Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

(ySl&o VILÁG PRO LETÁRJ Al, EGYESÜLJETEK! /Civ ' : • ~ '0> : i 74. évfolyam 42. szám 1984. február 19., vasárnap Ara: 1,40 forint Megvívott M

egébredt. Kinyújtotta kezét a takaró alatt, s konstatálta: fáznak az ujjbegyei. Felkattintotta az olvasólámpát, a kattanást nem követte semmi. A szobában tovább gomolygott a sötétség. Kinézett a lakótelepi lakás ablakán, nem látott világos ablakot semerre. Mi történhetett? Azt a variációt, hogy a városrész valamennyi lakója elfelejtette kiegyenlíteni esedékes áram-, illetve fűtésszámláját, gyorsan elvetette. Valami komolyabb baj lehet, gondolta, s rögvest elővette a tartalékplédet az ágyneműtartóból, hogy a gyereket betakarja vele. (1984. február 10-e volt. Szegeden tízezer lakásban nem égett a villany, nem adott meleget a radiátor. Ekkorra a hófúvások a legtöbb utat járhatatlanná tették. Három nehéz nap következét! Krónikáját lapunkból is ismerhetik. És kora reggel megindult a telefoncsörgés az ellátó vállalatok ügyeletein. A szerelők, persze, már mindenütt dolgoztak. Csak jellemzésül: több mint kétszáz transzformátorhibát orvosoltak késő délutánig, amikorra a városban az energiaszolgáltatás helyreállt.) Nehéz helyzetekben tapasztalom, hosrv igaz a mondás: az információ értékesebb az aranynál. Olvasónk, aki reggeli kálváriáját elmesélte, megnyugodott, amikor elmondtuk neki, ne aggódjon: emberek százai dolgoznak azon, hogy ismét rendes kerékvágásba kerüljön az élet. Am ismerek máféle történeteket is a nehéz napok idejéből. Hadd ne írjam le annak a nevét, aki a hűtőszekrényben tartott másfél kiló hús miatt aggódott, amikor csecsemők is dideeregtek még. (Azt üzentük neki: a húst vegye ki a frizsiderből, s helyezze el az erkélyen...) És hadd ne tegyem pellengérre azt a hisztérikus hangon telefonáló asszonyt sem. aki azon háborgott: imbolyogva állt be a busz a megállóba. Mondta, persze, a rendszámot is. Mi meg a magunkét mondtuk. Azt sem idézem ide. Óhatatlanul az jutott eszembe: elpuhultunk egy kicsit az elmúlt harminc esztendőben. Az ötvenes években néhány szegedi házban volt csak központi fűtés: szenet hordtunk, salakoltunk, már akkor persze, ha volt szén. mert az sem volt mindig. Magam is lógtam a suliból, ^.szénszünet" címén. S

azóta már komfortosabb világban élünk, s á világ komfortosságát természetesnek is tartjuk. Csak hát egvre jobban függünk a technikától. Az áramszol-. gáltatástól. a távvezetékektől, a trafóktól. És annyi árajnátalakítót. amennyi az elmúlt hét végén ment tönkre, bizony. nem lehe percek alatt rendbe hozni. Azóta sem értem. hogv néhány polgártársam miért nem volt képes ezt megérteni. Miért nem tudta, akarta fölfogni, hogv fontossági sorrend is létezik: először a távhőszolgáltatás és az alapvető élelmiszereket gyártó vállalatok energiaigényéről kell gondoskodni: ilyen helyzetben nem a világítás a legfontosabb. de még nem is az. hogy mindenütt zavartalanul lehessen fogni a 8-as csatornán a tévé műsorát (Egyébként azt is megkísérelték rendbe hozni, de hiányzott hozzá egy alkatrész...) „Megvalósította-e a technika valaha is az ember vágyait? — kérdezte Gábor Dénes. — Tökéletlenül. Mindig csak hozzávetőlegesen." A technikától igazából nem is nagyon várhatunk többet Minden gép. berendezés elromolhat Aztán az elemek még ideig-óráig le is győzhetik az emberi technikát, mint most is történt. De a történetnek az az igazi tanulsága; az embert nem győzhetik le. Órák alatt megalakultak azok a bizottságok, amelyek kézbe vették a munka szervezését; döntöttek a legfontosabb dolgokban, intézkedtek, hogv ne maradjon egyetlen, a városban rekedt ember fedél nélkül éjszakára, hogv másnapra a boltokban legyen kenyér és tej. És lett is. Villanyszerelök. pékek, katonák, gépkocsivezetők, vasutasok, postások és sorolhatnám még, ki áldozatkészségének köszönhetően, igen hamar konszolidálódott a helyzet. Mint minden csatának, a hócsatának is vannak hősei tehát. Nem ft kevesen. Olyanok, akik huszonnégy órai munka után sem voltak hajlandók pihenőre térni. Volt, aki hatalmas hóbuckákon verekedte be magát a városba, mert úgy érezte, szükség van a munkájára. És nem is vártak köszönetet érte. Amidőn e sorokat kopogom, minden úgy van, mint régen. Aki megébred, felkattintja a lámpát, árad a fény a meleg lakásokban, minden út járható, mindenütt működik a telefon, és bármelyik csatornán fogható a tévé adása. A

csodák három napig tartanak, a hócsata sem napi beszédtéma ma már. Azért mégsem volna jó, ha teljesen megfeledkeznénk ezekről a napokról. A tanulságok miatt. Hogy azokat a magatartásmintákat őrizzük meg. amelyeket áldozatkésznek, vagy akár hősiesnek is lehet titulálni. Elfelejteni X. úr kalandját a frizsiderével. X. asszonyság hisztérikus szavait kell mihamarabb. Meg az összes, az övékéhez hasonló ügyet Felejtsük is el. Petri Ferenc Mók KI gondolná, hogy tavaly Szeged polgárai közel 140 millió forintot fizettek be a város kasszáiába. valamilyen adó címén. Ebből az összegből három szép iskolát. vagy öt óvodát is lehetne építeni. Nem kis pénzről van szó. ezért sem közömbös. hogv milyen az adófizetési morál itt. a Tisza partián. Először erre a kérdésre kaptam választ dr. Bálind Sándortól, a Szeged városi adó- és illetékhivatal vezetőjétől. — Az elmúlt években növekedtek az adóterhek, de ennél sokkal nagyobb arányban emelkedtek a kintlevő adó- és illetékhátralékok. Sajnos, nemcsak a tavalyi tapasztalatok alapján mondhatom, jobb is lehetne az adófizetési morál. — Hány ember kénytelen tudomásul venni az önök, pontosabban a hivatal létezését? — Szabályosan úgy fogalmazhatok, mixxiegy 37 ezer szegedi polgárral állunk jogszerű kapcsolatban. Ennyi adóalany van Szegeden. — Milyen foglalkozásúaki fizetik a legtöbb adót? Kérdezhetnék úgy is, mely szakmák a legjövedelmezőbbek? — A pálmát, és az azzal járó X forintot az építőiparban dolgozó kisiparosok nyerik el. A jövedelmezőséget természetesen a kereslet és kínálat aránya határozza meg. — Ha sok pénzt szeretnék keresni, akkor mit javasol, milyen szakmába menjek? Mondjuk, maszek kőművesnek? — Nézze, hivatalomnál fogva én erre vonatkozólag semmilyen tippet nem mondhatok. — Jó, akkor árulja el, milyen kérdés foglalkoztatja ma az adózók széles táborát? — Ahány ház, annyi téma. Az idén kezdő kisiparos például azon gondolkozhat, miért nem tavaly kezdte az ipart Mert ha tavaly nyitotta volna a szabóműhelyét valamelyik peremkerületben, akkor mint a külterületen élőknek, dolgozóknak adható adómentességet három évig élvezhette volna. Mint köztudott, az általános jövedelemadó újraszabályozása megszüntette a kedvezményt. illetve, akik ezt már megkapták tavaly vagy tavalyelőtt, azoktól három évig nem vehető el. — Ne haragudjon, de a január 1-től érvényed adórendelet nem is annyira köztudott, és nagyobb a füstje, mint a lángja. Leginkább a hátrányok ismertek. — A rendelkezések hatására kedvezőbben alakulnnk a lakosság adóterhei. — Az értelmiségiek panaszkodnak, hogy most több adót kell fizetniük. Az adó alapján a szellemi tevékenységet az állam felülértékelte. — A szellemi foglalkozásúak a 60 ezer—120 ezer forintos adóköteles jövedelmi sávban ugyanakkora jövedelemre több adót fizetnek, mint eddig. Nő az adója azoknak is. akiknek jövedelme sok forrásból származik, s eddig a kisebb összegeket egyenként adóztatták. Annak érdekében azonban, hogy az írók. művészek és más értelmiségiek adóterhe lényegesen ne emelkedjen, emelték a bevételre vetített — az abból levonható —, úgynevezett fiktív rezsihányadok mértékét. A különbözet az adóalap, a kulcsnövekedést tehát az adóalap-csökkentéssel kompenzálják. — Szegeden hány személyt érint az új adórendelkezés? — Nem tízezrekről van szó. 4—4 ezer 500 polgár érdekelt a dologban. — Mi érvényes a rendelkezésekből általában valamennyiünkre? — Megszüntették az eddigi. sok vitát kiváltó tevékenységek szerinti megkülönböztetést aminek az adómentességek és a kedvezmények esetében volt jelentőségük. A rendelet csak egyetlen progresszív kulcstáblázatot tartalmaz. Általában kisebbek az adókulcsok, magasabbra kerültek az adóköteles jövedelemsávok. Az intézkedések a hatékonyabb, méltányosabb, de fegyelmezettebb jövedelemszabályozást célozzák. Az érdekeltséget a termelésben a korábbiakhoz képest jelentősen fokozzák. Az ár- és értékviszonyok változásának megfelelően. széthúzták a jövedelemsávokat csökkent az elvonás mértéke, és a legmagasabb kulcs 75 százalékról 65 százalékra mérséklődött. — Hogyan állapítják ineg az adóalapot? — Akik közületeknek dolgoznak. azok már eleve adóval csökkentett összeget kapnak fizetségként Másik mód továbbra is a bevallás. Ez elsősorban kisiparosokra, kiskereskedőkre, a magánpraxist folytató orvosokra, és általában azokra vonatkozik. akik magánembernek adiák bérbe valamilyen tulajdonukat. vagv magánkiadásban jelentetnek meg könyvet. — Miért szüntették meg a kezdő kisiparosok adómentességét? — A három évig adható adómentességnek egyik alapfeltétele az volt. hogv a kisiparos olyan területen dolgozzan. ami ellátatlan. Ezt a módszert nagvon sok kritika érte. ugyanis az ellátatlanságot az ipari, kereskedelmi, szakigazgatási szervek határozták meg. sokszor teljesen szubjektív alapon. Most már csak az idős kor és a munkaképesség-csökkenés alapián lehet az adómentességet kérni. — A jogszabályok milyen helyzetet teremtettek az adóeltitkolással szemben? — Eddig adóeltitkolás esetén pótlólagos adó megfizetése mellett szabálysértési eljárást indítottak. A korábbi gyakorlatnak nem volt kellő visszatartó ereje. Aki január elsejétől titkolja el jövedelmét, az 20—50 százalék mértékig felemelt adót fizet. Ha például valaki „eldugott" tízezer forintot. akkor 12—15 ezer forintig kénytelen adózni. Nem kifizetődő a csalás. Halász Miklós Befejeződött a téli vásár Befejeződött a hagyományos téli vásár. A kedvezményes áruvásárlási akció tegnap ért véget. Naponta tolongtak február 5. és 18. között a pultoknál, hogy a legmegfelelőbb pulóvert vagy sálat, cipőt avagy fehérneműt vehessék meg 30 vagy 40 százalékkal olcsóbban. Országosan majdnem kétmilliárd forint volt az engedményes termékek összege, de darabszámban is több konfekcióáru és cipő került a vevők elé, mint az elmúlt év hasonló akcióján. Szegeden, a Centrum Áruházban a tavalyi 22 millió forintos csökkentett árú termékek helyett az idén ennél 772 ezer forinttal több áru került a pultokra. Az engedmény 5 millió 870 ezer forint volt, ami 170 ezerrel több az elmúlt évinél. Különösen a télikabátok, az ágyneműk, függönyök voltak kelendőek. A külön pénztárpultok felállításával maximális kényelmet biztosítottak a vevőknek a Centrum dolgozói. Megtudtuk, holnaptól, február 20-tól március 3-ig műszaki vásáron kínálnak — többek között ;— táskavarrógépet, magnetofont, rádiót, kazettákat, porszívót és háztartási kisgépeket. A Nagyáruházban főleg az összekötőszőnyegeket és a szőnyegpadlókat keresték, találták és vásárolták, de jelentős a gyermektakarókból, a gyermek- és női kábátokból, a bébioverallokból, a csizmákból megvett árumennyiség is. A kedvezményes árukészlet több mint 60 százaléka talált gazdára, ami az áruház kollektívája előrelátását bizonyítja, mármint azt, hogy elegendő áruval várták a vásárlókat. Jellemző adat: a két hét alatt hárommillió forintnyi összeg maradt a vevők pénztárcájában. A Széchenyi téri Gála Cipőboltban 260—300 ezer forintot takarítottak meg a vevők. Az egymilliós készletből a bokacipők, a női csizmák és a bélelt gyermekcipők voltak a legkeresettebbek. Gépipar Korszerű gépipar nélkül nem fejlődhet a népgazdaság egyetlen ágazata sem. — E megállapításban ebben öszszegezhetők azok a beszámolók és felszólalások, amelyek szombaton hangzottak el a most 35 éves Gépipari Tudományos Egyesület XIX. küldöttközgyűlésén. A tanácskozást az MSZMP XIII. kerületi bizottsága székházában tartották, a közgyűlés elnökségében helyet foglalt Faclc Jenő, a MTESZ elnöke, valamint a politikai és társadalmi szervek, az ipari tárca és az OMFB vezető munkatársai. Meleghegyi József főtitkár elnöki megnyitója után Kapolyi László ipari -miniszter iparpolitikai kérdésekről, a gépipar legfontosabb feladatairól beszélt Emlékeztetett arra, hogy a gépipar, amely az ipari termelés 25—26 százalékát adja, valamennyi népgazdasági ág műszaki kultúrájának meghatározója, s rendszeres fejlődését — az iparirányítás mellett — a gépipari tudományos egyesület is segíti formálni. A miniszter áttekintette az elmúlt évtizedek iparpolitikáját, majd a jelen gondjairól szólt Tavaly például számottevően csökkent a gépipari export, és sajnos az idei vállalati tervek öszszegezésekor kiderült: azok mintegy 20 százalékkal alatta maradnak a kívánt exportszintnek. Kapolyi László szerint a konvertibilis exportárualap növelésén túl az importot helyettesítő termékek gyártása, is fokozandó, és nagyobb szerepet kell kapnia az úgynevezett háttéripari korszerűsítési programoknak. A miniszter leszögezte: a gépiparnak aktív szerepet kell betöltenie a termelés hatékonyságának növelésében, a külkereskedelmi egyensúly biztosításában. Harmincezer szívműtét Nyikolaj Amoszov több mint 40 esztendőt szentelt élethivatásának: a szívsebészetnek). Hosszú évek óta naponta bemegy a műtőbe, felölti a sebészöltözéket, a maszkot, felhúzza a kesztyűt, kezébe veszi a szikét és harcba száll a betegség, a reménytelenség ellen. Ezekben az öszszecsapásokban nincsenek „döntetlenek", csak élet van, vagy halál. Mert Amoszov a legnehezebb eseteket vállalja, azokat, amelyeket még a kollégák is „reménytelen műtéteknek" neveznek. Harmincezer szívműtétet végzeti Egész városnyi megmentett élet! Az orvostudomány, a közegészségügy fejlesztésében szerzett érdemeiért Nyikolaj Amoszovot. az Ukrán Tudományos Akadémia tagját, a Szocialista Munka Hősét, Lenin-díjast 70. születésnapján az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki. Képünkön: Nyikolaj Amoszov egy szívműtétes kisgyermek betegágyánál.