Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

hMO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 9. szám 1984. január 12., csütörtök Ára: 1,40 forint Nézőpontok exportügyben Népgazdasági terveinkben monoton egyhangúsággal ismétlődik évről évre a legfontosabb feladat: az egyensúlyi helyzet javítása. Ennek egyik legfontosabb eszköze a gazdaságos kivitel. Szabályozás és politikai elvárás, jól fölfogott vállalati érdek — az elvek szerint —, mindegyik ebbe az irányba mutat. A gyakorlat már nem mindig egyértelmű. A fő kérdések: mit, hol és milyen áron lehet ma eladni? Ehhez kapcsolódik a másik, nem kevésbé lényeges szempont: mit, mennyiért tudunk mai fölkészültségünkkel előállítani? Szándékunk, Szeged gazdaságának „megméretése", az exportteljesítmények és a nyereségadatok elősorolásakoc teljesedhet ki leginkább. Kénytelenek vagyunk azonban kételyeinket, a helyzetben rejlő ellentmondásokat is megosztani áz olvasóval. Mi számít „gaZdaságos" exportnak? Jó lenne, ha egyértelműen el lehetne dönteni. Az felelne meg leginkább a gazdasági reform szellemének, ha az önállóság jegyében, a vállalati szempontok érvényesülnének, de úgy. hogy ez egybeessen a népgazdaság érdekeivel is. A helyzet, sajnos, nem ilyen egyszerű. A KGST-n belül kétoldalú államközi megállapodások szabályozzák az áruforgalmat, s ezeket az egyes népgazdasági érdekeket szem előtt tartva kötik meg. Nem biztos azonban, hogy ez mindig egybeesik az egyes vállalatok érdekeivel. Elmarasztalhatunk-e egy céget, amely — ha saját mérlegét nézzük — gazdaságtalanul exportál rubellel fizető piacokra, miközben rendkívül előnyösen kap népgazdaságunk valamilyen nyersanyagot — ugyanabból a b="-áti országból? Vagy nézzük a konvertibilis elszámolású exportot! Némelyik szegedi élelmiszeripari vállalatpak igen rossz a mutatószáma: van, amelyik csaknem . 60 forintért termel meg egy dollárt. Konvertibilis devizára azonban égetően szükségünk van, hogy a legszükségesebb importra és a súlyos adósságszolgálatra biztosítani tudja a pénzt az ország. Az élelmiszeripar hazai alapanyagból, hazai munkával termel ki konvertibilis devizát — annyit, amennyit. Olykor csak az a választás, hogy viszonylag olcsón eladjuk a megtermelt — és iparunk műszaki színvonalán földolgozott — élelmiszert, vagy hagyjuk veszendőbe menni. Táblázatunk néhány mutatószáma akkor értékelhető pontosan, ha ismerjük a közelebbi körülményeket is. A kábelgyár exportjának csökkenése egyértelműen az anyaghiányból származó termeléscsökkenés következménye. Jelentősen növelte exportját a Csongrád megyei Tejipari Vállalat: e mögött a makói sajtüzem révén a kapacitás bővülése áll, természetesen a felelősségteljes, jó munkán fölül. A Minőségi Cipőgvárban a géppark korszerűsítése. a megbízhatóan dolgozók anvagi megbecsülésének növelése tette lehetővé, hogv konvertibilis devizáért eladható árut produkáljanak — a gyár méreteihez viszonyítva nagy tételben. Egyenletesen nőtt a Taurus mindkét irányú exportja. Kiegészítésként ehhez is hozzákívánkozik. hogy Makón bővítették a hidoltömlőgyártó kapacitásukat. Némiképp más lapra tartozik a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat konvertibilis elszámolású exportjának jelentős emelkedése: a növekedés dsak az 1982. évi rendkívül alacsony bázishoz mérten ilyen imponáló. Remélhető azonban, hogy a fölemelkedés idén is folytatódik. 1983. ÉVI EXPORT I. Rubel elszámolású kivitel A legnagyobb exportőrök (millió Ft) Taurus Gumigyár 813 Szalámigyár és húskombinát 582 Konzervgyár 400 Kenderfonó és Szövőipari V. 309 Minőségi Cipőgyár 99 Paprikafeldolgozó 94 Exportnövekedés Pincegazdaság Taurus Gumigya. 45,0 % ( 23 millió) 37,6% (122 millió) Kábelgyár Ruhagyár Kenderfonó és Szövőipari V. Exportcsökkenés 36,0 % (39 31,0°; millió) o (17,5 millió) 4,0% (13 millió) II. Nem rubel elszámolású kivitel A legnagyobb exportőrök (millió Ft) Szalámigyár és húskombinát kb. 2000 Cs. m, Tejipari Vállalat 520 Taurus Gumigyár 250 Paprikafeldolgozó v 225 Kenderfonó és Szövőipari V. 210 Konzervgyár 184 Exportnövekedés Cs. m. Tejipari V. Minőségi Cipőgyár Kenderfonó és Szövőipari V. Taurus Gumigyár Paprikafeldolgozó 70 -/u 63,5% ( 30 millió) 37,3% ( 57 millió) 32 (l o ( 61 millió) 24 ( 44 millió) Kábelgyár Ruhagyár Exportcsökkenés '36 % ( 39 millió) 18 ( 16 millió) Nincs itt és most helyünk, hogy tovább részletezzük az egyedi körülményeket, minden mutatót külön magyarázzunk. Ügy véljük, az eredmények egymás mellé állításának mégis van létjogosultsága: azt kell támogatni — esetünkben a közvélemény rokonszenvével —. aki többet és gazdaságosabban képes exportálni. A szegedi ipar az exporttevékenységét tekintve szép sikereket mondhat magáénak az elmúlt évre. A rubel elszámolású kivitel 2.8 milliárd forint, 1982-höz képest 8 százalékkal emelkedett. A nem rubel elszámolású export értéke 5 milliárd forint. 12 százalékkal több. mint az előző évben. Az emelkedés akkor is számottevő. ha figyelembe vesszük, hogy az öszszehasonlítás alapjául szolgáló 1982-ben csökkent a szegedi iDar konvertibilis exporttá. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy — főként az első félévben — egyes ágazatokban csökkent az export gazdaságossága. Változatok a gazdaságosságra , — Vállalatunk szempontjából az lenne a legjobb, ba csak belföldre termelnénk — mondja Pusztai Dénes, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat gazdasági igazgatója. — A vállalatok értékelésére kidolgoztak egy eszközés bérarányos hatékonysági mutatót. Kijön egy százalékos arány, az országos átlag nagyjából 8 százalék lesz .'983-ra. Ahol ennek leg• iább a felét elérik, nem miösülr:=k alacsony hatékonyágúnak. — És a KSZV-nél ? — Összes termelésünk 40 „zázaléka kerül exportra, ílőírják a konvertibilis elzámolású kivitelt. Az álimközi szerződések megha'ározzák a rubelelszámolású • xportot. Népgazdasági szempontból megéri, vállalati szinten azonban nem gazdaságos az export. Ezt az állam is elismeri, mert nem normatív támogátással kárpótol bennünket. — Mi a gond? — Kétféle mutatóval dolgozunk. A mérleg szerinti eredmény a támogatás nélküli összeget jelenti. Az érdekeltség alapjául szolgáló eredményben már a támogatás is benne van. A mi hatékonyságunkat a mérleg szerinti eredmény alapján számolják. Rákényszerülünk a számunkra gazdaságtalan exportra, miközben a hatékonyság értékelésekor elmarasztalnak érte. — Belföldön monopolhelyzetben vannak, tehát rákényszeríthetik áraikat a partnereikre. — Ez így nem igaz. A hazai piac tűrőképessége sem végtelen, de a kompetitív árrendszer keretében belföldi árainkat is a tőkés piacon elérthez kell igazítanunk. — Miért csökkent a szocialista exportjuk? — Hogy a konvertibilis kivitelt növelni tudjuk. Szocialista piacra tavaly főként csak az államközi szerződésekben lekötött ménnyiségeket szállítottuk. — Ügy hírlik, a műanyag feldolgozására kialakított berendezéseik félgőzzel dolgoznak. Ezek szerint elhibázott beruházás volt? — Jelenleg kapacitásuk 60 százalékával üzemelnek. Amikor a beruházást megterveztük, nagy kereslet volt, jó áron. — Lassan készültek el vele? — Az átlagnál gyorsabban. De mire termeltünk volna, lezuhantak az árak, a Közös Piac korlátozta importját. A Tá'-'ol-Kelet országai nagyon erős konkurrenciát jelentenek. Korszerű gépeket helyeztek oda. és elképesztően olcsó a munkaerő. — Mit tehetnek? — Be vagyunk kerí+ve. Hátra nem léphetünk, a béreket nem szoríthatjuk le távol-keleti szintre. Előre sem léphetünk nagyot: hipermodern automata technikára nincs pénzünk. Araszolgatunk a szervezésekkel, növeljük a termelékenységet. Á vevő szája íze szerint A szegedi húskombinátban 1983-ban megkétszereződött az úgynevezett darabolt házrészek exportja.. Sonkát, karajt, tarját és más nemesebb húsokat bontottak a megrendelő kívánsága szerint. Nincsenek könnyű helyzetben az ennivalót kínáló kereskedők. Azok az országok. ahova kellene a hús, nem tudnak fizetni. ahol pedig sok a pénz, válogatósak. Csak a kifogástalan és szemre is tetszetős portékának van sikere. A szegedi húskombinátban emiatt nagyon ügyelnek a minőségi munkára. Amint azt L obkovitz Sándor kereskedelmi igazgató elmondotta: már a hizlaltatásnál igyekeznek, meggyőzni a gazdákat, hogy a hússertés többet hoz a kasszába, mint a nagyra gömbölyödött zsírdisznó. Mivel a piaci mozgások többletmunkára késztették a henteseket — a tervezett 642 ezer sertés helyett 686 ezret vágtak —. nem kis erőfeszítésbe tellett az öszszehangolt munka feltételeinek megteremtése. Többször is igazítani kellett a fölvásárló árakon, hogy tartani lehessen a jószágtartókban a termelési kedvet. Csaknem 80 nagyüzem és megközelítően 50 ezer kistermelő áll kapcsolatban a Szegedi Szalámigyár és Húskombináttal. Ahol naponta 2400—2500 sertést vágnak, ott szüksége is mutatkozik a jó partneri kapcsolatnak. Az év végi gyorsmérleg adatai szerint a kombinát a tervezett termelési érté; ket jóval túlteljesítette. Várhatóan 4.9 milliárd forint körüli összeget mutatnak majd a számok. Az árbevétel — az élőállat-exporttal eevütt — megközelíti a 6 milliárd forintot, s több lesz a tervezettnél. Ezért mondhatni. se szombatjuk, se vasárnapjuk nem volt a dolgozóknak. Túlóráztak és szabadnapokat is áldoztak, hogy a piaci igényeknek eleget tegyenek. A rubelelszámolású exportra 582 millió, a nem rubelelszámolásúra pedig több mint 2 milliárd forint értékű árut készítettek. A kombinát külföldre szánt áruját a . TERIMPEX külkereskedői adják tovább. Mint Lobkovitz Sándor említette: minden információt időben megkapnak tőlük, és a lehetőségek is adottak a gyors alkalmazkodáshoz. Ha például pármai sonkát kérnek, kerül; ha karajt, van: ha kicsontozott hús a kívánalom. akkor sincs fönnakadás. Ueyanakkor a hazai piacról sem feledkeznek meg. hiszen a 70-féle termékből iut a kimérőkbe, boltokba. Az .idei tervek, számolva a külföldön kevésbé kanos hurkával, sajttal körömmel kenőmájassal — nagyobb hazai választékot ígérnek. Tanács István Majoros Tibor Társada'mi munkából Új épület az ásofthalmi szociális otthonban Még 1977-et írtunk, amiI kor az elnéptelenedett ásotthalom-irodasori tanyai iskolát megkapta a megyei tanács egészségügyi osztálya azzal, hogy a gazdátlanná vált épületben szociális intézményt létesítsen. Széles körű társadalmi összefogással el is kezdődött a munka. A megyei tanács vb biztosította az átalakí; táshoz szükséges anyagok { költségeit, a tervezők, a kivitelezők önzetlenül ajánlották föl közreműködésüket. A társadalmi munkák koordinálására a megyei tanácsnál szervező bizottság alakult. A példamutató • együttműködés eredményeként az iskola épületeiben 27 személyes szociális foglalkoztató intézetet hoztak létre, amely az önálló életvezetésre képtelen. család nélküli fiataloknak ad otthont és alkalmat a hasznos' tevékenységre. Az 1978 óta működő intézmény lakói kertészkednek, gyümölcsöt termesztenek, s a szociális otthon dolgozóinak köszönhetően az ú.j. korszerű ólakban sertéseket is nevelnek. Ezzel komoly, munkaterápiás foglalkoztatást biztos tó intézeti gazdaság alakult itt ki. A kedvező tapasztalatok cs az igények növekedése fölvetette a további fejlesztés szükségességét. A rokkantak nemzetközi évében, 1981-ben a megye vállalatai. intézményei társadalmi felajánlásokkal igyekeztek segíteni az arra rászoruló emoereken. Az így összegyűlt pénzből a vb 2 millió forintot a foglalkoztató intézet bővítésére szánt. A kiviteli terveket a megyei tanács vb építési és vízügyi osztályának dolgozói társadalma munkában készítették el, a kivitelezésben kisiparosok, gazdasági munkaközösségek és maguk az intézeti dolgozók is részt vettek. Az udvaron most ott díszlik az új. 232 négyzetméteres Erdért-faház, amely újabb 23 intézeti lakónak ad majd otthont. A kétágyas szobákon kívül tálaló konyha, szociális helyiségek, társalgó szolgálja a fiatalok kényelmét. A tegnap, szerdán megtartott avatóünnepségen jelen voltak a megyei tanács, a társadalmi munka szervezésében részt vevő társadalmi és tömegszervezetek képviselői, köztük Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára és Padár L ászióné. a Vöröskereszt megyei titkára. Dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának .vezetője vázolta az idős embereknek, a súivosan fogyatékosoknak és a nehéz szociális körülmények között élőknek nyújtott szociális segítség formáit. • a gondoskodás fejlődésének további lehetőségeit Elismeréssel szólt arról, hogy egyre többén érzik emberi kötelezettségüknek a rászorultak önkéntes, önzetlen támogatását. Egvben köszönetet ' mondott mindazoknak. akik a szociális foglalkoztató intézet megvalósításához, bővítéséhez hozzájárultak. Szabó G. László, a megvei tanács elnökhelyettese, Ggrainé Csanádi Mária. az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és Fülöp László, a mórahalmi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára ugyancsak méltatta a társadalmi munkások teljesítményét, emberségét. A Vendégek végül megtekintették az intézménvt. és ellátogattak a mórahalmi szociális otthonba is. Ch. A. Somogyi KárolynJ (elvételei A szociális otthon lakói az új épület előtt, .és a társalgó ban tz