Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

Szombat, 1984. febrnár 25; Találkozások A csoportvezető Bső grádics « vezetői ranglétrán. Omiógh Sattdor, a MAHART tápéi taemeben a hegesztők csoportve­Tősgyökeres tápéi. Azt aaoodja, hogy tíz Ördögh neve­zetű família él a faluban. Ragad vttnynevekkei különböztetik meg ftn. s vannak, akik röstellked­aak. emiatt, vannak, akik termé­—teanek tartják. Sándor az ák­toMmx iskola vtán az építőipa­n technikumba aunertett volna kckatknzm. de elkésett Giírató toaiiilmn érettségizett, majd több aaankahelyen próbálkozott Előbb olajosoknál dolgozott, majd a teeszben. Bátyja a hajójavító­ban géplakatos, valószínű ó csal­ta rt a teeszbői. Sándor Így — Hagyjak a méltat tc éve. bogy a MAHART-nál Mgoaooa, s ettől kezdve számi­ma a dolgokat — itt koppá* kadMrKt? — Hajölakatoskent dolgoztam halk Jóska csoportjában. Akko­vtszorrt kevés vott a bé­éi beindítottak egy tan­Myanot Önkénteseket kerestek. TTflbiniiii frun Betanított ív- és lánghegesztői szakképesítést ad­tok. majd a szakmunkás-btao­Ekkor kerültem Sere­Zoftán csoportjába, aoajd lettan. — BetrjrffeoztnMt Eötvös Lóránt be­mtnőaftő ta­abot két év inűlva vég­Mbuot tyi t vényt szereztünk. A he­gesztői pályán ez a legmagasabb nakmai végzettség. Előfeltétel­ként megkövetelték az érettségit, a szakmunkás-képesítést, kétéves gyakorlatot éa kedvesű vállalati •Bsmecéssei beszél SeregOy ZMtánról, aki összekovácsolt egy kttönő brigádot, s társalt nem eaopán a gyakorlati munkában •egftette, hanem elméleti kép­nésben is részesítette A brigádot Kubászov szovjet űrhajósról ne­vezték el. s névadójukkal rend­aaeres kapcsolatot tartottak. — 0 a világűrben hegesztett, to pedig itt, a Tisza partján, teatfkor hazánkban járt, talál­kaatunk vele, a brigádnaplónk­ba is beírta jókívánságait Jó­taadélyű. szimpatikus embernek Ismertük meg. — Ügy tudom, hogy kettefá­*et fogadta Kádár János te. Sz a találkozás hogyan zajlott 1z? — Zoli barátom írt egy te­vétek Kádár elvtársnak, hogy te­gyen lehetővé egy találkozást Beleegyezett Pontosan érkeztünk a megbeszélt időre, az előszobá­ban lekabátoltunk, de egy percet ae kellett várakoznunk. — Miről beszélgettek? — A munkáról, a munkahétv­teS és a családról. Érdeklődött elvtárs, hogy érezzük a*»­| s beszélt az 6 életútjá­ról ts. Mondta, bogy neki is sok a munkája. • ha estére elfárad, akkor szépirodalmat olvas. s bogy szereti a természetet a jó levegőt Igen közvetlen ember­nek ismertük meg, éppen ágy társalgott velünk, mint bárki más. Aligha kell mondanom, hogy számomra igen nagy él­mény volt az a találkozás. Szomorúan néz rám, és űgy mondja: — Nem is régen, a Zoli meghalt. Harminchét éves volt Ördögh Sándor közben átke­rült egy másik brigádba. Társai csupa fiatalok, húsz, huszonöt éves szakmunkások. — Mit csinálnak s hegesztők a hajójavítóban? — Sok mindent. Például láng­vágással a javításra váró hajók­nál, a hibás részeket eltávolít­juk. kivágjuk a rozsda ette le­mezeket. A hajók szerelésénél is méretre szabdaljuk a pótlást Ez­ntan következik az összeillesztés, az „összevarrás". Lényegében az új bárkáknál is ilyen föladatok vannak. Az iv- és CO, (széndio­xid-védőgázos) hegesztés követ­kezik, ahogyan az időjárás és a varrathelyzet engedi. Fej fö­lötti hegesztés, illetve fedettívű munka. Vannak speciális mun­kák: a hajóbordázat zöme Ilyen, érdekes és szép munka a sarok­varratok megoldása, ez is fédett­sass* » aLwwímto»" tartályok hegesztése. Ilyen tartá­lyokat az uszályoknál viztárolás­sa használnak. Ezt argon-védő­gázos megoldással csináljuk. Nem jegyezgettem tovább a szakmai elbeszélést, hiszen ma­gam sem értettem sokat belőle. Halványan még fülembe csen­gett, hogy AFI-, AWI-megoldá­sokat alkalmaznak, wolfraro­elektródás fvhegesztést végez­nek. Sok ez így együtt — Mindé* hegesztő tud min­dent? — A csopoi tómban huszonné­gyen vannak, tizennyolc szak­munkás és hat betanított mun­kás. Mindenki mindent ismer, bármelyik feladatot elvégzi. Másképpen nem ls lehetne a ha­jójavítóban dolgozni. — És mit csinál a csoportve­zető? — Irányítom a kollégák mun­káját Megbeszéljük a napi ten­nivalókat, rendezzük a beosztá­sokat, anyagot vételezünk, meg­határozzuk a normákat — Normákat? — Igen. Mennyiségi és minő­ségi követelmények vannak. A norma nálunk az egész csoport­ra érvényes. A társaság minden tagjának teljesíteni kell a rá eső munkát A minőséget szem­revételezéssel osztályozom, de a MEO röntgennel is átvizsgálja a varratokat — Mit mutatnak a fölvételek? — Kevés hibát találnak. Sőt, semmit sem, ha a körülmények is rendben voltak. — Beszéljen valamit a cso­portvezetői beosztásról. Oly gyak­ran hallani, hogy két malomkő között őrlődnek, s a fizetésük kevés, ön hogy érzi magát? — Kettőn áll a vásár. A cso­port tagjain és a vezetőn. Ha a dolgozónak igaza van, megalku­vás nélkül képviselem ügyét Ha nincs igaza, megmondom a szemébe. Eddig ilyen gondjaim nem voltak, persze, hozzáteszem, hogy a hajójavító vezetői is kor­rekt emberek. — A fizetések meghatározásá­nál, béremeléseknél sincs gond­ja? Különösen, ha azt is tekin­tetbe vesszük, hogy nincs egyé­ni norma, hanem a csoport kö­zös teljesítménye alapján bérez­nek? — Az egyén munkáját, teljesít­ményét ismeri mindenki. Dif­ferenciálunk. Azt belátják, hogy akinél a minőséggel baj van, kisebb a pénz. Általában 4,5—7 ezer forint között ingadozik cso­portom tagjainak fizetése. Mi­előtt érdeklődne, elmondom, hogy nem minden a pénz. illetve nem csak a fizetés a meghatározó, ha­nem a munkahelyi légkör. A ve­zetők és a beosztottak kapcsola­ta. Többségében a társaim. így magam is helybeliek vagyunk, s ez nagy előny. Gyalog tíz perc alatt a sólyatéren lehetek. — A hegesztőknek akad-e em­lékezetes munkájuk? — Olyan is előfordul. Például a Balatonon levő három kata­marán ilyesminek számít. Ami­kor nyaralunk, jól megnezzük, és öröm tölt el bennünket, „a mi kezünk munkája is benne van" — gondoljuk ilyenkor. GAZDAGH ISTVÁN Sárándi József Közhelyek a szerelemről Nincs szerelem mely ellenáll az Időnek Távollétnek A szenvedély is rozsdásodik Szakad a szivemre a hó Betakar bizsergő ifjúságod Oly elfogódott vagyok hogy szinte szikráznak ceruzám alatt a közhelyek: Te gyönyörű! Te gyönyörű! Kétféleképp is az vagy — És itt csap le rám a nemtudomság Titkok erdejében a szavak Némán visszhangzanak 'Mint gyertyaláng a szélfúvásban imbolygunk védtelen Imára nyújtott kezekkel óvom karácsony-tiszta arcod Ki ne hunyjon a löbogás a fény a csoda! Hogy föloldhasd remegésem a belső hóesésben Pákolitz István Árpás Károly Szépség dicsérete (1825. FEBRUÁR 18.) Holddal hajnalodik, fellegek oszlanak. Pirkad, száll fel a nap. pára emelkedik..; Patkózaj közelít, csend. A lovas kiált: „SZÉPSÉG, hallod-e, itt vagyok!" Választ vár a lovag, közbe" beszél, beszél: ..Sok fátyol betakar. — hallgat a fényalak — Csended lelket igéz. (mért ne felelne, hisz' Én ismerni kívánom?) Szólj!" Mégis birtokolom...! Gúzsbakötött a vágy. Karmos, görcsbemeredt kéz a kezem, (miért?) Tépni mégse merem — fátyla mögött talány. Vetkezz, vagy teszem én. te dög!" És tép sírva lepeft — újra megújul az. Testén vérmaszatolt fátvola lengedez. „TÉPJÉL SZÜNTELENÜL, VAGY SIMOGASS, DE EL FÁTYLAM NEM VETEM SENKIÉRT." Várakozás Tetteim tűnő nyoma Háta megett kicsit megmosolyogják a köpcös ópapa-jelöltet. ki a várakozás rügyező napjaiban minden érzékszervét mozgósítja: | virágbaborult almafákat nézdegél, zsonduló méhek muzsikájára fülel, emberszabásúbb holnapot szimatol, elbóbiskolva rózsatestű kisdedet simogat, leány- és fiúnevekert ízlelget reltezkadő hatodik ó-zékévM nanra-oan módosít i* » dátumokat, jósolgatva a várva várt Érkező feljövetelét. Éveim nőnek kora Ilszi gettó nőnek halál zátonyául nőnek halál-szigetté korallzátonyul nőnek a tenger színe alatt eloldom testemtől magamat csomók bomlanak visszaDeraetc idő tovahajózni Tél Ópusztaszeren glf I 1 A, * H ' ' ... . ::: • ' • :' ': : (MIM *

Next

/
Oldalképek
Tartalom