Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

74. évfolyam 13. szám 1984. január 17., kedd Ara: 1,40 forint Ulésf tartott a Szeged városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkásvárt Sze­ged városi bizottsága ülést tartott tegnap, hétfőn délelőtt a tanácsháza dísztermé­ben. dr. Székely Sándornak, a pártbizott­ság titkárának elnökletével. Részt vett a testület munkáiéban dr. Komócsin Mi­hály. az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei nártbizottsáa e'ső titkára is: tá­jékoztatót tartott a közigazgatás korszerű­sítésével kapcsolatos feladatokról. A pártbizottság kibővített élésen tár­gyalta mea az 1983, évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést és az 1984. évi feladatokat. Az írásban kikül­dött elemzéshez Berta István, a pb titká­ra fűzött szóbeli kiegészítést. A testület taeiai. illetve a meghívottak közül a téma vitáiéban felszólalt: Sípos Istvánné. Mar­tonosi Imre. Gazdaa Mária. Rovó József, Schwager Gáborné, dr. Sziniel Imre, Mis­kolczi Zoltánná. Kulcsár Péter, Oskó Lászlóné. Valastyán Pál. Horváthné Fülöp Mária. dr. Pa no Elemér. Sztanó János, Tombácz József. Bódi László, dr. Komó­csin Mihály. A témával összefüggő határozatában a pártbizottság egyebek között megállapí­totta. A Magvar Szocialista Munkáspárt Sze­ged városi bizottsága 1984. január 16-i ülésén megtárgyalta az 1983. évi gazda­ságpolitikai feladatok végrehajtására vo­natkozó javaslatokat, illetve az 1984. év feladatairól szóló jelentést. Megállapítottá, hogy a város gazdasága a Központi Bi­zottság 1982. december 1-i határozatának, illetve meffvei és városi pártbizottságok hozzá kaocsolódó állásfoglalásainak meg­felelően feüődött. A gazdálkodó szervek a feladatokat egvre nehezülő külső és belső körülmények között .hajtották végre. A gazdasági egységek a legfontosabb ' célok teljesítéséhez eredményesen járultak hoz­zá. A külkereskedelmi értékesítés és ezen belül a nem rubelelszámolású export a termelési értéket ióval meghaladó mér­tékben bővült. A gazdasági halékonvság kisjnértékben emelkedett. Tovább javítot­tuk az életkörülményeket. A mezőgazdaságban a rendkívül aszá­lyos időjárás miatt az eredmények — a mezőgazdasági dolgozók áldozatos munká­ia ellenére — elmaradtak a korábbi évek­ben elért színvonaltól. A párt- ós társa­dalmi szervek, valamint a gazdasági ve­zetés közötti e.gvüttműködés. a tevékeny­ségek összehangolása tovább javult. A végrehajtás ellenőrzésében erősödött a szakszerűség, és általában sikerült a fi­gyelmet a legfontosabb kérdésekre össz­pontosítani. A város gazdaságának 1984. évi felada­tait alapvetően az MSZMP KB 1983. de­cember 7-i határozata, illetve a megyei pártbizottság hozzá kaocsolódó 1983. de­cember 20-i állásfoglalása határozzák meg. A népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítása és az ország nemzetközi fize­tőképességének fenntartása érdekében Szeged város gazdaságának is legfonto­sabb feladata az 1984. évre a termelés ha­tékonyságának emelése és a gazdaságos konvertibilis elszámolású export bővítése, a KGST-tagországokkal kötött államközi egyezmények ió minőségű teljesítése. A gazdasági munka jövedelmezőségével összhangban a helyi lehetőségek mind na­gvobb mértékű kihasználásával biztosítani kell. hogv az élet- és munkakörülmények tovább javuljanak, illetve a város lakos­ságának életszínvonala ne romoljon. A népgazdasági célok indokolttá tették a gazdálkodás feltételeinek további szigorí­tását. Ennek megfelelően a határozatok végrehajtása, a feladatok megoldása fo­kozottabb erőfeszítéseket igényel. A párt- és társadalmi szervek, szerve­zetek gazdaságszervező, ellenőrző és moz­gósító tevékenységük összehangolásával vál'alianak az eddiginél is kezdeménye­zőbb szerepet. A városi pártbizottság felkér! a társa­da'mi és tömegszervezetek városban mű­ködő szervezeteit, a város lakosságát, hogy munkátokkal, társadalmi tevékenvségük­k°l segítsék közös céliatok elérését. Mi­nél szélesebb körben kapcsolódjanak be a hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére meghirdetett munkaversenybe. A testület a továbbiakban elfogadta a pártbizottság tavalyi munkatervének tel­jesítéséről szóló jelentést és saját idei munkatervét. Oláh Miklós titkár előter­jesztésében. • A pártb'zottság Török József első titkár előterjesztésében személui kérdéseket is tárgyalt. Felmentését kérte vátosi pártbizottsági tagságából Vanicsek Iván. A testület a felmentést megadta. Tekintettel a közigazgatás korszerűsíté­sére. a közigazgatási beosztás változásaira, a Központi Bizottság engedélyezte a Sze­ged városi pártbizottság létszámának eme­lését. A testület létszámát kooptálással egészítették ki. A végrehajtó bizottság sze­mélyi javallatait a pártbizottság nyílt sza­vazásra!, fogadta el. A városi nártbizott­sáa. tagjai lettek: dr. Belényi Gyyláné. a tiszaszigeti tanács elnökhelyettese: dr. Faragó M. Vilmos, a zsombói községi ta­nács etoöke: Kalivoda Imre. a domrs—éki Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke: Kőröst Tiborné kübekházi vezető óvónő; dr. P.app Elemér, a szatymaz! Finn—Magvar Barátság Tsz elnöke: Rovó József, a iá­tási Ruházati Szakipari Szövetkezet elnö­ke (SándorfatoaV: dr. Rusz Márk főorvos (Deszk)' Sz. Simon István, a Dé1 magyar­ország főszerkesztője: Sztanó János, a Szegedi Állami Gazdaság igazgatója; Ta­nács Imre. a röszkei Kossuth Tsz elnöke: K. Tóth István, a bordányi szakszövetke­zet földrendezője. A vártbizottsán mellett működő mvvke­bizottsáaokba a következőket választották: az ifiúságno'itikai munkabizottságba: Mn­gyari Lászlót (Röszke) és Szugyiczki Györgynét (Domaszék): a párténítési mun­kabizottságba: Répás Jánost (Dóc). Fi­scher Istvánt. Balatoni Istvánt. Rehák Jó­zsefet: az agitációs és propagandabizott­ságba: Fodor Istvánt: .a gazdaságpolitikai munkabizottságba: Heinrich Antalnét (Üi­szentiván). Király Ferencet (Deszk). Tóth Jánosnét (Sándorfalva): a fegyelmi bizott­ságba: Farkas l-ajosnét (Szatymaz), dr. Öcsai Józsefet (Sándorfalva). Puskás Andrásné. a párt-végrehaitóbi­zottság tagja e tiszte alól fölmentését kér­te. Kéréséhez a pártbizottság hozzájárult. Ezután a pb a végrehajtó bizottság tag­iává választotta dr. Papp Elemért. Utat alapoznak Mókuson Betonburkolatú ipari bekfl­'ő út épül Rókuson, a Szaty­mazi utcától a Közlekedési Vállalat icendő központi te­'epéig. Képünk a Szeged' Magas- és Mélyépítő Válla­lat útépítő munkásairó' ké­szült, akik az úttest alapo­zásához készítik elő a ta lajt. Somogyi Károlyné felvétele Eredmények és tervek Szinten tartják a termelést a szegedi szénhidrogén-medencében n M ' c7(p éj • '>2\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazánk energiaellátása az elmúlt esztendőben is zavartalan volt. Ebben je­lentős szerepet játszott a szegedi szénhidrogén-meden­ce pontos és megbízható munkája. Tegnap, hétfőn dr. Juratavics Aladár, az NKFV szegedi üzemének igazgatója elmondta. hogy kőolajból túlteljesítették aj 1 millió 370 ezer tonnás ter­vüket. Termelésükben bizo­nyos eltolódások is jelent­keztek. hiszen a 17 évvel ez­előtt megnyitott algyői me­dence ma már a leszálló ágazatban van. E"f azok a tények is bizonyítják, hogy néhány esztendővel ezelőtt csupán az algyői mezőből 1 millió tonnán felüli kőolajat nyertek évente, de tavaly már csak 987 ezer tonnát ..pumpáltak ki" a föld mé­lyéből. Föladataik teljesíté­sét elősegítette, hogv a kör­nyező kisebb szénhidrogén­mezők most vannak a föl­szálló ágon. Többet tudott adni az ásotthalmi és a ke­lebiai terület. Az igen lényeges energia­hordozóból, földgázból pon­tosan teljesítették azt. amit előre e1 határoztak: 3 milliárd 220 millió köbmétert továb­bítottak az országos vezeté­kekbe. Az igen értékes pfc­gázból 211 ezer 500 tonna volt a teljesítmény, amely 25 ezer tonnával haladta frteg a tervezett mennyiséget. Kü­lönösen dicsérendő, hogv a aazolinféleségekből 373 ezer tonna helyett 411 ton­nát adtak a népgazdaságnak, izopenténból pontosan telje­sítették azt, amit elhatároz­tok. 35 ezer tonnát. A ga+o­linféleségek és különféje gázszárrrazékok (elsősorban vegyipari alananvagok) ex­portra is kerülték, sőt Itt megduplázták a tervben előirányzott mennyiségüket, és 18 millió dollár bevételt értek el. Bár nehéz pénzben kife­jezni a szegedi szénhidro­gén-medence termelési ada­tait, — hisz.en az ő alap­anyagukat nem kell sehon­nan sem beszerezni, az o föld mélyében rejlő termé­szeti kincs, a magyar ál­lam tulajdona — mégis ér­dekes az, hogy a szegedi medence árbevétele több mint 28 milliárd forintot jg­lent. S éppen az előbbiek­ből adódik, hogy itt a ter­melési költség nem éri el az 5 milliárdot sem. A szegedi medencében 1585 fő szorgos­kodik. Az itt dolgozó olaj­bányászok az elmúlt eszten­dőben 7 százalékos bérfej­lesztésben részesültek. s évente egy dolgozó átlago­san több mint 70 ezer forin­tot keres. Az elmúlt évben sikerült százszázalékosan hozzájutniuk a bányászokat megillető hűségjutalomhoz is, e címen közel tíz millió forintot osztottak ki a dol­gozóknak. Igen érdekes adatokat je­gyezhettünk föl az olajipar beruházásairól. 1983-ban 723 millió forint volt az elő­irányzott összeg, de úgy lát­szik, néhány területen a ter­vezettnél sikeresebben való­sították meg beruházási munkálataikat, mivel 878 millió forintot költöttek el. Igen nagy tételt jelentett a beruházások körében az al­győi atmoszférikus pb-lá­roló megvalósítása, hiszen ez a beruházás — 1977-ben kez­dődött és némi késedelem­mel fejeződik be — 780 mil­lió forintot igényel. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy ilyen létesítmény nincs is több az országban. Tete­mes pénzt — 87 millió fo­rintot — fordítottak a fő­gyűjtő állomások rekonst­rukciójára, vezetékek építé­sére, s amint az igazgató ki­fejezte, most utolérték ma­gukat. jyiinden bizonnyal kü­lön témát jelent a szegedi szénhidrogén-medencében az új és nagy hatásfokú, komp­resszortelepek kiépítése. Ta­valy kezdték meg ezeket a munkálatokat, és körülbelül 1 milliárd forintot áldoznak ezekre a berendezésekre. Ügy tervezik, hogy 1985­ben üzembe helyezik a nyomást fokozó technoló­giájukat. Érdekességként említette meg dr. Jurato­vics Aladár, hogy az angol Ingersol cég és a Ganz-MÁ­VAG kooperációjában ké­szülnek a berendezések. 26 különböző méretű és nagy­ságú kompresszormotor mű­ködik majd telepeiken. Ez a kooperáció első lépése a magyar és a? angol cég kö­zös gyártási programjának, de elképzelhető az is, — ép­pen a szegedi tapasztalatok alapján —, hogy. a két vál­lalat közösen jelenhet majd meg más országokban, a harmadik piacon. Megtudhattuk, hogy a sze­gedi szénhidrogén-medence olajtermelésében a szinten­tartás a legfontosabb föl­adat. Éppen ezért költenek jelentős összegeket a móra­városi, a kiskundorozsmai és az üllési medencékre. A móravárosi területen 50 millió forintot fordítottak a vízvisszanyomás. megvalósí­tásira, 15 és fél millió fo­rintot a dorozsmai olajku­takra, valamint 166 millió forintot az üllési gázüzemre és távvezeték-rendszerre. A ferencszállási területen min­den beruházás elkészült, és egy normális termelési szín­vonalra álltak rá. Fölvázolta dr. Juratovics Aladár az idei esztendőre meghatározott terveiket, el­képzeléseiket is. Elmondta többek között, hogy „megál­lították" a szénhidrogén-ter­melés csökkenését. Ezt ugyan részletesebben is el lehetne mondani, de végül is a lé­nyeg az: a korábban műve­lésbe vett mezők hozama ma már csökkenőben van, ugyanakkor a manapság fel­fedezett és termelésbe vett kisebb vagy nagyobb me­dencék termelése még föl­felé ível. És így jön létre egy olyan kiegyensúlyozott állapot, hogy a tavalyi mennyiséget ebben az esz­tendőben is biztosítják. Ezért is határoztak úgy, hogy kő­olajból ' 1984-ben 1 milVó 370 ezer tonnát termelnek, földgázból 3 milliárd 358 millió köbmétert, pb-gázból 219 eZer 600 tonnát, gazo­linfélékből 422 ezer tonnát, izopentánból 36 ezer tonnát, s a vegyi alapanyaanak szá­mító és fölhasználható gáz­származékokból külpiacra adnak 75 ezer tonnát. Mivel az algyői térségben már • mé+éklődik a kőolaj kitermelt mennyisége, a kü­lönbözetet a nióravárosl és a dorozsmai többlet adja. Természetesen a beruházá­sokat tovább kell folytatni­uk, hogy termelési terveik­nek eleget tudjanak tenni. Az idei esztendőre ilyen cé­lokra 830 millió forintot költhetnek. A nagyobb téte­lek közül néhányat érdemes •megemlíteni": az olajterme­lés szintentartására, vezeté­kek építésére, a gyűjtőso­rok rekonstrukcióiára 152 millió forintot szánnak. A móravárosi kismező vízbe­sajtoló berendezéseire, a se­gédgázos technológiára 30 milliót, a dorozsmai új olajkutakra 28 milliót. Az algyői kompresszortelep 360 millió forintot igényel. Az üllési gázüzem 103 milliót. Érdekesség, hogy új termé­ket is előállítanak, az úgy­nevezett normál pentánt (vegyipari alapanyag), e cél­ra 70 millió forintot fordí­tanak. A kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai szénhidrogén­bányászat normálisan tud­jon dolgozni, termelni. A szegedi üzem dolgozói igye­keznek eleget tenni fölada­taiknak, és szeretnék, ha egyre nagyobb önállósággal, és leleményességgel javíta­nának a termelékenységen. Ennek érdekében tartották meg nemrégiben a fölada­tokat ismertető tanácskozá­saikat. a szocialista brigád­vezetőknek is ajánlásokat adtak, ismertették, hogy miben kérik segítségüket. Hiszen nagy felelősséget ró a szegedi szénhidrogén-me­dence dolgozóira az a tény. hogy a hazai kőolajterme­lésnek mintegy háromne­gyed részét, a földgázterme­lésünknek közel felét, a pro­pán-bután gáz produktu­munknak 60 százalékát e környéken állítják elő. il­letve hozzák felszínre. Izo­pentánt meg kizárólag csak a szegedi medencében állí­tanax elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom