Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

­42 Vasárnap, 1984. február 5. Szarajevó már aranyérmes Kosárlabda NB / Áz esélyes győzött Hegdőlt Gresa rekordja Január földre, a rovnikba érkezett az olim­piai láng. Néhány nap van még a téli olimpia kezde­téig, s már február 7-én láthatják a sportrajongók a jégkorongtorna első mérkő­zését, noha a hivatalos meg­nyitót csak 8-án tartják a szarajevói Kosevo futball­stadionban. Jóllehet, ezúttal a XIV. téli játékok következnek, Szarajevó csak a 11. város, amely feliratkozik a rende­zők közé, mert korábban a 29-én jugc*szláv az olimpiai mozgalom első tengerparti Dub- embere ugyanis udvariasan arra kérte a szervezőket: ne kereszteljék el „Szamarancs­nak", mert a valódi neve „Számárán", csé betű nél­kül.) A kedVező nyilatkozat joggal hangzott el, hiszen Szarajevó szinte újjáépült: a régi városrész, a Bas Car­sia látványosan megfiatalo­dott, elkészült a város körü­li, tehermentesítő autópálya, és természetesen áll már — Mojmilóban, a külső kerü­letek egyikében — az olim­piai falu is, ahol a verse­Az esélytelenek nyugalmá­val készültek a lányok a válogatottjait felvonultató ember gondoskodik. Köny- Tungsram SC ellen szomba­nyebb megjegyezni, mégis ton. az üjszegedi Sportcsar­talán a legfontosabb adat: a nokban. Az edző, Pungor téli olimpiák történetében Miklós, nagyon helyesen — Szarajevó rekordot dönt, hí-'gondolva a mai, TFSE elle­szen 50 ország versenyzői ni mérkőzésre — „csikó" csa­még sohasem álltak rajthoz patot küldött a pályára. A (a Laké Placid-i, 1980-ban „nagyok" az első félidő ' 1., valamint a II. félidő 10. percében léptek csak pályá­ra. Bánszky és Lázár a rté­A Tricotex Kupáért kiírt magyar nemzetközi fedettpá­lyás atlétikai bajnokság má- _ sodik napján már 3500-an svájcY st Mo'ritz""(1928,1948), nye'k "utón" négyszáz család foglaltak helyet a Budapest az ausztriai Innsbruck (1964, jut új otthonhoz. A helyiek Sportcsarnok lelátóin. A kö- 1976), valamint az amerikai legfőbb büszkesége mégis a Laké Piacid (1932. 1980) két­szer volt házigazda. Jugo­szlávia még sohasem fogad­ta a havas-jeges olimpia résztvevőit, de hogy a pre­mier sikeres lesz, abban már a nyitány előtt megegyez­rendezett találkozóra 37 nem­zet nevezett). Egyet azonban még a pre­cíz vendéglátók sem sejte­nek: az első ünnepélyes eredményhirdetés alkalmá­val Jüan Antonio Sama­ranch vajon kiket „tüntet ki" az arany-, az ezüst- és próbálták Kiss a bronzéremmel. Ma még ez megakadályozni növelte előnyét. Palotásék­nak ezt végül is sikerült 24­re csökkenteni. A Tungsram SC ilyen különbségű győzel­me is teljesen megérdemel), A ma délután 4 órakor — az üjszegedi Sportcsarnok­ban — kezdődő TFSE elleni mérkőzés igep fontos a csa­pat számára. A pihentetett játékosokkal esélye van a kék-feketéknek itthon tar­tani a két bajnoki pontot. Bhhez nagy szükség le.nne a zőtéren foglalt helyet. Rájuk nézők buzdítására is! csak a TFSE elleni mérkő­zésen számíthat az edző. Minden dicséret megilleti a fiatalokat, akik hősiesen Lenkéékei a kosár­eönség nem Is csalódott, mert rögtön az első döntőben, a 60 méteres férfi síkfutás­ban nagyszerű eredmény szü­letett: Kovács Attila, az Ü. Dózsa sportolója 6.65 mp-cel adta át a múltnak a legré­gebbi magyar fedettpályás nek á hazai és külföldi vé­rekordot. melyet Gresa La- lemények. 306 még 1974-ben állított fel 6.68 mp-cel. A 60 m-es gátfutás döntőjében a kö­zönség nagy csalódására a magyar csúcstartó, a helsin­ki világbajnokságon is dön­tős Bakos György csak má­sodik lett. Szarajevó alaposan felké­szült a nagy viadalra, azt legutóbbi látogatásakor Jüan Antonio Samaranch, a NOB elnöke is megállapította. (A vendéglátók mosolyogva me­sélik, hogy a dicséretek el­lenére is volt némi zavar, Röplabda DÉLÉP Kupa Majdnem bravúr! Rangos mezőnyt köszöntött Süle József, a DÉLÉP SC élnökhelyettese a lila isko­lában. A DÉLÉP Kupa részt­vevői a házigazdák mellett:a magyar bajrlök KSC. a baj­nokság 3. helyezettje, a Bp. Honvéd, a jugoszláv listave­zető, a Vojvodina. Ilyen nagyszerű férfimezönynek még nem adott helyet a sok, nagy csatát megért is­kola. A nyitómérkőzésen — szombaton — a hazaiak a ju­goszlávok ellen léptek pá­lyára. Vojvodina—DÉLÉP SC 3:0 (3, 5, 13) Férfi mérkőzés, lila iskola, 200 néző, vezette: Gulyás, Ribizsár. Jók: Nisics, Bog­dán, Pajonics, ill: Huszta, Petre. A jugoszláv listavezető az első két játszmában iskola­játékot mutatott be az el­lenfelét túlságosan DÉLÉP SC ellen. A dik játszma jó játékot és kishíján meglepetést ho­EOtt. Bp. Honvéd—KSC 3:1 (—10, 9. 7. 10? Vezette: Papp, Békési. Jók: Szabó K., Fejes, Urbán, ill.: Konyári. A fiatiíl erőket ts bevető Bp. Honvéd meglepően biz­tosan nyert a sokat hibá­zó bajnokcsapat ellen. KSC—DÉLÉP SC 3:2 (—8. 5, —8, 8, 11) Vezette: Békési, Gulyás. Jók: Konyári, Szabó Z.. De­meter, ill: Huszta (a mezőny legjobbja), Nusser, Kato­na. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy nagy bravúrt érjen el a DÉLÉP SC. Ilyen remek játékot még soha sem pro­dukáltak a magyar bajnok ellen. Az utolsó játszmában fej-fej mellett haladtak a csapatok. Sajnos, a fináléban Konyári került a hálóhoz, és bombaerős leütései ellen tisztelő nem találtak ellenszert az hárma- eddig remekül játszó építő­sök. Ma fél tizenegytől folyta­tódik a DÉLÉP Kupa. ZTE-győzelem Rijekában Második mérkőzését is fö­lényesen nyerte a ZTE ' Ju­goszláviában túrázó labda­rúgó-csapata. A zalaegersze­giek Rijekában a III. osztá­lyú Ina gárdája ellen lép­tek pályára és 5-1-re győz­tek. Az első félidő 1-1-es döntetlennel zárult, szünet után azonban már kihasz­nálta helyzeteit a végig fö­lényben jálszó magyar együttes, amelynek góljait Czigány (2, egyet 11-esböl), Kovács S., Farkas és Kovács J. szerezték A ZTE harma­dik, egyben portyazáró mér­kőzését vasárnap, az első­ligás NK Rijekával vivja. szintén az olimpiára létre­hozott, tízezer nézőt befo­gadó Zetra csarnok, amelyet már most a város friss jel­képeként emlegetnek. S mert a magas színvonalú versen­géshez minden feltételt meg­teremtettek a rendezők, ért­hető, ha azt is gyakran mon­dogatják: ez lesz az eddigi „legolcsóbb" téli olimpia (az idézőjel azért szükséges, mert a 132 millió dolláros költség sem akármilyen ösz­szeg). A viadalokat seregnyi szín­helyen tartják, de a legtá­volabbi pálya sincs 20 kilo­méternél messzebb a város­központtól. A férfi alpesi sí­zők terepe, a BjelaSnica, máris híres: a hegyoldal kü­lönlegesen meredek, a pró­baolimpián gyakorta fo­hászkodtak a nézők a lavi­naként „lezúduló" verseny­zőkért. Még a sztárok is sokszor buktak, ezért a ren­dezők valamelyest enyhítet­tek a lejtőn, ám a lesiklás így sem lesz könnyű kis sí­talpas kirándulás. A nyak­törő ]anka környékén 60 ezer szurkoló szemlélheti a küz­delmeket, ugyanígy sokan láthatják Jahorinán a női versenyeket (50 ezer), Igma­non a síugrók vetélkedését (50 ezer), Trebevicen a szá­guldást a bobokkal (20 ezer), vagy a már említett Zetra sportcsarnokban a műkor­csolyázók és a jégtáncosok viadalát. Az olimpián azonban nem­csak a sportversenyek vonz­zák majd a közönséget. A játékok ideje alatt 110 kul­turális rendezvényt tarta­nak, többek között bemu­tatkozik a szarajevói, a belg­rádi és a zágrábi balett­együttes, olimpiai témájú képzőművészeti tárlatok nyíl­nak, sőt megalapítják az 1984. téli ötkarikás játékok múzeumát is. A kulturális programokról az ABC ame­rikai televízió összesen órás műsort sugároz; ez a társaság vásárolta meg a tengerentúli közvetítések jo­gát, és érdekesség, hogy többször jelentkezik majd Szarajevóból, mint négy év­gyártásban. Ránézésre nem . , , voltak lámpalázasak, de nok is csak a második gyoz- hogy belül mit éreztek, azt nagy kérdés, de az első baj­tes lesz a jugoszláv város­ban, legelőször ugyanis a vendéglátó Szarajevó ér­demli a legfényesebb me­dáliát Hegyi Iván csak ők tudták! Amikor No­váknéék pályára léptek 27 Tungsram SC—SZEOL AK 81-57 (50-29). Női mérkőzés, üjszegedi Sportcsarnok, 300 néző, vezette: Varga G„ Ara­nyosi. SZEOL AK: Szederkényi (5), Oláh (2), Balázsik (7), Kamenik (3), CSONKA (11). Csere: NOVÁKNÉ (15)1, Zsemberi (—), Göndöcs (4), PALOTÁS (2). Borgulya (8). pont különbség volt .a két Edző: Pungor Miklós. A csapat ' között, amit sikerült Tungsramból ld. Kiss L. (19), 21-re faragni. Szünet után Dórán (12). Kitűnt: Kiss L., újra a fiatalok léptek pályá- Szuchy K., Dórán, Boksay. ra és a rutinos elleniéi 32-re' L L. Pillantás az osztrák lejtőkről Egy csupa sportág kulisszái mögé Volkswagenünk Bécs és Franciaország, majd Salzburg között az autópá- semmi, aztán valahol lyán falja a kilométereket, gyon-nagyon messze... má Linz térségében esik az eső, sodik Ausztria. A nemzeti s a szürke felhők az NSZK ügyként kezelt sportág ve­területére is elkísérnek. Ba- zérkara nem késlekedett az jorország déli csücskében intézkedéssel, szemernyi havat sem lá- Franz Hoppichler profesz­tunk, minek következtében szor személyében 1967-ben útitársammal, az egyik leg- új szakfelügyelő lépett hi­jobb honi hegymászóval, vatalba. akinek feladata dr. Kálló Antallal egyszerre nem volt csekély: az idő ke­kezdjük átkozni sorsunkat: rekét kellett visszaforgatnia. — -A szentségit, jól eljöt- A mutatvány sikerült. Ho­tünk! Hát ezért utaztunk gyan? Elsősorban a szakmai több mint 600 kilométert soká mai foglalkoznak a gondja­na- ikra bízott tanítványokkal, lett légyen az 3 éves kezdő, avagy léceket első alkalom­mal kötő, 60 éves „mazso­la". Azonkívül állandóan eszeznek valami forra­dalmi újításon. A divat irá­nyítója Párizs, a sídivaté pedig valamelyik tiroli vá­ros. A sportág technikája 4 —5 évenként átalakul, cse­rélődik. Az elmúlt két év­tizedben volt időszak, ami­kor a mély (guggolás), ké­hogy még mutatóban se lás­sunk havat?! Űjra osztrák területen visz az utunk. Saalfeldenben szállingózik a hó, Almban pedig szinte elkáp­ráztat a porcukros világ. Hajnali 3-kor ébredtünk Bu­dapesten, reggel rövid sétát tettünk Bécsben a Kárntner Strassén. Sokadszor is meg­csodáltuk a világ legszebb gótikus székesegyházát, a Stephansdomot, a kora dél­utáni órákban pedig Salz­burg tartomány egyik sípa­munka megjavításával. Az sőbb a magas (kifeszített innsbrucki TF-en erőnléti térd) tehermentesítésre es­edzőket kezdtek képezni, s küdtek. A jettechnikánál a a Tiroli Szövetség valameny- síelő hátul terhelte a lécet, nyi egyesületét kötelezte évek múltán azonban a Maria ^yen szakember foglalkoz­tatására. Oktatási reformot is végrehajtottak. Külön is­kolákba gyűjtötték a 6—18 éves tehetségeket, s megva­lósították, hogy ezek az is­kolák a kéthónapos nagy­vakációt télen tartsák. A tervszerű munka gyü­mölcse a 70-es évek elejé­re érett be. 1968-ban Gre­noble-ban a francia Jean­Claude Killy állhatott há­radicsomában áhítattal ej­tettük ki a szánkon: Jó romszor a dobogó legma­napot, alpesi aranyak örök gasabb fokára, az ötkarikás bérlője, osztrák sísport! rendezvényt követően azon­A természetbarátok 30. ban ismét a piros-fehér-pi­22 téli sporttalálkozóján vet- ros színek kápviselői urai­tünk részt, töltöttünk ki- íák a lejtőket. mindenek­lenc napot nyugati szomszé- .elott az osztrák specialitás­dunknál. A legkiválóbb he- nak tekinthető lesiklásban, lyi síoktatók irányításával Az 197fi- évi. ohmpián Klam ismerkedtünk a sportág * ábécéjével, meg a legkor­szerűbb technikával. Nem hagytam ki a nem minden­vei korábban a hazai olim- napi lehetőséget. Igyekeztem r Sportoljon az Üjszegedi Lakóterületi SE-ben! piáról. Laké Piacidbői. A jugoszláv házigazdák különben szeretik a statisz­tikákat, kiszámították pél­dául, hogy eddig 30 ezer cikk jelent meg a világ kü­lönböző részein a viadal előkészületeiről. Fejből tud­ják, hogy a tévéközvetíté­sek százmillió dollár bevé­telt hoznak, hogy a verse­alaposan szétnézni az al pesi sí hófehér díszletei mö­gött. Pillantás a lejtőről. Egy csupa fény sportág ku­lisszái , mögé. Mellékesen: hadd jegyez­zem meg, hogy a „síelés" a helyes szó. és nem a „sí­zés". A szó gyökere ugyan­is a „síj eleink a „síelés" szót. Az imént csupa fény sportágról ejtettünk szót. Azért ez így nem egészen mer aranyérmet nyert, sí kerét négy évvel később Stock megismételte. Azl978. évi VB-n Walcher. 1982-ben pedig Weirather bizonyult a leggyorsabbnak. Az elmúlt másfél évtized emelkedőbb súlypont a cipő elé helyező­dött át. Az íveket a felső­test lendületével hozták lét­re, azaz, a felsőtest és a váll aktív szerephez jutott. Nem úgy manapság. A fel­szerelések tökéletesedése, az összes túlfeszített erőhatás­ra oldódó kötések, valamint a magasszárú, a sípcsont közepéig érő cipők megjele­nése a technika változását vonták maguk után. A mai alpin alapállás jegyei a kö­vetkezők: a fej és a felső­test úgyszólván mozdulat­lan, tekintet a völgybe néz, ív alakú karállás, hát ki­domborítva. Térd hajlítva, a súlypont a talp közepére mutat. A síelő a völgyláb sílécének élét terheli, mi­közben a hegylábat úgy te­hermentesíti, hogv a sí „cső­rét" megemeli. Hangsúlyo­zott a térdek aktív szerepe, ugyanis a siklás nem a tal­pakon, hanem a párhuza­két legki- mosan vezetett lécek élén egyénisége, történik. A versenyzők tech­Karl Schranz és Ánnemarie nikája természetesen eltér Az Üjszegedi Lakóterületi SE' február 2-től önköltséges sporttanfolyamokat v szervez heti 2x1 órában. Aerobic 250 Ft/fö hó; női kondicio­náló torna 150 Ft/fő/hó; gyermek torna (5—11 éves korig) 140 Ft/f ő/hó; aero­kondi nők és férfiak részére 200 Ft/íő/hó heti 2x1,5 órá­ban. Kondi-úszás (8—12 éves korig, úszni tudók ré­szére) 250 Ft fő/lló. Üszó­oktatás 7—11 éves korig (délelőtti órákban) 300 Ft/ fő/hó. Jelentkezés február 2-től 8-ig. munkanapokon 17 és 20 óra között, szemé­lyesen a Sportcsarnok fszt. 12-ben Laluska Györgyné sportszervezőnél. x nyekre 15 ezer külföldi és igaz. Tény, az eddigi olim­20 ezer hazai turista érke­zik, s hogy az olimpiai gé­pezet működéséről 10 854 Moser-Pröll pedig vala­mennyi versenyszámban a legjobbak közé tartozott. Az olimpiák, világbajnok­ságok és Világ Kupák ne­s ebből képezték mesfémeinek gyűjtögetése — létkérdés. Kitzbühelt és a többi síparadicsomot Sailer, Molterer, Hinterseer, Klam­mer és Schranz neve meg tu­dása tette messze földön is­mertté. fogalommá. A többi világos: ha nincsenek Klam­Sportműsor Kézilabda Hírlap Kupa mérkőzések az üjszegedi Sportcsarnokban: Szen­tesi Kontakta—Sz. Textilművek (női). 8. H. Porcelán—Sz. Tanár­képző (női), 9.10. HODIKÖT—SZ. Volán (ffi), 10.20. Sz. Tanárkép­ző—Sz. Textilművek (női), 11.30. Ezermester Kupa úttörőcsapa­toknak, DELEP Sportcsarnok, 8-tól 20 óláig. Kosárlabda NH I. Nők. SZEOL AK—TFSE, újszeged! Sportcsarnok, 16, Bacs­fay. Prenker. Előtte ifjúsági mérkőzés. Röplabda DELEP Kupa nemzetközi féRÚ­piákon szerzett 14 aranyér­mével Ausztria toronyma­gasan vezeti a listát, a 10— 10 bajnoki címet szerzett Svájc és Franciaország előtt, ám időről időre fordul a színpad. A havas lejtők ko­misz kölykei időnként ala­posan elpáholják a szegény síkirályt. 1956-ban Cortina az amatőrökétől. Ök az olasz Gustavo Thöni által „sza­badalmaztatott" fellépős technikát alkalmazzák, melynek lényege: a völgy­be robogó sportoló a lejtő magasabb pontjára lép föl. Így növeli a lejtő dőlési szö­gét, egyszersmind a saját helyzeti energiáját. Ausztriában közel 1 mil­lió síelőt tartanak nyilván (az ország lakóinak száma dig az osztrák téli üdülőhe lyek forgalma az ország külkereskedelmi mérlegé­nek egyik jelentős tétele. És akkor még nem ejtet­tünk szót a 'sigyárak érde­d Ampezzoban, az osztrák kéltségéről. Toni Sailer mindhárom ver- A tét tehát nem kicsi. De senyszámban (lesiklás, mű- vajon mit tesznek hegemó­, ., ,, ... ., ,, , niájuk őrzése érdekében? lesiklás, onas mulesiklas) TapJasztalatom szerint a fltorna, lila iskola: DELEP sc— diadalmaskodott. Tíz eszten- földkerekség leskéDzet tebh Bp. Honvéd, 10. KSC—Vojvodi- , , - ,' , V.eK'seK legKepzeweoo na, 12. dovel kesobb azonban: első oktatoi nagy ugybuzgalom­merek — szürkül a fény. és 7>8 HJlUó), ebből közel 100 Kitzbühel újra kis alpesi ezer az igazolt versenyző, faluvá csendesedik. Marpe- Ha mindehhez hozzávesz­" "" szük a kitűnően képzett ok­tatók seregét, továbbá a nagyszerűen felszerelt és karbantartott pályák soka­ságát, akkor érthetővé vá­lik, az osztrák alpesi sívá­logatott eredményessége. Klammert és társait a kö­zeljövőben kezdődő szaraje­vói olimpián is az esélyesek között tartják számon. Thékcs István

Next

/
Oldalképek
Tartalom