Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

3 Szerda, 1984. január 25." Könyvekért egymilliárd forint A Könyvértékesítő Vállalat tavaly kiemelkedően jó évet zárt; forgalma — 1982höz képest több mint 25 százalékkal növekedve — meghaladta az egymilliárd forintot. A könyvtárak ellátásában, s a szövetkezeti könyvkereskedelmi hálózat kiterjesztésében is sikerült előbbre lépni, fejlődött a vállalat kiskereskedelmi forgalma — mondotta Drucker Tibor, a Könyvértékesítő Vállalat igazgatór ja azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden tartottak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában. A vállalat munkájának egyik legiontosabb része a könyvtárellátás, ez a forgalom a kezdeti, 1972-beli 98 millió forintról 1983-ra 303,5 millióra nőtt. Eredményesnek bizonyult a könyvtárak ellátása audiovizuális eszközökkel és bútorokkal, s bevált az a kezdeményezésük is. hogy a könyvtárellátó három, eddig csak közületeknek árusító boltjában ma már a lakosság is válogathat a kötetekből. Nem várt sikert hozott a budapesti Kálmán utcai antikvárium megnyitása is. A szövetkezeti könyvterjesztési hálózat munkáját könyvesboltok, bizományosok és viszonteladók segítik. Molnár József felvétele Az utóbbi években gyakran panaszkodnak a felhasználók a fenyőfűrészáru hiányárá. A magánépítkezések arányának növekedése növelte a felhasználók igényeit, ugyanakkor csökkent az import. Az így elnyíló „ollót" a hazai termelés sem tudja jelentősen összébb zárni. Nagy becsben tartják a hazai fenyőt, s ami kitermelésre érett, azt megkapják a feldolgozók. Képünkön: fenyőt döntenek a DEFAG rúzsai erdészeteben Gyártókat keres a ruházati kereskedelem Női. férfi és gyermek pa- márkás farmerek, vagy a mut fehérneműk, gyermek- Vietnamban bérmunkában zoknik, pamytygszon, gvap- gyártott kötött alsóruházati jüsjÉovefé^' sportos és tükör- cikkek és férfiingek. A kebársopy öltönyök,. .híjrjzetJi,. reskedelmi.. vállalatok a textil felsőrészű női szandál, gyártókat azzal is segítették, szabóceruza, üvegfejű gom- hogy fejlesztési alapjukból bostú — 235 termék közül gépek vásárlására, a technoegyebek közt ezekre keres lógiák fejlesztésére anyagi gyártót a ruházati és cipő- eszközöket nyújtottak, kereskedelem a Rákóczi úti A ruházati kereskedelem bemutatóházban kedden ezúttal első ízben rendezte megnyílt „Vevők vagyunk' hiánycikk-bemutató gével meg önálló hiánycikk-kiálsegítse- lítását A bemutatótól azt várják, hogy a kiadott kataA kiállítás megnyitását lógusban feltüntetett 235 megelőző sajtótájékoztatón termék legalább egy részéelmondották: a Termeltetők nek hazai gyártása megolTanácsába tömörült kereskedelmi vállalatok immár hat éve rendszeresen keresnek dódjék és valamelyest csökkenjen az a négyszázalékos különbség, amely a ruházati gyártókat ebben a formában kereskedelem ezévi igényei ilyen cikkekre, s az ered- és az ipar áruajánlása kömény évente mintegy 4 és zött tapasztalható, félmilliárd forint értékű hiányt pótló cikk termelése volt. Eddig főként a műszaki-kereskedelmi vállalatok kerestek kivitelezőket az apróbb hiánycikkek gyártására. A ruházati és cipőkereskedelmi vállalatok a termeltetésének eddig inkább más módszereit választották, főleg a külföldi cégekkel vaió együttműködést. Így kerülhettek az üzletbe egyebek között a kooperációban gyár•tott Triumph és Fel ina fehérneműk, fürdőruhák, a Együttműködés A Francia Munkáltatók Országos Tanácsa, a CNPF küldöttségének tagjai — a legjelentősebb francia mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeket képviselő üzletepbgrek magyar partnereikkel kefekSsztáT-rbégb^éjés.ep az. együttm.űkö,df§i továbbfejlesztésének lehetőségeit vitatták meg kedden a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A megbeszélés résztvevői elmondták, hogy Magyarország és Franciaország egyaránt nagy mennyiségben cs arányban exportál mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket. A mostani megbeszélésen igyekeztek feltárni a kölcsönösen hasznos kooperáció és harmadik piacon való együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Cukorcirokból üzemanyag Meditáció - gazdaságról Többéves kutató munkával kísérleteztek ki egy energiatakarékosságot szolgáló eljárást a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutató intézetében. Az állattartó telepeken nagy Csereutazások Szovjet turistacsoport érkezik Szegedre A fasiszta Németország felett aratott győzelem 40. évfordulója tiszteletére a Szovjet kultúra és Tudopiány Háza — a szovjetunióbeli Szputnyik. valamint a magvar Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodával — már az idei év eleiétől kezdve több közös politikai akciót és rendezvényt szervez. A két utazási iroda a KISZ és a Komszomol aktivistáiból. a termelésben élen járó fiatalokból, a magyarországi felszabadító harcokban részt vett veteránokból. a partizán és actiXasúzta mozgalom egykori tagjaiból szervezett csoportokat, amelyek ellátogatnak a Szovjetunióba, illetve hazánkba. Elsőként, január 25-től Leningrád ad otthont a találkozónak. Az első szovjet turistacsoport október 9-én érkezik Szegedre. A baráti csoportok utaztatásához kapcsolódva a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. valamint a Hazafias Népfront szervezetei politikai és kulturális rendezvényeket szerveznek. mennyiségben keletkező híg trágya hasznosítása volt az elsődleges cél. amikor a szervesanyaggal öntözhető ipari növénv, a cukorcirok termesztésével kísérletezni kezdtek. A jól termő takarmánynövény cukortartalmából alkohol is nyerhető, s ez — mint a MÉM műszaki főosztálya által is támogatott kísérletek * során bebizonyosodott — desztillált víz hozzáadásával a gázolaj adalékaként hosználható fel. a keverési arány: 75 százalék gázolaj, 10 százalék cirokból nyert alkohol és 15 százalék desztillált víz. Az ilyen keverékkel üzemeltett Diesel-motorok teljesítménye nem csökkent, az üzemanyagmegtakarítás viszont jelentős. A számítások szerint száz hektár cukorcirok terméséből százhúsz tonna alkohol nyerhető. Ezzel a mennyiséggel évente 312 tonna gázolaj helyettesíthető. Az erjesztett cukorcirok visszamaradó szárazanyaga értékes takarmány: az úi eljárás haszna tehát többszörös. Barátom meglehetősen zilált állapotban van. Kérdés nélkül is sorolja bajait: nemrég került tető alá a háza. Hogy az mennyibe került!? Nemcsak az OTP-nél adósodott el. de rokonoknál, ismerősöknél is. Szerencse, hogy a berendezés javát áruvásárlási hitelre megvehette. Most nagyjából mindene megvan, de annyi adósságot kell törleszteniük, hogy fizetésükből — beleértve a maszek munkákat is — háromezer forintjuk sem marad a családra. Pedig enni kell. fizetni az óvodát, a napközit és ruhára is kellene. És nem tudnék-e kölcsön adni neki tízezret, mert egy szobából még hiányzik a szőnyegpadló és a tapéta ... Megadja egy éven belül, csak befejezhesse azt is. Magánügy, hogy éppen nincs tízezer forintom, így hát nem adhattam neki. És csak azért mondom el mindezt, mert a jelenség nagyjából általános. Aki lendíteni akar helyzetén, sorsán, úgy, hogy jövedelme azt abban az időszakban nem teszi lehetővé. bizony eladósodik. Aki pedig jobbra-balra kénytelen törleszteni tartozásait, annak a lehetségesnél jóval kevesebb jut havi kiadásaira. Szorult, nehéz helyzetbe kerül. Akkor csökkent hát az életszínvonala? De hiszen saját házában lakik, jó körülmények között, ha pedig a legégetőbb adósságait rendezi, hát összességében jobban fog élni, mint az. aki nem mert belevágni néhány nehéz esztendőbe. Fizetni tudni kell Kísértetiesen hasonlít ez, a magánéletünkben megszokott, mindennapi helyzet az országéra. Mert a hetvenes években; arriikor irgalmatláil1'^faággal rbmlott a, világgazdaság helyzeté, * félelmetesen megemelkedtek az árak, nálunk nemhogy érezte volna ezeket a változásokat az ember, inkább — ha már lassabban is — még nőtt az életszínvonala, nőhetett fogyasztása. Ügy, hogy az ország tekintélyes hiteleket vett föl, s jócskán eladósodott. Mert hiszen akkor még mindenki úgy hitte, négy-öt évig ha tarthat a válság. Máig tizenegy év telt el, és — ma is tart. Nagyjából 1978 táján világossá vált: tovább nem adósodhatunk el. lassan meg kell kezdeni adósságaink törlesztését. Mert hitelt már csak úgy kapunk, ha fizetünk is. Ha fizetni tudunk. És szerencsére — tudtunk. Szerencsére? Nem, ez más, jóval több, mint szerencse. Mert e nehéz helyzetben sem vonultunk vissza paszszivitásba. Megkezdtük a változtatások máig is tartó folyamatát, hogy minél több emberi alkotó- és kezdeményezőkészségnek adhassunk szabad utat — mindannyiunk javára. Mint az eladósodott — de végül i.s csak jobb körülmények közé került — család esetében, oi-szágos méretekben is elsőrendű feladattá vált a fizetőképesség fönntartása. Hiszen csakis ezen alapulhat az a bizalom, amelynek révén a legfontosabbakra újabb hiteleket is fölvehetünk, s előteremthetjük azokat az alapokat. amelyeken még aktívabban alkalmazkodhatunk a világpiac, a világgazdaság változásaihoz. És országos méretekben is a rangsor második helyére csúszott vissza az életszínvonal megtartásának igénye. Csakúgy, mint az emlegetett 'családnál. Hiszen inkább fogyaszt valamivel kevesebbet az ember, semmint hogy ne tudja fizetni a bútorrészleteket. Tavaly — minden gond elíenére — jó évet zárt az onszág. Mert: minden fizetési kötelezettségnek időben eleget tudtunk tenni. és mert az iszonyú károkat okozó aszály ellenére sikerült pozitív kereskedelmi mérleggel zárni. És nem csökkent a fogyasztás sem. De ha lehet, az idén még nehezebb évnek nézünk elébe. Ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni kötelezettségeinknek, s életszínvonalunk se csökkenjen számottevő mértékben, mintegy 800 millió dolláros aktívummal kell zárnunk az éves kereskedelmi mérleget. Kézenfekvő kiút lenne: növeljük a termelés hatékonyságát, az eladható termékmennyiséget. Igen ám, de a termelési hatékonyság növelése korszerűsítéseket tételez föl, tőke kellene hozzá. arnivel nem rendelkezünk. És a termékmennyiséget sem növelhetjük az igények, vagy kedvünk szerint, mert termelési szerkezetünk még mindig nagyon is anyag- és energiaigényes, ez az út többlet importtal járna, amire viszont nincs fedezetünk. Nem tudnánk megfelelő értékű — hasznot is hozó — árukkal ellentételezni. Helyzetünk megőrzésének egyetlen lehetősége: a belföldi felhasználást kell visszafogni, amely az idén — a tervek szerint — nem érheti el a tavalyit. Lehetőség — választásra Mivel lehet a fogyasztást szabályozni ? Vagy úgy. hogy adagolják a javakat, vagy az árak és jövedelmek megfelelő alakitásával. Még egyszerűbben: hiánynyal. Nem tudom, ki mit választ, ha választania keli. De választanunk kell! Azt hiszem, legtöbbünk számára elképzelhetetlen lenne az adagolás, vagy a hiány, hogy például reggel négykor kezdjünk sorba állni valamiért, hogy tízkor vagy megkapjuk, vagy ne. Marad hát a jövedelmek és az árak alakítása. A jövedelmeket csökkenteni nem lehet, már csak azért sem, mert nagy hányaduk automatikusan emelkedik. (Aki mostanában megy nyugdíjba, jóval többet kap, mintha tíz éve ment volna: több is a nyugdíjas, mint tíz éve; növekednek a gyermekintézmények. kórházak stb. fönntartás! költségei, mert pl. drágábbak a gyógyszerek, műszerek ...) Elkerülhetetlen hát az árak emelése, hogy a fogyasztás ne haladja meg az ország által elviselhető mértéket. (Ráadásul csak így lesz lehetőség hoszszabb távon arra. hogy a bérarányokat is ösztönzőbbre formáljuk.) Senki sem örül annak — én sem —. ha többet kell fizetni valamiért. mint megszoktuk. De többet kell. árvízvédelmi gyakorlat a Kisalföld folyóin Nagyszabású árvízvédelmi gyakorlat kezdődött kedden a Kisalföld több folyóján. így a Rábán, a Marcalon. a Répcén és a Répce árapasztó csatornán. A kétnapos gyakorlat amelyet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság győri központjából irányítanak. 237 kilométer hosszú gátrendszerre terjed ki. Az áradásnál előforduló veszélyes helyzetek kivédését gyakorolják. Működésre lépett a tájékoztató szolgálat és minden olyan szervezet, amelyre az árvédekezésnél szükség van. Az észak-dunántúli térségben legutóbb 1975-ben került sor komolyabb árvédekezésre. Ezt megelőzően 1965-ben és 1954-ben alakult ki kritikus helyzet, Például azért is, mert tavaly a költségvetésben immár 66 milliárd forint árkiegészítés szerepelt. (Ez az összeg a mostani áremelésekkel 53 milliárd forintra csökken.) Lássuk a húsárakat! A sertéshúsnál most 28 százalékról 1 l-re, a marhahúsnál 40-ről 22 százalékra csökkent az ártámogatás. Az az összeg, amivel eddig a költségvetés elsősorban a nagyobb jövedelmű családokat dotálta, hiszen ők jóval több húst fogyasztanak, mint a kisnyugdíjasok. És hogy miért ilyen drága a hús? Miért nő az ára? (Mármint a felvásárlási ára?) Mert nőnek az energia-, a takarmány- és gép. árak; emelkednek a szállítási költségek, a világpiaci árakkal összhangban. Hiszen ezeket az árakat jórészt importunk határozza meg. És a termelési kedvet is figyelembe kell venni. Elegendő húsunk csak akkor lesz. ha megéri állatot tartani! (Hasonlóak az- építőanyag-ipar gondjai. A téglán az eddigi 35 százalék helyett 17, a cserépen 35 helyett 8. a cementen 46 helyett 17 százalék árkiegészítés maradt. E termékek előállítási költségeiben ugyanis szintén az energiaköltség viszi a prímet.) Fogyasztás, árak, arányok Ebből is látszik tehát: nem is a költségvetési kiadások csökkentése a legfontosabb. Sokkal inkább az értékarányos árakhoz történő közelítés. Mert, ha valódi értékükhöz hasonlító áron kerülnek forgalomba termékek, akkor várhatóan csökken, vagy legalábbis átrétegaődik a fogyasztás. Ha összességében nem is csökken például a húsfogyasztás, várható, hogy a kereslet az olcsóbb termékekre terelődik át. így több hús juthat exportra. (Jelenleg exportunkban a második helyen a tőkehús, harmadikon a baromfi áll!) És importot is megtakaríthatunk. A konzervdobozok például importanyagból készülnek, a cserép, a cement rengeteg energia felhasználásával állítható elő. Sokat hozna a konyhára, ha csökkenne valamelyest a felhasználás. Sokat hozna annak érde. kében, hogy elérjük az oly szükséges 800 millió dollár körüli külkereskedelmi aktívumot. Patikamérlegen készültek el azok a tervek, amelyeknek egv része a mostani áremelkedésekben fejeződött ki. A nehezebb helvzet senkinek sem öröm. De Európában ma már egyszerűen nincs olyan ország — neim tudom Svájc kivétel-e —, ahol jobbik esetben ne küszködnének inflációval, ne lennének kénytelenek megnyirbálni a szociális kiadásokat; rosszabb esetben ne lenne óriási munkanélküliség, vagy ne kényszerülnének drasztikus! adminisztratív intézkedésekre. Bizonyos szempontból szerencse gondjaink közepette, hogy legalább választhattunk a lehetséges rosszak között, s a kisebbek mellett voksolhattunk. Szerencse azért, mert az értékarányos árakhoz történő- közeledés, ha egyelőre jobbára csak hátrányait érezzük fogvasztőként. termelőként előnyökkel is szolgál. És megalapozása lehet gazdaságiránvításunk továbbfejlesztésének, gazdasági fejlődésünk új lendületének. Egy olyan programnak, amelynek kidolgozása — többek közt a decemberi központi bizottsági határozat alapján — folyamatban van. s amely a gyorsabb, a körülménvekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági fejlődés alapjául szolgálhat. S bár alapvetően kényszer szülte fogyasztásunk átmeneti csökkentésének szükségességét. a módszert legalább megválaszthattuk. Éspedig jövőnk érdekében. » , gzávay István