Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
10 Szombat, 1984. január 28. Petri Csathó Ferenc versei Riport A barna nő azt mondja: ismeri; kereskedő volt, kiskereskedő. Egy vashordó mellett fekszik a járdán. Az arca nem karakteres, az ilyen arcot nehéz megjegyezni. A szája nyitva van picit — mintha utószor istenhez szólna, mintha maga a panaszfal volna a vashordó mögött a fal. Akáclevél zörög a szélben, s csomagolópapír, amivel letakarják. Tlvet is árult, mondja a barna nő. és persze kéket is. A szállítókra várunk. A próféta Volt neki három kereke volt neki kilenc gyerek Előbb világot váltott aztán udvart söpört Később ápolók jöttek érte Delfinek a parton KORMOS ISTVÁN EMLÉKÉRE A zöld-fehér Üllői úti pályán megáll a labda, nem gurul tovább; piros delfinek Jersey kék vizéről halálhíredre partra úsznak, verdesnek ezüst szárnyaikkal, tátognak a sivó homokban, világkerek szemük kiszárad. Normandiában és Hungáriában csönd keríti kompániánkat; bor nem folyik ki a palackból, nem gyulladnak cigarettáink, rólad beszélünk szótlan szájjal, máskor hangos ökörfiókák, nullás gép sartózza hajunkat — lennénk Yorick. ha itt lehetnél, kezedbe vennéd koponyánkat fölgyújtanád foszló hitünket, v vackorvilág fakó egére rajzolnánk zenét és bohócot. Arckép hétéves korából Orra pá sze kopasz a zakója majdnem térdéig a tanítónő följegyezte róla: titokban regényeket olvas a pad alatt s neki még nem valókat ezért, s hogy ne állítsák őrsgyűles elé önkritikát gyakorolt zászlólevonás után szeme k^k arca ovális különös ismertetőjele: nincsen Érmindszenti heraldika A helység címerében A költő mellényei láthatók A pirosakat A forradalomhoz A fehéreket A szerelemhez A zöldeket A magyar ugarhoz viselte A költő Iskolateremtő tudós volt Emlékezés Hetényi Gézára H olnap, január 29-én les? 25 éve, hogy Hetényi Géza egyetemi tanár, akadémikus, a szegedi I. sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója meghalt: Huszonöt év nagy idő. s egyre nő azoknak a száma, akiknek e név említése keveset mohd. viselőiének személye a múlt mindent eltakaró ködébe vész. Ezért szeretném emlékét röviden felidézni éppen a szegediek előtt, hisz életének, tudományos tevékenységének aranykora ehhez a városhoz, a szegedi egyetemhez kötődött. Nagy emberekre történő visszaemlékezések olvasásakor mindig az a visszás érzésem van. hogy írójuk a szeretet, tisztelet és kegyelet súlya alatt nem áz élő embert, hanem annak szoborrá merevedett idealizált alakját vetíti elénk. Hetényi Géza nagvságát nem az adta. hogy voltak emberi gvengeségei, hanem az. hogy kimagaslóak, messze átlagon felüliek voltak erényei és képességei. Igyekszem tehát ezt a hús-vér ember alakját felidézni, főleg azok számára, akik életében nem találkoztak vele. De mindenekelőtt néhány szót életéről. 1894-ben született. tehát most lenne 90 éves. Orvosi tanulmányait befejezve a Korányi Sándor vezette budapesti III. sz. Belklinikára került. Ez a klinika hazánkban egyedülálló belgyógyászati intézmény volt, élén az Európa-hírű klinikussal és tudóssal. Korányi Sándorral. Korányi tanítványai nemcsak a magyar belgyógyászat legkiválóbb képviselői voltak, de az általa teremtett „Korányiiskola" sajátos irányzatot képviselt a magyar orvostudományban. Korányi a maga korában azt az úttörő és előremutató felfogást képviselte, hogv a klinikus feladata a gyógyítás, oktatás magas szintű művelésén kívül az is. hogv aktívan résztvegven a tudományos kutatómunkában. Ebben a légkörben. kora legkiválóbb belgyógyászaitól körülvéve dolgozott Heténvi Géza egészen Koránvi Sándor 1936-ban bekövetkezett kényszernyugdí.iazásáig s a klinika megszüntetéséig, mely intézkedés a Horthv-kormányzat kultúrpolitikai szégyenfoltja volt és maradt. A felszabadulás után került sor egyéniségének tehetségének igaz kibontakozására, különösen 1947 után. amikor a szegedi egyetem I. $z. Belklinikájára nyert tanszékvezetői kinevezést. Ennek a klinikának irányításával. tanítványainak nevelésével. a gyógyító, oktató és kutató munka sokszínű és a korszerű követelménveknek megfelelő megszervezésével sikerült neki. mesterének nyomdokain haladva egv új. jogosan „Hetényi-iskolának" nevezhető orvosi gárdát kinevelnie. Tanítványai az ország legkülönbözőbb kórházaiban foglalnak el vezető pozíciót, s a kilenc egyetemi belgyógyászati tanszék közül négyet, ma is közvetlen munkatársai vezetnek. Érdekes módon mind a négyen vidéki egyetemen dolgoznak; a budaoesti egyetem nemcsak Heténvit. de tanítványait sem hívta meg tanárai közé. ' E szűkszavú életrajzi adatok mögött miiven ember húzódott meg? Milyen tulajdonságai avatták a maga korában a klinika orvostudomány hazai vezető egyéniségévé? Milyen különleges egvéni képességek tették lehetővé számára saját orvosi iskolájának kialakítását? Hetényi Géza több volt annál. amit éleselméiűnek szoktunk nevezni; bölcs ember, volt. A nagy összefüggések, a fejlődés fő irányvonalai, a jövő építése kötötte le figyelmét; a mindennapi bosszúságok, a kicsinyes gáncsoskodások. a középszerűek erőfeszítései, hogy a maguk szintjére kényszerítsék, hidegen hagyták. Ezeket az akadályokat nagy diplomáciai ügyességgel ugrotta át. s ha nem lehetett, hát megkerülte. Megtorpanni azonban sohasem láttuk. Iskolateremtő elképzelésének alapja, a sokrétű, komplex érdeklődésű munkatársi gárda kialakítása volt. Bár ő maga előszeretettel foglalkozott a belgyógyászat egyes részterületeivel. kedvelte és elősegítette azokat a törekvéseket, melyekkel érdeklődésétől eltérő kutatási területeken próbáltak úi eredményeket elérni. Tudta. hogv minél több szín van egv klinika orvosi és kutatói palettáján. annál élénkebbek ragyogóbbak ezek a színek, hisz a különböző munkacsoDortok egvmás közötti szükségszerű érintkezése tágítia az egvébként a részterületekre irányítojtt szakmai horizontot. Bár mindegyik munkacsoport működését figyelemmel kísérte, sohasem állította magáról, hogy mindenhez jobban ért. mint az adott kérdéssel foglalkozó ta-. nítványa. Hiányzott belőle minden nagyképűség küelentéseiben mindig alábecsülte irányító, gondolatot1 ébresztő tevékenységét. mert tudta. ..van mire szerénynek lennie" Ma. amikor a vezetői erényeket külön tudománvág keretében oktatiuk, Heténvi Géza vezetési stílusa — ma úgv mondanám „káderpolitikája" — gyakorlati tananyag lehetne. Személves érzelmeit mindig alárendelte a klinika érdekeinek. A tehetség, a produkció. az orvosi képesség minősített mindenkit: ezek birtokosainak sok hibáiát elnézte, míg aki nem váltotta be a hozzáfűzött reménveket, vagv bizalmával visszaélve félre akarta vezetni, azon egyszerűen keresztül nézett. Nagy lelkesedést tudott kelteni munkatársaiban a tudományos munka iránt. Bármilyen ötletünk volt, vagy éppen megakadtunk vizsgálatainkban, mindig nyitva állott ajtaja előttünk. Valaki megfigyelte. hogy bármennyire letörten vagy reményt vesztve lépett be valaki hozzá, mindig fellelkesülve, új bizodalommal távozott. Magánéletét közvetlen munkatársai előtt is szinte kínai fallal zárta el. s ugyanolyan tapintattal viseltetett bármelyikünk családi problémáival szemben. Mélységesen tisztelte az emberi méltóságot, ezt magának is megkövetelte, de ő is megadta mindenkinek, akivel csak kapcsolatba került. Egy évtized alatt hangos szóval nem róvott fneg senkit, mégis halkan kimond<rtt rosszalló megjegyzése ólomsúllyal nehezedett ránk. Méltóságteljes megjelenése és viselkedése mögött azonban sok humorérzék és néha szinte gyerekes csinytevési hajlam rejtőzött. K orunk egyik sokat tárgyalt problémája a vezetők viszonya saját öregedésükhöz, fizikai és szellemi teljesítőképességük gyengüléséhez. Ezen a területen is ..tananyag" lehetne felfogása és gyakorlata. Hatvanadik születésnapját ünnepelve válaszbeszédében mesteri módon vázolta fel előttünk azokat az észrevétlen változásokat, melyeknek a szemmel láthatókon kívül ,szellemi jelei is vannak. Ugyanakkor rámutatott a védekezés egyetlen fegyverére is: ez az állandó együttműködés a fiatalokkal, a velük való szellemi kapcsolat folyamatos fenntartása. Ez a kooperáció hozhatja az optimális eredményt: a tapasztalat, a széles látókör, az egészséges konzervativizmus ötvözetét az újat könnyen befogadó, dinamikus fiatalkori vállalkozókedvvel és lendülettel. Mindig kész volt az újat befogadni: tudta, hogv a tudomány országútján nincsenek pihenőhelyek, állandóan elóre kell haladni. Tanítványaival, egykori hallgatóival beszélgetve sokszor tapasztalom. hogy alakja szinte legendássá kezdi kinőni magát; olyan mondásokat tulajdonítanak neki. melyeket a is Csak idézett, cselekedetet vagy állásfoglalást, melyet nem hajtott végre. de egyéniségéből, szelleméből fakadóan jellemző lehetne rá. Olyan ez, mint a patina, mely az idő múlásával még nemesebbé, szebbé teszi a művészi •alkotást. Nevét egv kórház és két orvostudományi társaság évenként adományozott é? alakját ábrázoló emlékérme őrzi, de emléke, emberi és orvosi varázsa frissen él mindazok szívében, akik ismerték őt. és élni fog mindaddig, míg ezek a szívek nem szűnnek meg dobogni. VARRÓ VINCE