Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 29. szám 1984. február 4„ szombat Ára: 1,80 forint AZ M S*Z M P S Z E GED VÁROSI B IZOTTSÁGÁ N A K L A P J A agyar-brit targyalasok Kádár János megbeszélése Margaret Thatcherrel Őszinte, szívélyes légkör — Pohárköszöntők Kádár János az Országházban találkozott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel Margaret Thatcher, NagyBritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság miniszterelnöke — aki Lázár György nek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson, tartózkodik hazánkban — pinteken reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmüvét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher — akinek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon brit kormányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban a Parlament delegációs termében folytatódott: Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével megkezdődtek a magyar—brit hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, valamint Bányás Rezső, hazánk londoni nagykövete. Nagy-Britannia képviseletében — a miniszterelnök aszszony társaságában — Sir Julián Bullard külügyminiszter-helyettes, John Coles magántitkár és Peter William Unwin. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvitatták az időszerű nemzetközi témákat. Megállapították, hogy bár a külpolitikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati , kapcsolatok fenntartásában, a feszültség csökkentésében. Véleményt Cseréltek a leszerelési tárgyalások '/helyzetéről, valamint azok folytatásának lehetőségeiről, kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették' a Magyarország és NagyBritannia közötti kétoldalú kapcsolatok széles skáláját, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalások befejezését követően a brit kormányfő rövid sétát tett az Országházban. Ezt követően Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy-termében fogadta Margaret Thatchert. A szívélyes hangulatú eszmecserén jelen volt Esztergályos Ferenc és Bányász Rezső, valamint John Coles és Peter William Unwin. Délben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára az Országházban találkozott Margaret Thatcher asszonnyal. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet —nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—brit kapcsolatok alakulásáról. A délutánt imrosnézéssel töltötte a brit kormányfő. Elsőként a budapesti Történelmi Múzeumba látogatott, ahol Székely György főigazgató kalauzolásával ismerkedett a középkori Buda királyi várpalotáját és gótikus szobrait bemutató állándó kiállítással. A vendég ezt követően felkereste a Mátyás-templomot. amelynek bejáratánál Fábián János kanonok köszöntötte, s a nemrég újjáépített orgonán felcsendülő, halk zene kíséretében tájékoztatta a vendéget a templom történetéről, restaurálásának körülményei ről. Este Lázár György díszvacsorát ázott a Parlamentben a brit miniszterelnök aszszony tiszteletére. A vacsorán a magyar kormány elnöke és Margaret Thatcher pohárköszöntőt mondott. (A két pohárköszöntőt lapunk 2. oldalán ismertetjük.) O A nyugati visszhangokból — néhány. A nyugati hírközlő szervek pénteken nagy terjedelemben foglalkoztak Margaret Thatcher brit miniszterelnök budapesti látogatásával. — „Egy hosszú utazás első lépése" — így értékelte budapesti látogatását Margaret Thatcher a BBC brit rádiónak adott interjújában, amelynek sugárzására röviddel a Kádár Jánossal való talalkozója előtt került sor. A miniszterelnök aszszony „új szakasz" kezdetének minősítette magyarországi utazását, azonban óvott a túlzott várakozástól. ..Egy hosszabb folyamat kezdetén vagyunk, amelynek során el kell jutnunk egymás jobb megértéséhez" — mondta. A UPl amerikai hírügynökség tudósítója rámutat: (Folytatás a 2. oldalon.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség fenntartása megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a versenyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt . volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — valamivel meghaladta az 1982. évit. ' Az energiaellátás az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasználása közel 2 százalékkal csökkent az energiagazdálkodási program, a termelési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak. mind a lakosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégítésében nagyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytatódott a kőolaj és kőolajtermékek helyettesítése más energiahordozóval, igy földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 milliárd forintot, volumenben 2—3 százalékkal kevesebbet használtak fel. mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés mérséklődése következtében — kb. >20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mértékben emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott. a korábbinál több vállalatnak voltak likviditási nehézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. A népgazdaság 1983. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1982. év százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Ipai 100,5—101 100 —100.5 96 — 97 97 — 98 101 —102 kb. 101 97 — 98 97 — 98 Mezőgazdasági termékek termelése 101 —102 kb. 97 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98 — 98,5 100 —100.5 Lakossági fogyasztás 99 — 99.5 kb. 100 milliárd forint A szocialista szervek beruházásai, folyó áron 170 —172 187 A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott kül^ZvJPa,r* termeles összes- piaci keresletj a kedvezótsegeben kb. 1 százalékkal, a len vi]agpiaci áralakulás, a tervelőirányzat alsó hatara- ve éleződése, esetennak megfelelően emelkedett. ké a termékek egy részé_ Az allam. iparvalla atok ter- nek alacsony múszaki ^nmelese 0,8 szazalekkal meg- ^nala. nem kielégítő minőhaladta az egy evve azelot- sége és versenyképessége, bt az ipart szőve kezeteke Helyenként gátolta a terme1,7 szazalekkal csökkent. Az léíjt munkaerőhiány, egyes uj tipusu gazdasági szerve- anyagok és alkatrészek hiázetek - kisvállalatok es kis- a kooperációs kapcso_ szövetkezetek. gazdasagt latok lazulasa A termékek munkaközösségek - es a korszerűsítése, a piaci igémagank.s.par teljes.tmenyei nyekhez való aikaimazkodas jelentben emelkedtek Az a szükfiége6néi lassabban haípan termelesben és erteke- jadt sítésben nőtt az export ará- ' , ,, . , , nya. Az ipari termékek kivi, Az , IParyallalatoknál és teje mindkét fő elszámolási szovetkezeteknel foglalkozta viszonylatban jelentősen bő- tottak szama 34 ezer 800 fóvült. Az ipar belföldi célú Ve 2,^százalékkal kevesebb értékesítése 1,9 százalékkal volt> mint 1982-ben. csökkent. Ezen belül a lakos- A vállalatok és szövetkeságnak lényegében ugyan- zetek termelékenysége az egy annyit, beruházási célra 6,2 foglalkoztatottra jutó termeszázalékkal többet, a terme- lés alapján 3.1 százalékkal lőfelhasználók számára 2,7 emelkedett. Gépállományuk százalékkal kevesebbet érté- kihasználtsága némileg romkesítettek. lott. Az Iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége, ágazatonként (1983. év 1982. év százalékában) Termelés Termelékenység Margaret Thatcher és Lázár György úton a lárgyalasok színhelyére (középen a tolmács). (Telefotó — MTI: Soós Lajos felvétele — KS) Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Petri Gábor állami díjas akadémikusnak, az Elnöki Tanács tagjának. a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorának, tanszékvezető cgvetemi tanárnak több évtizedes kiemelkedő tudományos, gyógvító és oktató munkássága, közéleti tevékenvsége elismeréseként. 70 szület.ésnapia alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlamentben. Az eseményen jelen volt dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Szentágothai János, a Magvar Tudománvos Akadémia elnöke és dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP. Központi Bizottságának alosztályvezetője. Bányászat Kohászat Gépipar Építőanyag-ipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Az energiafelhasználás csökkenésével összhangban mérséklődött a főbb energiahordozók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kőolajbői 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A villamosenergiatermelés 25,7 milliárd kilowattóra volt. 4,1 százalékkal több. mint 1982-ben. A villamoserőművekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművek kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkja — amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — a villamosenergia-termelés 9,6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban levő beruhzások közül az Oroszlányi Szénbányák Márkus-hegyi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegcikkipar termelése is. Csökkent a villamos gépek es berendezések termelése es némileg a gépés gépi berendezés;, vala; 96,8 98,5 100,6 100,8 101.6 101.0 102,2 96,7 102,2 103,3 102,1 102,5 105,2 101,8 mint a közlekedési eszköz iparé is. A gépipar rubel viszonylatban növelte exportértékesítését, a nem rubel elszámolású export csökkent. Az építőanyag-iparon belül csökkent a kő-, kavics-, cement- és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcementtermékek. a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari termékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag-keresletet gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagymértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő szerek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szerves é6 szervetlen vegyipari termékek. a gumiipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet értékesített. mint 1982-ben. A kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően bővült. A könnyűiparon belül a papír-, a nyomda- és a fafeldolgozó ipar termelése nőtt jelentősebben. A ruhá(Folytatás a 3. oldalonj