Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

2 Péntek, 1984. január 27. Védnökségitanácskozás Csütörtökön a Parlamentben ülésezett a Nemzeti Színház felépítésének társadalmi megsegítésére alakult védnökség. A tanácskozást LoBonczi Pál, a védnökség elnöke vezette. A védnökség tájékozódott n színház tervezési munkálatainak helyzetéről és a lakosság munkahelyi adományozását előkészítő szervezőmunkáról. A testület köszönetet mondott a szakszervezeteknek, az ifjúsági szövetségeknek, a Hazafias Népfrontnak támogató segítőkészségükért. a munkahelyi gyűjtés szervezésében vállalt szerepükért. A védnökség e testületek aktív közreműködését kérte a gyűjtés további munkálataiban. Javasolta, hogy minden évben — március 15-től — „Fogjunk össze a Nemzeti Színház felépítéséért" jelszóval gyűjtési napokat szervezzenek az ország valamennyi munkahelyén. A védnökség úgy döntött, hogy emléklapot adományoz mindazoknak, akik egyéni vagy kollektív felajánlással a színház felépüléséig személyenként 2000 forintot vagy azt meghaladó összeget ajánlanak fel. A védnökség felkérte a tömegkommunikációs szerveket. hogy a népünk kiemelkedő kulturális vállalkozását megtestesítő új Nemzeti Színház ügyét kellő propagandával támogassa. A Nemzeti Színház felépítését támogató védnökség új tagokkal egészült ki. A védnökség új tagja lett többek között Benda Borbála, a Kecskeméti Konzervgyár betanított munkása; Vörös lstvánné, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát szakmunkása; Kocka Valéria, a Komárom és Vidéke Áfész elnöke és Sörös Mihályné, a kiskunlacházi Fáy András Takarékszövetkezet elnöke. Az elmúlt év végén tartott nemzetiségi szövetségi vezetőségválasztások nyomán bekövetkezett személyi változások miatt a védnökség tagja lett Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének és Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára. (MTI) Szélviharok, hófúvások Időjárási viszontagságok országszerte A csütörtökre virradó éjszaka a Dunántúlon orkánszerű szél tombolt. Sopron térségében a széllökések sebessége elérte az óránkénti 100—110 kilométert. A vihar Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom és Fejér megyékben több helyütt megrongálta a 20 kilovoltos távvezetékeket, szakadások és szigeteléstorések következtek be. Somdgyban a viharos erejű szél jelentős • zavarokat okozott, Akadályok keletkeztek a 67-es útvonalon és több alsórendű úton: Somogygeszti—Mernye, Simon fa—Bőszén fa, Bonnya— Igal, Edde—Várda között. Az áramszolgáltatás helyreállításában a Dédasz kaposvári üzemigazgatóságának dolgozóin kívül a szomszédos üzemigazgatóságok is segítenek, s munkájuk nyomán a megye községeinek nyolcvan százaléka kap már Villamos energiát. Molnár József felvétele Az utóbbi évek legnagyobb Riadtan hallgatjuk az ország más részeiből érkező tuhóvihara tombol a Bakony dósításokat, hófúvásról, járhatatlan utakról. Szegeden és vidékén. A két napig tar- környékén nem a főutakkal szokott gond lenni, a melléktó, csaknem folyamatos hó- utakra, a megyében pedig a kisebb településeket összekötő hullás által okozott közle- útvonalakra érnek későn a hóekék, sószórók. Tegnap, csükedési gondokat alaposan törtökön végigautóztunk a megye nyugati, déli részén. Rumegtetézte a viharos, időn- zsától Kistelekig, mindenütt könnyen járható utakat taként orkánszerű óránként láltunk, s ez nemcsak az eső, illetve az enyhe idő követ100 kilométeres' sebességet kezménye volt. Többször is találkoztunk munkájukat végit moohalíiHó trói z° hóekékkel útközben. Rúzsa es Ulles kozott le is fényA 8 ' ; u , t képeztük egyiküket, amint a sózott útról a latyakos, kásás A legkritikusabb helyzet a havat túrja le 8-as szamu fouton, Marko térségében alakult ki: ka- keresen oldották meg a la- kijavításán, és csütörtök regmionok ütközése és hótor- kosság ellátását az összes gelre már csak Békés város laszok miatt csütörtökön reg- alapvető élelmiszerekből. Az és három község maradt gel még mintegy 350 gép- orvosok helyenként terepjá- áram nélkül. Ezeken, a hekocsi vesztegelt ezen az út- rb gépkocsival jutottak el a lyeken tovább folytatják a szakaszon. Mintegy ötven betegekhez. helyreállítási munkákat, amit gépkocsinak, szántóföldeken , ......... nehezít, hogy a vizes hóval megtett nagy kerülővel, si- A Volan távolsági jaratai ^^ területeken még tekerült kijutnia, többségük áltálában ^ kisebb-nagyobb repjáró gépkocsikkal is neazonban a hófúvások és a kesesekkel közlekednek. Az héz megközelíteni egyes vejárműtorlaszok rabságában utak kezdődő jegesedese to- zetékszakaszokat. maradt A közúti igazgató- vabbi fennakadasokat os e térségben összponto- okozhat a buszok forgalmaA fakultációról A gimnáziumi fakultáció lényegéről, tapasztalatairól, továbbfejlesztésének lehetőségeiről tájékoztatta Boldizsár Gábor, a Művelődési Minisztérium gimnáziumi osztályának vezetője a Hazafias Népfront pedagógiai munkabizottságát a testület csütörtöki ülésén, amelyet a HNF székházában rendeztek meg. Kiemelte: a gimnázium alapvető funkciója, hogy a felsőfokú továbbtanulásra tegye alkalmassá a diákokat, s ebben fontos szerep jut a fakultatív foglalkozásokon elsajátított képességeknek és ismereteknek. A fakultáció célja az is, hogy a fiatalok eljutva az általános műveltség valamely szintjére, gyakorlati, később hasznosítható ismereteket is szerezzenek, még ha nem is választják az adott szakterületet élethivatásul. A fakultációs órákban azt szeretnék elérni, hogy a négy év során tanuljanak meg mást is, mint a kötelező tananyag. A fakultáció már bebizonyította életképességét, rugalmasabbá tételét azonban szükségesnek tartják, de majd csak a vélemények összegzése, a tavalyi érettségi vizsga tapasztalatainak elemzése után döntenek arról, hogy a jövőben milyen változtatásra kerülhet sor. A vitában kifejtették a véleményüket a munkabizottság tagjai és a meghívott szakemberek is. Többen vitatták a szabadon választható tárgyak kötelező elsajátítását. A fejlődés egyik lehetséges útjaként azt jelölték meg, hogy a diákok maguk döntenek arról: résztves'znek-e a foglalkozásokon. Több felszólaló pedig — a szülők szemszögéből — azt fogalmazta meg: ma még nincs más mércéje a gimnáziumban végzett nevelő-oktató munkának, mint a felsőoktatásban továbbtanulók száma. Ezért joggal várják a diákok, s szüleik egyaránt a fakultációtól is a felvételire való felkészítést Munkásőrkitüntetések Kitüntetési ünnepséget rendeztek csütörtökön a munkásőrség országos parancsnokságán. Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka adott át elismeréseket nyugállományba, illetve más beosztásba kerülő munkásőrparancsnokoknak kiemelkedő politikai, közéleti és szolgálati tevékenységükért. (MTI) i„ ban. A MÁV-tól kapott táeag sította a veszprémi és az aj kai szakaszmérnökség gépe- jékoztatas szerint csutortöit. A kimenteit gépjárművek kön a személyszállító votömege a déli órákban már natok az ország egyes teszinte teljesen megtöltötte rületein 10—20 perces keseMárkó, Bánd és Herend köz- sekkel közlekedtek. útjait, a parkolásra alkalmas területek minden talpalatnyi helyét. A 8-as számú utat elzáró nagy torlaszt végül is sikerült eloszlatni. A hóeltakarító járművek vezetői a 24 órás szolgálat után, néhány órás pihenőt tartottak, aztán máris belekapcsolódtak a más helyeken bennrekedt mintegy 50 gépjármű mentésére. Mérsékeltebb sikert hozott az ember, a gép és a természet küzdelme a magas Bakony ipari és bányaközpontjainak könyékén. CsüFerihegy ugyancsak kisebb-nagyobb késésekkel .indítja, illetve fogadja a repülőgépeket. A hajnalban leesett havat letakarították a pályáról, s aztán a jegesedés ellen védekeztek a kifutókon. A csütörtökre virradó éjszaka újabb áramellátási zavarok keletkeztek a Duna—Tisza köze és a Tiszántúl egyes vidékein. A szélvihar, valamint az eső és a későbbi ráfagyott hó leszakított vezetékeket és oszlopokat is kidöntött az erős szél. Békés városban és a környező tíz községben, va törtökön több autóbusz csak £ Szeghalmon és a viórákkal kesobb érte el célállomását Ajka, Dudar és Várpalota térségében. Több száz bányász és ipari munkás csak lovas 6zánon vagy sítalpon tudta elérni munkahelyét. A tanácsok és a kereskedelem mind a 20 ne- tiszántúli áramszolgáltató hezen járható Veszprém me- vállalatok szakemberei egész gyei útvonal körzetébea Bit éjszaka dolgoztak a hibák dék öt-hat községében az esti óráktól szünetelt az áramszolgáltatás. Az áramkimaradás mintegy 30 ezer lakost érintett. A dél-magyarországi és a Mafffw-kMfecii barátsági nap A Hazafias Népfront vá- szövetkezetek városi bizottrosi elnöksége és az ipari ságának elnöke köszöntötte szövetkezetek városi bizott- a vendéget és az ünnepség sága vendégeként csütörtö- résztvevőit, közöttük öt kükön baráti látogatást tett bai kislányt, a Szegedi TexVásárhelyen Cecilio Gonza. tilművek tanuló-dolgozóit. lez Torres, Kuba magyar- A vendégek tiszteletére a országi nagykövetségének József Attila általános isképviselőie. A tömegszer- kola úttörő-épekkara a szavezetek Zrínyi utcai székhá- badságról. a békéről és a zában Kis Lajos, a városi munkáról adott elő mozgalDártbizottság titkára és Ke. mj dalokat, resztes lstvánné. a városi vári Ernő. a Hazafias népfrontbizottság titkára fo- Népfront városi bizottságágadta a vendéget, aki ezt nak tagja emlékezett meg követően üzemlátogatáson kubaj ^ a magyar néo vett részt az Alföldi Porcé- történetének. a szabadsá, lángyárban. majd a Népmu- gért vívott hősies küzdelvészeti és Háziipari Szövet- meinek kiemelkedő esemékezetnél. nveiről maid Cecilio GonA délutáni órákban az zalez Torres hazája népéipari szövetkezetek Bajcsy- nek nehéz. de eredményes Zsilinszky utcai kultúrhá- . .. , . ... zában a kubai 'forradalom ®zoc'alista ePlto munkájáról évfordulója alkalmából/ ün- szólt. nepi megemlékezést tartót- Az ünnepség baráti béták. Kandó Imre. az ipari szélgetéssel zárult Félidő az iskolákban Mit takar az osztályzat? H

amarosan véget ér az első félév az általános és a középiskolákban. A pedagógusok január utolsó napjaiban osztályozó értekezleteken bírálják el, hogy mennyit ér tanítványaik öthónapos iskolai teljesítménye, és a gyerekek február harmadikán már szüleik elé is tehetik a félévi értesítőt. Azt hiszem, izgalmas nap lesz ez sok ezer családban. Mert ha a vártnál gyengébb jegyeket visz haza a gyerek, akkor sok helyütt lesz haddelhadd, avagy a nevelő kerül a vádlottak padjára, amiért rossz osztályzatokkal csúfította el az értesítőt... És így lesz ez majd júniusban is, a tanév végeztével. Persze, az osztályzás körüli viharok nemcsak családon belül dúlnak, hanem gyakoriak a pedagógusok között is, sőt az egész társadalmat foglalkoztatja, nyugtalanítja ez a kérdés — elsősorban az egyén teljesítményének elbírálásával kapcsolatban. Réges-rég óta viharokat kavar az osztályozás. Legszívesebben azt mondanánk, hogy amióta intézményes oktatás létezik, azóta a gyerekek elbírálása mindig fölkavarta az embereket. De hát ezt nem mondhatjuk, mert egyszerűen nem igaz, mivel sok századon keresztül — legalábbis a mai értelemben — nem osztályoztak az iskolákban. Az viszont tény, hogy amióta osztályoznak, azóta sohasem jutott nyugvópontra a teljesítmény mérésének az ügye. Bizonyságul lapozzunk bele a neveléstörténet könyveibe! A középkori iskolákban például még nem osztályoztak a mesterek. Akkoriban az volt a közfelfogás. hogy az iskolásgyereknek saiát érdeke a tanulás. viselkedjék hát ennek megfelelően. Csak később, a 15. században alakult ki az a szokás, hogy a tanító a jó tanulókat maga köré ültette, a hanyagokat pedig — egy szamárfejet ábrázoló rajzot akasztva a nyakukba — hátraküldte az utolsó padba. (Innen ered a szamárpad elnevezés.) A jegyekkel való osztályozás a jezsuiták gimnáziumaiból indult el. a 16. század végén. Ekkor a tanárok hat kategóriába sorolták növendékeiket: a „kiváló" gyerek egyest kapott, az ..eltávolítandó" hatost. Ezt az eljárást már akár a mai gyakorlat ősforrásának is tekinthetjük, egyébként pedig elég hamar megbukott. mert a tanárok kezdettől fogva bonyolultnak tartották, nagyon idegenkedtek tőle. Sokáig élt ezután a csoportos osztályozás, amikor is a gyerekeket előrehaladásuk szerint ültették a padspfjokb.a,. Az első rend neve volt a prima clássis, a másodiké a secunda classis. Ebből származik a máig élő szekunda szó. az elégtelen teljesítményre. Az 1777ben kiadott Ratio Educationis félévkor, illetve év végén az összes tantárgyban eíért eredmények alapján egyetlen. összesített erdemjegyet irt elo. De bizony ez sem vált be. mert innen kezdve rendszeresen, húszharminc évenként úi elgondolás születik a tanulók munkájának minősítésére. Jó kétszáz év óta minden új szisztéma egyúttal úi elégedetlenség forrása. A mostani, ötfokú skála nálunk 1950 óta van érvényben; elismerés és bírálat egyaránt éri a mintegy tízévenként vissza-visszatérő vitákban. Hogy hosszú életű lesz-e? Ki tudja? Mindenesetre már folynak a pedagógiai kísérletek az osztályozás nélküli értékelés használhatóságáról. Lám. sohasem volt könnyű az osztályozó tanár dolga, de ez végül is a pedagógia belügye. A közvéleményt a teljesítmény mérésének egyetlen eleme foglalkoztatja igazán, mégpedig az. hogy mit takar az érdemjegy, mert némelyik szerint az iskolai tevékenységet. a tanulást nem lehet objektíven megítélni. Ha már egyszer'létezik osztályozás, akkor az mindenképpen a tanuló produkcióját tegye mérlegre — az emberek többségének és a pedagógusok derékhadának is ez az álláspontja. S az érvelés eléggé meggyőző: ha ugyanis a felnőttek társadalmában értékelik az egyén munkáját s másfajta tevékenységformáit is. akkor az iskola miért lenne kivétel, készítse csak föl a gyerekeket az életre, birálja a tudásukat, szorgalmukat. Most már csak az a kérdés, hogy a nevelő mit tegven a mérlegre. A szocialista pedagógia idestova harminc éve határozottan azt vallja, hogy a tárgyilagos elbírálásnak öt fő szempontja van: a tárgyismeret, az érdeklődés, a tanuló részvétele az iskolai életben, a közösségi munka és az önálló feladatmegoldás mértéke. Ezek figyelembevételével részrehajlás nélkül lehet elbírá/lni a tanulókat, jóllehet, bizonvos mértékig az osztályozó személy szubjektivizmusa is szerepet játszik a megítélésben: már csak ilyen az emberi természet. Gyermekeink munkájának, szorgalmának, magatartásának minősítésében rengeteg teendőnk van még. Szülőnek is. tanárnak is. Mindenekelőtt ismerni a gyerek személyiségét, kellően motiválni őt a kiszabott feladat megoildására. hogv — a pszichológusok szavával élve — a tanár és a szülő követelményei beépüljenek a személyiségébe, ami mindenféle ígérgetésnél vagy fenyegetésnél jobban ösztönzi majd a munkára. K

itetszik az elmondottakból, hogy az osztáflyozás azért több a teljesítmény értékelésénél, mert egyúttal személyiségformálás is. Mai tapasztalataink szerint még sokáig szükség lesz osztályozásra az iskolákban. A teljes eltörlés egyelőre nem időszerű. mint ahogyan nem volt az 1890-ben sem. amikor először követelték Magyarországon, mondván, hogy lelkileg károsan hat a gyerekekre. Viták, ellentétek e kérdés körül természetesen bármikor kirobbanhatnak. de nem nehéz megjósolni, hogy a jövőben sem magával az osztályozással lesznek elégedetlenek az emberek, hanem annak helytelen alkalmazásával. Miként napjainkban is így állunk ezzel. P. Kovács Imre