Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

Csütörtök", 1984. február 16. 13 Megalakult a színházbarátok klubja Többszöri nekirugaszko- János, a színház szervezési dás. hosszas szervezés után osztályának vezetője a klub tagnap. szerdán este meg- titkára) gazdag yroqramja­tartották a szegedi színház- vaslatot tárt a szíházbarátok barátok klubjának alakuló elé. Művészek. kritikusok összejövetelét, az ismeret- és nézők találkozóját terve­terjesztő társulat Kárász ut- zik; a színház zenei tagoza­cai székházában. A helyszín- tárói való távolabbi elkép­választás nem véletlen. A zeléseket vitatják meg: ta­TTT városi szervezete a sze- lálkozókat szerveznek innen gedi színházzal együtt ter- elszármazott énekesekkel, vezte és alakította meg nz színészekkel és a színház klubot. S ezzel ebben a mostani vezető művészeivel; szezonban immár a második elutaznak más vidéki váro­művészeti-közművelődési fó- sokba és Budapestre, hogy mmot hívta életre: hiszen megnézzenek előadásokat; a Royal-beli irodalmi kávé- meghívnak ide más színhá­ház is TIT-kezdeményezésre. zakat (monodrámákkal. stú­a vendéglátó vállalattal va- dióelőadásokkal); megvitat­ló összefogás révén ..nyit- nák a művészképzés, a szí­hatott ki"- Joggal remélheti, nész-. zenész-, énekes-után­hogv a két új fórummal pótlás helyzetét; a szabad­Jculturális pezsgőtabletta, téri és a köszínház kapcsom kot" nyertünk, melyek élén- latát­kítik maid a pénzszűkében meealakult kluh lecsöndesedett közművelő- , ; í , rt^i tulajdonkeppen el is kezdte működését tegnap. Mert a A színházbarátok körébe Szegedi Nemzeti Színház je­az alakulást megelőző szer- lenlevő igazgatója. Nagy vezés során több mint 60-an László beszámolt a színház­jelentkeztek. de ennél sok- vezetés legközelebbi céljai­kai többen jöttek el tegnap; ról, Oberfrank Géza zenei őket köszöntötte dr. Na- főigazgató pedig a tagozat esády József egyetemi do- életéről, célkitűzéseiről be­cens, a városi TIT-szervezet alelnöke. A működési terv­ről és a közeljövő javasolt programjáról a klub elnöki szélt. Társadalmi vitában — ,.Társadalmi vitában" címmel közös műsort szer­vez a Hazafias Népfront országos titkársága és a Magyar Televízió. A feb­ruár 22-én képernyőre ke­rülő adásban az aprófalvak helyzetéről és perspektívá­járól beszélgetnek tudósok, állami tisztségviselők, nép­front-aktivisták és szakúj­ságírók. A Minisztertanács felké­résére a Hazafias Népfront országos titkársága a közel­jövőben társadalmi vitára bocsátja a hosszú távú tele­pülésfejlesztési koncepciót. A széles körű eszmecseré­ken. a szokásoknak megfe­lelően állampolgárok soka­sága fejtheti majd ki észre­vételeit. jobbító szándékú megjegyzéseit E tanácskozások sorába illeszkedik majd bele ez- az egyenesben közvetített élő adás is. amelyen filmbeját­szások segítségével járják körül az aprófalvak proble­matikáját. Elképzelések sze­rint ebben az évben még háromszor rendeznének a Hazafias Népfront budapes­ti. Belgrád rakparti klubjá­ban közös vitaműsort. Az első jövő szerdai adás 17.50 órakor kezdődik. / Az orvosegyetemen Díszdoktor a ¥ ss I á s tisztét fölvállaló dr. Ribári Ottó egyetemi tanár, a fül­orr-gége kljnika igazgatója elmondta: a TIT és a sze­gedi színház, mint működ­tetők. azt szeretnék, ha a klub a magyar színházmű­vészet iránt érdeklődő sze­gediek fórumává válna. Egyúttal az itteni színházi közélet pezsdítését, a közön­ségkapcsolatok bővítését, erősítését is várják az új fórumtól, valamint a köl­csönös tájékoztatást, a szín­ház és látogatói közötti fo­lyamatos információcsere lehetőségét is látják benne. A vezetőség (Mészáros Országos szövetkezeti versmondó verseny Országos versmondó ver- — a községekben és a vá­senyt rendez a SZÖVOSZ, rosokban helyi versenyeket az OKISZ és a TOT. A négy rendeznek. A második for­fordulóból álló versenyre a duló a megyei verseny/, a fogyasztási, az ipari és a harmadik pedig a területi mezőgazdasági szövetkeze- döntő, amelyet Dombóváron, tek. szövetkezeti társulások Gyulán, Egerben és Tatán dolgozói, tagjai, továbbá tartanak maid. A területi ösztöndíjas és szakmunkás- döntőkből 40 versenyző jut. tanulói, valamint a szövet- az országos döntőbe, amely­kezeti művészeti csoportok nek első 10 helyezettjét tágjai nevezhettek. egyhetes külföldi úttal ju­Az első fordulóban a me- talmazzák. és értékes külön­gyék — 1984. április 30-ig díjak is kiosztásra kerülnek. Szupermodell gg új film Magyarul beszélő, színes amerikai film. Irta es ren­dezte: Michael Crichtom. Fényképezte: Paul Lohmann. Zene: Barry De Vorzon. Főbb szereplők: Albert Fimmey, James Coburn, Su­san Dey. Ne tessék hinni, hogy a kritikusnak jó a közérzete, ha rosszakat kell mondania. Tapasztalatból ismerve a filmnézői szokásokat, a Szu­permodell című, 16 éven fe­lülieknek vetítendő ameri­kai krimire tódulni fognak az emberek. Mert már a elme csalogató, sejteti, hogy gyönyörű nők vonulnak fői benne, mit ezennel megerő­síthetek. Valóban szuperlá­nyokról van szó, a reklám­ipar „munkaerőgárdájáról", akiknek ideális testméreteit számítógép határozz^ meg. és egy amerikai szupermen (a kor hőse. a sikeres, fér­fias, markáns arcú tévedhe­tetlen lgazságérzetű sebész), plasztikai műtétei révén nyerik el eme tökéletessé­get. Krimiről, pontosabban. blödlivel elegyített bűnügyi sztoriról lévén szó, becsüle­temre (poénkodás, pá . ..). nem mondok többet a me­séjéből. Csak még annvit: mint ezer más amerikai kommerszfilmben. ebben is a televíziós manipulátorok dögletes gyülekezete ellen harcol — megint a rendőr­ség mellőzésével — a ma­gányos h 4 az újvilági erál­lovag. természetesen az el­ső számú szuperhölgy vé­delmében. A magyar néző legalább kétféle. Az egvik típus bol­dog ftnfeledtséggel bámulja a «zu per amerikai miliőt. mely föl van szerelve a modern idők minden kom­fortjával — és (konfliktus­teremtés, óh!) minden éle­tet veszélyeztető szerken­tyűjevei. Ez a típus, a hepi­end biztos tudatában (mert annyira azért nem naiv) is végigizgulja az erőszak és az üldözés különféle válto­zatait fölvonultató jelenete­jtet. Közben tanulmányozza az autómárkákat, a lakbe­rendezési szupertárgyakat — mert erre is gondosan időt adnak neki. S mikor itt a vége, szerencsés eset­ben mindösszesen arra gon­dol: de jó. hogy győzött az igazság. (Egyébként arra: naná! Ott bezzeg mindig győz az igazság!). A másik típust vagy eleve a véletlen vezérli a moziba (mint e sorok íróját, áki az új Bacsó-film helyett volt kénytelen a szupereket né­zegetni), vagy krimit akar látni. Hamarost dühbe jön. mert már a csapból is ezek a magányos amerikai em­berségsztahanovisták csö­pögnek. Elege van abból, hogy a külföldi filmek ma­gyar felvasúriói. a forgal­mazók meg a tévés műsor­szerkesztők egyfolytában szinte „hülyének" nézik. Számlálatlanul ömlesztik elé ezeket a manipulációel­lenesséa álcájában merészen manipulációs célzatú filme­ket, s elvárják, ne vegve észre a turpisságot. Ha. ne adi' isten, mégis megkérde­zik az importőröket: miért?, mossák kezeiket, pénzhiány­ra panaszkodnak, és szomo rú lesajnálással a követe­lődző bözönségigényre. Ezen a ponton aatáű be is zárul a kör: a közönség moziba megy. ahol a Szupermodellt kapja, holnap megint Szu­permodell-szerűt vesznek, mert arra bemegy a közön­ség. S előáll ideológiai ön­gólgyártásunk mechanizmu­sának szuperrnodellje. Előbb-utóbb meg leszünk győzve: Amerikában is te­remnek ugyan pénzhajhász, gonosz emberek, de lám, csak ideig-óráig ügyködhet­nek: a jók inkább előbb, mint utóbb legyőzik őket. Amen. Csak még azt gondoljuk hozzá, hogy ezenközben — bár sokkal „gyengébb né­zettségű" — magvar fil­mekben dúl az önostovo­zás... Sulyok Erzsébei Diszdoktoravató ünnepi ta­nácsülést rendeztek tegnap szerdán délelőtt az egyete­mek központi épületének aulájában. A Szegedi Orvos­tudományi Egyetem kima­gasló tudományos eredmé­nyeik elismeréséül Honoris causa doktorrá avatta E. Dő­rék professzort, az AMC Cancer Research Center Mo­lekuláris Biológiai Intezeté­nek igazgatóját és P. Jans­sen professzort. a beerse-i Janssen Gyógyszerkutató és Gyártó Vállalat elnökét. Dr. Petri Gábor akadémi­kus, tanszékvezető egyetemi tanár, a SZOTE rektora kö­szöntötte a résztvevőket, köztük dr. Sebe Jánost, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, dr. Székely Sándort, a városi pártbizott­ság titkárát, a megyei tanács képviseletében megjelent dr. Hös Erzsébetet, dr Mül­ler Józsefnét, a városi ta­nács elnökhelyettesét, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosát, dr. Lukáts Je­nőt és W. Tilemans-t Belgt­gium rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, vala­mint a testvérintézmények és társadalmi szervezetek ve­zetőit. Dr. Tényi Mária egyetemi tanár, az általános orvosi kar dékánhelyettese ismer­tette E. Borek tudományos tevékenységét. Dr. Borek Ernő 1911. má­jus 25-én született Budapes­ten. Az érettségit követően — a „numerus clausus" mi­att — családjával az Egye­sült Államokban telepedett le. Ott végezte egyetemi ta­nulmányait, s nyert doktori fokozatot 1938-ban a bioké­mia tárgyköréből a Colum­biai Egyetemen. Tudomá­nyos tevékenysége átöleli a biokémia különböző területe­it. Az ötvenes évek elején a Pasteur Intézetben dolgozott, 1955 és 69 között a Colum­bia University Coliege of Physiacians and Surgesus biokémiai tanszékének pro­fesszora, 1959 és 63 között a City University" of New York kémiaprofesszora, 1969-tól napjainkig az Uni­versity of Colorado Health Sciences Center mikrobioló­giai tanszékének professzora, 1977-től az AMC Rákkutató Központ molekuláris bioló­giai részlegének vezetője. El­sősorban a nukleinsavak biokémiája és a rákkutatás különböző területei foglal­koztatják. Nevéhez iűződik a besugárzás hatására kelet­kező biológiailag aktiv anya­gok —; a baktériumokban a ribonukleinsav-szintézis spe­cifikus reguláló tényezőinek —; a nukleinsavak postszin­tetikus modaritásában részt vevő metiláló enzimnek —: az RNS-ben található timin szintézis útjának —: a tu­morsejtekben a'oberáns transzfer RNS-ek metilució­jának felfedezése, vaiamint az emberi daganatos elválto­zás korai jelzésének lehető­séget adó nukleoridnak a vi­zeletben való megjelenésé­nek felfedezése. Négy könyv, húsz monográfia es mintegy 150 szakcikk fűződik nevé­hez. jó néhány kitüntetés és sok tudományos tagság bir­P. Janssen és E. Borek professzor a díszdoktoravató ta­nácsül ésen tokosa. Szoros knpAolatOt épített ki a magyar kutatók­kal, 1961 ota többszór járt hazánkban és gyümölcsöző együttműködést tart fenn a SZOTE és a Szegedi Eiolo­giai Központ intézetével. Dr. Minker Emil egyete­mi tanár, a gyógyszereszlu­dományi kar dékánja Paul Janssen tudományos pályá­ját vázolta. Dr. Paul Andriaan Jan Janssen 1926. szeptember 22­én született a belgiumi Turnhortban. Tanulmányait a Namuri Egyetemen vegez­te, 1946 és 49 között a Lor­vaini Egyetem hallgatója. Az orvosi diploma megszer­zése után farmakológiai in­tézetekben és klinikákon dol­gozott. 1950-től 56-ig Ghent­ben a Nobel-dijas Hymans professzor asszisztens', majd egy évig Kölnben Sciiuller professzor melleit bővítette ismereteit. 1953-ban lepett be az édesapja által 1934­ben a belgiumi Beerseben alapított üzembe, a Jan-sen Pharmacentica Gyógyszer­gyárba. Létrehozta a kutata­si részleget, s az általa ala­pított — kémikusokból, fizi­kusokból. biológusokbál és orvosokból álló — team azóta mintegy aó ezer új ve­gyületet állított elő, ezekből jó néhány . világszerte elis­mert és használt gyógyszer lett. Az analgetikum -k. a morfomimetikumok, a ouu­rofenon típusú neuroleptiku­mok kimunkálása es beveze­tése megmozgatta a közpon­ti idegrendszer biokémiájá­ra és farmakológia jára vo­natkozó elméleti kutatásokat is. Mintegy 350 tudományos közleménye jelent meg, sza­badalmainak száma megha­ladja a százat. A nemzetkö­zi gyógyszerkutatás kima­gasló személyisége 19c6-tol a biegi egyetem pszichiátriai tanszékének előadója, 1 Búd­tól a Namuri Egyetem oi' o­si-kémia professzora, 1979­től a Belga Vegyipari Szö­vetség elnöke. 1960 é: 8! kö­zött a Colleglun. Internatio­nale Neuro-Psychopharma­cologiam elnöke. A belga gyógyszergyár készítménye­it hazánkban is jól ismerik, vegyületeiket a SEOTS-n fo­lyó kutatásoknan is fölhasz­nálják. A Kőbányai Gyógv­szerárugyárral 1903 óta ered­ményes együí'.műívödést épí­tettek ki, a több .Tvmt husz megvásárolt készítmény kö­zül tizenhét már a gyógy­szertárak készletében is sze­repel. A díszdoktoravatás ünne­pélyes aktusát követően a kitüntetettek meghatott szavakkal mondtak köszöne­tet. E. Borek professzor én P. Janssen professzor teg nap, szerdán délután a SZO­TE Dóm tér oktatási épüle­tében tartotta meg tudomá­nyos előadását. Már a tavaszra Orosz nyelvi verseny Tegnap Szegeden tartot­ták az orosz nyelvi országos középiskolai tanulmányi versenv megyei városi dön­tőiét. A szakközépiskolai tanu­lók versenyében a Közgaz­dasági Szakközépiskola di­ákjai szerezték meg az első három helyet: Schiszler Te­rézia lett az első iskolatár­sai. Kovács Éva és Pataki Zsuzsanna előtt. Az első és harmadik versenyzőt dr­Besenyi Sándor né a máso­dikat Hajóssy Ágnes tanítja. A normál tantervű csapa­tok versenvében hármas ságváris siker született: El­ső Jura Joanna (tanára Pénzes Jőzsejné), második Hé).jas Márta a harmadik Miklós Katalin lett. Mind­kettő tanára: Kiss Dezső. A fakultatív tantárgyblok­kus és speciális nvelvi ta­gozatos csoportok versenvét Körmendi Éva. a Radnóti Miklós Gimnázium növen­déke nverte. Tanára: Takács József. A második helvet a Ságvári Endre Gimnáziu­mot képviselő Csomor Éva szerezte meg — tanára Békéi Lászlóné — a harma­dik helven pedig -a u van csak radnótis Csent-- CsiUn végzett Tanára- Takács Jó­zsef Az áprilisi országos don­tőbe föltehetően az első he­lyezettek jutnak. MmnlM a tejitalt, a vízibuszokat Nagyüzem van a MAHART hajójavító leányvállalatai­nál, a vízi járműveket ké­szítik föl a tavaszi indulás­ra. Az újpesti üzemben ápri­lis közepére indításra ké­szen állnak ma;l a sze­mélyhajók. Kívül-belül fes­tik. tisztítják a hajókat, fel­újítják a gépeket, ahol szükséges, kicserélik a mo­torokat. s az elöregedett berendezéseket. A javítás első szakaszában a munkás­járatok hajóit, továbbá az esztergomi kompot, és a SZOT üdülőhajóit készítet­ték fel az idényre. Jelenleg az elmúlt években vásárolt nyolc. Moszkva típusú sze­mélyhajó téli javítása ad munkát. Megkezdték a du­nai kikötőpontonok beköté­sét is: ezt a munkát már­cius 15-ig fejezik be. Az újpesti hajójavítóban évente 100—120 hajó' emel­j nek partra a gépi sólyán. A | csaknem 30 éve rr üköt ö be­rendezéssel a napokban emelték partra a háromez­redik hajót. a 2000 lóerős ..Pécs" tolóhajót, amel.-nck víz alatti részeit újítják 'öl. Az újpesti leányvállalat szenedi üzemében két vízi­buszt tataroznak. A megif­jodott vízibuszok nyáron a Tiszán teljesítenek szolga­latot, felelevenítve a tiszai személyhajózás hangulatos hagyományait. A -MAHART balatoni ha­jójavító leányvállalatánál, óiujoicon szinten nagyüzem van: a tavi hajópark — 27 személyhajó és 4 komp — az öüolben horgonyoz, A ja­vításokkal terv szerint ha­ladnak. A felújítási mun­kákban részt vesz a hajók személyzete is. Négy-öt évenként alapo­sabb felülvizsgalatra kerül sor. amikor is partra húz­zák a hajókat — az idéi. eddig hatot —. s a vi'-ben levő részeket is lefestik, s kijavítják a hibákat. A ha­jójavító leányvállalat a víz­ügyi és halgazdasági válla­latoknak bérjavítást is vál­lal, sőt," a Tolai nevű váci kompot is itt javí ják meg. A MAHART április else­jével ndí'ia meg dunai személyhajó, őratait. A Bu­dap- st—Bécs közötti szár­nyashajó április 2-án teszi ir -g szezonnyitó útját. A Balatonon április 8-án indul a szezon, ekkor kelnek útra a kicsinosított hajók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom