Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

Kedd, 1984. január 3 Január 1-től r UJ Jogszabályok Januar l-től életbe lépett több olyan jogszabály, amely közvetlenül érinti az állampolgárokat. Több más úi rcndelkezes pedig a közösségi érdekű vállalati gazdálkodás jobbítását szolgálja. Az állampolgárokra vonatkozóan a leglényegesebb új rendelkezések közé tartozik az általános jövedelemadóról szóló minisztertanácsi és pénzügyminiszteri rendelet, amely mintegy két és fél millió adófizetőt érint. A különféle foglalkozások szerint korábban eltérő mértékű adóztatás helyett ezentúl az adó egységes lesz, s az adó mértékét a jövedelem szabja meg. Az esetek túlnyomó részében mérséklődik az adóteher. A legmagasabb adókulcs 75-ről 65 százalékra csökkent, s ezt is csak az évi 600 ezer forinton felüli jövedelem után kell fizetni, az eddigi 200 ezer forint helyett. A legalacsonyabb — 20 ezer forint bevételig számított — adó mértéke 6-ról 2 százalékra csökkent. Kedvezőbb lesz az idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete: 48 ezer forintig adómentesek, s csak az ezt meghaladó jövedelmük után kell adózniuk. Szigorúbb következményei lesznek viszont az adóalap (a nyereség) eltitkolásának: az eddigi — többnyire szabálysértési — bírság helyett 20— 5o százalékkal felemelt adót fizetnek azok, akik ki akarják játszani az adóügyi szabályokat. Emelték • kamatlábakat egyes tartós betéteknél, ösztönzendő a lakosságot arra, hogy takarékoskodjék a pénzével, a megtakarított pénzt felhasználhassák az állampolgároknak folyósítható hitelekre. Az Országos Takarékpénztár a takaréklevélbetéteknél két év után az eddigi 5,5 helyett 6,5, három év után a korábbi 6 jtelyett 7, öt év után "7 helyett 8, hét év után pedig 8 helyett 9 százalék, kamatot fizet. A másik tartós lekötésű betétfajta, az ifjúsági takarékbetét kamata hat év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 1,5, hét év után 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalék. Felemelték a lakástakarékossági betét kamatát is: öt év utón változatlanul évi 5 plusz 1 százalék jár, de hét év után. a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalékot, tíz év után 5 plusz 2 helyett 5 plusz 4 százalék kamatot fizetnek az ügyfeleidnek. Valamennyi kamatlábemelés visszamenőleg érvényes, tehát azokra a takaréklevelekre, ifjúsági takarékbetétekre és lakástakarékosság! betétekre is. amelyeket korábban váltottak. Átrajzolódott Magyarország közigazgatási térképe: az alkotmány módosításával megszüntették a járásokat, megszűntek tehát a járási hivatalok és a járási területbeosztás is. Ismeretes, hogy tizenkét korábbi nagyközség január l-től városi rangot kapott. A megváltozott közigazgatási rendszerben erősödik a megyei és a községi tanácsi szervek kapcsolata: egyes nagyközségi tanácsok közvetlenül, a városokhoz hasonló módon illeszkednek a megyei irányításhoz, míg a többi községi és nagyközségi tanács bizonyos megyei kapcsolatai egy-egy erre kijelölt — többségében városi, kisebb részben nagyközségi jogállású — település tanácsi szerveinek segítségével realizálódnak. Az Elnöki Tanács öszszesen 139 tanácsot jelölt ki a megyei irányításban való közreműködésre. A lakcímbejelentésekről és -nyilvántartásról szóló minisztertanácsi rendelet egyszerűsítette és számítógépes feldolgozásra alkalmassá teszi a ki- és bejelentő lapokat. Az új előírások azt célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok könynyebben, gyorsabban intézhessék el a bejelentéssel kapcsolatos ügyeiket. Ezentúl a korábbi terjedelmes bejelentő lap helyett egyfajta, egyetlen szelvényből álló, a régebbinél kevesebb, összesen tíz rovatot tartalmazó „Bejelentő lap"-ot kell lakcímváltozáskor kitölteni, s ezt csak egyetlen helyre, a tanácshoz kell elvinni. További könnyítés, hogy ha valaki személyi igazolványának kiváltásával, cseréjével, érvényesítésével egyidejűleg változtat lakást, akkor a bejelentő lapot a rendőrségen nyújthatja be. A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályok módosítása nyomán a korábbi nyolcféle helyett négyféle útlevelet ad ki a hatóság: diplomata- és szolgálati útlevelet, valamint magánútlevelet és külföldön élők útlevelét. A legtöbb embert az a módosítás érinti, hogy megszűnt a piros és a kék útlevél, s ezután egységesen csak kék, magánútlevél lesz, amellyel valamenynyi országba lehet utazni. Módosították az útlevélilletéket is. A korábbi 49-féle útlevélilleték helyett, lényegében csak egyféle illetéket kell fizetni. Korábban 20 forinttól 4000 forintig terjedt az illeték, ezentúl pedig mind a szolgálati, mind pedig a magánútlevélnek 350 forint lesz az illetéke. A kishatárforgalom illetéke 20-ról 100 forintra emelkedett, míg a kivándorlási kérelmek illetékét 4000-ről 1000 forintra mérsékelték. 1984. január 1-1 hatállyal a Minisztertanács módosított egyes gazdasági szabályozókat, hogy hatásosabban ösztönözzenek a teljesítmények növelésére, a népgazdasági és a vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtésére. A változások elsősorban a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- ós keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak. Egyszerűbbé és rugalmasabbá válik a vállalatok egy részénél azoknak a termelői áraknak a megállapítása, amelyek az exportárakhoz kötődnek, sőt azok a vállalatok, amelyek, jó eredménynyel vesznek részt a hazai és a külpiaci versenyben, szabadon állapodhatnak meg vevőikkel az árban. Ez azonban szükségessé teszi a rendszeres árellenőrzést, és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását is. A vállalati gazdálkodós iránt fokozott követelményeket támasztó intézkedés, hogy 10 százalékkal magasabb társadalombiztosítási járulékot kell a vállalatoknak fizetniük; vagyis költségesebb lesz a munkaerő, kifizetődőbb, ha takarékoskodnak vele. Ugyanakkor javulnak a feltételek ahhoz a törekvéshez, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. Növeli a vállalati gazdálkodás önállóságát, hogy a vállalati tartalékolási rendszerben megszűnt a kötelező tartalékalap-képzés, s a tartalékolás mértékéről maga a vállalat dönt. Egyszerűsödtek az amortizációs normák: a vállalatoktól függ, hogy az adott évben amortizáció címén a gép elhasználódásónak tényleges értékét számolják el vagy annál kisebb összeget, tehát késleltethetik az értékcsökkenési leírást. Ugyanakkor> a vállalati beruházások tervszerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, a szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. 1983-ban ugyanis a reális lehetőségeket túlhaladó összegeket költöttek beruházásokra. Ezért 1984-ben a vállalatok és a szövetkezetek fejlesztési alapjuk egy részét kötelesek külön számlán elhelyezni, illetve az ennek megfelelő összeget zárolni, s ezen összeg bizonyos hányadát a legfontosabb célokra — energiaracionalizálásra, az anyagi elhasználás csökkentését, a hulladékok, a másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló fejlesztések gyorsítására — használhatják fel. A mezőgazdasági cikkek egy részének felvásárlási arai és a pénzügyi szabályozók is módosulnak. A termelési költségeket növelő áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. A fejlesztési forrásokat mérséklik, az itteni szabályok azonban a mezőgazdaság sajátosságai miatt némileg eltérnek az általános szabályoktól. A fejlesztési források zárolása alól mentesülnek a kedvezőtlen termőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel zárt nagyüzemek, s az általánosnál kisebb mértékben zárolják a fejlesztési forrásokat azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél az aszály miatt je* lentősebb kiesés volt a növénytermelésben. A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemérdekeltségének növelése és a társadalombiztosítási járulék emelésének részbeni ellensúlyozása végett a jövedelemadójuk átlagosan 20 százalékkal mérséklődik, ugyanakkor az átlagosnál jobb szántóterületeken gazdálkodó üzemek földadója növekszik. A vállalati bér- és keresetszabályozási rendszer úgy alakul, hogy több vállalat élhet a rugalmasabb keresetszabályozás lehetőségével, mégpedig azok a vállalatok, amelyeknek termékeikből kielégítő a kínálatuk. A vállalati dolgozók alapbérrendszerénél az a leglényegesebb változás, hogy a bérkategóriák felső határát I átlagosan 25, alsó határát j pedig csaknem 10 százalékkal emelik. E rendelkezés azonban nem jelent egyben béremelést is, csupán a lehetőségét teremtette meg, hogy a vállalatok a mágasabb kategóriahatárnak megfelelően emeljék a kiemelkedő munkát végzők bérét, ha arra anyagilag fedezetük is van. Egyébként a munkabér legkisebb összegét — amely 1983. december 31-ig 1350 forint volt — 2000 forintban határozza meg az új szabályozás. Az új besorolásokat 1984. december 31-ig mindenképpen el kell készíteniük a vállalatoknak, s biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére 1986. december 31-ig legalább elérje bérkategóriájuk új alsó határát. Arról is rendelkezett a Minisztertanács, hogy a korább i fogyasztói áremelésekkel kapcsolatos személyi jövedelemkiegészítéseket fix összegű bérpótlékká alakítják : a vállalatok, a nem mezőgazdasági szövetkezetek és a költségvetési intézmények dolgozóinak az eddigi havi 290 forint bérkiegészítés helyett 310. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak 200 helyett 210 forint bérpótlékot fizetnek. (MTI) Nemcsak A

mikor e sorok írója először hallott a kispolgáriságról, annak jellemző jegyeiről, azt hihette, hogy nemzedékének aligha lesz dolga felnőttként e fogalommal. Hiszen a magyarázatokból arra következtethetett, hogy a kispolgári magatartás, gondolkodás, életvitel a múlt rendszer maradványa. Ami a szocialista társadalomban nem termelődik újra. Elképzelt nippek között matató egykorvolt valódi kispolgárokat, akik érzéketlenek a világ változásai iránt. Naivan persze és ugyancsak naiv leírások elfogadójaként. Az még csak föl sem ötlött benne, hogy évtizedekkel később e magatartás továbbélésének lehet tanúja. Hogy egyáltalán érdemes lesz rá a szót vesztegetni. Márpedig úgy tetszik, érdemes. Még akkor is, ha a kispolgári jelzőt nem találja elég pontosnak. Talán éppen az akkori hamis elképzelése miatt — a kispolgáriság csakis a kispolgár jellemzője lehet — fogadja némi zavarral a jelenség meglétét. De ne a fogalom pontos leírásával bajlódjunk, vegyünk sorra néhány köznapi tapasztalatot. Kedvelt társalgási témánk például, hogy ki mit szerzett. Milyen anyagi javakat. Ami önmagában nem volna baj. Sőt! Az eléggé el nem ítélhető kivételtől eltekintve ugyanis az anyagi javak általában híven tükrözik kinekkinek a képességét, szorgalmát is, azonkívül az anyagi gyarapodás mögött társadalmilag is hasznos munkát sejthetünk, ami kétségkívül elismerést érdemel. Csakhogy e vetélkedésben gyakran éppen a teljesítményről feledkezünk meg. Pedig azért kell dukálni a tiszteletnek, mert X. többet tesz le a köz asztalára, nem azért, mert többet tud felmutatni. Lehetőleg olyasmiből, ami éppen divatba jött. Időszakonként változik az egyesek szemében mércéül szolgáló tárgy. Ami sokak számára megszerezhető, az már kívülesik a rangot adó dolgok körén. Nem az igyekvő, szorgalmas családok ellen íródnak e sorok. Nem kevesen dolgoznak tíz-tizenkét órát naponta, vagy még többet lakásért, normális életkörülményekért. Otthonteremtő fiatalok és őket segítő idősebbek. Munkájuk hasznosságát sincs okunk kétségbevonni. A kérdés csupán az, hogy hol a határ. Mi az, amiért még érdemes erre a pluszra vállalkozni, és mi az, amiért már nem. Ne feledjük: a munkával töltött többletórákat a művelődés, a tanulás, a szórakozás, a pihenés idejéből vesszük el. Magánügy, kinek mi köze hozzá? Mindenki a maga egészségét, tehetségét koptatja, maga látja kárát is. Tegyük hoezá, hogy részben. Másrészt ugyanis az esetleges kár többeket érint. Gyerekeket, akikkel a szülőknek nincs idejük fogldlkozni. A családi nevelés hiányát pedig aligha ellensúlyozza, hogy a gyereknek mindene megvan. Ki ne tudna rá példát, hogy a hajsza házasságokat tesz tönkre. Ez a kór mivel ellentételezhető? Milyen tárggyal? A kinek mi köze hozzá felfogásban benne rejlik az is, hogy ne szóljunk bele egymás életébe. Pletykával, intrikával persze, hogy ne. De vajon hogy érezze magát az a társadalmi tisztségviselő, mondjuk, az a lakóbizottsági tag, szakszervezeti bizalmi, akit megmosolyognak, hogy ingyen fecsérli az idejét. Mások ügyes-bajos dolgait intézi ahelyett, hogy maszekolna, pénzt keresne, ö vállalta, az ő baja. És ha senki nem vállalná? Jókora önzés táplálja a befelé fordulást, az elzárkózást. Lényege: mások fáradozását elfogadom, de másokért csak akkor teszek valamit, ha annak haszna kézzelfogható. S

aligha lehet körülhatárolni, hogy a bezárkózás, az önzés mely réteg sajátja. E magatartás képviselői között találunk fiatalt és idősebbet, bármilyen foglalkozásút. Az otthoni példa, a szülői intelem — a „te csak ne avatkozz bele semmibe" típusú figyelmeztetés — a legfiatalabbakra is hathat. Nemegyszer persze ellenkezést, a szülői minta elutasítását kiváltva. Az sem kíván bővebb magyarázatot, hogy a valóságos példák nem ilyen sarkítottak, a megnyilvánulási formák nem annyira egyértelműek, mint a fentebb vázoltak. És az is az igazsághoz tartozik, hogy az effajta felfogás napjainkban azért is vált ki sokakból ellenérzést, mert a közügyek iránti érdeklődés válik mindinkább jellemzővé. A szocialista társadalom érdeke mindenesetre ezt kívánja, és az egyéné is. A csak magunknak élés ugyanis csupán ideig-óráig lehet vonzó alternatíva. M. D. Új hatáskörben a járási hivatalok egészségügyi feladatai Január elsejétől a városi és városi jogú nagyközségi tanácsok hatáskörébe tartoznak a megszűnő járási hivatalok egészségügyi és szociális feladatai is. Az egészségügyi miniszter erre vonatkozó rendeletei és utasításai ezekben a napokban jelennek meg a Magyar és az Egészségügyi Közlönyben. A szabályok egyebek között előírják, hogy a következő évtől a közigazgatási körzetközpontokban intézzék például a speciális gyógyszerek kiadását, az alkoholisták gyógykezelésével, az elhunytakkal kapcsolatos hatósági ügyeket. A városi kórházrendelőintézet igazgatója mond szakvéleményt a kórház működési területéhez tartozó körzeti orvosi állásokra pályázókról. Mindazokat az egészségügyi és szociális feladatokat viszont, amelyek megfelelő ellátásához speciális egészségügyi szakképzettség nem szükséges, a községi, nagyközségi tanácsok teljesítik majd. Gondoskodnak például az oktatási intézmények, a szervezett üdültetések orvosi ellátásáról, megállapítják a tanácsi bölcsődék nyitvatartási idejét. Az állampolgárok egészségügyi és szociális problémáival tehát a közigazgatási átszervezés után is illetékesek, egészségügyi szakemberek foglalkoznak. Számos ilyen jellegű ügyet lakóhelyükön, vagy annak közelében intézhetnek a lakosok. A szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai igényeljék feladataik megoldásához — például a statisztikai adatszolgáltatáshoz, az adatok feldolgozásához — az egészségügyi intézmények nagyobb mérvű közreműködését. Magyar—csehszlovák árucsere Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és csehszlovák partnere, Luiovit Priecel Budapesten aláirta a két ország közötti 1984. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az árucsere-forgalom az idén várhatóan meghaladja az 1,4 milliárd rubeles nagyságrendet. A jegyzőkönyv 4 százalékos forgalomnövekedést irányoz elő, ez nemcsak volumenében jelentős, hanem áruösszetételében is. hozzájárul mindkét fél népgazdasága szükségleteinek kielégítéséhez. A csehszlovák kivitelben jelentős helyet foglalnak el a szerszámgépek, tehergépkocsik, traktorok, az erős- és gyengeáramú elektrotechnikai termékek. A magyar fél a többi között építő-útépítő gépeket, mezőgazdasági gépeket, 450 darab autóbuszt szállít és kukoricatermesztési rendszert ad át. A magyar ipar igényeinek kielégítéséhez a csehszlovák fél elsősorban kokszolható kőszén, koksz, tűzálló termékek, kohászati termékek, vegyi anyagok szállításával járul hozzá. A Csehszlovákiába irányuló magyar kivitelben fontos helyet foglal el a timföld, a bauxit, az étolaj, a hús, és a gabona. A fogyasztási cikkek piacának gazdagítása érdekében elektromos és elektronikus fogyasztási cikkeket, konfekcióipari termékeket stb. szállítunk a szomszédos baráti országnak. A magyar lakosság ellátását olyan csehszlovák termékek segítik, mint például a textíliák, sportcipők, játékok, hangszerek, ötvenezer darab lemezjátszó, elektromos háztartási gépek, 20 ezer Moped, Skoda személygépkocsik, bútorok, gyógyszerek. Az áruforgalmi előirányzatok stabilitását erősíti, hogy 1984-ben a kölcsönös áruforgalom közel 40 százalékát teszik ki a sokoldalú és kétoldalú szakosítás és kooperáció keretében realizálódó termékek, produktív alkatrészek ég részegységek. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tömpe Istvánnak, az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnökének több évtizedes kiemelkedő munkás- * mozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként. 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és Sar. lós István miniszterelnökhelyettes. ¥ Uj néven Űj elnevezéssel Múzsák Közművelődési Kiadó néven van jelen az új év első napjától a magyar könyvkiadás szervezetében a Népművelési Propaganda Iroda. A közel két évtizede alakult intézmény kiadványaival korábban főként a közművelődés szűkebb szakmai köreiben dolgozók munkáját segítette. Az utóbbi években azonban film-, színház-, képző- és népművészeti, valamint irodalmi könyveivel, zenei kiadványaival, az amatőr művészeti mozgalom számára készített kézi könyveivel, illetve kultúrtörténeti, irodalomtörténeti, művelődéselméleti munkák gondozásával már az olvasók szélesebb tábora felé fordult. A Múzsák Közművelődési Kiadó — a nagyobb olvasóközönség megtartása mellett — változatlan művelődéspolitikai célkitűzésekkel könyveinek gazdagabb választékával, és esztétikusabb megjelenésével kíván hozzájárulni a jövőben a közművelődési hálózatban dolgozók eredményesebb tevékenységéhez,