Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

Kedd, 1984. január 17. 3 Többet, mint tavaly Mirelit - exportra megbeszélése 1983-ban a hűtőipar 12 Az idén nehéz feladat százalékkal nagyobb ered- vár az iparágra. A terv 40 ményt ért el, mint 1982- százalékos exportnövekedést ben. Az ágazat 10 termelő- ír elő. Ennek eléréséhez üzeme magas színvonalú el- mindenekelőtt a termelést látást biztosított a hazai la- kell fokozni azért, hogy a kosságnak, a friss zöldség- nyomott árakat többletára gyümölcshöz viszonyítva eladásával ellensúlyozhassák, mérsékeltebben emelkedtek A mezőgazdasági partnerekaz árai. A lakosság tavaly kel megkötött termelési összesen 54 ezer 300 tonna szerződések szerint, leghűtőipari terméket vásá- alábbis gyümölcsből a kellő rótt. nyersanyag előreláthatóan Az export tavaly elma- rendelkezésükre áll majd. . .„, , , , , Gondot okoz viszont a zöldradt a tervtol. s ennek tobb ségalapanyag biztosítása. A oka is van. A tőkés piacon nagy kézimunkaigény és a a mirelit árak iránt meg- modern géppark hiánya micsappant a kereslet, és ked- att állami gazdaságok, vezőtlenek voltak az átvéte- tsz"ek egyre kevésbé fogli árak is. Az ágazat mégis la,koznak zóldségtermeszhasznosan járult hozzá az £é6sel- A termesztési kedv exportmérleg javításához, fenntartásara néhány mireszolgáltatásaival ugyanis jól ütuzem mint például a segítette a társ-élelmiszer- ^kesfehéryari es bekesipari üzemek külföldi el- csabai _ fejlesztesi alapadásait. Hütőtárolóinak bér- Jab°i seglti, ~ részben — a beadásával a hús- és ba- mezogazdasagi partnerek romfiipar tárolási gondjain ^Mseeszedogep-vasanásais enyhít ott. így ezek az Az aru elhelyezesere a iparágak rugalmasabban kö- ^fipar fokozza a piacfelvethették a külpiaci ke- ^Ó munkát. A kulkereskeresleti-kínálati viszonyok dok ® hagyományos megváltozásait. Természetesen a rendelők mellett olasz, goraktárak, fogyasztóvonalak rog' £panyol £inn ce8ek" bérbeadása a hűtőipar szá- kel tárgyalnak az eladásmára is kifizetődő volt. ról. Tegnap, hétfőn Szegeden, a Szakszervezetek megyei Tanácsának székházában megbeszélésre került sor Szabó Sándor tanácselnök és dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára irányításával a megyei tanács és az SZMT vezetői között, amelyen részt vettek a megyei tanács elnökhelyettesei és vb-titkára. továbbá az SZMT titkárságának tagjai. Ott volt és felszólalt Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. A tanácskozáson megvitatták a megyei tanács és az SZMT, illetve a tanácsok és a szakszervezetek együttműködésének időszerű kérdéseit. Mindkét részről hangoztatták, hogy fokozni szükséges a kölcsönös együttműködést, különösen a lakásépítés és lakásgazdálkodás, a gyermek- és oktatási intézmények, az egészségügyi ellátás fejlesztése, a társadalmi munkaakciók szervezése és koordinálása, a fogyasztói érdekvédelem területén és a tanácsi közigazgatás korszerűsítésének segítésében. Kutatók és fogadók Kérdező és felelő kapcsolat Sokan hangoztatják, azért mondja, nagy a kockázat, termeszteni. Hatalmas előnyt áll Magyarország a gabo- száraz esztendőben kataszt- jelent ez a próbálkozás, sanatermesztés élvonalában, rofális lehet ez a megöl- ját tapasztalataikkal tudják mert ,van két jó kutatóin- dás, és a minőséget rontja, kiegészíteni a kutatók retézete. és a kettő versenyez A vitából előbb-utóbb meg- ceptjeit. Nyilván azok válegyMűmV JömMa!'*'' föBb"' gy'őződés les/.. nagy " kár lalják ezt "a munkát, .akik fajták ' ézületnek, és mind- lenne tehát, ha gátat vetegyikW?zr' áiánlárt'ak megfe- nének neki. lelő termelési módszereket. , , ... . Sokszor halljuk, az ut Mások azt is hozzáteszik, hogy élvonalba állásunknak fontos tényezője a fogadók oldalán keresendő: a termelök frissek az úi eredmények fölhasználásában. Kinvilatkoztatásként is egyébként is hajlamosak a megalapozott kísérletekre, de egy másik fölismerés is aEf^.-ssn.r S'turí- ars; bona terem. a másik olda- költséoek . faiták ián igen gvönge. Ugyanaz f™ az eső áztatja, ugyanaz a nap süti. Az a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az egyik oldalon jól szántothelyes nem megállná a helyét a két vé- tak, jól vetettek, a műtrálemény együtt, de szegény gyát is. gyomirtót is jól ember éri csak be kinyi- adagolták, a másikon pedig latkoz'atásokkal. Aki teheti, tévedtek. Nem ennyire egyközelebbről is megnézi, mi szerű a dolog mert különbség akkor is lehet, ha minden munkát ugyanúgy végeztek a két oldalon. Minvan mögöttük. Régi tapasztalatok alapján ínondják a kutatók, közvetítőkre is szükség van hogy az új eredmények eljussaklválasztása viszont kerül többe. Azt is mondják a kutatók. valóságos szimbiózis alakult ki köztük és a termelők között. A veszélye se fenyeget, hogy fölsőbbrendűnek tekintsék a kutatót, aki kinyilatkoztatja tanait, a többinek csak az a dolga. hogy teljesítse a precízebbnél precízebb előíráden gabonafajtának szinte sokat. Az együttműködésmás a receptje. A kutatók nek természetes velejárója , azt mondják, fajtaspecifikus viszont, hogy lényeges szemnek a termeiokhoz Az ipar. termeUsi \ech'nolóaiákra van pontokat a termelő egvszeszerű rendszerek létérdeke, hogy a hozzájuk tartozó szükség. A búzafajta igénye nem hagyhat figyel„ , . , . ... szerint kell megválasztani' men kivul- Nem mondhat gazdasagok azonnal valtsa- uwá h á k „ j íta. ja, beszéljenek ezek ott amikor erdemes válta- ni a tápanyagok pótlását, és bent. amit csak akarnak, ér aki nem veszi figvelembe megtanultam, hogy a buzat ni. Ha csak egy kicsivel terem is többet minden hektár. ha csak egy kicsivel lesz kevesebb a kiadás, akpéldául a különböző faiták 'SV kel> termelni, a kukori, . , , ségét, az is ráfizet. Ide a kor is nagy nyereseghez go^bnyomósos juthatnak. illetve ellensúlyozni tudiák a fölhasznált anyagok árának emelkedését. Szinte meg sem szárad még a tinta az új ajánlásokon. a kutatók kezéből szedik ki a termelési rendszerek emberei, és hintik szét gazdaságaikban. Ez azt is jelenti, hogy megnőtt a kutatók felelőssége, meg azt is. hogy ennél jobban soha zódnak vissza, a jobb fölnem ösztönözte a termelő deket meghagyják kukoricának. cukorrépának. napveevszerek iránti érzékeny- "át meg úgv. A szimbiózis nak az a lenyege. akármelyik akarná függetleníteni központosítás már nem elég. o gondolkodó szakértelem nélkülözhetetlen. Előáll tehát a kutató, kidolgozza ajánlásait a legkülönbözőbb talajokra. Megmondja, milyen fajtát érdemes oda vetni, és hogyan kell művelni. Fontos észrevennie, hogy búzatábláink a gyöngébb területekre húmagát a másiktól, semmire nem-menne. A közös munkával viszont mindkettő gyarapodik. Horváth Dezső (Következik: Kemény esztendő.) )ó is A

minősítésnek szánt megjegyzést többféleképpen variálhatjuk: jó. de nem szép; szép. de nem jó; jó is, szén is ... Melyiket szeressem? Érdekes, hogy ebben a kérdésben mennyire megoszlanak a vélemények. Vannak, akik bizonyos áruknál csak a küllemre adnak, mások viszont legyintenek a külső megjelenésre és azt mondják, nem a külcsín a lényeges, hanem a belbecs, a tartalom. Az okos és tegyük hozzá, hogy a becsületes. a holnapra is aspiráló termelő és kereskedő egvik végletet sem vallja. A legcélravezetőbb és hosszú távon leginkább megtérülő gyakorlatot követi: minden árunál magas színvonalú belső értéket és a lehető legszebb, legvonzóbb külső megjelenést kell biztosítani. A siker aligha marad el. Ezt az igazságot fölösleges pártolóan magyarázgatni, különösen manapság, amikor mindenki eladni akar, s a kevés vásárló kétszer is meggondolja, milyen árut vegyen. Egyelőre maradiunk a hazai pályán. Kár volna elhallgatni, hogy a magyar termelő ágazatokat korábban ..elkényeztette" az. hogy a piaci viszonyok féloldalasak voltak. A termelő, illetve a kereskedő diktált, a vásárló pedig örült, ha kapott valamit. A kereslet messze meghaladta a kínálatot. Az ilyen állapotok nem kedveznek a termelőknek sem. hiszen mindent eladhattak, a rosszat, a hibásat, a csúnyát. Következésképpen semmi sem ösztönözte a termelőket arra. hogy korszerűsítsenek. úiabb és újabb termékeket kínáljanak. tetszetős áruval jelentkezzenek a piacokon. Fölösleges hivatkozni a nagv és világhírű cégekre, akár maradhatunk a leghétköznapibb példáknál. A piacon érdeklődtem egy háziasszonytól. Párbeszédünk valahogy így pergett: — Milyenek az árak? — Drágák. — Hol drágábbak? Az őstermelőnél, a maszeknál, vagy az állami és szövetkezeti árudákban? — Itt is, ott is. Talán az államiban valamivel olcsóbb. — Akkor miért nem ott vásárol? — Azért mert ott csúnyább, a krumpli is piszkos, homokos, az alma koszos. Ez itt jobban csábít, még ha drágább is — mutatott egy halom almára, amely valóban ragyogott, szinte mosolygott az emberekre. Pedig éppen olyan belső értéket, tartalmat képviselt, mint az az emlegetett másik, amelyet efleleitették (?) megtisztogatni. Az árkülönbözet, amelyben benne rejlik a haszon is. aligha egyezik a tisztogatási költségékkel. A szép áru önmagát reklámozza, csábítja a vevőt A teljes választék kínálata ugyancsak gyönge lábon áll. Extrém példát is lehet említeni. Legutóbb, amikor Bécsben jártam és a szálloda körül sétálgattam. szinte megállított egy szerszámokat árusító üzlet kirakata. A kéziszerszámok csiiloetak. kínálták maeukat és vonzották a bámészkodót, vásárlásra ingereljék az embert. Csupán a legegyszerűbbnek mondható szerszámból, a kalapácsból legalább húszféle fazont számoltam össze. Sainos. a hazai üzletekben alig egy-két féle kalanácsot lehet föllelni. Erre. a hiányos kínálatra a vásárló fizet rá. Illik ide az ismert anekdota, amelv egv kis boltocskában hangzott el: ..Kérek egv krómozott. fölül lapos, alul kerek formájú kalapácsot. — Tessék, uram. százhúsz forint — mondta a kereskedő. — Százhúsz? Hogyan lehetséges, hiszen a nagyáruházban nyolcvanba kerül. — Akkor miért nem ott vette meg uraságod? — Mert ott nem volt. — Ha nálam nem lenne, én is nyolcvanért adnám — válaszolta a kereskedő." A vevő vándorol üzletről, üzletre, keresi ezt. keresi azt. de nem mindig találja meg a kedvére való terméket. Maradván a kéziszerszámoknál, amelyeknek néhány változatát szegedi gyárban is előállítják, de mindegyiket csak egyetlen külcsínnel öltöztetik. Glancosabb. csillogóbb, villogóbb nincsen. Hiányzik a variáció. Újabb párbeszéd a gyártó egyik szakemberével: ..— Miért nincs többféleképp variálva? — Nem lehet. — Talán nem tudnák elkészíteni? — De. tudnánk, csak az árak miatt nem lehet. — Aki a glancosabbat szeretné. megfizeti. — Ez igaz. sőt az utóbbi időben azt tapasztalni, hogy a pénzesebb embereket nem is annyira a használati érték érdekli, hanem csak a küllem, sokszor csupán dísznek tartja. — Van rá igény? — Naná. sőt." így társalogtunk még sokáig, s újra meg újra az árképzésnél zárta le a témát a szakember. Ki vitatná, hogy az árak lényegesek. Erre mondom magam is. hogy sőt... Azonban a valós igénvek is lényegesek. Megvallom őszintén, nekem megfelel a natúr kalapács is. s azt veszem meg. nem a krómozottat, hiszen a szöget éppen úgy feién találhatom avval is. De ha valakinek az a mániája, hogv nikkelezett kalapáccsal püfölje a szögeket, ám tegye. Legyen ilyen is, olyan is. Újból extrém példa: elegáns ékszerüzletben láttam, hogy 200 ezer forintért kínáltak arany karórát. Másnap már nem volt a kirakatban. Valaki megvette. Nekem megfelel az ötszáz forintos óra is. éppen úgy tizenkettőt mutat délben, mint vagvont érő rokona. Gondolom. nem is az idő mérésére vásárolták azt a drága szerkezetet. égezetül a sokat vitatott „fehér árukról" ejtsünk szót. A csomagolással és a címkézéssel vannak összefüggésben. Valóban mindegy, ha a barackbefőttes üvegen harmincforintos színes címke van-e. vagy háromforintos? A befőtt a lényeg. Talán az arányokra érdemes volna jobban odafigyelni. Sok háziasszony mondja, néhány cikknél — elsősorban a fogyóanyagoknál: szappan, mosószer. befőtt, s egyéb mindennapos dolgok esetében — legyen kétféle ajánlat a boltokban. Szívesen megvennének csomagolás nélkül is szappant, vagy egybe csomagolva négyet, ötöt. a cukornál, vagy a lisztnéfl ne csak egvkilogrammos tasakokat kínáljanak, hanem kettő-, vagy ötkilogrammosakat is. így olcsóbb lehetne a nagyobb tétel. Adjunk a küllemre, amelynek pénzügyi hatásán kívül bizonyíthatóan egyéb hatása is van az emberekre, de adjunk a választékra is. Ki-ki döntse el. hogy melyiket részesíti előnyben, a szerényebb küllemet-e. vagv a csillogóbbat. A piac külön-' ben is ítéletet mond. De csak akkor adhatunk értékítéletére, ha van választék. Az ideális nyilvánvalóan az. ha a termék szép is és ió is. meg olcsó is. Gazdagh István V' a kutatót. Akinek veszik a Magyar-dán faházgyár Hunflexbau néven magyar építése tavasszal kezdődött, s —dán közös vállalat alakult még az idén a gyártás is Sopronban. komplett fahá- megindul. Maximális kapazak gyártására. A 90 millió citását 1988-ban éri el, amiforintos alaptőke 48 száza- kor is 30 ezer négyzetmőterlékát a Győr megyei Állami nyi faház készül falai között. Építőipari Vállalat, 5 szá- A házak mérete 30 négyzetzalékát az Általános Érték- métertől 200 négyzetméterig forgalmi Bank Részvénytár- terjed. A termékek értékesaság, 49 százalékát pedig a sítését a dán cég vállalta. A dán Flexp'.an Eurocontrac- Sopronban gyártott faházator egyesülés adta. Az üzem kat Ausztriában, az NSZKban. Svájcban és Olaszorraforgónak. Nem érheti be portékáját, újabb ajánlások- avvai ha gyöngébb a talaj. kai áll elő. A mechanikus megoldásokhoz szokott elme könynyen levonja ebből azt a következtetést, hogy gombnyomásos központosítással megoldódott a gabonatermelés vezérlése. Van, aki adja az ötletet, az is van. aki elfogadja. Szerencsére nem gyöngébb lesz a termés is. mert egy ilyen változatba belepusztulna a mezőgazdaság. Még inkább szükséges tehát, hogy a termelő értse meg a kutató szándékait, a kutató pedig mind a két fülével figyelje a termelő igényeit. Erős, kérdező és osztódik ennyire ketté a felelő kapcsolatra van tehát dolog, hiszen a fogadók ol- g^liség dalán is gondolkodó elmék állnak. Azt ajánlja a kuta- A szegedi intézetben tó. hogv 60—70 ezernél több örömmel mondják, egyre magot né vessenek egy hek- inkább kísérleteznek a gaztárba. a termelő mégis ki- daságok is. Egy hektáron, próbálja a 100—110 ezret is két hektáron olyan búzákat Erős vita kerekedik belőle is vetnek, amelyeket még akkor is. ha egy-egy évben hivatalosan el se ismertek, nagyszerűen terem a .száz- Kóstolgatják, az ő területüezres is. A kutató azt kön melyiket érdemes majd Hazai - hárommilliárdért Hetvenhat ipari szövetke- és ma már az ipari szövetzet, mintegy 250 teunéke kezetek termelésének 10 szá láthatö az Ipari Reklám és zalékát ezek a gyártmányok Propaganda Vállalat Kákó- adják. Az importot helyetteczi úti bemutatótermében, síró termékek előállítása az azon az egvhetes kiállításon, elmúlt három évben rendamely hétfőn nyílt meg. A kívül gyors ütemben fejlőbemutatót a Magyar Keres- dőlt, és jelenleg évente 3 kedeimi Kamara vállaláti milliárd forintért gyártanak tanácsadó testülete, az Ipa- ezekből a cikkekből. Arra'is ri Minisztérium és az Ipari rámutatott, hogy a jövőben Szövetkezetek Országos Ta- meg kell teremteni a gyárnácsa immár harmadszor tők, a felhasználók és a forrendezte meg. galmazók közös érdekeltsé,,,„,,, gét, mert jelenleg az érdeA kiállítás megnyitóján ^ sok eJsetbenB eltérllek Mészáros Vilmos, az OKIPZ egymástól, s nagyon kevés az elnökhelyettese egyebek kö- olyan példa, ahol közös kcczött arról szólt, hogy jelen- kázati alapot hoznak létre. leg már, mintegy 160 szö• és abból finanszíroznák a vetkezet vesz részt a koráb- különféle termékek sorozatban importból beszerzett gyártását. termékek hazai gyártásaban. A kiállítás január 20-ig Körülbelül 400-féle cikket tekinthető meg 10 és 16 óra készítenek nagy sorozatban, között. szágban hozzák forgalomba Magyarországi árusításukról később tárgyalnak. A faházak hőszigetelt elemekbői épülnek, s azok hétvégi háznak, nyaralónak, állandó otthonnak egyáránt alkalmasak. A termékeket elemenként is árusítják; ez esetben összeszereléséről a vevő gondoskodik. A megállapodás mindkét fél számára előnyös. A magyar építőipari vállalatnak a befektetés néhány év alatt megtérül. Az alapanyagot elsősorban a hazai erdészet szállítja. A megállapodást hétfőn a soproni Lövér Szállóban Krankovits István, a Győr megyei Állami Építőinari Vállalat, llolger Moller Nielsen, a dán Flexplan Eurocontractor Egyesülés és Biró Uj vegyi üzem A Borsodi Vegyi Kombinátban hétfőn megkezdődött a cseppfolyós foszgén üzemszerű előallítása, munkába állt a háromszáznegyvenmillió forintos költséggel épült új foszgénüzem. Ezt a fontos vegyipari alapanyagot eddig teljes egészében importból szereztük be. Az új gyáregység, amely jelenleg évj tíz és fél ezer tonna cseppfolyós foszgén előállításán? képes, jelentős behozataltói mentesítik a népgazdáságot. Az itt termett alapanyagot Sajóbábonyba, az Észak-magvarorsági Vegyiművekbe szállítja, ahol növényvédő szerek előállítására használják fel. A későbbiekben a Borsodi Vegyi Kombinátban is megteremtik a foszgén továbbfeldolgozásának fettételeit. A cseppfolyós foszgén termelésének növelésével pedig el akarják érni, hogy teljesen kielégítsék a hazai vegyipar igényét, ebből az alapanyagból. A BVK-ból a hét végén indítják el az első foszgénMihály, az Általános Érték- I szállítmányt az Észak-ma forgalmi Bank Részvénytár- gyarországi Vegyiművekbe, saság vezérigazgatója írta alá. 1 (MTI)