Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

tflíO v A • fák A / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évíolyaní 31. szám 1984: február 7.,' kedd Ara: 1,40 forint M S Z M P SZ EGEDVÁR O S I BIZ OTT S Á G Á N A K L A P J A flz összefogás eredményei Szegeden Szegedi vállalatok, üzemei*, intézmények vezetői, párttitkárai, szakszervezeti tisztségviselői kaptak meghívót arra a tanácskozasra, amelyet tegnap, hétfőn délután a Szeged megyei városi tanács dísztermében rendeztek. A résztvevőket dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára köszöntötte, majd Papp Gyula, a városi tanács elnöke képet adott• a társadalmi munka múlt évi sikereiről. Szólt arról, hogy az ország nehezebb gazdasági körülményei miatt a fejlesztési lehetőségek szűkültek és a várostól is központilag töbo százmillió forintot vontak el az elmúlt három év alatt. Ennek ellenére a városépíiés több területén a dinamizmus megmaradt, nem mondtunk le a lakásépítés, a kereskedelmi fejlesztés eredeti célkitűzéseiről. Szeged polgárai nagyon sokat teltek azért, hogy az életkörülmények bizonyos területeken jobbak legyenek. Ugyanis, ha javul a kommunális ellátás, jobb a közlekedés. akkor honpolgári közérzetünk is javul. Szeged lakói évről évre mind több társadalmi munkát végeznek. Az összefogás sikerei alapján a megyei városok rangsorában az elmúlt években eisők voltunk, és ezt a helyet tavaly is megőriztük. Papp Gyula a tájékoztatójában rámutatott arra is, hog v a Tiszaparti emberek lokálpatriotizmusa erősödött, hiszen a legtöbb szegedi azon van és azért fáradozik, hogy a lakóterülete szebb és összkomfortosabb legyen. A társadalmi munkához úgy lehetett megnyerni a közel százezer embert, .hogy számba vették a városlakók érdekeltségeit is. így kömnyű volt támogatást találni az olyan közhasznú munkákhoz, amelyek a közművek fejlesztését, a gázés vízvezeték építését tűzték ki célul. A munka szervezésében. a társadalmi erők mozgósításában tevékenyen részt vett az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Szakszerveze tek Csongrád megyei Tanácsa, a városi tanács, a népfront szegedi bizottsága és a KISZ városi bizottsága, valamint természetesen az üzemek, vállalatok, intézmények vezetői, aktivistái. A városi tanács elnöke örömmel jelentette be, hogy a társadalmi összefogás eredménye forintra átszámítva, tavaly 88,9 millió volt, ami 12.3 millió forinttal meghaladta az 1982-es teljesítést. Az egy lakosra jutó munka értéke az 1982-es évi 441 forintról tavaly 503 forintra emelkedett. Jelentős volt a műjégpálya építéséért a szegediek összefogása. Erre a célra 12 8 millió forint jött össze, amely tételesen felsorolva az alábbiak szerint könyvelhető el: kommunista műszakból 3,9 millió forint, társadalmi munkából 80u ezer forint, téglajegyekből 1,1 millió forint, hulladékgyűjtési akcióból 420 ezer forint, sportegyesületektől közel 10 ezer forint, és egyéb területekről 6 -5 millió forint. Az idén még közel 3 7 millió forint összegyűjtését remélik a társadalmi munka szervezői. Hosszú lenne felsorolni forintokban, folyóméterekben kifejezve a tavalyi akciók sikereit, ám a legfontosabbak a kővetkezők: a társadalmi munkák eredményeként, megkezdődött a munkásmozgalmi múzeum építése. Tarján VI. ütem . ben a bölcsődét csec'seitiőotthonná alakították át. pinceklubot létesítettek a közgazdasági szakközépiskolában. sportpályát építettek a JATE-n, a tarjáni 4-es számú általános iskolában nyelvi laboratóriumot alakítottak ki. a 600-as szakmunkásképző intézetben tantermeket építettek. Mindezekért köszönet illeti a város dolgozóit. Felszólalt a tanácskozáson Török József, a szegedi pártbizottság első titkára, s egyebek között hangsúlyozta, hogy a szegediek nemcsak a munkahelyükön, hanem a lakóterületükön is sokat fáradoznak azért, hogy életkörülményeik jobbak legyenek. A társadalmi összefogás nem idegen hétköznapjainktól, hiszen mindenki tudja, hogy a szabad idejében végzett munkája a saját közérzetét, elégedettségét is javít.ia. A városhoz való ragaszkodás is kifejeződik a szegediek közhasznú munkájában. És ha ez a támogatás évről évre elmaradt volna, akkor a VI. ötéves terv célkitűzéseit sem tudnánk teljesíteni. Megköszönve a tavalyi részvételt, az idei feladatok maradéktalan teljesítésére kérte a résztvevőket. Felszólalását azzal a gondolattal fejezte be, hogy hogy az idén a lakóterületek polgárait még jobban be kell vonni, meg kell nyerni a társadalmi összefogáshoz. így szebb lesz városunk, és még jobb a közérzetünk. Az aktívaülés végén dr. Ágoston József előterjesztette az idei társadalmi munka célkitűzéseit, amelyet a szegedi üzemek, vállalatok, intézmények társadalmi, politikai, gazdasági vezetői elfogadtak, és felhívással fordulnak Szeged lakosságához. (A felhívást az alábbiakban ismertetjük.) H. M. Felhívás társadalmi munkára Szeged lakossága az előző években jelentős eredményeket ert el a társadalmi munkában, aktívan részt vett a várospolitikai célok megvalósításában. Az 1983. év folyamán végzett társadalmi munka nagy értékű és jelentős fejlesztésekre is kiterjedt. Jó érzéssel vettük tudomásul, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben fokozottabban számíthatunk a városunkat szerető, érte tenni is kész lakosok munkájára. Városunk lakossága, a vállalatok. a szövetkezetek, a hivatalok és intézmények dolgozói, a szocialista brigádok és a tanulóifjúság 1983-ban is szorgosan fejlesztette, szépítette Szegedet, és mintegy 88 millió forint értékű munkájával hozzájárult a közvagyon gyarapításához. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére — a SZOT szeptember 9-i állásfoglalása alapján — meghirdetett munkaversenyhez városunk szocialista brigádjai és munkakollektívái nagy számban csatlakoztak. A munkaverseny célja, hogy hatékonyabb munkával segítsük az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak eredményes végrehajtását, a VI. ötéves terv sikeres befejezését. Felkérjük Szeged lakosságát, a dolgozó kollektívákat, hogy csatlakozzanak a hazánk felszabadulásának évfordulójára indított versenyhez. Városunk ez évben ünnepli felszabadulásának 40. évfordulóját. Javasoljuk, hogv az üzemek, szövetkeze'ek. a kollektívák tegyenek külön felaján'ásokat, erre az évfordulóra. Kérjük a város lakosságát hogy társadalmi munkával járuljon hozzá a várospolitikai feladatok végrehajtásához. Minden városlakó összefogásával biztosítsuk, hogy az év végére korcsolyázni lehessen a műjégpályán; ennek érdekében március 10-ére szervezzünk kommunista műszakot. Kérjük a kollektíváktól, hogy a kommunista műszak bevételét a műjégpálya fejlesztésére szíveskedjenek befizetni. Vállalatainktól és szövetkezeteinktől azt kérjük továbbá. hogy az építkezést anyagilag is támogassák. A téglajegyek értékesítésében számítunk a KISZ-aktivisták és a szakszervezeti bizalmiak közreműködésére.. Tudjuk, hogy üzemeinkben, szövetkezeteinkben további kommunista műszakok szervezésére is sor kerül. Javasoljuk, hogy ezek bevételét — saját szükségletük szerint — gyermekintézmények, szociális otthonok segítésére, munkahelyi céljaik megvalósítására fordítsák. Újítsuk föl a munkásmozgalmi hagyományokat őrző Kállai-ligetet; tegyük széppé a Kodály Zoltán teret. Március 24-én és április 14-én mindenkit várunk társadalmi munkára. Hogv a két park városunk felszabadulásának évfordulójára elkészülhessen, folyamatosan kell dolgozni. Ezért minden munkafelajánlást szívesen veszünk. Lakótelepeink szépítéséhez, utcáink, tereink csinosításához is kérjük az ott élő lakosok segítségét. E munkák szervezésében számítunk a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak aktív részvételére. Ebben az évben is folytatódjon a „Tiszta. virágos Szegedért" mozgalom, az utcák fásítása és az elmúlt években is eredményes. hasznos hulladékgyűjtési akció. A felszabadulási munkaversenvt a munkahelyi kollektívák szervezzék és értékeljék. céljait — a helyi adottságok figyelembevételével — maguk határozzák meg. A versenymozgalom segítse a termelés mennyiségi és minőségi követelményeinek teljesítését, járuljon hozzá a hatékonyság növeléséhez, ösztönözzön az anyagokkal és energiával való takarékosságra, és a termelőbc-endezések jobb kihasználására. A társadalmimunko-akciók pedig városunk szépítéséhez, életkörülményeink javulásához járuljanak hozzá. i A város műiden lakójának aktív közre- ; működésére számítunk. Szeged városi aktívaülés résztvevői Marjai József és Vjacseszfav Szicsov találkozója Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívásába hétfőn Budapestre érkezett Vjacseszlav Vlagyimirovics Szicsov, a KGST titkára, aki ebben a beosztásában első ízben tesz hivatalos látogatást hazánkban. A nap folyamán a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások. (MTI) Tanácskozás Évek óta minőségi gondok jelentkeznek a komlónak, a „sör fűszerének" termelésében. A tavalyi szélsőséges időjárás felerősítette a kedvezőtlen tendenciát, s jelentősen csökkentette a hozamot is. Az elmúlt esztendőben 27 százalékkal kevesebb komló termett Magyarországon az előző évhez képest A visszaesés okainak vizsgálata került előtérbe a hétfőn rendezett országos komlótermelési tanácskozáson Harkányban. A Humulon komlótermelési rendszer taggazdáságai az idén hektáronként 1200 kilogramm komlót akarnak szüretelni, hasonlóan a normális időjárású évekhez, egyben javítani szeretnék a termés minőségét: a beltartalmi értéket kifejező és a sör minőségét meghatározó alfasav arányát. Ezt igényli a söripar, • ez a fogyasztók érdeke, s err<j ösztönzik is a gazdaságokat, hiszen ennek alapján állapítják meg a komló felvásárlási árát. Gyorsítják a fajtaszerkezet korszerűsítését. A komló alfasavtartalmának elszegényesedése nem csupán hazai jelenség, ilyen gondokkal küszködnek más európai országok is. Ezért meghívták a harkányi tanácskozásra a szomszédos Jugoszlávia két komlótermelési kutatóintézetének — a vajdasági és a szlovéniai intézetnek — a munkatársait, akik beszámoltak az alfasavtermelésre vonatkozó tudományos kutatásaik eddigi eredményeiről. (MTI) Hazai és külföldi együttműködéssel Bfizis vállalatok Hazánkban már 24 olyan közös vállalat van, amelyek működtetésében saját tol téliéi külföldi cégek is részt vesznek. A vegyes vállalatok alapítási folyamata számottevően tavaly gyorsult meg, s jelenleg további nyolctíznek az előkészítésén dolgoznak a hazai és külföldi szakemberek — erről tájékoztattak a Magyar Külkereskedelmi Banknál. Bár 1972 óta kínálkozik lehetőség vegyes vállalatok létesítésére, lényeges előrelépés csak az utóbbi években történt. 1982-ben és 1983ban 16 új vállalkozás kezdte meg működését, lényegesen több mint az előző tíz évben együttvéve. A széles körű propaganda eredményeként — amelyben nagy szerepet vállaltak a Magyar Kereskedelmi Kamara, a külkereskedelmi bank és külföldön levő kirendeltségeik — a partnerek széles körben megismerték a lehetőségeket, fokozatosan csökkent a külföldi vállalkozók idegenkedése a magyarországi tőkebefektetésekkel szemben. Az eltelt évek a magyar vállalati szakemberek számára is hasznosnak bizonyultak; mind kezdeményezőbbé váltak, s felkészültebbek lettek. Az eddigi eredmények — a vegyes vállalatok számszerű gyarapodása — ellenére sem lehet azonban alapvető minőségi változásról beszélni. Gazdaságunkban ugyanis — a vegyes vállalatok révén — a külföld; tőkebevonás mind ez ideig nem vált számottevővé. A vállalkozások zöme 5—10 millió forintos alaptőkével kezdte meg tevékenységét, s csak néhány olyan cé"g akad, ahol a közös anyagi eszközök értéke meghaladja az( 50, illetve a. 100 millió forintos nagyságrendet. A vegyes vállalatok számszerű növekedésén túl egyéb kedvező jelek is mutatkoznak. Például az. hogy megszaporodtak a termelő vegyes vállalatok. Ilyen a magyar—belga Tungsram— Schreder, amely alumínium lámpatestek gyártásával foglalkozik, vagy a közelmúltban alakult magyar—dán Hunflexbau, amely az első, úgynevezett vámszabad területen működő termelőüzem. Magyarországon — mint ismeretes — 1982 óta hozhatók létre külföldi részvétellel működő gazdasági társulások vámszabad területen. Az ilyen vállalat a magyar vám. és devizajogszabályok szempontjából külföldinek tekintendő, ezekre a társaságokra nem vonatkoznak a hazai külkereskedelmi előírások és a jövedelemszabályozási rendelkezések jelentős része sem. A társaságok például nem kötelesek bizonyos alapok — fejlesztési alap. tartalékalap — képzésére és nem kell betartaniuk más kereteket, például az utazási és a reprezentációs keretet sem. Bár a társulásokra a bérmegállapításnál a hazai rendelkezések vonatkoznak, a teljesítmények ösztönzésére szabadon fizethetnek dolgozóiknak pótlékokat. A cél az, hogy a vámszabad területen, alakult vegyes vállalatok hasonló feltételek között működhessenek, mint külföldi versenytársaik. A tőkeigényes, nagyszabású társulások létrehozásának jelenleg elsősorban a külpiaci feltételek — az elhúzódó recesszió, az értékesítési nehézségek — nem kedveznek. Részben ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt két évben elsősorban kisebb termelő vegyes vállalatok alakultak. Ám tény az is. hogy a nagyobb vállalkozások előkészítéséhé." és .lebonyolításához a hazai, a külföldi partnereknek újabb és újabb tapasztalatokra van szükségük. Ezekre a jelenleg •már működő vegye6 vállalatoknál tehetnek szert, s re.mélhetőleg a konjunkturális viszonyok javulásával azokat hasznosíthatják is. A tapasztalatszerzést a Magyar Külkereskedelmi Bank széles körű tanácsadó tevékenységével is segíti. A bank idegen nyelvű kiadványában ismerteti a jogszabályokat. segíti a vállalkozások előkészítését, emellett hagyományos banki szolgáltatásokat is nyújt; például a vegyes vállalatok számlájának vezetésére, illetve finanszírozásukra is vállalkozik. (MTI) Héttőn megkezdődött a ruház vti kereskedelem immár hagyományos két hétig tartó teli vására. A tavalyinál szélesebb választást lehetőséget biztosító árengedményes vásáron a kiárusításra szánt áruk értéke országosan — eredeti áron — megközelíti a kétmilliárd forinloi. Az olcsóbban kínált áruk iránt már a vásár elsó napján nagy volt az érdeklődés a szegcdi üzletekben- is. Felvételünk a nagyáruházban készüli, a kedvezményes akció első óráiban