Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

Hz alumíniumipar I túljutott a mélyponton A kohászat 1984. évi terve 74. évfolyam 5. szám 1984. január 7*, szombat Ára: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETE Az Ipari Minisztérium ágazati irányelvei szerint a vaskohászati vállalatoknak kapacitásaik kihasználásával törekedniük kell a feldolgozóipar igényeinek minél teljesebb köm kielégítésére. Ezt a nyersvastermelés 2,1 millióról 2,2 millió tonnára, az acélgyártás 3,7 millióról 3.8 millió tonnára való növelésével érhetik el. Az idén 2.9 millió tonna hengereltárut állítanak elő a kohászati üzemek, valamivel többet, mint tavaly. A gépipar igényli is a jobb minőségű alapanyagokat. A keresletet a hazai kohászat csak akkor elégítheti ki, ha az eddigieknél jóval nagyobb arányban termel nagy szilárdságú, mikroötvözött és hidegen jól alakítható acélokat, továbbá alacsony széntartalmú, mélyen húzott lemezeket, és jól hegeszthető betonacélt. A nyersvasgyártáshoz szükséges úgynevezett zsugorítmányokból is ki kell elégíteni az igényeket, ami nem kis feladat, már csak azért sem. mert a borsodi ércelőkészítő műben technológiai rekonstrukció valósul meg az idén. Az acélművek betétellátását is biztosítani kell, mégpedig a hulladék fokozott hasznosításával. A hulladék válogatására és nagyobb arányú feldolgozására főleg a modern konverterüzemekben és az elektrokemencékkel felszerelt gyárakban van lehetőség. Az egész évi folyamatos, zökkenőmentes terA fővárosban Korszerűsödik A fővárosi közlekedés idei fejlesztésének kiemelt feladata továbbra is a lakótelepi hálózat és a tömegközlekedés korszerűsítése, valamint az észak-budapesti közlekedési beruházások összehangolt megvalósítása. Az esztendő legjelentősebb feladata az Árpád-híd térségében készülő létesítmények befejezése. A tavalyi jó munka eredményeként elérhetőnek látszik az a cél. hogy itt október végére kialakuljon a végleges forgalmi rend és meginduljon a közlekedés. A terveknek megfelelően az észak—déli metróvonal Élmunkás tér és Árpádhíd közötti szakaszát a többi' kapcsolódó beruházással és a kiépített felszíni úthálózattal együtt üzembe helyezik. A Dózsa György úti és az Árpád-hídi csomópontban gyalogos-aluljárón lehet majd a metróállomást megközelíteni. Dél-alföldi előszállítások Az enyhe januári időjárás nemcsak az egész idényre, kedvez a vasúti előszállítá- hanem tetszés szerinti idősoknak: naponta érkeznek tartamra, akár egy hónapra már a kaviccsal, építőanyag- is köthető szerződés, gal rakott irányvonatok a ^^^MWMMWMKMH^^^MWM MÁV Szegedi Igazgatósága munkaterületéhez tartozó délalföldi építő, útépítő vállalatok rakodóterére. Ezúttal — egyelőre — nem kellett attól tartaniuk, hogy a vizes kavicsos homok belefagy a vagonokba. A hét végéig öt irányvonattal mintegy száz vagon ilyen építőanyag érkezett a Duna—Tisza közi és más kavicsbányákból. Ezek már az előszállítási szerződésekben meghatározott díjkedvezményben részesülnek. A múlt évi eredmények alapján két és fél millió forintot fizettek ki a legjobb elöszállítóknak. s most Is egymás után kötik a szerződéseket a nagy fuvaroztató vállalatok. Eddig tizenegy vállalattal negyedmillió tonnányi nem romló, korlátlan ideig tárolható árura, főként sóderre és más építőanyagra kötöttek előszállítási szerződést. Fontos ez a vasútnak a vagonpark téli. holt idénybeli jobb kihasználása, a szállíttatóknak a díjkedvezmény szempontjából. Az április végéig tartó szezon újdonsága, hogy most melés érdekében a kohászvállalatok a jövőben összehangolják a nagyjavítások menetrendjét, és gyorsítják a kohóátépítéseket, hogy minél kisebb legyen a termeléskiesés. A vaskohászatnak maradéktalanul eleget kell tennie szocialista exportkötelezeUségeinek. Célszerűnek látszik a termékcsere bővítése, különösen egyes, nehezen és drágán beszerezhető cikkek körében. Az utóbbi időben például a jó minőségű magyar hengereltáruért a gépiparban hiányzó csavarokat szerzett be külkereskedelmünk a szocialista partnerektől. Az ágazat konvertibilis elszámolású kivitelében mintegy 5 százalékkal nagyobb árbevételt kell elérniük a vállalatoknak, amire a termelési struktúra változtatásával és jobb ármunkával reális kilátás van. Az alumíniumkohászatban a félgyártmányok termelése 1984-ben 8 százalékkal nő majd. ezen belül 10 százalékkal a hengerelt és ötvözött termékeké, például a rúd- és lemezáruké, az eloxálható gyártmányoké. Ezzel a nagyobb ütemű termelésnövekedéssel már figyelembe veszik a piac élénkülését. Az alumíniumiparban több vállalatnál, így az Ajkáí és az Almásfüzitői Timföldgyárban, valamint a Székesfehérvári Könnyűfémműben energiatakarékos technológiákat vezetnek be. Nagy teljesítményű hőhasznosító kazánokat helyeznek üzembe. Tovább korszerűsítik a timföldgyári gépsorokat úgy, hogy azokon minél több hulladékanyagot dolgozhassanak fel. A hazai színesfémkohászat termelése döntően a belföldi igények kielégítését szolgálja 1984-ben is. Ugyanakkor a rézíélgyártmányok előállításának az átlagosnál nagyobb ütemű. 3.2 százalékos bővítése hozzájárulhat a konvertibilis export fokozásához. Somogyi Kírolyné felvételei A Csongrád megyei Tejipari Vállalat szegedi üzemében tavaly 21 millió forintot költöttek a gépek, berendezések fölújítására. Elkészült a makói stjitgyár és a bácsbokodl üzem,'.ahol túrót készítenek. Az új gépektől, a jobb munkakörülményektől a minőség javulását várják,'és hogy' legyen mindig friss tej a fogyasztóknak. Képeink a fölújított ' ' ' üzemben készültek A nagyközségekben is i ra t ex m e n grr e ro dsze r Ez év elejétől a nagyközségi tanácsok létesíthetnek, illetve fenntarthatnak gyermekorvosi szolgálatot és rendelőintézetet is. A tanácsi Színvonalasai földgazdálMás A tsz-ekben színvonala- területet vontak össze — nak folyamatban — a TOT sabbá vált a nemzeti vagyon- földrendezéssel — üzemi táb- érdekképviseleti munkája nal. a földdel való gazdái- Iákba. Jelenleg további, hoz- ezen a téren különösen kökodás; egész sor korábbi ha- závetöleg 12 ezer héktár ter- vetkezetes. A mezőgazdasági tározat, rendelet folyamatos mőföld cseréje es összevonó- szakemberek szerint ilyen végrehajtása növelte a ter- sa van folyamatban. Az ada- esetekben a végleges megolmelési lehetőségeket. Az tok szerint a hatósági, intéz- dóst a teljes kártalanítás jeeredményekröl értékelést ké- kedések 1983-ban 10 szaza- lenthetné. ez érdekeltté tenszítetlek a TOT szakembe- lékkai nagyobb területet né a nyomvonalas létesítmérei. Az adatok szerint nem- érintettek, mint 1982-ben. nyek tervezőit és kivitelezőit csak az agrotechnikai lehe- Ám a TOT tanulmánya árra a legjobb megoldások kivátőségekke! éltek jobban az figyelmeztet: az érvénybén lasztásában. s egyúttal csöküzemek, javulás következett levő jogi szabályozás nem kenthetnék a termelésből kibe a hatósági szabályozás ösztönzi kellőképpen az álla- vont területek nagyságát is. alá eső földügyek lebonyolí- mi gazdaságok es a mezőtásában. és sikerült előbbre gazdasági szövetkezetek köjutni a tartós földhasználat zötti, mindkét fél számára kiterjesztésében is. Az adatok szerint a föld- kéntes földcserét. A szabú cserék és a földrendezések lyozásnak ez a hiányossága .. . . . segítették a területek jobb esetenként az okszerű föld- c&aknem 4300 hasznosítását, a korszerű használat ellen hat. nagyüzemi technológia beve- A föld művelése jelentős zetését. Csökkentek a szállí- többletköltséggel jár ott. ahol tási távolságok is, és ez ja- a táblákat úgynevezett nyom. vította a jövedelmezőséget. A vonalas létesítmények szelik mezőgazdasági üzemek tavaly át. Gyakran a termőföld elaz első félévben több mint vesztése művelési kojlátozá17 ezer hektár ' termőföldel áókkat is együtt jár, A TOT. cseréltek el egymásisár, több tevékdh.y közreműködésével mint másfél ezer hektárt pe- lefolytatott perek során eddig magánszemélyekkel. A dig 61 tsz részesült mintegy földhivatalok kétezer hektár- 215 millió forintos kártéri- lakosság érdeklodesének nönál több szétszórt, elaprózott lesben. További perek, van- vekedésére utalnak. A tartós földhasználat viszonylag fiatal jogintézmény ,„ ...... . ... — bevezetéséről 1976-ban ^r-r^rT^ tJZ hoztak törvényerejű rendeletet A tanácsok es a meüzemek azóta hektár nagyüzemi művelésbe nem vonható termőföldet adtak tartás használatba. Ebből közel ezer hektárt az elmúlt évben. Jelenleg -530 hektár átadása van folyamatban, és további 2200 hektárt készítették elő' ilyen célú hasznosításra. Az adatok — a TOT értékelése szerint — a tézmények létesítésére, megszüntetésére és tevékenységi körének megváltoztatására vonatkozó új jogszabály — a Minisztertanács január 1-től hatályos határozata — erre egészségügyi és szociális in- is feljogosítja a nagyközségi tanácsokat. Ez ideig csak a városi és a megyei tanácsok tehették — a mostani határozat szerint a községi tanácsok is létrehozhatnak körzeti orvosi szolgálatot, üzemi körzeti orvosi szolgálatot, községi egészségügyi központot, üzemegészségügyi szakrendelőt, rendelőintézetet, bölcsődét, öregek napközi otthonát, szociális foglalkoztatót, vagyis az alapellátáshoz szükséges intézményeket. A fővárosi és a megyei tanácsok kórházat, szakkórházat, rendelőintézetet, gondozót, körzeti orvosi, körzeti gyermekorvosi szolgálatot. üzemorvosi szolgálatot, szanatóriumot, közegészségügyi és járványügyi szolgálatot, valamint bölcsődét, csecsemőotthont, szociális foglalkoztatót alapíthatnak. A jövőben ezek Kömének, vagyis az egészségügyi ellátást végző intézményeknek nemcsak a létesítéséhez és megszüntetáséhez. hanem az átszervezéséhez, tevékenységi körének megváltoztatásához •s kérni kell a felettes tanácsi szakigazgatási szerv, a megyei és a fővárosi intézmények esetében az Egészségügyi Minisztérium előzetes véleményét. Némely intézmény — bölcsőde, öregek napközi otthona, házi szociális gondozószolgálat, értelmi fogyatékosok napközi otthona — megszervezéséhez viszont nem szükséges a felettes szerv előzetes véleménye, sőt ezeket a nem tanácsi szervek is létrehozhatják önállóan, vagy a tanácsokkal közösen. Ezeket az intézkedéseket a községi tanácsok szervezeti megerősödése, a járási hivatalok megszüntetése, a vidéken kialakuló egészségügyiszociális intézmények nagy száma indokolja. Immár adottak a feltételek ahhoz is, hogy a nagyközségi tanácsok a körzeti orvosi szolgálat, a szakrendelő, valamint a lakosság alapellátását végző más szolgálat integrálása révén egységes gyógyító-megelőző intézményt hozzanak létre, és ezáltal teljes körben legyenek felelősök a lakosság egészségügyi alapellátásáért. Az állami közegészségügyijárványügyi szolgálatokat változatlanul a megyei és a városi tanácsok tartják fenn. A közforgalmú gyógyszertárak létesítésére, áthelyezésére és megszüntetésére az Egészségügyi Minisztérium jogszabályai az irányadók. Az átszervezéssel kapcsolatos iogszabál.vok részletesen a Magyar Közlöny közeljövőben megjelenő szániában. találhatók.