Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

5 Csütörtök, 1984. január 12.' Gondolatok egy kiállításon Ha a szülők mégis engednek a gyerek óhajának, akkor jón az úja'ob szigorú kikötés, hogy „pézös szakmát" keressen magának. olyat, amelyikben nem rokkan bele időnap előtt, mégis sok pénzt hoz a konyhára. Am ebben a féltésben is több a pénzéhség, mint az őszinte egészségvédelem! Mert ugyebár vannak menő és meszsziről kikerült szakmák. Nem tudom, az általam megtekintett melyikbe tartozik, csak gyanítom, hogy nem a legkeresettebbek közé, hiszen a jó bornak nem újabb szülői igény, miszerint az a büdös gyerek rá se nézzen a több műszakos foglalkozásra, főként a lányok ne. mert mi lesz, ha férjhez megy, s jönnek a gyerekek, akik leginkább igénylik a velük létet gyes után is, s az éjszakázás mindinkább terhes lesz?! Egyszóval nehéz dönteni szakmaválasztás dolgában szülője nem akar visszatekinteni a saját gyerekkorába, amikor szülője már a> nak is örült, ha gyermeke télen behúzódhatott valamelyik szegedj gyárba — fiatal kora ellenére — szezonális segédmunkásnak. Tudom, sok szülő azzal Intézi el, hogy az akkor volt, nehéz volt, s ma azért küzd, hogy gyermekének jobb legyen. A baj ott kezdődik, hogy nem méri föl, mitől lesz jobb vagy roszabb?! Régen már annálfogva is könnyebb volt a gyerek dolgában dönteni (pl. Tápén), Előrebocsátásképpen jel- bejut! Mégis gyötri gyermezem. hogy amíg ma légin- két, aki már-már megbarátkább tollat forgatok, alig kozna valamelyik, számára másfél évtizeddel ezelőtt — szimpatikus szakmával, de iöbb mint másfél évtizeden szülője ellen szólni nem ál — kést, szalámikötöző mer. Nagy kár, hogy sokan sptrinit, s más hentesszer- visszaszorítják a gyermek számokat forgattam nap-nap saját jövőjében való dönteni után. A késcsaládot a Pick akarását, ilyenképpen a dönszalá mi gyárb an. a tollat meg töképességük ki sem fejlőditt a szögedi múzeumban, het! Ebből máris következik, * hogy eredeti szakmámra nézvést hentes és mészáros lennék. Szerettem a hússal bánra. A sors mégis másképp rendelkezett: gyári munkásból lettem múzeumi munkatárs. A miért-re. hogyan-ra hadd ne válaszoljak. B lényeg az, valamikor nagyon bántott, hogy nem tanulhattam tovább, ugyanakkor igen gyenge társaimból technikusok, érettségizett irodisták stb. lettek. Igen, csakhogy az én homlokomon ott volt a családra tnvomott bélyegző egy kis trésze: kulák. # Aztán mégis jóra fordult minden. Az lettem, ami gyerekkor^ szép álmom volt: néprajzkutató, Tápé őszinte szerelmese. S ma már azt is látom, mégiscsak érdemes volt munkásnak lenni! Amit az a másfél évtized nékem adott, semmi más nem adhatta volna az értelmiségi pályán. Mi az. ami ebből a kis önéletrajz.részletből eszembe jutott, amikor megtekintettem egy szakmanépszerűsítő kiállítást? A mostani és a régi pályaválasztás közötti óriási különbség. Ezen belül a szülők szerepe. Emlékszem, nekünk már a hatodik osztályban is kellett fogalmazást írni azzal a címmel. „Mi leszek. ha megnövök?" Így van ez talán ma is? Ám, amíg a mi korosztályunk közül sokan írták, hogy „földműves leszek az apám mellett", addig a mostaniak között szinte egyet-kettőt találni csupán, akik valamilyen mesterséget szeretnér»ek kitanulni. Földdel vergődőt meg éppenséggel — részben érthető okokból — egyet sem. Nézzük, mit láttam a kiállításon, s mik fogalmazódtak ott bennem? Az iskola zsibongójában volt a pályaválasztási kiállítás, pontosabban a textiles kiállítás. A hely szűk, az első napon valósággal egymást törik-lökik a diákok. Mindegyiket érdekli. Aztán kis kupacokba gyűlve latolgatják néhányan, vajon valóban megérné-e textilesnek lenni? Egy-két gyerek fitymáskodva oda se megy, — Miért? — Szüleim foglalkozására nézve rangon alulinak érzem. — S származásukra nézve? És a te tanulmányi előmeneteledre. a te érdeklődésedre nézve? ? ? 7 A néhány tablónyi szemléltetés nyilván kevés ahhoz, hogy a foglalkozás ezernvi oldalát megismerjék. Ehhez nyújthat segítséget az üzemlátogatás. De mikor van egy agyonprogra. mozott általános iskolásnak erre ideje?! A másik meg a már említett szülői elképzelések árja. Hiszen ma minden szülőnek az a vágya, hogy gyermekét — még ha gyenge előmenetelő is — olyan középiskolába adja. ahol érettségit tud szerezni. (Keveseknek jut eszébe, hogv az iskolai érettségi még nem ad szakmai rátermettséget, kiváló mesterséget, életet jelentő mindent!) Ily módon a végzős diák szülője szinte elképzelhetetlennek, tőle (érdekes módon nem gyermekétől!) minden tekintetben távolesőnek, szinte osztályidegennek tartja, hogv gyermeke valamilyen fizikális szakma várományosa legyen. Pedig iól tudja, hogy gvermeke kevésre kénes, ennélfogva más választása nincsen, egyszóval: örülnie kellene annak, hogv az egyik iparitanulo-iskolaba mindkét hagyományos munkalehetőség a múlté. Marad tehát a város, a városias élet. Ebből sajnos az is következik. hogy a gyerekek többsége nem kerül munkaközeibe: egyikemásika az ásót sem tudja kezelni, se a kapát, néhány lányon kívül alig tudnak az asszonynak valók tésztát gyúrni, meszelni stb. Pedig eleink azt tartották, „ha a paraszti szerszámokat, meg a házi munkaeszközöket tudod használni, megélsz a jég hátán is!" A szülők — mivel gyermekük túlterhelt az iskolában — mindent megtesznek nyugodt tanulása érdekében. Olykor helyettük elvégeznek olyan dolgokat, amelyek pedig mindenképpen a gyerekek dolgai kellene, hogy legyenek. Elvégre a munkával össze kell találkoznia a gyereknek gyerekkorában! Noha nekem a jelzett textiles kiállításon sorjáztak kell cégér! Aztán jön az ezek a gondolatok fejemben, csak sejtem, hogy sok hasonló szakipar van, amelyektől viszolyognak, főként a szülők! Viszolygásuknak sokszor hangot adnak, sőt kilincselnek fórumokhoz, hogy igazságot vegyenek véli sérelmük ügyében, ha nem vették fel gimnáziumba közepes rendű gyermeküket. * Nincs jogom arra, se fölannak a gyereknek, kinek hatalmazásom, hogy ebbe a dologba beleszóljak. Amit leírtam, csak gondolatfuttatás: kinek használ, kinek nem, de megsérteni senkit sem akarok! Annyi buzdító szót azonban hadd írjak még ide, hogy mindenképpen hagyni kell, hogy a gyerek maga döntsön, akár három foglalkozás tárgyában is. Még azt is meg kell neki engedni, hogy a három között nincsen középiskola, „csak" szakiskola. Aki szeret tanulni, az előbb-utóbb megkeresi azt az iskolát, amelyben magasabb fokon kíván művelődni. Ekkor váhogy ha sehova sem sikerült lik emberré, ekkor ért el hozzá a véleges dönteni aknákkor rás és tudás, ami mindenahol képpen értelmet ad, mégha későbben is a kialakuló életnek. S ez az értelem a fontos! Ifj. Dele József bejutni tanulmányokat folytatni. vagy dolgozni, maradt a szülői ház, gyékényt szőhetett télen, nyáron meg a földben kereste mindennapiját. A maiak lehetőségei mások, mert Kelnek a kései vetésű búzák A december közepe óta tartó rendkívül enyhe időjárás következtében a hajdúsági földeken megindult a későn elvetett és szárazság miatt ki nem kelt búzák fejlődése. Az elmúlt esztendő őszén kevés híján 100 ezer hektáron került földbe a mag, ami mintegy másfél ezer hektárral több az előirányzottnál. A megyei tanács szakemberei a korábbi szemlék során a vetésterület 68 százalékán találták megfelelőnek a búzák fejlődését. Tübb mint 10 millió torint az ói Nemzeti Színházra Az új Nemzeti Színház lalat, intézmény, szövetkefelépítésére az 1983. szép- zet, szocialista brigád, illettember 21-én elhangzott fel- ve gazdasági munkaközöshívás óta 10 millió 790 ezer ség — volt. A 2963 csoport forint érkezett az OTP XXII. több mint 9 millió 252 ezer kerületi fiókjához, ahol a forintot utalt át a Nemzeti pénzadományok „adatait" Színház számlájára. Mint az gyűjtik. A fiók vezetője ar- OTP-fióknál megjegyezték: ról tájékoztatta az MTI november óta jelentősen munkatársát, hogy ezt az megnőtt az adakozási kedv összeget december 30-án le- — különösen az adományozó gisztrállák, ezen a napon gazdasági munkaközösségek több mint egymillió forint száma szaporodott. A csoérkezett hozzájuk. portok közül eddig a legAz eltelt hónapok alatt magasabb összeget, mintegy 5529 befizetést könyveltek 124 ezer forintot a Hazafias el, a befizetők több mmt fele valamilyen csoport — válSalakfeldolgozó mü Az Ózdi Kohászati Üze- nvez a magyar népgazdaságmek salakfeldolgozó művet nak. épít. Ezzel a salakhánvókon Az Észak-magvarországi az elmúlt 60 esztendő alatt Állami Építőipari Vállalat felhalmozódott aránylag ma- megkezdte a salakfeldolgozó gas vastartalmú salakból mű vasbeton elemeinek és évente 240 ezer tonna tiszta acélszerkezeteinek szerelését, vasat nvernek vissza. Az új A tervezés éppen egv évvel feldolgozó elkészülte után ezelőtt kezdődött. 1984 szeo.„., , , tember végén pedig már evente 23 millió dollár de- indítani akariak a technovizameetakarítást eredmé- lógiai berendezéseket. Népfront Győr-Sopron megyei bizottsága adta. Több mint 100 ezer forintot fizetett be a budapesti ZöldségGyümölcs Értékesítő Vállalat, 2566 magánszemély több mint másfél millió forintot utalt át a számlára. A legmagasabb adomány 20 ezer forint, ekkora összeget többen is küldtek. A fővárosból 1901. vidékről pedig 3253 átutalást regisztráltak, míg külföldről 23 adomány érkezett az év végéig. A megbilincseltek Szinkronizált amerikai film. írta: Nathan E. Douglas és Harold Jacob Smith. Fényképezte: A1 Myers. Zene: William C. Handy. Rendezte: Stanley Kramer. Főbb szereplők: Sidney Poitier, Tony Curtis. Van egy régi Moldova-novella, Kaja és Szigecsán a címe. Még a „régi", nem kabarékban szereplő író írta. s körülbelül akkortájt keletkezhetett, amikor ez a film készült. Az írásban két. tulajdonképpen „kétes egzisztenciának" számító ember dolgozik Sztálinvárosban, a „vad paraszt" Kaja és a nagyvárosi vagány Szigecsán. Igazából lenézik egymást, különcségük. a többiektől kettejüket elszeparáNovotny, nélkül A Nyitott ablak főszereplője: Hol'ai Kálmán Évtizedes szakállát vágat- Egy biztos, színészre kotnpota le Hollai Kálmán, a szí- nált, ahogyan Molnár Fenész. Most elég furán néz renc is írt Csortos Gyulára. ki, aki megszokta arcán a valósággal kiszolgálja a főfekete szőrtengert, alig-alig szereplőt, nagy lehetőség, ismer rá. Fölfogható akár a magyar — Novotny miatt történt Svejknek. hiszen sok közös Át kell öltöznöm nőnek, konfliktushelyzet található akár Charley nénjének, s a bennük, a bumfordi Norégi pofázmányommal körülményes volna. Novotny közvitéz a Nyitott ablak főszerepe. ezt játssza Hollai szombattól a Zenés színházban, második szegedi évadjának harmadik föladataként, a Tűzijáték és a Hongkongi paróka után, Mivel a műsortervben hirdetett Fekete Péter átdolgozása nem készült el időre, Vinkó József, a színház dramaturgja, pesti munkahelyének. a Vidám Színpadnak egyik sikerdarabját, Nóii Károly Nyitott ablak című operettjét ajánlotta, úgyis, mint biztos tippet, hasonló szituációkra. A század első felében élt Nóti Károly kivált kabarészámai, jelenetei révén ismert, mellesleg a Hyppolit, a lakáj szerzője, a Civil a pályán és a Fel a fejjel társszerzője, filmeken kívül operetteket, vígjátékokat is írt, a Nyitott ablakot 1932-ben. Novotny figurája Kabosnak. majd Harsányi Gábornak kínált ziccerszerepet. de valamikor a fölszabadulás éveiben Salamon Béla is alakította, méghozza Szegeden. — Elképzelhető, hogy neki ké&zítít — atuatua Hollai. votny például csicskása lesz a hadnagynak. Szerintem mégis ez a jobb darab, verbális humora van, színészközpontú, amit elkezd, azt végig is viszi. Fényes Szabolcs zenéje a negyvenes évek derekáról való. hozzá képest rendhagyó muzsika, kuplékkal. cselédnótákkal, s azóta legföljebb egy-két szám került bele. A szegedi előadást Angyal Mária rendezi, a kamarazenekart Nagy Imre, a későbbiek során Sebők Károly is dirigálja. A plakáton közölt szereposztásban annyi a változás, hogy Gréti Szabó Mária. Kovácsné pedig Rónai Bea lesz. A tovább; szerepeket Vadasi Tünde, Fodor Zsókc, Lengyel János, Egyedi Klára. Goda Márta, Bognár Zsolt, Szabó István, Bácskai János. Kató Sándor, Zagoni Zsolt, Szántó Lajos, Jachinek Rudolf játssza. A díszleteket és jelmezeket Molnár Zsuzsa tervezte. — Hollai Kálmánt az évad első felében nemigen láttuk Szegeden, színpadon egyáltalán nem. — Szeptemberben és októberben a hat részes Széchenyi-film forgatásánál voltam érdekelt, két hétig Pragában is dolgoztunk. A Lánchídhoz pénzt biztosító Sina György bárót játszottam, még szakállal. A monstre vállalkozás helyi érdekessége, hogy ezekben a napokban Szegeden. a városi tanácsháza üléstermében veszik föl az országgyűlési jelenetet. N. I. Segédeszközök Négy évvel ezelőtt láttak alsó-, valamint felkőtagozatos hozzá a nemzetiségi nvelv- képzésére készítőnek segédoktatást segítő audiovizuális eszközöket. Az egves os/eszközök kidolgozásához (álvok részére különböző Veszprémben, a/. Országos időtartamú — 90—120 perOktatástechnikai Központ- ces _ hangfelvételeket diaban. Az Unesoo-intézetben . , , , , . L u » sorozatokat, színes, lapozhaszloven. szerb-horvát, szlovák. román és német anva- to- írásvetítő transzoarensen.yelvű általános iskolások ket állítanak össze. ló nagy testi erejük, és titokzatos magányuk sodorja csupán egymás mellé őket. S midőn egy magasfeszültségű vezetékhez ér az egyik, a másik ösztönösen kap utána — így égnek szénné mindketten... Nem tudom, de őszintén szólva nem hiszem, hogy a majdnem negyedszázada készült A megbilincseltek, Stanley Kramer világhírű filmje hatott volna a novella szerzőjére. Ám mivel e rovat felcíme ezúttal kivételesen legföljebb ha félig indokolt, lévén szó nem új, csak (nosztalgikusán kezdődő új esztendő?) felújított alkotásról — régi, magas színvonalú művek mai vizsgálatát mi sem indokolja jobban, mint a novella utolsó mondata: „semmi sem lehet erősebb az ember érzésénél". Ez az érzés az egymásra utaltság, a bajtársiasság oly sok „éles" szituációból megismerhető, emberfajtánk gonoszságát bámulatosan ellensúlyozni képes valósága. (Katonaviseltek tudják, milyen érzés, ha például éppen az addig legjobban utált sorstárs segíti föl az embert a földről, és ad egy korty dugi-szíverösítőt harcászkodás közben.) A megbilincselteket elsősorban ez a modellérték teszi maradandó alkotássá ennyi év után is. Ismét végignézve persze fölfedezhető: bizony itt-ott tesz ám engedményeket Kramer is az amerikai ízlésnek, a melodráma kísértete néha vészes közelségben lebeg a különben profimód feszes. pontosan megszerkeszte" sztori fölött. Ám a kél nagyszerű színész, Sidney Poitier és Tony Curtis játéka, valamint az üldözéses alaphelyzetbe szinte észrevétlenül beszivárgó mélyebb emberség lélektanának máig tanítható alkalmazása egyaránt kiváló. A fegyencromantika és a „Tamásbátyás" fehér-néger ellentét mindössze az a két elem. amit újra szemlélve túlpoentírozottnak, olykor funkciótlannak. a lektűr és a kalandfilm határmezsgyéjén botladozónak érezhetünk. Ha az ember hosszabb idő elteltével találkozik ismét egy régi, kedves könyvével, vagy egyik valamikori nagy szerelmével, a furán borzongató érzés — ez, ő lenne az?! — után elkerülhetetlenül a higgadtabb, tárgyilagosabb szemlélődés következik az első, fulladozó légvételek elcsitultával. A megbilincseltek sokak kedves filmje volt valaha izgalmai máig emlékezetesek. tiszta humánuma el nem feledhető. S ha már megállapítottuk, hogy a régi kedves könyv itt-ott túlírt talán, az egykori nagy szerelem hőse-hősnője netán meghízott kicsit, és nem is olyan szuperegyéniség, mint hittük — az Ady-féle ..a föltámadás szomorúsága" elmúlván, mégiscsak örömmel lépdelhetünk tovább. Hiszen azért volt — és van is még. És jó volt újra olvasni és újra látni. Mint ezt a filmet is. Domonkos László Kéménycsere rekordidő alatt Ismét teljes kapacitással üzemel a Cement- és Mészművek beremendi gyára, ahol a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat új eljárás alkalmazásával rekordidő alatt újított föl két, 83 méter magas és 3 méter átmérőjű acélkéményt. A régi kémények korrodálódtak, derékban megroskadtak és a közvetlen összeomlás veszélye szervezték földről — valutáért — kellett volna az eszközöket beszerezni. A beremendiek a VASKUT-hoz fordultak segítségért. A vállalat szakemberei viszonylag rövid idő alatt új, ilyen feladatoknál még nem alkalmazott — csörlős, csigaáttételes — eljárást fejlesztettek ki. Elkészítették a terveket, megfenyegetett. Emiatt az elbontás lenyegében az építésnél is nagyobb feladatot jelentett. A legkézenfekvőbb megoldáshoz. a darus bontáshoz ess építéshez azonban. kül; kooperációs szállításokat és vállalták, hogy 45 nap alatt felújítják a kéményt. A jól szervezett munka eredményeként a kivitelezést kilenc nappal hamarabb elvegeitek.