Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

4 Szombat, 1984. január 14." A telefonkötvényről A jegyzésről tárgyaltak a megye és a város vezetői — Befizetés októberig A múlt év végén a Ma- körzeti telefonkötvényt jegy­gyar Posta és az Állami Fej- zök száma 2740 magánsze­lesztési Bank együttműködé- ugyanakkor a telefont . . . ... . . , igénylő közület 65 van. Az senek kereteben meghirde- áUalános telefonkötvényt, tett szegedi körzeti telefon- melyet az országban bárhol kötvény jegyzésének eddigi jegyezhetnek üzemek, válla­tapasztalatairól tárgyalt a latoki közintézmények, eddig napokban Papdi József, az 70 miUió forint értékben MSZMP Csongrád megyei >>igényelték.._ A megbeszélé­bizottságának titkára, Torok sen szó ^^ arról ig> hogy József, a Szeged városi párt- a iakossag körében meglehe­bizottság első titkára, Szabó tősen tisztázatlan a készülé­G. László, a megyei tanacs kek átheiyezésének ügye. A elnökhelyettese és Papp pQSta szerint vaiójában 'az Gyula, Szeged megyei város áthelyezés fogalma sem elég­tanácsának elnöke a posta és gé tisztázott mert. szerintük a bank képviselőivel, Poros a telefon névhez ^ címhez Béla elnökhelyettessel és dr. kötöu szolgaltatas és ameny­Bessenyei Lajosnéval, az Ál- nyiben az egyik megvált0. lami Fejlesztési Bank esz- ^ akkor azt lényegében új tályvezetőjével. A megbeszé- teiefonigénylőként kell szá­lésen, amelyen a Szegedi mon tartani. Az üj helyen Postaigazgatóság képviselői is viszont a ^^^ ismétel­részt vettek, megállapítottak, ten meg ke]1 teremtenie a hogy kedvezőnek ítélhető műszaki feltételeket a háló­meg a szegedi körzeti tele- 2atra kapcso1áshoZ) s mert a fonkötvény kamatának fel- telefonkötvény a műszaki emelése 6-ról 7 százalékra. feHételek biztosítását jelenti, Rámutattak továbbá, hogy a tapasztalatok szerint a tele­fonra várók szívesen ven­nék, ha hosszabb idő állna rendelkezésükre a befizeten­dő összeg összegyűjtésére. Ennek megfelelően megál­lapodás született, mely sze- maszék és Csengele verse­rint a kötvényre jegyzettér- nyez azért a százezer forint téket október 31-ig lehet be- __ községfejlesztésre fordít­fizetni. Ez azonban nem je- bató — összegért, amelyet a lenti azt, hogy a meghosz- jjosta annak a településnek szabbítással automatikusan a ajánlott föl, amelynek le kos­kötvényjegyzési határidő is sága a több kötvényt jegyzi módosult. Ez az időszak to- — természetesen a részükre vábbra is e hónap végén, megállapított minimális lét­január 31-ig tart. szám fölött. A két község A postaigazgatóság vezetői esetében ez 80—80. A tervek tájékoztatták az illetékese- szerint ezt a versenyt kiter­ket, hogy jelenleg a szegedi jesztik más településekre is. anélkül az áthelyezést sem lehet kérni. Üj kezdeményezés szüle­tett: a telefonkötvény-jegy­zésben érdekelt községek kö­zött afféle jegyzési versenyt hirdetett a posta. Most Do­Település­statisztika A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent kiad­ványa a január elsején élet­be lépett közigazgatási beosz­tás szerint ismerteti az or­szág településeinek legfonto­sabb adatait. A járások meg­szűnésével egyidejűleg 12 te­lepülés kapott városi rangot: Ezzel a városok száma 109­re növekedett. A területi átszervezés so­rán több községet egyesítet­tek, így számuk a két évvel korábbi 3004-ről 2957-re csökkent. Mivel a megyei tanácsok a korábbi járási hivatalok funkbióját nem tudják egyik napról a másikra átvenni, az átszervezéskor úgynevezeti város környékeket, valamint városi jogú nagyközség kör­nyékeket hoztak létre. Esze­rint az ország területe 139 város környékre, illetve vá­rosi jogú nagyközség kör­nyékre oszlik. A 109 város közül közigaz­gatás-irányítási szempontból vonzáskörzet nélküli mind­össze négy van: Budapest, Hajdúböszörmény, Százha­lombatta és Túrkeve. A statisztika szerint az or­szág 19 megyéje közül az utóbbi három évben hétnek a lakossága gyarapodott, köz­tük a legjobban Pest me­gyéé, 9491 -gyeL A legna­gyobb mértékben Szabolcs­Szatmár megye népessége fogyott, itt 6045-tel élnek kevesebben, mint három év­vel ezelőtt.. A statisztikából ítélve a legjobbak a vásárlási körül­mények Csongrád megyében, amelyben ezer lakosra 504 négyzetméternyi bolti alap­terület jut. A Pest megyei­eknek viszont mindössze 319 négyzetméter az ezer lakosra jutó üzlettér. Vendéglátóhe­lyekkel legjobban ellátott megye Somogy, a legkevésbé pedig Szabolcs, ahol feleannyi vendéglátóterület sem jut egy-egy lakosra, mint a Balaton déli parti megyéjében. Ezer fanterem épül Gondok és eredmények Idén mintegy ezer általa- üzembehelyezést a tanév- nacs is- intézkedett: meg. iskolai osztályterem kezdesig. A kivitelezők nagy gyorsítják az iskolafejleszte­illetve átadását részben az ÉVM vállalatai, seket. előre hoznak kesobb­amelyek mind több korsze- re tervezett beruhazasokat. rü. viszonylag olcsó szerke- A Művelődési nos építését, tervezik a tanácsok — tá­jékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Az építtetők és a kivite­lezők az idei átadásra ter­vezett iskolák jelentős ré­szére a szerződéseket már megkötötték. Gondot okoz azonban, hogy a legtöbb is­kola befejezésére csak au­zeíet. például az úgyneve­zett borsodi vázpanelt al­kalmazzák. A Komárom megyei ta­nács az idén 26 osztályte­rem befejezését tervezi. Az új iskolák az úgynevezett győri váz- és a BVM-tip Minisztéri­um megállapítása szerint a gondok ellenére a beruhá­zások általában tervszerűen haladnak, a felújítások hely­zete azonban korántsem kedvező. Ennek legfőbb oka az anyagi fedezet hiánya, de számos helyen — külö- | ors S árgarépacsomagok húzódnak meg az szágban megfordultam. Sok üzletben, ABC sarkában, drótfonatú állvá- standon lávám olasz, francia, görög, spa­nyon, műanyag fóliába csomagol- nyol, s ki tudja milyen származású gyü­va. Göcsörtösek, különféle kinövések tar- mölcsöket. Magyart viszont nem. Érdek­kítják testüket, vannak köztük kicsik és lődtem. Hogyne, vesznek magyar gyümöl­nagyok. És föld sötétlik rajtuk, nem is csöt is, szép mennyiségben, de inkább kevés. Olyikon tán dekányi. Elnézést ké- csak konzervipari földolgozásra. Hogy rek a kedves olvasótól, hogy most nem miért? Ketten is mondtak valami olyas­azon akadok föl, amin kellene, mármint mit: egészségügyi okokból. De amit a sa­hogy becsapnak engem, s minden vásárlót ját szememmel láttam: az ott kapható egy picit, amikor sárgarépaárban földet gyümölcs, ha drága is, mind olyan egy­vetetnek meg velem a vasárnapi ebédhez, forma, amit válogatással is lehet biztosi­Fillérekkel aligha törődik szívesen az em- tani, de aligha csak azzal teszik. (Az ízek­ber, s a répa szabadáras, súlyába beletar- ről nem is akarok beszélni. Higgyük el, tozhat az a néhány gramm föld is. bármennyire is dicsérjük hazai földjeink Nem is földességén kaptam föl fejemet termését, az ottani sem alábbvaló az it­(vagy azon is, ki tudja). Csak lelki sze- teni legfinomabbnál!) meim előtt megjelent egy képsor, amit Nem tehetek róla, de nem hagy nyu­aüghanem jó néhány hete-hónapja láthat- godni a kétféle sárgarépa belém rögződött tam a tévében. (Lám, átkos masina!) Va- képe. Nem, mert a szemlélet alapvető kü­lamelyik nyugat-európai fővárosban ké- lönbségeit látom mögötte. Például azt, szült riportfilmet pergettek ép'pen, amely- hogy valahol egy kutatóintézetben elhatá­ben boltok és piacok is szerepeltek. És rozták, kikísérleteznek egy olyan sárgaré­sárgarépa. Még mindig visszapémlik, nem pafajtát, amely nem rücskös, egyformára volt azokon a répákon föld egy szem sem. nő. És meg is tették, s gondolom szép, na­Valamennyi tisztán fénylett, úgy, ahogyan gyon is szép pénzeket kaptak érte. Már­tán álmaiban képzelné az ember. Ugye, mint amikor a piacon megjelentek a vető­ott lehet tisztán is árulni a répát! — maggal, némi reklámkampány kíséretében, mondhatnánk. Mit lehet, kell is, mertkü- És mit tettek a termelők? Nyilván volt, lönben a kutya sem venné meg a másféle aki azonnal átállt, s nem győzött csodái­kínálathoz szokott vevők közül... kőzni, milyen kelendő az áruja. Hogy Így van, valóban, de ha csak erről len- mind elkapkodták, és jó pénzért. Volt, aki ne szó, esküszöm, a papírt sem fűztem volna be az írógépbe. Szó van másról is. Arról, hogy valamennyi répa szálegyenes volt, kinövés, rücsök egyiket sem díszí­tette. És nem voltak köztük kicsik és na­a következő alkalommal változtatott, aki pedig ekkor is húzódozott, az máris csőd­be ment. Területét megvehette az, aki hajlott az újra, hajlandó volt változtatni, kezdeményezni. Mert az szépen keresett a gyok. Mintha Prokrusztész legkiválóbb bolton. És legközelebb, ha még újabb ágyából húzták volna ki valamennyit, nem pedig az ágyásból. Egyformák voltak, maradéktalanul. Nem, ez nem lehet em­beri kéz műve, * boszorkányság — monda­ná az ember szívesen, némi középkorias íz­zel. Pedig mondhatná nyugodtan, mai fej­jel is. Mert ez valóban nem lehet csak emberi kéz szerzeménye. Ez az észé, a tudásé. Ránézéssel is kiderítheti az ember, olyan répakollekciót válogatással nem lehet pro­dukálni. Lehet viszont: a nemesítők bo­szorkánykonyhájában, ahol olyan répa születik, amely nem göcsörtös (nemcsak szebb, de könnyebb pucolni), és amfelyik legföljebb fél centivel nő hosszabbra/vagy rövidebbre, mint a társa. ' Nem tehetek róla, de legalább annyira fajta sárgarépát alakítanak ki a kutatók, hát nyilván már jórészt csak olyanok lesznek a termelök közül talponmaradottak, akik hajlandók még gyorsabban váltani. És nálunk, vajon hogyan is lesz? Meg­jelenik-e az újfajta mag? (Vagy talán van is ilyenünk?) Kikísérletezik-e itthon is in­tézetek? És alkalmazzák-e, használják-e majd a gyakorlatban? Nem tudom. Mert ha meg is jelenik az új mag, igazi rek­lámkampány hiányában évekig tart, mire szélesebb körben egyáltalán tudomást sze­rezhetnek róla. S mert nálunk sokféle módon védjük a termelőt, az sem biztos, hogy valóban befuccsol az, aki nem haj­landó, ha nem is azonnal, de legalább időben váltani. És így az a folyamat, ami másutt, keményebb világban egy-két évig szimpatikus répánál az ilyesféle prokrusz- tart- mifelénk eltarthat tíz évig is. tészi intézmény, amennyire ellenszenves rj endben van — mondhatnánk —, leg­az embernél. Mert praktikus, mert okos, K följebb addig göcsörtös répát pu­mert kelleti magát, mert meg kell venni. colgatunk. Ám tegyük. De másutt Vagyis mindazt tudja, amit úgy hívunk nem lesznek hajlandók a mi répánkkal többnyire, hogy: minden piacon eladható veszkődni. S ez már baj. És baj, ha egyre áru. És ha a kétféle répával együtt talál- nagyobb sebességre kapcsol a világ, mi kozhatnék, hát egy pillanatig sem haboz­nék, hogy melyiket vegyem meg. Magánügy — mondhatnák joggal. És valóban, az is. De ha megpróbálok egy képzeletbeli kereskedő fejével gondolkod­ni? Akkor bizony már közüggyé válik. Vagyis: répát akarok venni, nagy tételek­ben. Kínálnak ilyet is, olyat is. Jó pén­pedig késve használjuk a sebességváltót. Egy-két ütemvesztés még nem a világ. De tucatjával? Az már luxus, mert felhal­mozódnak a hatások, ha az egy- (egy?) éves késésre minduntalan újabb éveket rakunk. Nem tudom, még meddig lesz göcsörtös, kicsi és nagy, és kinövésekkel tarkított a zért megveszem a szépet, az egyformát, sárgarépánk. Nem tudom, csak azt sejtem, Az ABC sarkában látott csúnyácskát? Tán hogy ilyen formájában nem lesz többé azt is hajlandó vagyok megvenni, nagy tö- soha igazán kelendő. Legalábbis azon a megben, fillérekért, például feldolgozásra, hírhedett világpiacon. Mindenesetre nagyon konzervipari továbbhasznosításra. És még szeretném, ha mihamarabb kisimulna, úgy sem szívesen, hiszen a tisztításnál egyformává válna. Mert az azt jelentené, nagy lesz a veszteségem. Ha pedig bekal- hagy nálunk is megkezdődött és folyta­kulálom? Hát, a rendes ár negyedét eset- tódik valami. Az a szemlélet- és módszer­leg megadom érte... váltás, amire jövőnket alapozhatjuk: Nem szeretném hosszan ecsetelni a ke- eszünk és tudásunk, szellemi tőkénk va­reskedői mentalitást, de kénytelen vagyok, lódi alkalmazása. Igazán kelendővé alig­mert ez a — józan gondolkodásmód! hanem csakis így tehetjük a répát és — Nemrégiben néhány nuygat-európai or- magunkat. Szávay István technológiával., míg a bőví- a okoz az . gusztusi határidőt vállaltak tesek hagyomanyos modon .... , = kisebb felújítások, indot okoz az épí­kapacitás elégtelen­az építők. Emiatt előfordul- épülnek. A munkákat oly- problémát súlyos­hat, hogy néhány napos, kor az epitesi kapacitashi- * jskolák vagy néhány hetes kivitele- any, kesoi tervszallitás es a késJzíVésekor _ pénzszűke zési határidő-túllépés is je- nem mindig meefelelo .... lentős zavarokat okoz a tanévkezdésben. A fővárosban 1984-bpn 215 általános iskolai tante­rem befejezését tervezik; 132 terem kivitelezését a fővárosi tanács, nyolcvan. mindig megfelelő pénzügyi megalapozottság hátráltatja. Az általános iskolai tan­terinek építésének program­ját Veszprém megyében az idén sem tervezői, sem ki­vitelezői kapacitáshiány miatt, vagy az átadás meg­gyorsítása érdekében — tornatermek, éttermek, konyhák éoítése elmarad, illetve ezeket a munkákat későbbre halasztják. háromét pedig a kerületi nem akadályozza. A taná­tanácsok irányítják. Az is- csok a szükséges pénzügyi kólák döntő többségét az feltételeket, a jelentkező ÉVM felügyeletébe tartozó többletköltségeket — sok­kivitelező vállalatok építik, szor más feladataik elha­korszerű technológiával. Az gyásával is biztosítják, építőkkel kötött szerződések Az elmúlt években a Mű­szerinti befejezési határidő velődési. valamint az Épí­40 tanteremnél június és tésügyi és Városfejlesztési július, 60 tanteremnél au- Minisztérium megvizsgálta, gusztus, 24 tanteremnél de- hogy a típus- vagy sorozat­cember 20. A kerületi taná- tervek alapján, korszerű csok beruházásában készülő építési technológiával ké­13 általános iskolai tante. S7iült iskolák funkcionális emből hatvankettőt augusz- építészeti és műszaki szem­tusi befejezési határidővel pontból miként felelnek meg vállaltak az építők. a követelményeknek. Az Vidéken, Pest megyében adatok értékelésén most épül a legtöbb iskola. A dolgoznak, s a tapasztalatok mesvei tanács az idén 88 felhasználásával — a meg­általános iskolai tanterem- változott nevelési-oktatási mel számol, és — az isa- feltételeket is figvelembe szegi, illetve a taksonyi is- véve — az eddig alkalma­kolák kivételével — vala- zott műszaki-technológiai mennyinek a befejezési ha- megoldások korszerűsítését tárideje lehetővé teszi az tervezik. Több megyei ta­Ülést tartott a SZOT elnöksége A gos Szakszervezetek Orszá- tetését és megértetését a Tanácsának elnöksége dolgozókkal. s szükséges. pénteken ülést tartott. Meg- hogy növeljék a tájékoztató vitatta a munkahelyi de- muika hatékonyságát. Aa mokráciáról szóló MT— elnökség ismételten megerő­SZOT határozat végrehajtá- sítette, hogv az üzemi kő­sónak tapasztalatait összeg- zépvezetők éves tevékenysé­ző tájékoztatást, amely a gének véleményezését a vegyiparban és az élelmi- szakszervezeti tisztségvise­szeriparban elért eredmé- lók felkészültségétől függően nveket és a ielentkező gon- fokozatosan kell megvalósí­dokat elemezte. Egyetértett tani. azzal, hogy tovább kell erő- A testület megtárgyalta és Szakszervezeti tanácskozás Napirenden:-a vegyipar A vegyipar 1984-ben — le 10, konvertibilis export- Észak-magyarországi Vegyi, akárcsak az elmúlt eszten- ja pedig 5—6 százalékkal művek és a Dunai Kőolaj, dőkben — az ipar átlagánál bővül az idén. E célok meg- ipari Vállalat. gyorsabb ütemben fejlődik, valósításáért a koiébbinál Szinte minden népgazda. Az ágazat szocialista kivite- is nagyobb erőfeszítéseket sági ágban nőtt az igény a ____kell tenniük a vállalatok- vegyi termékek iránt. A cél, nak. s nem számolhatnak a hogy minél magasabb feL piaci helyzet lényeges javu- dolgozottságú, értékesebb lásával sem. Egyebek kö- termékeket szállítson az zott erről szólt Körtvélyes ágazat a piacra, s nemcsak István ipari miniszterhelyet- itthonra, hanem külföldre tes a Vegyipari Dolgozók is. Ezt segítik a már fo­Szakszervezetének pénteki, lyamatban levő beruházá­központi vezetőségi ülésén, sok. A miniszterhelyettes el- A vitában több nagyvál­mondta, a vegyipari vállala­tok tavaly teljesítették terv­előirányzatukat, javult a gyártmányszerkezet, s az át­lagnál is kedvezőbb ered­ményt értek el egyes gyógyszeripari, kozmetikai elfogadta a magyar szak­szervezetek 1933. évi nem­zetközi tevékenységéről és get. fokozni kell az elfoga- az 1984é évi feladatokról, dott határozatok megismer- készült előterjesztést. sítenj a bizalmi tanácskozá­sokat előkészítő tevéken vsé­lalat képviselője elmondta, hogy a munkaerő-csökkenés mérséklését, és bizonyos bérfeszültségek feloldását várják az új bértarifa­rendszer bevezetésétől. Má. sok arról szóltak, hogy és háztartásvegyipari, nö- vállalatuknál bizonyos fe­vényvédőszer-gyártó és mű- szültség tapasztalható a anyagfeldolgozó üzemek. A vállalati munkaközösségek­szocialista export 20, a tő- ben is dolgozók, illetve az kés 16—17 százalékkal nö- abból kimaradt alkalmazót, vekedett. Az előző évinél tak között, de a munka­gyorsabb ütemben bővítette közösségek tevékenységéra piacát a kőolaj-feldolgozó' szükség van. s az eddigi ta­ipar. Elismerésre méltó pasztalatok szerint előre, eredményeket könyvelhet lendítették a vállalati gaz. el a Biogal, a Chinoin. az dálkodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom