Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

1984. január 3. 5 Demográfiai hullám a középiskolákban Mintegy 180—190 ezer, tanulók száma 1981 óta csök- hetedik ötéves terv végéig 1974 és 78 között született ken, és bár a gimnáziumba ezek mintegy kétharmadáŰatal lép középiskolás kor- jelentkezők aránya növek- nak kellene elkészülnie. A ha az 1980-as évtized vé- szik, a felvettek száma ma helyiséggondokon a már gétől az 1990-es évek köze- is mintegy 3500-zal elmarad meglevők jobb kihasználásápéig. s dolgoznak az e kor- az előirányzottól. Évről évre val, más célú épületek átoaztály középfokú iskolázta- másfélszeres a túljelentkezés meneti igénybevételével, a tásához szükséges terveken a szakközépiskolákba, a köz- meglevő intézmények bövi— tájékoztatták a Művelő- gazdasági és a kereskedelmi tésével is lehet 6egíteni. dési Minisztériumban az szakközépiskolákban „túl- Az egyes szakközépiskolák MTI munkatársát. képzés" van. A szakéra be- nappali tagozatán 1985-ben A megyei tanácsok fel- rek szerint az elkövetkezen- induló technikusképzéshez mérték a tanulók és az osz- dó években kiemelt figyel- 40—50 új tanteremre, s ajetályok számának várható met kell fordítani a mun- lenleg is működő iskolai alakulását, valamint az in- kaerő-szükséglet, a szakkép- tanműhelyek gépparkjának tézményhálózat fejlesztésé- zettség iránti gazdasági igé- felújítására van szükség, nek. a pedagóguslétszám ala- nyek és az iskolahálózat fej- Az új tantervi követeikulásának feladatait. Az ok- lesztése közötti regionális menyek — fakultáció, idetatási szakemberek a szá- összhang megteremtésére. gen nyelvi oktatás stb. — mítási adatok első elemzé- A megyék előrejelzése és teljesítéséhez szükséges oszse során megállapították, a minisztérium számításai tálybontások teremigényét hogy a középfokú iskolák- alapján a demográfiai csúcs várhatóan csak az oktatási han tanulók száma az 1982. idején mintegy 3000—3500 épületek maradéktalan kiévi 387 ezerről 1991-ig mint- tanteremmel, tízezer tan- használását feltételező óraegy 504 ezerre emelkedik, műhelyi munkahellyel, het- renddel, nem oktatási célú majd 1995-ig 404 ezerre csök- ven tornateremmel, 20—30 épületek alkalmas helyisékai. ezer diákotthoni férőhely- geinek igénybevételével, A középiskolákban tovább- lyel többre lesz szükség. A egyes esetekben úgynevezett Kés© szüret Donászy Kálmán versei Hőskorát idézi lapunk gozná tovább. Születés és történelmének Donászy Kál- halál, az emberi lét szélső mán neve. A húszas évek- stádiumai foglalkoztatják a tői, majd a felszabadulást Végső dolgok között szonettkövetően is itt publikált ciklus és a rákövetkező termég, közelmúltban Arany- jedelmesebb versek Donászy tollat vehetett át az újság- Kálmánját: Búcsú a Földíró-szövetségtől Budapesten, tői, A főnök nem felel, Kozs aki látta danászni-táncol- moszvallatás. A kötet címni pár éve a Délmagyaror- lapján szivarral a kezében szág hetvenedik születés- néz — nem az olvasó szenapján. a Sajtóház klubjá- mébe, kihívóan, hanem melban, alig hiheti, immár 87. lé, diszkréten. Mintha eleve esztendejéhez közelít. szemérmes. visszahúzódó Ideje hát az összegzésnek, tartózkodással esengene begondolhatja Donászv Kál- látásért: „Egy ember kér mán s nem az újságírót, méS szót' ez árva rangon • • • zene- és színikritikust vagy hisz ne™ lángész, meg versdalszerzőt biztatta föl ha- ben sem zseni. magában nem a költőt szólította leltárkészítésre — mert csupáncsak a verseléssel is több mint hét évtizede jegyezte el magát. Nem múló szerelem ez nála: kölyök mégis egy világot hordott, de jaj! Nem tudta megteremteni!" Kedves Donászy Kálmán! A világ megteremtése még a zseniknek sem született fejjel Kecskeméten kezdett kepessege. privilégiuma, publikálni, de nevet igazán Pusztán csak nagyon-nagyon Kiss József lapjában. .4 csonka adomanva. Hétben megjelent versei tették ismertté. Most Késő szüret címmel adja közre 29 költeményét, két tematikus részre porciózva: a be-, vezető verset követő 20 az önarckép összefoglaló címet viseli, míg 8 hosszabb lélegzetű, filozofikus-bölcselkedő költeményének fejlécén ez áll: Végső dolgok között. „Szerény válogatás az életműből" — jelzi a borító hátlapján, bár az olvasónak inkább olyan érzése támad. túlnyomóan az utóbbi időszak terméséről van szó. .Mi Donászy Kálmánnak, a költőnek, igazi arca? Mindenekelőtt színes, mozgalmas képekben tobzódó, eleven láttató erejű természeti lírája, ami ebben a stílusban lassan teljesen kiveszőben van. A tavaszi szimfónia, Májusi varázslat, Nyári este, Július, vagy ösz a szegedi határban vibráló hangulati impressziókban fürdik. Természetesen nem maradhat ki egy ilyen, viszonylag szűkre szabott válogatásból sem Juhász Gyulának, a neves költőbarátnak emlékezete (Levél egy szoborhoz). Az öregkori líra tipikus tünete a társ születésnapját egyedül köszöntő, magányos ember zárt világa, aki azért két poharat tölt meg ó-konyakkal, és magával koccint a régi szép napokra. S ha nem a természetben keres nyugalmat, akkor is a csöndbe burkolózik — ^agy ellenkezőleg, a háború irtózatát idézi vissza, ma felette aktuális figyelmeztetéssel. Ódája az írógéphez, vagy A végrehajtó pedig • Vörösmarty-reminiszcenciákat kelt, akár a Gondolatok a könyvtárban, vagy a Vén cigány tépelódeseit ra\ Nikolényi István „nulladik" órák, délutáni foglalkozások beállításával lehet kielégíteni. Hátrányosan befolyásolja az oktatási feltételeket az is, hogy viszonylag csökken a tanulók diákotthoni elhelyezési lehetősége: a 100 tanulóra jutó helyek száma 1990-ben 13 százalékkal lesz kevesebb a jelenleginél. A középfokú oktatás 1990ig mintegy háromezer közismereti tanárt és 2000 szakmai pedagógust igényel. A pedagógusigény kielégítésére a minisztérium már az 1984 85. tanévtől kezdve szeretné elérni a középiskolai tanárképző intézményekben a hallgatók számának növekedését Ennek érdekében feloldani tervezik a felvételi keretszámok korlátozását Keresik továbbá annak a lehetőségét is. hogy a gyesen levő pedagógusokat és más területen dolgozó, tanári diplomával is rendelkező szakembereket — a mainál rugalmasabb, vonzóbb alkalmazási feltételek mellett — miként lehetne bevonni az oktatasba. A közeljövőben a végzős középiskolai tanárok elhelyezését jobban segítő ösztön zörendszert dolgoznak ki. a televízióban Nálunk a televízió szilveszteri műsora nemzeti ügy. Olyan fontosságú, mint az aratás, a szüret, az Anná-nap, a futballmeccsek, a műkincslopás vagy az első magyar szépségkirálynő-választás. Talán még ezeknél' is lényegesebb — hisz míg az előbbiek eleve megosztják azért a nemzetet, a szilveszteri műsor a bemutatásig összekovácsolja, csak azután ugrasztja egymásnak az embereket. Ezért alább közölt véleményemért a kizárólagos igazság felelősségét nem vállalom. Nem irigylem a műsor készítőit, hiszen soha ekkora zsűri előtt nem fut produkció, mint az esztendő utolsó óráiban. Az elmúlt évtizedekben szinte a lehetséges vállalkozások' minden válfaját kipróbálták (az utóbbi években — bizonyára a mindinkább nehezedő gazdasági körülmények miatt — szolidabb volt a mulatság, legalábbis a képernyőn). De hát mi is lehet a programok összeállítóinak alapvető mércéje, tudván az össznépi igényekről: jól szórakozni, jót nevetni1 S tisztában azzal is, hogy szinte mindenki mást vár és mást ért jó szórakozáson és önfeledt nevetésen. Maradhat tehát egyetlen mérce, ez pedig nem más, mint a jó ízlés! Az óévbúcsúztató öt óra általában megfelelt ennek az alapvető követelménynek, bár néhány ízlésficam becsúszott ebbe a programba is. Ügy tűnik, a televízió egyszerűen ilyen alkalmakkor nem tud megszabadulni oly sokat ostorozott belterjességétől, ízléstelenségbe átcsúszó önreklámozó öniróniájától. Talán oka lehet ennek, hogy igen kevesen jegyzik a műsorokat, s ez a szemléletre, a hasonlóságra, a visszaköszönő poénokra rányomhatta bélyegét. Az említett ..köldöknéző ízlésficamok" a vigadóbeli gálaesten voltak a legfeltűnőbbek, amikor közreműködők. kollégák, operatőrök vették célba az „új főnököt"; amikor megint nem tudtak szabadulni a bemondónők szerepeltetésétől erejüket és tehetségüket meghaladó produkciókra késztetve őket. (Mindezt megelőlegezte Árkus József, aki városszéli kórházának boncasztalára fektette kenyeréhez kaviárt adó gazdáját.) De kezdjük az elején. Arany János Alkalmi verse Papp Zoltán és a Kaláka együttes sajátos előadásában kellemes. hangulatteremtő indítás volt. Öröm volt látni a hosszas betegségéből fölépült Márkus Lászlót, színművészetünk egyik legsokoldalúbb egyéniségét. Töredelmesen bevallom, nem szeretem a helyzetkomikumra épülő filmeket. kiváltképpen ódzkodom az angol humortól, legfőképpen pedig a bevágott nevetésektől. Az Üdvözlet a tengerpartról című filmen viszont jókat mulattam a gegekre épülő szellemes komikumon, s az ordenáré nevetést sem hallottam, valószínű azért, mert én is hatalmasakat röhögtem. Paudits Béla énekés tánctudására, viselkedéskultúrájára. hangulatteremtő erejére és kivételes stílusérzékére már felfigyelt a televízió. Most Pardon, hogy bocsánat... címmel újabb z.enés-táncos műsort készítettek vele a 20-as, 30-as évek nosztalgiánk által pásztázta varieté" világából. Bár picit hosszúra nyúlt az összeállítás, de így is szórakoztató volt Paudits magával ragadó átváltozóképessége. különösen az a rendkívüli érzékenység, amellyel az általa előadott dalokat és táncokat idézőjelbe tudja tenni, szatirikus felhangokkal gazdagítja. s ezáltal mintegy véleményt is mond azokról. Nagyon vártam Árkus immár hagyományos Szuperboláiát. a Kórház a város szélén keretjátékába illesztett tévégörbetükör cserepeit. S mert nagvon vártam, nagyot is csalódtam. Az Auguszta szilveszterezik című gyurmafilmről nincs véleményem, mert akkor hozták a juh bélbe töltött finom virsliket, a kegyetlenül csípős, erős, frissen reszelt tormával, melytől könnyeim még akkor is csorogtak, amikor elkezdődött a Kerényi Imre rendezte élő gálaest a budapesti Vigadóból. Föltétlenül dicsérendő az egyenes közvetítés, vállalva ennek minden veszélyét és erényét. Rizikójára Antal Imre — a televízió Jolly Jokere, egyes számú showmannje, aki egyedül vállára tud venni és dirigálni képes öt órán át egy ekkora apparátust elegánsan. jópofán, de sohasem tenyérbemászóan. elhitetve, hogy ,ö is élvezi amit csinál — szinte percenként figyelmeztetett órájára pillantva. Előnyére, a jelenlét varázsára pedig megannyi apró jel utalt — mely végül is kellemes atmoszférává összegződött. A kezdő slágerturmix sztárparádéjából nekem Hernádi Judit, Greqor József. Bessenyei Ferenc (különösen egyujjas csíkos kötött kesztyűje) és Garas Dezső tetszett. Kár, hogy a Tahi-Tóth fivérek kedves kvartettje kevés súlyt kapott; Huszti Péter új oldaláról mutatkozhatott be. s neki ez jobban sikerült. mint partnereinek: a hagyományos kabaréhumort a Gálvölgyi—Körmendi és a Balázs Péter—Szombathy Gyula kettősök képviselték — vaktöltényekkel. Nem tartottam szerencsésnek az éjfél utáni mulatozást, amikor is a közreműködők „műsorként" mulattak, a nézők nézők maradtak. A föllobbanó, s Dunán az óévvel elfolyó kiszebaba nem éppen nagyvárosi népszokás, stílusban nem is igen illett a vigadóbeli varietéhez, mindénesetre slusszpoénnak nem volt rossz. AZ est legjelesebb pillanata: éjfélkor a Himnusz és a Szózat úi felvétele szólt a csodálatosan kivilágított Hősök teréről. Tandi Lajos ...és a rádióban Áz idei „ÁB-bébik" Az idén 24. alkalommal kiek közül a sorsolás a bósorsolták ki az új esztendő lyi Reisz Juditnak kedveújszülöttei között az Álla- zett, aki 0 óra 50 perckor mi Biztosító „ÁB-bébijét". született a mohácsi kórházA biztosítónál újév hajna- ban. Az „ÁB-bébiknek" a Ián 0 és 1 óra között 20 korábbi 20 ezer forint heújszülöttet jelentettek be: lyett 40—40 ezer forint névhat kisbabát Budapestről és értékű életbiztosítási köt14-et vidékről. A csecsemők vénnyel kedveskedett az közül 15 volt fiú és 5 lány. Állami Biztosító. A nyerteAz 1984-es év budapesti sek 2002-ben, 18 éves ko„ÁB-bébije" az éjfél után rukban a kamatokkal növel8 perccel született Závori ten 57128 forintot vehetnek Zoltán Lajos lett. A vidé- fel. Hallottam, hogy . . . ... megint bébit sorsolt nalban. Nem. nincs reaz AB magának. Már- mény egy óra előtt. Nosza mint az új ev első órája- újabb telefon, ezúttal Kvában születettek közül. És ziföld hires nyassza vakettőt. A hagyományok rázslőjához. Mar csak ő szerint egyet Pesten, egyet tud segíteni. Raolvasás ... vidéken. Az ügy matema- Ez sem jön be telefonon, tikája szerint 8 millió min- A varázsló mérgében feldenképpen egyenlő 2 mii- hőszakadást támaszt a lióval De mi lesz, ha egy- Szahel-övezetben. szer ebben az inkriminált Még van három perc. első órában Pesten nem Az ÁB jelen levő képviseszületik kisorsolható bébi? lője előhúzza aktatáskájáLelki szemeim előtt már ból Zseni Zsombort, a látom az ideges arcokat a mindenhonnan kivágott és főváros szülészetein. Fél kiküldött föltalálót, aki egy, és még sehol semmi, legújabb konstrukciójú teGyörs konzílium: mit le- leportáló készülékével Alhetne tenni? Odakint egy- sómocsoládról a pesti szűre türelmetlenebb az ÁB lőszobába transzponál egy képviselője, (ö józan. a friss újszülöttet. Megvan' lehetséges papák már nem!) Telefonkonzílium, i Meghívják New York. Moszkva. Párizs és Sidi ney leghíresebb szülészeíit. ~Ök is csak lemondóan I csóválják a fejüket a voAz AB megtörli homlokát és kisorsolja a bébit, ö a nyertes. Pesten. Hiába. Pest az Pest. És Pest meger(demel) egy bébit. -ynTitkolozással kezdődött. Tudjuk. a zsákbamacska nemcsak arra jó, hogy ne lássunk a rádióújságbeii beharangozóval bekötött csomag belsejébe, de e macska jótékonyan elfed egy másikat is. A pormacskát. Ama bizonyos előzetesben a rádiókabaré szerkesztő bizottsága, vagyis Marton Frigyes. Sinkó Péter, Farkasházy Tivadar és Kaposy Miklós többek között arról biztosította a hallgatókat, hogy a műsor Verebes István konferanszával kezdődik és a • Himnusszal végződik majd. Hát ez stimmelt is. Ami a két említett mozzanat között, két teljes Órán át hallható volt: az már csak itt-ott Az idei szilveszteri zsákbamacska egyik tréfás indoka az vala, hogy az aktualitások nem tesznek lehetővé részletes előzetes ismertetést. Nos. az aktualitásoknak természete, hogy humoros feldolgozásban minden kül- és belpolitikai esemény olyatén csavarintást kap, hogy az óévbúcsúztató jónép azon is tele szájjal röhöghet amiről protokollközleményekből, hírekből, netán apróhirdetésekből értesülve legföljebb ha tudomást vesz, és kész. Tehát az örök tét: az eredetiség. A nyelvi-gondolati lelemény, a szellem játékai, az ötletgazdag fintorsorozat, vagyis nagyjából mindaz, ami a humort humorrá, az aktualitásokat pedig kabarészirten izgalmassá teszi. Most mintha nemigen tudtak volna mit kezdeni az aktualitásokkal. Verebes István bevezetője. leszámítva az 1983-as Kádár-látogatások frappans. merész és szellemes érteimezesét, meglehetősen üresnek bizonyult — a folytatás pedig, legalabbls fölöttébb változékony színvonalúnak. A pormacska állandóan kísértett: belebotlottunk gomolyagába oly poénok képében, mint „az Egri — nem a palackozott, a kimért", (a távollétével szívósan tüntető Hofi plagizálásért akar perelhetne is), vagy akár a szilveszterenként bevallottan mindig felkért Tabi Lászlónak a körülbelül 20 evvel ezelőtti Ludas Matyi stílusát és bátorságát idéző opuszóban. Pedig a szerkesztők akar tanulhattak is volna Tabitól, aki állítólag eppen. az invitációkra válaszolja évente serényen: minek? Volt azután Koós János, s véle egy csujjogató, s ekképpen rendkívül könnyen feledhető magánszám. Még három hasonló — Heller Tamás, Horváth Tivadar és Sass József előadásában —, melyekről szintén nem az mondható el, hogy az aktualitásokat a fent aposztrofált módon csavargatták volna. Moldova György pedig, ki már hosszabb ideje kizarólag a humorizálásra fordítja nem csekély tehetségét — mit is mondjunk — szóval olyan volt, mint utóbb már megszoktuk. Azt a humoros történetét mesélte el, ami előző napon jelent meg az Üj Tükörben! Akadt viszont három-négy produkció, ami már valamit jelzett. Nevezetesen, hogy nincs a rádióban az a pormacska, amit el ne lehetne fújni. Regös Istvánt parodizálni például hálás föladat, de Kern András és Sinkovits Imre megmutatta, menynyi originalitás fedezhető föl a szokványos porhalmaza mögött is. Vagy például Schubert Éva és Major Tamás szamában, ügyes és mélyebb, tehát élvezetesebb prezentalasban. Üjfent garantálta a hagyomanyos kába reérték eket a Sajtóvadaszat, s végre ismét hosszabb produkcióban hallhattuk a rádiós humornak a legutóbbi években föltűnt két legnagyobb tehetségét. Markos Györgyöt és Nádas Györgyöt is. Sajna, ők duóban példázták zsákba- és pormacska enyhén lehangoló dialektikáját: nem volt túl szerencsés ötlet a pompás Józsi bácsit és fiát „önparodizálni", mert a most is sziporkázó előadásmód időnként önismétlésekbe, a politikum visszaszorításába, illetve rosszízű „eltörténelmiesítésébe" fúlt — bár a port lefújva nemcsak tüsszöghettünk, de olykor nevethettünk is. A csúcspont, e Sorok írója szerint, Szuhay Balázs A nagy lopás című száma volt. Így kell az aktualitásokból akár zsákbamacska árán is, igénve6 produkciót létrehozni. A műkincslopás Lánchídallegóriáját az emelte klaszszissal a rádiókabaré fölé, ami két éve Markosékat is: a visszásságokat újszerűen karakterizálva kigúnyolni, az alaphelyzet által „föladott" labdákat nem kapásból, spiccel visszarúgni, hanem lekezelni, megszelídíteni. ígyúgy technikásán megforgatni, azután: bumm! A Kék fény, a rendőrségi jelentések „BM-stílusa" és a konkrét történések kimondhatatlanul és egyszerre sejlettek föl e pompás görbe tükörben, mélyebb társadalmi jelenségek lényegére is világítva: vagyis kitűnően. A pormacska pedig porfarkát behúzva rohanhatott tova, míg csak egy aktualitásba nem botlott, hogy hunyorogva ráüljön — jövő szilveszterig. Domonkos László