Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

74. évfolyam 2. szám 1984. január 4., szerda Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vasűf-vilSamosítás Nem várnak csodára Szovjet földgáz Nyugat-Európába A Pusztaszabolcs—Sárbogárd közötti 30 kilométeres villamosított vonalszakasz üzembe helyezésével befejeződött az 1983-ra tervezett vasútvillamosítás, s az ezzel párhuzamosan végzett pályakorszerűsítés. Csárádi János, a MÁV szakosztályvezetője elmondotta: tavaly összesen 73 kilométer vasútvonalat villamosítottak, ami megfelel a hatodik ötéves terv időarányos célkitűzésének. A munkálatokat szinte percnyi pontossággal végzik: nem volt szükség a határidők módosítására és az előre meghatározott pénzügyi kereteket sem lépték túl. A tavalyi beruházásokkal együtt a vasút teljes vonalhálózatának 21 százaléka van már villamosítva hazánkban. Elsősorban a nagy tranzitforgalmat is lebonyolító fővonalakon hajtották végre ezt a korszerűsítést. A villamosított pályákon szállítja a vasút az áru 53 százalékát. A gazdaságossági számítások szerint a villamosítást a hálózat mintegy 41 százalékára szükséges kiterjeszteni. ami azt jelenti, hogy a szállítási feladatok 75—80 százalékát lehet villamos járművekkel gazdaságosan és a legkevesebb energiafelhasználással elvégezni. A beruházási lehetőségektől függően előreláthatólag az ezredfordulóra érhető el ez a cél, évente körülbelül 90—100 kilométer vonalszakasz villamosításával. Az idén és még 1985-ben is a legfontosabb feladat a Budapest—Pécs vasúti fővonal villamosítása. 1934 végére Dombóvárig villamosítják ezt a vonalat, s 1985 decemberében fejeződik be a teljes beruházás. Ugyancsak 1985-ig elkészül az Aszód és Vác közötti vonal villamosítása, majd ezután a balatoni, és néhány más, kisebb vasútvonal villamosítására kerül sor. Korszerűsítik a vontatójármű-parkot is. Jelenleg már 7 V63-as típusú villamos mozdony fut az országban. Ezeket a legkorszerűbb 6 tengelyes, nagy teljesítményű, 120 kilométer óránkénti sebességre képes mozdonyokat elsősorban nehéz tehervonati szolgálatra használják. Ebből a típusból az idén tizenkettőt, 1985-ben pedig további hetet szereznek be. Az ilyen mozdonyok fokozatosan kiszorítják a korábbi kisebb teljesítményű V43-as típusú villamos vontatókat, amelyekből tavaly szerezték be az utolsó nyolcat. A pálya adottságai alapján fokozatosan átcsoportosítják a vontatójárműveket, így a nagy teherbírású, korszerű villanymozdonyokat a nagyforgalmú, villamosított pályákon használják. A kisebb forgalmú vonalakra kerülnek az alacsonyabb teljesítményű járművek. a nem villamosított vonalakról pedig — még a legkisebb forgalmú szakaszokról is — a dízelmozdonyok fokozatosan kiszorítják a még meglevő gőzmozdonyokat. A tolatási műveleteknél a dízelmozdonyokat felváltják az energiatakarékos villamos tolatómozdonyok: az új típusú V46-osok hamarosan a teljes villamosított hálózaton munkába állnak. A tervszerű villamosítás alapvető gazdasági ösztönzője az energiatakarékosság. A minap elkészült Pusztaszabolcs és Sárbogárd közötti szakaszon például évente 2500 tonna gázolaj megtakarítása várható, a teljes — 230 kilométer hosszú — pécsi vonal villamosításával évi 20 ezer tonna gázolajat lehet majd megtakarítani. A villamosítási beruházások gazdaságosságát igazolja hogy a ráfordítás összege 2,5—3 év alatt megtérül, sőt.' a fprgalom erősödésének függvényében ez az" időtartam még csökkenhet is. Új termék az Universal Isz-ben Gabona,burgonya, cukorrépa Növénytermesztés -1984 Sokrétű, összetett feladatokat kell 1984-ben megoldaniok a növénytermesztőknek. A MÉM-ben kapott tájékoztatás szerint 1984-ben a növénytermelésben összességében az 1982. évi kiemelkedő eredmények elérése a cél. A vetésszerkezetben lényegesebb módosulás nem várható, ám az igényekkel és a lehetőségekkel összhangban némi arányeltolódásra számítani lehet. Nagy feladat vár a gabonatermelőkre. A hazai mezőgazdaság történetének eddigi legnagyobb. 15 millió tonnás eredményét irányozták élő. Ez 200 ezer •tonnával haladja meg az 1982. évi termés mennyiségét, és annyi, amennyit a VI. ötéves terv utolsó évére. 1985-re Wveztek. A kalászos gabona termőterületét nem növelik; változatlan területen ismételték meg az elmúlt év őszén a vetést. Az őszi és a tél elgji szárazság miatt a növények kelése a vártnál lassúbb volt. és a búza az egy éwe] korábbihoz képest némileg kedvezőtlenebb képet mutat. Ezért a tavaszi hetekben nagy szükség lesz a megfelelő tápanyag-utónpótlásra, a növényállomány mesterséges „erősítésére". A kukorica termőterületét az elmúlt évihez képest bővíteni kell, a fontos takarmánynövényre ugyanis nagy szükség van a néDes állatállomány tartásánál. A gabona felvásárlási ára 1984ben növekedett. Ám az idén megszűnt a többlettermelési prémium —, ezt beépítették a felvásárlási árba —. az egyéb elvonások, továbbá a termelési költségek növekedése mérsékli az áremelésnek a termelőkre nézve kedvező hatását. Mindent egybevetve: a többletbevétel hozzávetőleg ahhoz lesz elégséges, hogy a termelés jövedelmezősége változatlan szinten maradjon Az o'aiosnövények termőterületét a tavalyihoz kéoest 2.5 százalékkal növelik, az előirányzat 390 ezer hektáros te-"', lettel számol. A rögzített hatósági árak ennél a növénynél is nőttek, ám ez sem jelent tiszta nyereséget, hiszen a termelési költségek az olajosnövények esetében is évről évre növekednek. Cukorrépa várhatóan 115 ezer hektárra kerül, akkora területre, amellyel a cukorgyártás alapanyagát bztosíthatják. Az előirányzat szerint nem lesz szükség cukorimportra. A termelök esélyeit növeli, hogv jó minőségű vetőmagok állnak rendelkezésükre, és a nagv hozamú fajták további térhódításával számolhatnak. Szükséges, hogv a nagyüzemek bővítsék a burgonya termőterületét, erre a felvásárlási árak emelkedése is ösztönöz. A mai gazdasági viszonyok között minden termelő vállalat keresi, kutatja azokfit a lehetőségeket, amelyekkel valamelyest javíthat pozícióján. A szegedi UNIVERSAL Ipari Szövetkezet vezetői és dolgozói mindig is arra törekedtek, hogy űj termékkel jelenjenek meg a piacon. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a vegyipar világviszonylatban is gyorsan fejlődik. A Szabadalmi Közlönyben nem is oly régen egy bejegyzést olvashattunk. „Antimikrobiális készítmény, sebészeti bemosakodáshoz kézfertőtlenítő szer." A szövetkezet elnöke, dr. Laczkó István vegyészmérnök elmondta, hogy hosszas kísérletezés után sikerült létrehozniuk a Bradosept és a Bradosan fertőtlenítőszereket. Ezeket vegyészek és orvosok csapata kísérletezte ki. Ma már évente 200 tonna fertőtlenítőszert gyártanak, s ezzel biztosítani tudják a hazai kórházak és egészségügyi intézmények humán fertőtlenítőszer-igényét. Meglepő a szövetkezet elnökének megjegyzése, hogy akár exportra is tudnának gyártani. Ennek az űj fertőtlenítőszernek külön dossziéja van. Egy lapocskát érdemes közelebbről is szemügyre venni. A Szegedi Orvostudományi Egyetem szívsebészeti osztályának orvosai adtak véleményt. Dr. Kovács Gábor egyetemi tanár írta alá azt a jegyzőkönyvet, amelyben szakvéleményt mondtaka Bradosept fertőtlenítőszerről. Aligha tudnánk jobb magyarázatot, leírást adni annál a szakmai magyarázatnál, melyet az értékelés nyújt: „Az elmúlt évben kaptunk Önöktől Bradosept sebészeti kézfertőtlenítő-szert klinikai kipróbálás céljára. Az elmúlt hónapokban a szert rendszeresen használtuk ' és nagyobb anyagon ismételt bakteorológiai vizsgálatokkal ellenőriztük a hatásosságát, valamint összehasonlítottuk más, fertőtlenítésre ajánlott szerek hatékonyságával. Huszonnyolc személy végezte el a sebészeti bemosakodást Bradosepttel. Bakteorológiai mintákat vettünk és a vizsgálatban részt vevő személyek kezéről a bemosakodás előtt és után közvetlenül, valamint 1—2—3—4 órával a bemosakodás után; miközben az illető személy a műtőben rendszeres munkáját végezte." A jegyzőkönyvből kiolvasható, hogy ez a fertőtlenítőszer négy óra eltelte után is teljesen steril. Az orvosok kontroliképpen hasonló vizsgálatokat végeztek a jelenleg világszerte legjobbnak tartott fertőtlenítőszerekkel. A hazánkban is általánosan használatos Sterogenollal és más, korábban is használt szerekkel. Megállapították a szakemberek, hogy a bemosakodást követően minden eddig ismert anyag kielégítő sterilitást biztosított, de tartós fertőtlenítő hatása csak a Bradoseptnek volt. Idézzünk még a jegyzőkönyvből: „Miután a Bradoseptes bemosakodás ilyen kitűnő eredményeket adott, a továbbiakban elrendeltük, hogy osztályunkon csak ezt a bemosakodást szabad a jövőben használni. Ügy gondolom, hogy a fenti jó eredmények alapján a szer sebészi bemosakodószerként való széles körű alkalmazása ajánlatos. Dr. Kovács Gábor s. k. egyetemi tanár." Valóban érdekes ennek az új terméknek a megszületése és útja. Dicsérendő, hogy egy szegedi közösség — ahol kiváló vegyészek dolgoznak és szoros kapcsolatot tartanak a városban levő egyetemek dolgozóival — vállalkozik arra, hogy rendszeresen megújítsa tevékenységét. Az elnök elmondta, hogy szeretnék továbbfejleszteni a fertőtlenítőszerek gyártását és kínálatát. N^m tartaná félrevezetőnek, ha csupán egyetlen anyagot lelnének föl az igénylők. Megtudtuk, hogy tárgyalásokat folytatnak az NSZK-beli Henkel céggel, amely közismerten világhírű e termékek előállításában. Jelenleg ugyanis a Brhdoseptből és a Bradosanból évente 200 tonna mennyiséget gyártanak, amint azt előzően is megjegyezték, de lehetne akár kétszeresét is előállítani. Az új dolgoknak a megjelenése mindig fölvet egy kíváncsiskodó kérdést: milyen anyagi előnye származik ebből a népgazdaságnak, vagy az érdekelt termelő cégnek. Elmondta az elnök, hogy az általuk kikísérletezett anyag mindössze 15 százalék importot igényel, s az ára pedig mindössze egyharmada a korábban külországokból behozott fertőtlenítőszerek árának. Jó érzékre vall, hogy a Henkel céggel kooperálni akarnak. Tudniillik e cég gyártmányait mindenütt ismerik a világon. Szívesen vásárolják, alkalmazzák, s könnyen belátható az az előny is, hogy a Henkel-gyártmányok idehaza bővítenék a kínálatot. Évek óta halljuk, mondjuk, hogy az iparvállalatok csak akkor tudnak valamelyest-előbbre lépni, ha változtatnak gyártmányszerkezetükön, olyan termékeket igyekeznek előállítani, amelyek fölülmúlják a régebbieket, vevőkre számíthatnak a piacokon, idehaza is és külföldön is. A Szegedi UNIVERSAL Ipari Szövetkezet dolgozóit csak dicsérni lehet, hogy újítanak, kísérleteznek, s nem várnak csodára. r UJ hcrfáráftkelS Az ország legújabb határ- forgalom lebonyolítására is átkelőhelye a Győr-Sopron alkalmas a magvar-csehmegyei Vamosszabadinal határátkelőhelv Enl hétfő óta fogad5a a ki- és szl°vaK határátkelőhely. Eplbeutazókat. A személyfor- tése csaknem 150 millió fogalom mellett jelentős teher, rintba került. A Szibériát Nyugat-Európával összekötő gázvezetéken az új év első munkanapján megindult a szovjet földgáz exportja. A moszkvai rádió jelentése szerint, elsőként Franciaország fogadja a szovjet földgázt, s az év folyamán a többi nyugat-európai országba is megérkezik a fűtőanyag. A megkötött szerződések értelmében a Szovjetuniónak ebben az évben ötmilliárd köbméter földgázt kell szállítania Franciaországon kívül az NSZK-ba. Olaszországba, Ausztriába, Hollandiába. Belgiumba és Svájcba. A nyugateurópai országokba áramló földgáz mennyisége fokozatosan fog növekedni, s el fogja érni összesen az évi 40 milliárd köbmétert. e a » Somogyi Károlyné felvétele • • ' Megújulásra, átfestésre várnak a vízi járművek a szeged-tápéi téli kikötőben. • • • * * • Ácsok, lakatosok, festők dolgoznak az úszóházakon, sétahajókon, liogy majd tavaszra K I KUlO újra elfoglalhassák régi helyüket.