Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 3. szám 1984. január 5., csütörtök Ára: 1,40 forint Kevesebb hiánycikk, nagyobb export A gépipar 198A. évi terve Akkumulátorok és kazánsavatás A gépipari vállalatok 1984. évi tervprogramjaikat általában több variációban állítják össze, igazodva a sok esetben előre nem lát­ható, legfeljebb tervezhető feltételekhez. A tervezők mindenekelőtt abból indul­nak ki, hogy a gépiparra to­vábbra is jelentős szerep hárul a külgazdasági egyen­súly javításában, az ország nemzetközi fizetőképességé­vek megőrzésében A gyárt­mányszerkezet gyorsabb üte­mű korszerűsítésével, a gaz­daságosan helyettesíthető, s eddig importból beszerzett anyagok elterjesztésével ha­tékonyabbá tehetik a gaz­dálkodást, és fokozhatják a versenyképességet. Az 1984. évi terv azzal' számol: az. iparon, s a fel­dolgozóiparon belül is leg­dinamikusabban o gépipar fejlődik. Számolva azzal, hogy a beruházások mér­séklése miatt tovább csök­ken a hazai igény az ilyen jellegű termékek iránt, s amit természetesen nem.el­lensúlyozhat a fogyasztási cikkek értékesítésénél vár­ható kisebb mértékű növe­kedés sem, a tervbe vett 2— 3 százalékos termelésnöveke­dést kizárólag az export bő­vitése alapozhatja meg. Az Ipari Minisztérium ágazati irányelvei szerint a' vállalatok termelési szerke­zetét oly módon célszerű változtatni, hogy a nagyobb export mellett mérséklőd­jék az import. Ezért bővítik a pneumatikus és a hidrau­likus elemek, a kézi és gépi szerszámok gyártását, illetve választékát. Ez azt is jelen­ti, hogy az úgynevezett hát­téripari termékeket előállító üzemek kínálata nő. A gaz­daságos gyártásba az ilyen termékek előállítására sza­kosodott vállalatok mellett — lehetőség szerint — a szö­vetkezeti ipart és a tsz-mel­léküzemágakat is bevonják. A gépipar átlaganál to­vábbra is nagyobb ütemben fejlődik az elektronikai ipar, ezen belül dinamiku­sabban a híradástechnikai, kisebb mértékben pedig a műszeripar. Különösen nagy feladat. hárul a mikroelekt­ronikai üzemekre a közponii fejlesztési program megvaló­sításában tapasztalható el­maradás megszüntetésénél, és abban, hogy időben meg­valósuljanak az 1984-re ter­vezett fejlesztő . beruházá­sok. A gépipari átlagnak megfelelően fejlődik majd a villamosipari gépek és be­rendezések gyártása, ettől el­marad a gépek és berende­zések alágazata, továbbá a közlekedési eszközök és a fémtömegcikk-ipar (errrleié­se. Ugyanakkor ez utóbbiak a termelésnél .jóval- nagyobb mértékben növelhetik ex­portjukat. mert a piaci le­hetőségeket sok tekintetben még nem használtak ki a vállalatok. A fémtömegcikk­Zavartalanul telel az állatállomány A mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők egy­aránt előbbre jutottak az idén a takarmányozásban: gazdaságosabban hasznosí­tották készleteiket, s jobban tekintettel voltak az állati szervezet valós igényeire. Mindenekelőtt a mellékter­mékek és a korábban nem hasznosított hulladékanya­gok hasznosításában értek el jó eredményeket — ez derült ki a MÉM összesíté­séből, amely az idei takar­mánygazdálkodást elemezte. Ismeretes, hogy az aszály miatt a vártnál kevesebb gabona és szálas takarmány termett, ennek ellenére az állatok átteleltetését sike­rült zavartalanná tenni. A hiányokat az üzemek több forrásból pótolták. Különö­sen az élelmiszeripari mel­léktermékek teljes körű hasznosításáért tettek sokat az üzemi szakemberek, és a mezőgazdászok. A legna­gyobb takarmánytömeget a cukorgyártás mellékterméke, a nyers répaszelet adta. Az idén a feldolgozás során 1,1 millió tonna, 17 százalék zárazanyag-tartalmú nyers • őpaszelet került ki a cu­corgyárakból. Már a szezon megkezdése előtt nagy volt ránta a kereslet. A megyei takarmánymérlegek összesí­tésekor kiderült, hogy az aszály által leginkább érin­tett hat megyében lenne legnagyobb szükség a tö­megtakarmányokra. a helvi készletek ugyanis az állatok tartásához nem voltak elég­ségesek. Ezért a réoaszele­teí központi elrvz'ásba von: ták. és a legszűk "-°bb kész­lettel rendelkező területek. re irányították. Ezzel az in­tézkedéssel sok. nehéz hely­zetben levő állattenyésztő gazdaság helyzetén sikerült javítani. A mezőgazdasági nagyüzemek maguk is sokat tettek a hiányok pótlásáért. Korábban a répaszelet téli tárolásánál sok volt a vesz­teség. Az idén ősszel új tar­tósítási módszereket alkal­maztak, a kémiai és bioló­giai kezeléssel elejét vették a takarmány romlásának. A mezőgazdasági mellék­termékek hasznosításának kedvezett a száraz, hosszú ősz. A kukoricatarlókat ju­hokkal és szarvasmarhákkal legeltették. Soha ennyi ku­koricaszár nem fogyott a kijelölt területeken, mint az idén. Számos területen még decemberben is kint volt az állomány. Most, amikor a melléktermék hasznosítása sokfelé szinte létkérdéssé vált. derült ki. mennyi tar­talék van még az őszi—téli legeltetésben. Sok helyen soron kívül takarmánykeverékeket ve­tettek. A szokásosnál közel t'zezer hektárral nagyobb területre kerültek őszi ta­karmánvok. Ezek a követ­kező időszakban fokozatosan kielégítik az állatállomány szükségletét. Tavasszal is keverékek kerülnek maid a földbe, és a termés lehető­vé teszi a takarmánvkészie­tek folyamatos kiegészítését A készletek szakszerű fel­használásával, a takarmány­receptek fokozatos korszerű­sítésével kiegyensúlyozott körülmények között telel a hazai nnsviiz.emek és a kis­termelők állatállománya. ipari üzemeknek a hazai la­kossági ellátás javítására is erőfeszítéseket kell tenniük. A gépipar szocialista ex­portja várhatóan 8—9 szá­zalékkal nő. Reális lehetőség van a híradás- és . számítás­technikai berendezések, szer­számgépek, vákuumtechni­kai gépek, járműipari ter­mékek és a műszerek ki­vitelének fokozására. Az iparon belül a gépiparnak vannak a legnagyobb fel­adatai a konvertibilis ex­port növelésében. A tárca azzal számol, hogy az ágazat mennyiségében 7—8, folyó­áron számolva pedig 10—13 százalékkal növeli kivitelét a tőkés picra. Elsősorban a mezőgép- és élelmiszeripari gépekből, automatizálási és számítástechnikai eszközök­ből és orvosi műszerekből lehet számottevően növelni a kivitelt. Egyes tartós fo­gyasztási cikkek bérmunká­ban való gyártása, újabb export-fővállalkozások és komplett géprendszerek ex­portja is jelentősen fokoz­hatja a vállalatok export­bevételét. Néhány gépipari vállalat az elmúlt évben is jelentós exporteredményeket ért el; például a Rába hátsóhidak, az MHD-kazánok, a Medi­cor komplett kórházak, a Tungsram lámpagyártósorok jó minőségük és korszerűsé­gük miatt keresett és k3­leridő cikkek külföldön. Az ezeket a termékeket gyártó vállalatok kedvezőbb felté­telekkel és fokozott remé­nyekkel indíthatták az új évet. Az Ipari Minisztérium felhívta a. vállalatok figyel­mét arra: az exporttörekré­sek miatt nem szorulhat háttérbe a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Mindenképpen elő­térbe kell helyezniük a hiánycikkek csökkentését ts. Ebben szerepet vállalnak majd az ipari szövetkezetele is. Fontos továbbá, hogy a gépipari vállalatok fejleszté­si elgondolásaikat tényleges pénzügvi lehetőségeikhez igazítsák. II rugalmasság előnyei és gátjai Hosszú ideig nem talált vállalkozót egy új találmány hasznosítására az Alkotó If­júság Egyesülés menedzser­iroda. Az akkumulátorfelújí­tó vegyszer titkár előbb nagyvállalatoknak akarták eladni. Később kisebb gaz­dálkodó egységek ajánlatait is mérlegelték. így lett a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei hasznosító 1984. január elsejétől a sze­gedi Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet. A vállalko­zás nem volt kockázat nél­küli. A magas átalányössze­get akkor is ki kell fizetni a találmányért, ha egyetlen akkumulátort sem újítanak fel. A kisszövetkezet teljes apparátusa (48 tag és 4 al­kalmazott) kevés lenne ah­hoz. hogy három megyében összegyűjtse az elöregedett áramforrásokat. felújítsa, javítsa, majd értékesítse azokat. Ezért társakat ke­resett és talált. Háromme­gyés együttműködés jött lét­re a MÉH-hel. a partner­vállalat végzi a felvásárlást és az értékesítést. Január­ban közös kísérleteket vé­geznek a 6zegedi Volán te­lephelyén. ezek eredménvé­től függ. hogy a közlekedési vállalat milyen részt vállal a regenerálozásból és. a ja­vításból. A szomszéd me­gyékben, városokban is akadtak vállalkozók, akik maid használják a kisszö­vetkezet által előállított fel­újító vegyszert. A Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet alaovető te­vékenysége az új évben nem változik. A város különböző pontjain levő műhelyekben az autósok továbbra is sze­relőket. fényezőket, karosszé­ria-lakatosokat találnak. Dolgozik az autómentő is. Tervezik az utánfutó gyár­tásának beindítását. Az épí­tőipari tevékenységet foly­tató részleg segít az IKV­nak és alkalmanként a DÉ­LÉP-nek is. Most például Rékuson, a 106-os épületben könyvesboltot alakítanak ki. Minden építőipari szakmá­hoz van szakemberük. Ezért a jövőben mind több komp­lett munkát szeretnének vál­lalni. A kazánok időről időre történő vizsgálatára előírá­sok vannak. Ezeket a vizs­gálatokat gyakran csak pa­píron végzik el. Pedig lel­kiismeretes végrehajtásuk az energiatakarékosság és a biztonság miatt is kívánatos lenne. A kisszövetkezet tag­jai eddig is vállalták a ka­zánokból a vízkő eltávolí­tását. Most szeretnék bőví­teni tevékenységüket. A jö­vőben szerződést kötnének a vizsgálatok rendszeres el­végzésére vagy a vizsgála­tokhoz szükséges vegyszerek szállítására. A szövetkezeti tagok fog­lalkozása között akad né­hány meglepő is: például földmunkagép-kezelő, újság­író és reklámfilmes szakem­ber. Szabó Zoltántól, a kis­szövetkezet elnökétől meg­kérdeztük. hogy mi az oka tevékenységük tarkaságá­nak? — Nem ragaszkodunk a merev formákhoz — mond­ta az elnök. — Az alapsza­bályunk módosításakor 38 szakmát soroltunk fel. Ná­lunk jelentkező megrendelőt még nem küldtünk másho­va. Dolgozóink nem azt né­zik, hogy van-e papírjuk a megrendelt munkához, ha­nem azt, hogy meg tűdiák-e csinálni. Azért sem küldtem el senkit, mert jelentkezett, hogy legálisan akar dolgoz­ni. Ha a felajánlott tevé­kenységre igény van és a befizetéseket teljesíti, dol­gozzon nyugodtan. Nálunk nincs profilkényszer. Szabó Zoltán dicséri az átalánvdíias formát. A ta­goknak érdekük, hogy ta­karékoskodjanak az anyag­gal és az energiával, minél kisebb legyen a rezsi í ük. Így a dolgozók nem érde­keltek a fusizásban sem. Ha teljesítik a szövetkezetnél vállalt árbevételt, a több­letmunka ellenértéke teljes egészében őket illeti. Erről SMímw^mMmiBMjfljMijiSS Somogyi Károlyné felvétele Az Etelka sor és a Felső Tisza part közötti területen, a lebontott házuk helyén tovább­épülnek Felsőváros soron következő lakóházai. Felvételünk a DÉl.ftP brigádjairól ké­szült; darupályát építenek az elkészült alapok mellett külön adóznak. 1984-ben például 60 ezer. forint több­letbevétel után 3600 forintot kell befizetniük. Hogy túl sokat keresnének a tagok? Az elnök szerint ettől nem kell tartani, mert például egy karosszéria-javító nem tud annyit dolgozni, hogy egv évben százezer forintnál többet keressen. A közelmúltban telket vá­sárolt a kisszövetkezet a Veresács utcában. Itt alakít­ják majd ki a központi te­lephelyet. * Ha itt és most véget érne ez a cikk. joggal gondolhat­ná a kedves olvasó, hogy gond nélküli az élet a Ve­gyesipari Szolgáltató Kisszö­vetkezetnél. Pedig, van az ő gazdálkodásukban is néhány nehézség, amin érdemes el­gondolkodni. Talán nem is csak nekik. Íme néhány, a gondok közül! Már két könyvelőt és egy jogtanácsost alkalmaznak azért, hogy minden bevé­telt és kiadást az érvényes rendelkezéseknek megfelelő­en számoljanak el. Eddig 7J0 ezer forintos árbevéte­lűn volt a kazánok savazá­sából de ni ehhez. a .mun­kám);: -felhasznált szellemi termékért csak néhány hete tudtak fizetni. Ugyanis a rendelkezések nem egyértel­műen • rendelkeznek arról, hogy milyen forrásból lehet fizetni a feltalálónak. Az egyik rendelet szerint a munkabérek közterheinek 1984-es növekedése nem há­rítható át a vevőkre. Ugyan­akkor a kisszövetkezet a számláját a következő rész­összegek aiapján állítja ösz­sze: anyagköltség, bérkölt­ség és közterhei, valamint az összevont fedezet. Mi most a teendő? Ha egy hibát gyorsan kell elhárítani. akkor a szakembereket riadólánccal lehet értesíteni mivel csak az elnök lakásán van tele­fon. Ez bizonv benzinköltsé­ges riadóztatás. Az anyagbeszerző hiába kilincsel hónapok óta fala­zótégláért. A meglevő meny­nyiség foglalt a magánlakás­építkezésekre. A kisszövet­kezetnek tanácsi lakások ja­vításához kellene a tégla. Azök is lakások, ott is em­berek laknak, az akadály, hogv a kisszövetkezet is közületi egység. Hónapokkal ezelőtt kértek engedélyt használtautó-ke­reskedésre. A mai napig nem kapták meg. A szege­di magánkereskedőnek ezért nincs újabb vetélytársa. Az új gazdasági formáció­kat azért hozták létre, hogy olyan feladatokat vállalja­nak, amelyek elvégzése a nagyobb vállalatok, szövet­kezetek számára nem gaz. daságos. Az új gazdálkodó egységek keresik is ezeket a részeket, de többször aka­dályba ütköznek. A szegedi Vegyesipari Szolgáltató Kis­szövetkezet eredményei és gondjai nem egyediek... Böle István

Next

/
Oldalképek
Tartalom