Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

Szomíbat, 1984. február 18. 80 Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának 1984. február 10-i állásfoglalása Az ipar helyzetéről, a továbbfejlesztés feladatairól (Folytatás a í. oldalról.) én az Újítási mozgalomban részt vevők iárlanak élen az úi korszerű termékek előállításában, a termékszerkezet külpiaci igényeknek megfelelő változtatásában. A rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásánál indokolt előnyben részesíteni a műszaki fejlődést gyorsító, a meglevd termelőkapacitásokat korszerűsítő. valamint az ipari infrastruktúra fejlesztését biztosító beruházásokat jobban támaszkodva a közös fejlesztési lehetőségekre. A fejlesztéseknél jobban érvényesüljenek a gvors megtérülés, a gazdaságosság követelménvei. a központ*lag meghatározott főbb feilesztési irányok. Megyénk salátosságainak megfelelően, szorgalmazzuk: — o szénhidrogének kutatásának és kitermelésének intenzifikálását. az úiabb mezők, illetve a mélyebben fekvő rétegek leművelését szolgáló fejlesztések megvalósítását: — az élelmiszer-termeléshez kapcsolódva a mezöaazdasáai nagyüzemek által iaényelt ipari tevékenységek és termékek — mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, agrokémiai szerek, élelmiszer-ipari segédanyagok, csomagolóanyagok. tárolóterek, gép- és járműjavítás — széles körű fejlesztését. Célszerű a térséo (több megye) ellátásának javítása érdekében műtrágyagyártó és -kiszerelő egység létesítésének kezdeményezése. A megye jelentős mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelésére. valamint a helyi kutatóbázisok szellemi hátterére tekintettel, igen kedvezőek a biotechnológiai ipar létrehozásának lehetőségei. Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen célszerű az elektronikai országos fejlesztési programhoz kapcsolódó gyártóbázis létrehozását számításba venni: — a feldolgozó ipar exportképességének fokozását szolgáló kapacitások korszerűsítését, bővítését a hús-, baromfi-, tej-, bor-, konzerv-, gumiipar, a mérőműszer- és kábelgyártás, valamint a ruházati ipar területén; — a konvertibilis importot gazdaságosan helyettesítő kapacitások létesítését elsősorban a gép- és vegyiparban működő középüzemeknél (például gyógyszer- és növényvédő szer intermedierek, gépalkatrészek, festékek); — az energiát és anyagokat takarékosan hasznosító eljárások alkalmazását szolgáló racionalizáló fejlesztéseket, a nagy volumenű hulladékokból, melléktermékekből (mezőgazdasági használt fólia, élelmiszeripari melléktermékek, textil-, gumi- és kábelhulladékok stb.) másodlagos nyersanyagok kinyerését; — a nyert- és alapanyagok magasabb fokú feldolgozását szolgáló fejlesztéseket, elsősorban a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok, az alumínium, valamint a. földgáz esetében (etilénüzem létesítése); — a hátteripari kapacitások bővítését az ilyen profillal rendelkező gyárakra (Szentesi Kontakta, Szegedi Vasét Fémöntöde, Szegcdi Kábelgyár), valamint az ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetekre (melléküzemek). továbbá a magánkisiparban rejlő lehetőségekre építve: A vállalati szervezés és fejlesztés az eddigieknél nagyobb arányban szolgálja r fajlagos anyag- és energiaköltségek csökkentését. A vállalatok dolgozzák ki a versenyképességet biztosító ráfordítási szint eléréséhez szükséges intézkedéseiket teremtsék meg a termékegységre jutó anyag- és energiafelhasználás folyamatos méiésének, illetve az indokolatlan többletfelhasználás mérséklésének feltételeit Fokozzák a gazdaságosabb energiahordozók (geotermikus energia, földgáz, hulladékból nyert energiák), a melléktermékek és a hulladékok másodlagos hasznosítását. b) A megyei ipar versenyképességének alapvető feltétele a műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb alkalmazása. Ezért a vállalatok, szövetkezetek szélesítsék kapcsolataikat a kutatóhelyekkel, szorosabban működjenek együtt a megyében működő oktató-kutató bázisokkal is. Növeljék saját fejlesztő kapacitásaikat, a nagyvállalatok gyáregységeiben is építsék ki a gyártás- és gyártmányfejlesztésben való részvétel személyi, szervezeti feltételeit. c) Az ipari termelés jövedelmezőségének, valamint az export részarányának emelése egyaránt igényli a termelési és termékszerkezet folyamatos korszerűsítését -— az energiaigények kielégítését a távvezeték-hálózatból, illetve központi készletekből nyert villamos energiát, folyékony és szilárd tüzelőanyagokra, valamint a térségben előkészített földgázra. geotermikus energiára, hulladékból nyerhető hőenergiára alapozzuk. Ugyanakkor újabb atomerőműépítés esetén indokolt a megyei telepítés célszerűségét ismételten megvizsgálni. Az összes energiafelhasználáson belül a földgázszolgáltatás községekre történő általános kiterjesztésével mérsékeljük a folyékony tüzelőanyagok, a termálvíz mezőgazdasági; kommunális és ipari hasznosításának fokozásával pedig emeljük a geotermikus energia részarányát; — a szénhidrogén-bányászat a kutató, feltáró tevékenység, valamint a kitermelési technológiák fejlesztésével, az üllési, dorozsmai, rúzsai, forráskúti, ásotthalmi mezők, illetve a már termelő mezők mélyebben fekvő rétegeinek termelésbe állításával biztosítsa az igények kielégítését. A kivitel növelése érdekében is bővüljön a gáztermékek választéka (normálbután, normálpentán, etilén), emelkedjen a földgáz feldolgozottsági foka; — az építőanyag-ipar termelési szerkezete a kialakult bázison a nagyobb használati értékű termékek részarányának növelésével korszerűsödjön. Ennek keretében növekedjen a jobb hőszigetelési tulajdonságú falazóanyagok termelése, nyílászáró szerkezetek előállítása. Emelkedjen a fal- és padlóburkoló lapok minősége, esztétikai kivitele, a légtechnikai termékek korszerűsége és választéka. A termelésfejlesztés másik iránya a meglevő mennyiségi hiányok mérséklése, majd megszüntetése legyen. Rekonstrukciókkal növekedjen a hagyományos gyárak téglakibocsátása. Az építőipari vállalatok saját termelése is járuljon hozzá a nyílászáró, szerelvény és egyéb anyagoknál meglevő hiányok mérsékléséhez; — a hagyományosan gyártott, versenyképes termékcsoportok (műszaki gumiipari cikkek, festékek, háztartás vegyipari és autóápolási cikkek, növényvédő szerek, intermedierek) termelésének bővítésével, valamint új termékek bevezetésével dinamikusan bővüljön a vegyipari üzemek exportja, valamint importot helyettesítő termelése. Oldják meg a Furfurol gyáregységnél felhalmozódott melléktermékek hasznosítását. A vegyipari többlettermelést a folyamatban levő fejlesztéseken túl további kapacitásbővítő beruházások alapozzák meg a Taurus Gumigyárban, a Medikémia, valamint az Universal ipari szövetkezeteknél; — a gépipar egységeinek termelése a folyó tervidőszakban megvalósult jelentősebb technikai korszerűsítésekre, a kapacitások intenzívebb kihasználására, valamint a gyártási technológiák további fejlesztésére alapozva, a jövőben is dinamikusan emelkedjen. A termelés bővítését elsősorban a korszerűsített termékcsoportok (kábelek, zöldségbetakarító géprendszerek, légét méréstechnikai eszközök, járműrészegységek, villanyszerelési cikkek) konvertibilis kivitelének növelése, valamint a HODGEP és METR1POND vállalatok esetében a KGST szakosodási programjaiba való aktívabb bekapcsolódás biztosítása. A termékszerkezet folyamatos fejlesztése járuljon hozzá a hazai háttéripari igények jobb kielégítéséhez; — a textil- és textilruházati iparban a termelés, a termékszerkezet és ennek megfelelően a gyártási feltételek olyan határozott átalakítására van szükség, hogy erőteljesen javuljon a kapacitások kihasználtsága, emelkedjen az export nettó devizahozama és jövedelmezősége. A bőr-, szőrme-, cipő- és kézműipari egységek több értékes szakmunkát kívánó új termék bevezetésével javítsák a belföldi ellátást és az export versenyképességét. A szövetkezeti középüzemek törekedjenek technológiai elmaradásuk felszámolására, az egymás közötti kooperáció, valamint a beldolgozók foglalkoztatásának szélesítésére. A bútoripar a korszerűsített telephelyek megfelelő kihasználásával járuljon hozzá az exportárualapok bővítéséhez. A Szegedi Nyomda az exportkapacitás bővítésével párhuzamosan korszerűsítse a napilap-előállítást; — az élelmiszer-ipari termelés a kedvező nyersanyagbázis, a termelési hagyományok, valamint a széles körű külgazdasági kapcsolatok alapján az ipari átlagnál dinamikusabban növekedjen. Adottságaink jobb hasznosítása indokolttá teszi a sör- és hűtőipar meghonosítását, valamint a meglevők közül a konzerv-, a sütő-, a malom-, a tej- és a húsipari kapacitások bővítését, korszerűsítését. A többlettermelés járuljon hozzá az exporthányad emeleséhez. A versenyképesség javítása, a veszteségek csökkentése érdekében kerüljön sor szállító-, tároló- és hűtőkapacitások termeléshez igazodó fejlesztésére, a csomagolás korszerűsítésére, a vevőkör által igényelt minőségi követelmények érvényesítésére; — tovább bővüljön a gyengébb termőhelyi adottságú mezőgazdasági üzemek, fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenysége. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységüket lehetőleg a nagyipar munkaerő-elvonása nélkül fejlesszék, és nagyobb arányban építsenek a megyei iparvállalatokkal való tartós együttműködésekre, közös beruházásokra; — a kisiparosok javítsák az iparral és a kereskedelemmel fenntartott kapcsolataik szervezettségét, tegyenek erőfeszítéseket a helyi árualapok növelésére. Fokozzák szerepüket a hiánycikkek csökkentésében, a lakossági szolgáltatási tevékenységben. ©

A megyei irányító szervek a területés a településfejlesztés összehangolásával, a területi adottságok és helyi erőforrások megfelelő hasznosításával segítsék elő a megyébe települt ipar népgazdasági igényeknek megfelelő fejlődését, a növekedés intenzív jellegének kibontakoztatását. Mindezek érdekében a területi gazdaságpolitikai irányító munkában kiemelten kezeljék: — a területi munkaerő-gazdálkodás egyensúlyának biztosítását. Az illetékes szervek mindezt reális igényekhez igazodó beiskolázással, a képzés, át- és továbbképzés hatékonyabb koordinálásával tegyék lehetővé. A szükségletek alapján kezdeményezzék a közép- és felsőfokú szakemberképzés területi lehetőségeinek bővítését, elsősorban a dinamikusan fejlődő élelmiszer-, gépes vegyipari ágazatokban. — az ipari tevékenységet segítő infrastruktúra fejlesztését a jövőben elsősorban az energiaelosztó -hálózat átbocsátóképességének növelésére, az ipari víztermelő-. és szennyvíztisztító-kapacitások. valamint a hulladékelhelyezési lehetőségek bővítésére összpontosítsák. — a gazdálkodás hatékonyságának, valamint a fejlesztések gazdaságosságának javítása érdekében erősödjön az ipari szervezetek egymás közötti, valamint a mezőgazdasággal, közlekedéssel és a kereskedelemmel történő együttműködése. — korszerűsítsék a szervezeti struktúrát, bővítsék az önállóan gazdálkodó vállalatok, illetve önálló érdekeltséggel rendelkező egységek körét, az arra alkalmas gyárak, gyáregységek, tröszti vállalatok esetében. Ezzel párhuzamosan ösztönözzék a vállalatok belső irányítási rendszerének korszerűsítését. Az új tipusú kisvállalkozások alapítását is használják fel a szúk keresztmetszetű tevékenységek teljesítményének fokozására, a vállalatok egymás részére nyújtott szolgáltatásainak bővítésére, a lakossági ellátás javítására; — a megyei gazdálkodó egységeknek a nemzetközi munkamegosztásban, ezen belül a KGST programjaiban való eredményes részvételéhez és a határ menti területekkel való együttműködés bővítéséhez szükséges fettételek biztosítását. Gazdaságpolitikai eszközökkei is segítsék a világpiaci hatásokhoz történő rugalmas alkalmazkodást, a vállalatok külkereskedelmi munkájához szükséges feltételek biztosítását. Az ipar eiótt álló gazdaságpolitikai feladatok megoldásának elősegítése érdekében a part-, állami és társadalmi szervekre, illetve az ott dolgozó kommunistákra az alábbi politikai feladatok hárulnak: a) A megyei pártszervek irányító és ellenőrző munkájában kapjon kiemelt szerepet az ipar előtt álló feladatok ütemes megoldásának segítése, a végrehajtás politikai, személyi feltételeinek biztosítása. Rendszeresen ellenőrizzék a központi határozat, valamint a megyei állásfoglalás érvényesülését. A gazdaságpolitikai propaganda- és agitációs munka során a jövőben megkülönböztetett figyelem irányuljon az iparpolitikai célok, köztük sajátos megyei tennivalóink bemutatására, a végrehajtáshoz szükséges szemlélet kialakítására. A városi, városi jogú pártszervek készítsék fel az üzemi pártszervezeteket, valamint a gazdaság vezető kádereit a Központi Bizottság határozatából adódó követelményrendszer egységes értelmezésére és képviseletére. Tekintsék át területük jelentősebb vállalatai, szövetkezetei esetében a hosszabb távú fejlődés lehetőségeit, a hatékonyabb gazdálkodáshoz szükséges feltételek biztosításának helyi feladatait. A községi pártszervezetek kisérjék figyelemmel az ipari telephelyek, köztük a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek kiegészítő tevékenységét. Azok fejlesztésén keresztül segítsék elő a lakossági ellátás színvonalának emelését, erősítsék a település népességmegtartó képességét. A pártszervezetek támogassák a vállalati, üzemi vezetőket a hatékonyabb munka feltételeinek kialakításában. Együttes munkát igényel a munkaszervezés, a teljesítménybérezés javítása, a jó munkahelyi légkör kialakítása. Javítsák kádermunkájukat. Aktívan vegyék ki Tészüket a konkrét gazdálkodási feladatok meghatározásában, a végrehajtás megszervezésében. Mozgósítsák a dolgozókat a gazóaságí egység előtt álló célok elérésére. Ebben biztosítsák a szocialista munkaverseny erejének kibontakozását, az alkotó munkahelyi légkört, a munkahelyi demokratizmus továbbfejlődését is. Érjék el, hogy a megyei állásfoglalás követelményei érvényre jussanak a gazdasági egységek VII. ötéves terveiben, és hosszabb távra készülő stratégiai tervekben, fejlesztési koncepciókban. b) A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, valamint az ágazati szakszervezeti bizottságok, az üzemi szakszervezeti szervek a párt- és gazdasági vezetéssel együttműködve mozgósítsák a dolgozókat a magasabb teljesítményekre, a gazdálkodási és munkafegyelem erősítésére. Segítsék a kollektívák megnyerését a szigorúbb követelményekhez igazodó feladatok vállalására, ösztönözzenek a munkaverseny különböző formáiban történő öntevékeny részvételre. A munkahelyi demokratikus fórumokat felhasználva működjenek közre abban, hogy a fejlődés által megkövetelt változások minél kevesebb társadalmi feszültséggel járjanak. Segítsék elő a dolgozók élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítását, a dolgozók képzésének, átképzésének gyorsítását. c) A KISZ megyei bizottsága, valamint az üzemi szervezetek az iparba kerülő, illetve az ott dolgozó ifjúság körében végzett politikai munkában fokozottan törekedjenek a munkaerő-utánpótlást biztosító fiatal munkavállalók szakmai felkészültségének elmélyítésére, alkotó készségének kibontakoztatására. Segítsék elő a pályakezdők beilleszkedését, képzettségük, tudásuk hasznosulását a vállalatok előtt álló iparfejlesztési feladatok megvalósításában. d) A tanácsi területfejlesztési tervezőmunka, valamint az operatív gazdaságszervező tevékenység színvonalának emelésével a tanácsok tárják fel az ipar- és a területfejlesztési célok kölcsönös összefüggéseit Kezdeményezzék az iparfejlesztés regionális jellegű elgondolásainak a szomszédos megyékkel történő egyeztetését, ösztönözzék a térségi munkamegosztás elmélyítését A központi állami, valamint a megyei pártszervekkel együttműködve koordinálják a megyébe települt ipar hatékonyabb működéséhez és további fejlesztéséhez szükséges területi feltételek kialakitását Az iparfejlesztés területi koordinálásával, a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésével segítsék elő a települések ellátottságának, népességmegtartó képességének javítását e) Az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szövetkezetek, valamint a magánkisiparosok érdekképviseleti szervei szorgalmazzák a szövetkezetek/ illetve a kisiparosok megyei együttműködését, valamint a megyei ipar kooperációs szükségleteinek kielégítését a szabad kapacitások hasznosítását a háttéripari termékek előállításában, a szolgáltatási igények kielégítésében, valamint az import hazai termékekkel való gazdaságos helyettesítésében. f) Az MTESZ megyei Elnöksége, a tudományos egyesületek szervezetei működjenek közre az iparvállalatok műszaki, szervezési kutatások iránti igényeinek feltárásában, műszakikutatás-fejlesztési tevékenységének fellendítésében. Segítsék a megyei műszaki információs szolgáltatások kialakításával kapcsolatos elgondolások megvalósítását. A Közgazdasági Társaság megyei szervezete kezdeményezően működjön közre az ipari feladatok megoldását segítő közgazdasági feltáró munkában, a növekedés hatékonysági tartalékainak feltárásában. í7) Az iparfejlődés meggyorsítása érdekében a Szegedi Akadémiai Bizottság az országos és megye, kutatóbázisokkal együttműködve szorgalmazza (koordinálja) az iparvállalatok részéről jelentkező műszaki kutatások iránti gyakorlati igények kielégítését. Ezeken belül kapjanak elsőbbséget a központilag kiemelt, de helyileg is hasznosítható kutatások, különös tekintettel a dinamikusan fejlődő gépipar, vegyipar, valamint a szénhidrogén-bányászat, élelmiszeripar előtt álló feladatokra. h) A Kereskedelmi Kamara területi szerve a jobb információáramlás, a külkereskedelmi munka helyi feltételei megteremtésének elősegítésével járuljon hozzá a versenyképesség javításához, a fejlődés meggyorsításához. A megyei pártbizottság köszönetét fejezi ki pártunk tagjainak, az ipari üzemek vezetőinek, fizikai, szellemi dolgozóinak, az ipar fejlesztése érdekében végzett munkájukért. Feladatul adja párttagságunknak, és felkéri a tömegszervezete*. _ j jait, hogy példamutató munkával járuljanak hozzá továbbra is iparfejlesztési 'feladataink megoldásához. az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága