfőn ünnepelte 70. születésnapját. Ebből az alkalomból a Szegedi Orvostudományi Egyetem nyilvános tanácsülést és ünnepi tudományos konferenciát rendezett. Az . egyetemek központi épületének aulájában délelőtt került sor az egyetemi tanács nyilvános ülésére. Dr. Cserháti István egyetemi tanár. a SZOTE rek torhelyettese köszöntötte az ünnepeltet. gratulált a születésnap alkalmából elnyert magas kitüntetéshez. a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórandiéhez és üdvözölte a résztvevők népes táborát, közöttük Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, az Országos Közművelődési Tanács elnökét. dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettest, dr. Koncz Jaiwst. a megyei pávó Imre. a SZOTE KISZ- zott el. Ma. kedden délelőtt és dr. Székely Sándort, a bizottságának titkára, a társ- folytatódik a konferencia városi pártbizottság titkárát, egyetemek nevében dr- dr. Guba Ferenc eFyetemi Szabó G. Lászlót, a megyei Szécsény Andor egvetemi tanár, tudományos rektortanács elnökhelyettesét, Papp tanár, a Semmelweis Orvos- helyettes elnökletével — a Gyulát. a városi tanács el- tudományi Egyetem rektora, résztvevők öt előadást hallnökét. dr. Szőkefalvi-Nagy dr. Marton Tibor egvetemi gathatnak meg. (Dr. Petri Bela akadémikust, a Szegedi tanár, a Magyar Sebész Gábor interjút adott laAkadémiai Bizottság elnö- Társaság elnöke. M. Merca- punknak, amelyet Egy élet két. a hazai és külföldi dier professzor, a Nemzet- táguló körei címmel febtestvérintézmények képvi- közi Sebész Társaság elnö- ruar 11-i. szombati magaziselőit. a sebésztársaságok ke. Kifejezte jókívánságait a nunkban közlünk.) vezetőit, a pályatársakat és Csehszlovák Sebész Társa- ^mamm^^mmm^m^^mmmmM tanítványokat. ság képviseletében K. Siska Dr. Földes Vilmos egye- professzor, az NDK Sebész temi tanár, az általános or- Társasága nevében Wolf vosi kar dékánja ismertette professzor, a Német Sebész dr. Petri Gábor gyógyító, Társaság elnöke. L. Kosztudományos kutató. oktató lowski professzor. A hallei és közéleti tevékenységének egyetemről Zett professzor, állomásait. e gazdag és te- a greifswaldi egyetem nevévékeny élet legjellemzőbb ben Jahring professzor, a összetevőit. A Szegedi Or- turkui egyetem képviseletévostudományi Egyetem tu- ben Klammi professzor, a dományos bizottsága Pro várnai egyetem nevében Universitate-emlékérmet lé- Vaakov professzor gratulált. tesített. melynek célja a A Nemzetközi Kronobiolótöbb- évtizedes eredményes giai Társaság jókívánságait munka elismerése, az egye- iíaUbert profes :zor toimátem javára kifejtett ki- csolta. a tanítványok nevéemelkedö tevékenység meg- ben pedig dr. Kovács Gábor becsülése. A SZOTE új ki- egyetemi tanár, az l-es szátüntetését elsőként dr. Petri mú sebészeti klinika szívGábor vehette át dr. Cser- sebészeti osztályának • vezeháti Istvántól, aki az egy- tője szólt. A jókívánságokat kori tanítvány, a mostani dr. Petri Gábor meghatott munkatárs és az egyetem szavakkal köszönte meg. vezetésében részt vevő kol- Tégnap délután a SZOTE léga személyes élményeit is Dóm téri oktatási éoületéfölvázoló szavaival szólt a ben megkezdődött a tudoszületésranját ünneplő Petri mánycs előadássorozat dr. Professzorhoz. László Ferenc egyetemi taKü6zöntötte az ünnepeltet nár elnökletével. Az ülésaz ifjúság képviseletében szakon na/olc előadás hangCsengelei kistiatárlorgaiom Szomszédos országok határ menti kereskedelmére született a ki6határforgalom kifejezés. Csengele pedig meszsze van a határtól, rá tehát igazság szerint nem érvényes. Vannak azonban belső határaink is, néha évszázados koloncokkal. Egyik tanyai iskolánkat azért szüntették meg pár évvel ezelőtt, mert a bele járó diákok nagyobbik fele a szomszéd megyéből jött át. Gazdasági kényszer volt mögötte, bővíteni akarta benti iskoláját a falu, kellett hozzá a kinti épület ára, mégis furcsa, hogy a két szomszédos község nem tudott megegyezni a tanyai tanterem közös fönntartásában. Talán azért, mert egyiknek sem volt nagykövete a másik megyében? A télen hívta föl rá valaki a figyelmemet, hogy megyénk peremvidékének lakói többnyire befelé nősülnek. A csengeleiek gyakran választanak kistelekit, és az se ritkaság, hogy házasság után még közelebb költöznek Szegedhez. Urbanizációs folyamat ez, szoktuk mondani, és gyakran elfelejtjük, hogy a folyamatoknak mindig van mögöttes tartományuk. Kicsi falvaink lakóit se csupán megfoghatatlan belső vágyak hajtják. Jó lenne egyszer megnézni, hogy a kereskedelem mennyire segíti az elvándorlást. Felelős ember szájából hallottam, hogy a kereskedelem szálai Csengelét Majsához és Félegyházához kötik. Hazai gyártmányú brikettet akar valaki venni? Ja, az nincsen. Fogja magát, utánfutót köt a kocsija után, átmegy Majsára és hoz brikettet. Majsa is Magyarországon van. -Csengele is, a brikett is magyar földön termett, mégse találja meg a legegyszerűbb utat Csengelére. Azt mondja' a felelős ember, amikor elvileg tilos volt zöldséget és gyümöl-' csöt másik megye nagykereskedelmi vállalatának átadni, akkor is átvitték, mert ott állítólag többet kaptakérte. Fölnyíltak már a sorompók, legálisan működik tehát szomszéd megyei fölvásárlótelep a faluban. Neki miért éri meg jobban? Nagy rejtélye a kereskedelemnek. A felelős ember azt is mondja, Kistelekig ér a központi gondolat, Csengele pedig Kistelektől is messze esik. Nem kellene ezen fönnakadnunk, hiszen se Majsán, se Jászszentlászlón nem kérdezik meg, hová viszik a portékát, mégis bosszantja a helybelieket, hogy náluk miért nem lehet venni, ami máshol kapható. Azt az apró körülményt se tévesszük szem elől, hogy azért biztatjuk az embereket hazai szén tüzelésére, mert olcsóbb, mint a külföldi olaj, de a csengelei ember külföldi benzin ráfejelésével juthat csak hozzá. Hajtja is a kocsiját mindig, ha nem kap meg valamit. Kellene két méter cső a központi fűtéshez? Átugrik érte Majsára, viszi magával a vasfűrészt, mert ott megengedik, hogy akkorát vágjon, amekkorát akar. Csavar kell az egyik házba? Elmegy érte a gazda Majsára. És ha már ott van, az ágnyeső fűrészt is megveszi, pedig azt itthon is kaphatna. Onnan hoz vegyes tüzelésű kályhát is, pedig az is van Csengelén. Igaz, a másik jobb, három szobát is képes befűteni annyi tüzelővel, amenynyivel emez csak egyet. Megkérdeztem a boltost, azt mondta, érzi a hátrányt, de nem tehet mást, bele kell nyugodnia. Földrajzi adottság ez, itt a megye széle. Fordítok a szón, mert Majsa is a megye széle. De az a másik megyéé! — hangzik a felelet, ö is tudna árulni csövet is. vasidomokat is, de ha nyolcszázezer forintot fektethet be, és abból háromszázezret erre fordítana, tűre, cérnára, laposelemre nem futná a maradék. Az is gond, mondja, hogy ötven nap alatt a pénznek vissza kell térnie a boltba, és nem biztos, hogy ennyi idő alatt el tudná adni a csövet és a vasat. Egyik csengelei ember azt mondja, életében olyan jó boltban nem volt még, mint a majsai. Lószerszám, permetező, hűtőgép. bojler, minden kapható. Bár venni egyiket se akartam, átugrottam mégis csoda boltot látni. Laczi Jánossal futok öszsze leghamarabb, ő Szőregról jött munkagépes rendszámú traktorjával. A téesznek viszi a csöveket, és egyikből se akar levágni két métert Hol van innen Szöreg? Első kérdésem tehát az a boltban, tudják-e, honnan járnak ide? Majdnem mindenhonnan. Egyáltalán nem zavarja őket, hogy a megyehatár szélén vannak, a vevő elmegy akár a világ végére is, ha valamire szüksége van. Amíg hiánykereskedelem van, addig a boltos a jég hátán is megél — ezt is az üzletben hallottam. A pénz forgási sebessége itt 34—35 nap. ez pedig azt jelenti, könnyebben fordul ott a pénz, ahol kapni is lehet érte valamit. Az egyik vevő ötezres bojler két szabályozó csapját keresi, de nincsen. Lőszerszám van, csap nincsen, na, csodabolt, lám, megfogtalak téged is. Azt mondja a boltos, délután megy Kecskemétre, megpróbál onnan hozni. Nem a vevőt küldi, inkább ő hozza. Már Csengelén figyelmeztettek, ne legyek naiv, mert lényeges a különbség a falu boltja és a majsai között. Annak a gazdája a téesz, bizományosa pedig az AGROKER, mindent igyekszik tehát beszerezni, amire nagyüzemnek és háztáji gazdaságnak szüksége lehet. Erre persze az a gondolat jön elő, miért nem tudunk mi is hasonlót nyitni a megyében? Csak két évet késtünk, Majsán tudtam meg, hajszálra ugyanilyet akar a forráskúti szövetkezet is. Hazafelé jövet megálltunk természetesen, láttuk, az épület áll már, közel lehet a nyitás ideje. A műszaki bolt vezetőjét kérdeztem meg, mennyire tart a versenytóL Azt mondta, számítani lehet rá, hogy át kell rendeződniük: majd olyasmit árulnak, ajnit ott nem lehet kapni. Ha ez a szándék megmarad, érdemes új boltot nyitni Forráskúton, ha viszont elalszik, a régi lehúzhatja a redőnyt. Horváth Dezső Tudom, hogy ... Gyermek- és ifjéságvéáelem Hétfőn a KISZ Központi alap kamataiból származó Bizottságának székházában — összesen több mint 260 ülést tartott az a társadalmi ezer forint értékű — öszbizottság, amely múlt év töndíjakat. Az ösztöndíjat őszén létesített gyermek- és elnyert valamennyi fiátalt á Zárszámadások Ezekben a hetekben rendezik zárszámadó küldöttgyűléseiket a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A szövetkezeti mérlegeken látszódik a tavalyi súlyos aszály hatása. A vezetőségek beszámolóikban arról is tájékoztatják a tagokat, hogyan sikerült a szárazság okozta veszteségeket csökkenteniük. A szegedi, a kisteleki és a mórahalmi vonEáskörzet termelőszövetkezeti eredményeiről a közeljövőben Gazdasági körképben tájékoztatjuk olvasóinkat ifjúságvédelmi alap felhasználásáról hivatott dönteni. A testület tagjait — neves KISZ KB levélben értesíti. A társadalmi bizottság megvitatta az alappal kapírókat, művészeket és más rsolátos további elképzeléseközismert személyiségeket ket. teendőket. Felvetődött — Lehoczky László, a KISZ annak gondolata, hogv ne KB gazdaságpolitikai és ér- csak az állami gondozottadekkéoviseleti osztályának kat, hanem a felelőtlen szüvezetője tájékoztatta azok- lök által fiatal korban marói a tapasztalatokról, gukra hagyott gyerekek amelyeket az alap létesíté- örökbefogadóit is részesítsék se óta, mintegy fél év alatt ösztöndíjban, ha azok anyaszereztek. gi helyzete ezt szükségessé Mint elmondta, eddig 404 teszi. felajánlás érkezett, s az A bizottság tagjai elégealap számláján több mint 3 detten nyugtázták, hogy a millió 200 ezer forint gyűlt budapesti KISZ-bizottság taössze. A tavaly ősszel köz- tai, a Békés megyei KISZzétett felhívás a társadalom bizottság békéscsabai iskoszinte minden rétegében Iájában és a Szolnok mevisszhangra talált, a pénz- gyei KISZ-iskolában is átadományok mellett többen alakítási munkálatok kezingatlant ajánlottak fel, dődtek. amelyekkel átmeneti otthonokat hoznak létre a voit állami gondozottak részére. A társadalmi bizottság Ranschbura Jenő mások társadalmi munkát vállaltak nevelőotthonokban. A segítő szándékot jelzi, hogy az ország sok helyén szerveztek jótékony célú pszichológus vezetésével koncertet és más rendez- munkacsoportot hozott létvényt. A bizottság döntött arról, re annak megvizsgálására, hogv miként lehet átmeneti hogy a továbbtanulási ősz- szállást adó további otthotöndíjra pályázott 179 állami gondozott fiatal közül nokat teremteni a nevelőotthonokból kikerülő. volt kik kapják első ízben az állami gondozottak számára. ... népszerűtlen leszek. (Ha egyáltalában voltam. .. Óvatosságból vártam is egy ideig itt következő meditációm közreadásával.) Tapsorkánra nem számíthat ugyanis, aki a szegedi utcák, terek téli hóeltakarításanak idei tapasztalataiból az általános véleményektől eltérő, sőt azokkal ellenkező következtetéseket von le. Népszerűtlenségem megalapozásául szeretném előadni. hogv nem értek egvet azokkal, akik felháborodottan adtak hangot elégedetlenségüknek. mondván: a legutóbbi hóesés után a városgazdálkodási vállalat ieientős késéssel kezdett hozzá a város útiain a sózáshoz. A sózással van bajom. Egyetlen grammot sem engednék kiszórni ... A nátriumklorid, magvarul konyhasó nem csupán a növényzetet pusztítia a talaiba szívódva, hanem felmérhetetlen károkat okozva rongálja a fémfelületeket. elsősorban nvilván a sós latvakba fürdő járműveket. Jó-jó. akkor miért nem használják a kevésbé agresszív magnéziumkloridot? Azért, mert nem csupán rongáló hatása kisebb, hanem oldóképessége is. Ráadásul más szórási technológiát igénvei .— folyadékként kell szétlocsolni — s körülbelül tízszer drágább. mint a konyhasós szórás. Akkor miért nem használunk Szegeden is műtrágyát? — kérdezte egv ismerősöm, pesti tapasztalatára hivatkozva. Szakemberektől tudom, hogy a műtrágvákhan levő sók sem alkalmasak fenntartás nélkül a környezetvédő hőolvasztásra. Mértékletesen kellene adagolni ahhoz, hogy a növényeket ne „perzselje föl", de akkor meg az útburkolaton maradna szinte észrevehetetlen a hatása. Elgondolkodom ezen. Igazán, s minden áron arra kell nekünk törekednünk. hogv a havat a legrövidebb idő alatt eltüntessük az utakról? Igazán olv fontos ez? Emlékszem néhány, nálunk tehetősebb ország téli útiaira: szépen ..letaposták" a járművek a fehér havat mely aztán sokkal kevésbé csúszott, mint a mi latvakunk... Arról nem is beszélve, mennyivel szebb látványnak. s veszélytelenebb a gyalogosok és tárművezetők számára is a fehéren préselt hótakaró! De hazai emlékeim is hasonlók: veszélyérzet nélkül autózhat az ember a hegyvidéki utakon. igaz. valamivel lassabban, de a hó nagyobb tapadási képességében bízva! Azt hiszem, eltúlozzuk mi ezt a hóeltakarítási háborgást. Belekénvszerítiük télen az utak járhatóságáért felelős vállalatokat a sózásba. (az olcsóbb vagv drágább megoldásokba), aztán nváron a fasorok, útszéli zöldsávok pusztulása ellen emelünk szót. s szidjuk az autógyárakat, mert egyéves kocsink rozsdásodni kezd ... Talán ha a gépek és a munkáskezek erejét a hó egyszerű eltúrására. s az átjárókban feltorlódott kupacok ellaoátolására összpontosítanánk, messzebbre jutnánk. Nem csupán az utakon, hanem környezet- és korrózióvédelmi törekvéseinkben is. (péfcá)