Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-13 / 293. szám

y 95 t Kedd, 1983. december 13: Magyarország fölfedezése Roppant tanulságos műsor volt. Hűségesen tükrözte, mekkora méretű a zavarodottságunk. Részleteket láttunk az István, a király című rockoperából. az előadás után azon melegében „rendezett" röpke televíziós véleménykutatásból, az alkotók és a közönség egyik találkozójából.' valamint négy tudós férfiú stúdióbeszélgetéséből. Az ifjúsági rétegműsor. a Pénteki randevú adásideje pontosan egy óra. az anyagot már csak ezért is nagyon szerkeszteni kellett, neín győzték vágni ... De a zavarodottság látlelete így is előállt. f Az összehívott tudÓ6 emberek (történész, politológus, szociológus) különösen kényelmetlenül érezhették magukat, bár gyakorlottan palástolták. Micsoda szerep: magyarázzák meg egy országnak, miért vegyül bűntudattal, szemérmes szégyenkezéssel a lelkesedésukk, amikor nemzeti együvé tartozásunk érzetét nyilvánítjuk. Világosítsák meg az elménket rövid percek alatt: miért van az. hogy egyesek zokognak a meghatottságtól, ha a trikolór lobog, s a nemzet himnusza zeng egy rockopera profi módon megrendezett előadása végén, s miért, hogy e sokaknaik fölemelő finálé mások szemében csokoládémázas, marcipánüntetes giccsnek tűnik. Micsoda szerep: tudatosítsák, legyenek szívesek, tudós uraimék, hogy társadalmi betegségre kell gyanakodnuhk, ha azt látjuk, hogy a „mf'-tudatunk. a nemzeti közösséghez tartozásunk úgy nyilvánul időnként, mint vulkánkitörés: most a nyáron egy rockopera előadásán, vagy régebben egy-egy focimecsesen. És egyáltalán: mit kezdjünk eme süvítő kitörések idején? Hisz. ha nagyobb károkat most nem okoz, idővel el is oszlik a gomolygás. azért legalább — természetszerűen — figyelmet kelt. Mindenki észreveNos, körülbelül ezt mondták a tudós emberek, nincs az jól, hogy nemzeti közösségtudatunkat. érzelmeinket szűlk palackban tartjuk, belegyömöszöljük. s jól ledugaszoljuk. Nem rendjén való, hogy nincsenek megszokott, természetes alkalmak és formák, amikor ilyes érzelmeinket kinyilváníthatnánk. S ha egyszer jön a nagy meccs, vagy a rockopera, kilökődik a dugó, és nagy erővel tör ki, ami addig elfojtatott. Sürgősen szükség ván tehát a megfelelő szeleprendszer kiépítésére. Mert az elfojtásokkal együtt jár a feszültség, a kielégitetlenség. ezzel a bizalmatlanság a türelmetlenség. az ingerlékenység. S amint Széchenyi mondta volt: „Acsarkodunk egymás ellen, mint tehetetlen sajtférgek", Mint 150 évvel ezelőtt. mint azelőtt és azután annyiszor, s mint most. a fönt említett közönségtalálkozón, egy rockopera ürügyén. A történelmünk hány századából kellene kiszemelnünk. okos hozzáértéssel, nemzeti azonosságtudatunk hiányának, vagy zavarodottságának indokait? S mi mindent kellene előszámlálnunk a közelmúltunkból, ami akadályozta, hogy ugyanolyan természetesen nyilváníthassuk, mint más, boldogabb-szerencsésebb népek: mi — mi vagyunk, ide tartozunk. összetartozunk, s részeként az emberiség nagy közösségének megkülönböztetjük magunkat a többiektől, ahogy a többiek magukat tőlünk. Ha egyszer teljességükben megismerjük a rég- és közelmúltbeli okokat, tisztázzuk, honnan jövünk, s tudjuk. merra tartunk, bizonynyal megkíséreljük kimozdítani magunkat abból az apátiából, mi a kisebb és nagyobb közösséghez tartozás tudata nélkül tengő-lengő, egyedüllétbe szakadt embersokaságot jellemzi. Helyzetmegismerésünkben sokat segíthetnének az ilyesfajta televíziós műsorok. mint a legutóbbi Pénteki randevú. Csakhogy: az ifjúsági szerkesztőség eddigi randevúi oly ügyefogyottak. érdektelenek voltak, hogy igen kétséges, megfelelő számú nézőre lelt ez a legutóbbi adás. Mert hogy semmiféle módon nem jelezték előre, miről lesz szó ... Olyanformán jártak el. mint ama mesebeli okos leány, akinek azt mondta Mátyás király. hozzon is ajándékot, meg mégse hozzon. Volt is műsor. meg nem is. csináltunk egy szelepet. de rögtön el is tömtük. Infantilis játék. A megismerés új útjaira vezetett viszont A piac című tévéfilm- László Bencsik Sándor valóságföl fedező megszállottsága jóvoltából. A dologban nem az volt az új, hogy megtudtuk, a maffiásodás a mi társadalmunkban is lehetséges, s az ok a demokratizmus nem kellő kiterjedtsége. A nagykutyák. a kisebb kutyák és a kiskutyák élő viszonyrendszerében természetszerűen termelődik ki egv-egv keresztapa (eme piac esetében, mulatságosan, keresztanya), tudjuk. Csak nem szöktünk beszélni róla. Talán azért, nehogy ötletet adjunk egyegy mafiózóhajlandósá&ú újságolvasónak, vagy tévénézőnek? Vagy abból az ideológiai megfontolásból, hogy nálunk pedig maffiák nem lehetnek, tehát nem beszélünk 'róluk, tehát nincsenek. Most egy naiv fiatalember kálváftájának ürügyén (jó az. ha egy filmben rokonszenvezhetünk valakivel) bemutattatott a piaci maffia. Nyilvánvaló volt, hogy Mihályfy Sándor rendezőt is elragadta a valóságföltáró buzgalom, s kevesebb gondot fordított esztétikai minőségekre. filmje mégis élvezhető maradt. Mert revelációként hatott, átitatódott azzal a felfedező igyekezettel, amely mostanában oly sajnálatosan hiányzott a képernyőről. S érezni lehetett az alkotók felelősségtudatát, amely az árnyalt és hiteles tömegtájékoztatás mellé téteti a voksukat, s nem kívánja gyermeki tudatlanságban, szellemi alultápláltságban tartani a nézóezreket. Sulyok Erzsébet rádiófigyelő Az Alet bajnoka Országgyűlési bizottságok megbeszélése Hétfőn a Parlamentben övári Miklós elnökletével tanácskozott' az országgyűlés kulturális bizottsága. A képviselők először megvitatták a Művelődési Minisztérium. a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Rádió. a Magyar Televízió és az Állami Ifjúsági Bizottság költségvetésével foglalkozó tájékoztatót. Az élelmiszer-gazdaságnak jövőre is kiemelt feladata a kiegyensúlyozott hazai élelmiszer-ellátás és a gazdaságos élelmiszerexport — hangoztatták az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának hétfői ülésén a Parlamentben. A bizottság Cselőtei László elnökletével tájékoztatót hallgatott meg a mező- és erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar, valamint a vízgazdálkodás 1984. évi költségvetési előirányzatairól. s az ezeket befolyásoló tényezőkről. írók találkozója A Magyar írók Szövetségének dél-magyarországi csoportja rendezett informatív találkozót tegnap, hétfőn Szegeden, a Sajtóház klubjában. A megyei párté bizottság képviseletében dr. Sebe János osztályvezető, a szegedi városi pártbizottságról dr. Székely Sándor titkár. a városi tanácsról dr. Müller Józsefné elnökhelyettes vett részt. Mocsár Gábor, az írószövetség választmányának tagja a szövetség elnökségének megbízásából mondott tájékoztatót a közgyűlés óta eltelt két esztendőben végzett munkájukról. Megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Madácsy Lászlóról, a Tiszatáj első főszerkesztőjéról. valamint József Attila-díjas írónkról. Fülöp Jánosról is. Dr. Vörös László, a Tiszatáj főszerkesztője egyebek között arról beszélt, hogy a megyei oárt-végrehajtóbizottság 1975 után ismét elemezte a Tiszatáj munkáját, véleményét állásfoglalásban rögzítette, s ennek alaptéteIrodalmi Szegeden? Kommentár nélküli részlet egy beszélgetésből: „.. . én az életet világéletemben nagyon reálisan néztem. És innen a földről néztem, a szülőföldről. Azt is tudtam, hogy az élet nem áll meg. A nép, az itt él tovább és szüksége van az értelmes beszédre, a vele törődő okos szóra. Nekem életprogramom volt, hogy innen nem tágítok .. . Nehéz élet volt, de szép volt. A legszebb élet, amit magamnak el \tudtam képzelni.'' Aki e mondatokat élete legutolsó interjújában elmondotta. a napokban lett volna százesztendős. S nem is sokon múlt, hogy meg nem érte ezt a gyönyörű kort, hiszen csak augusztusban múlt hat esztendeje, hogy a Há'zsorigárdi temetőbe költözött korunk magyar szellemi életének talán utolsó reneszánsz embere, aki „úgy áll előttünk, mi.it egy szikla" (Szakolczay Lajos). s aki német, francia, osztrák polgárősök ivadékaként mé'tis ..egyik legmagyarabb emb rürk" volt a Kárpát-medencében. Neve ma már fogalom. Persze, sajnálatosan nem eléggé: his+en Kos Károly egyszerre volt építész, író, grafikus, gazdaság- és műj*. lódestor lenész, közéleti ember és nagy alkotó, s az igazi polihisztorok bizony meglehetősen divatjamúlt jelenségek ebben a világban, pláne annak közép-keleteurópai szegletében. Mégis: centenáriuma alkalmából a Magyar Irodalmi Arcképcsarnoknak a m,últ héten kedden és szerdán, a harmadik programban sugárzott műsora, Szakolczay Lajos róla szóló előadássorozata megmutatta, hogy a szolgálat, a hűség, sőt a folyamatosság és a halhatatlan élet állt e szinte héroszi pálya hihetetlen teljesítményei mögött. A részletek hallatán bizonyossá válhatott a gyanú: ebben az évszázadban alighanem csak Németh László hasonlítható hozzá sokoldalúságban, gondolatialkotói eredetiség és eszmeierkölcsi tisztaság ötvözetében. No meg a reneszánsz ember, a nagy polihisztor egész valóságában is. Németh László ezt és így művelte itthon. Kós Károly ugyanezt nehezebb feltételek közepette odaát, túl a Királyhágón. Erdélyben. Az élet bajnokaként. ..Ült kedvenc eseréokálvhája mellett és mosolygott. Ez a szíjas, örök-konok, kevés beszédű öregember maga volt a bölcs derű. Hallgatásaiban intés volt. egy puritán jelbefczéde, ritka nevetésében önfeledt kitárulkozás ... A történelem parancsára figyelmezve sugallta: aki meg akar maradni, ahogy Sütő András mondja, az keményen vesse meg a lábát a sokszor '•hasravágtató*' talajon." A fenti bevezető sorok után Szakolczay Lajos előadássorozatának ihletettsége remélhetőleg érzékelhető. Ez volt a folytatásos műsorok 20—22 perceinek leginkább feledhetetlen értéke: a személyes érzelmek, a hit, a tisztelet, a meghatott elismerés mondatokba zárt tüze, amely átiz^ította a hangszórókat, anfiyi lélektelen, tudálékos rádiós előadás kpzben és után. (És sajna, bizonyára előtt is.) Az országépítő. A Varjúnemzetség, a Kalotaszeg, a Budai Nagy Antal írója (például) az' Állatkert főépületének-bejáratának tervezője és az erdélyi magyarság egyik legszívósabb oltalmazója sem életében, sem halála után nem szorult jólnevelt, menlegető-finomít* gató. áltárgyilagos elemzésekre. Csakis az ihletett, érzelmektől felfűtött c«odálat illeti me"g. Ha úgy tetszik, ez jár az élet bajnokának. Az. élet pedig, tudjuk, végső soron elpusztíthatatlan. Ma is. Ez ilyen egyszerű. Domonkos László Kávéház... a mai ember kóstolgatja a szót. Irodalmi, politikai olvasmányokban jön elő leginkább, s legtöbbször szerényke rokonszenvvel. Ha csak azt nem olvassuk, hogy micsoda asztaltársaságok tudtak ott összejönni! A Nyugat nemzedékei ; művészek, zenészek, színészek... és természeteseri „Kávéházi Konrádok is..." Aztán valahogy újra viszszaszelídült a kávéház a köztudatba. Jó néhány nyílt is az országban. Itt lehet beszélgetni — a presszókban nem. Ott találkozhatnak és vitatkozhatnak az emberek — bisztrókban, aligha. Szegeden a TIT nyúlt a gondolat után. „Kávéház" van. mai igényekhez mért kávéházi élet nincs. A Royal földszintje pedig kifejezetten arra termett, hogy ott némi rendszerességgel és szervezett formában is, meg alkalmilag is találkozhassanak írók, költök, művészek, közéleti emberek — egymással is. és közönséggel is. Irodalmi Kávéház címen szervezi a TIT, illetve annak egyik lelkes embere. Turay Géza nyugdíjas tanár. Mit is akarnak, hogyan is gondolják? — Azt szeretnénk, ha az Irodalmi Kávéház beilleszkedne Szeged irodalmi és művészeti életébe. Ezért terveink szerint minden hétfőn délután 5 órára hívnánk az érdeklődőket;* azokat, akiknek mondanivalójuk van egymás számára. Házigazdát kérnénk fel egyegy hétfőre, aki valamely témában kifejezetten járatos; akinek munkásságában valaihi figyelemre méltó történt az utóbbi időben. Ezeket az estéket csak „hétfői tei-eferének" keresztelnénk el — mert valóban arról lenne szó. hogy az érdeklődők körülülnék a meghívottat, a házigazdát és fesztelenül beszélgethetnének vele. Költő. író, színész, énekes, festőművész, építőművész, újságíró, tudós — ebből a körből, vagy egy-egy nagy érdeklődést, kiváltó intézmény (színház, 1 szabadtéri iátékok) vezetőinek köréből szeretnénk megnyerni embereket. Költők, írók. közírók. helytörténészek új munkáiról, egy-egy színházi rendezésről, alakításról, építészetről. tudományos eredményről, kultúrpolitikáról, s mennyi mindenről .lehetne még közvetlen en»smecseret folytatni! — Havonta az első hétfőn nagyobb rendezvény lenne, melynek programjain most dolgozunk, s témáit jórészt az érdeklődők javaslatai alapján állítanánk össze — magyarázza Turay Géza. A javaslatokat, ötleteket a TIT városi titkársága címére kérik (Szeged, Kárász utca íij. A TIT vállalkozását pártolóan adjuk közre. Az Irodalmi Kávéház rendezvényeiről rendszeresen tájékoztatja majd olvasóit a Délmagyarország. leit ismertette a résztvevőkkel. Tóth Béla, az írócsoport titkára némileg rezignáltán konstatálta, hogy az idénre tervezett rendezvényeiknek jó része érdektelenség miatt maradt el. viszont a csoport vezetősége változatlanul eleget tett szokásos tennivalóinak (szociális eljárások, vendég írók gardírozása. az alkotóház menedzselése stb.) s megkülönböztetett figyelmet fordított a Juhász Gyula-centenáriumra. Jövőre egyebek között tudósok és írók találkozóiát szervezik meghívják a Forrás és az Alföld szerkesztőségét. viszonzásképpen föltehetően a Tiszatáj írógárdája ls bemutatkozik Kecskeméten, illetve Debrecenben, nyáron a gyulai Várszínház valamely produkcióját nézik meg. szeptemberben pedig a Szegedre kerülő első éves egvetemi-főiskolai hallgatókkal szeretnének közelebbi ismeretségbe kerülni. Találkozót terveznek politikusokkal. s műhelyvitát Simái Mihálynak. Baka fsti'ánnak. Annus Józsefnek és Mocsár Gábornak várhatóan megjelenő könyveiről. Az írócsoport találkozóján dr. Kovács Miklósné. a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője ismertette azt a dokumentumot. melyet a megyei tanács vb áprilisban vitatott meg és fogadott el Csongrád megye művészeti életéről. Eredmény Az 1893-ban alapított Salgótarjáni Síküveggyár kilencvehedik évfordulóján, fennállása óta először átlépte az egymilliárd forintos termelési értéket. Ezzel hétfőn teljesítette idei tervét Az eredmény a tőkés export túlteljesítését is magával hozta. Kisiparosok szolgáltatásai a lakosságnak Küldött taggyűlést tartott tegnap, hétfőn a KIOSZ szegedi alapszervezete. Farkas Dezső vezetőségi tag köszöntötte a megjelenteket. Mindenekelőtt Pálvölgyi Zoltán villanyszerelő kisiparos. az alapszervezet vezetőségének elnöke felmentését kérte tisztségéből. Kérelmét a taggyűlés elfogadta, s Budai Antalné. megvei titkár megköszönte eddigi munkáját Helvette a tagok Farkas Dezső üveges kisiparost választották meg a vezetőség elnökének. kooptálással. Ugyancsak koootá1 ássál került a vezetőségbe Nagy Kálmán villanyszerelő Fráter György, a szegedi alapszervezet titkára az elmúlt taggyűlés óta végzett munkáról számolt be. Egyebek között elmondta: 02 utóbbi években egyre nagyobb szerepet vállalt a kisipar a lakossági szolgáltatásokban, teljesítménye nőtt. a minőség azonban kívánni valót hagv maga után: a műszaki fejlettség, a hatékonyság iavításra szorul. Az egves szakmák jó hírneve azonban nagyban függ a mesterek emberi. erkölcsi tulajdonságaitól is. A becsületesen dolgozó kisiparosok iránti bizalom megóvása a célja a mintegv 40 tagú szakmai bizottságnak. Az idén. január 1-től idáig 155 panaszt vizsgáltak fölül, sajnos máris 56-tal többet, mint az egész tavalyi esztendőben A legtöbb reklamáló — a panaszosok 80 százaléka — a rossz minőségű munkát tette szóvá. 8 szazaietstM ees, Ár. 18 százalékuk a ha nem tartott határidő. 14 százalékuk pedig egyéb hiányosságok miatt volt elégedetlen. Mondhatnánk, a nem kívánatos tendencia a 22 százalékos létszámnövekedésnek < tudható be. ez azonban önmagában nem lehet indoka az egyre gyakoribb megbízhatatlan munkának. Az okokat vizsgálva a szakmai bizottság megállapította: nem mindig felelőtlenségre vezethető vissza a panaszok eredete. Magyarázatot ad ezekre olykor az akadozó anvagellátás. az alig koordinálható túlvállalások is. Néhánv kisiparos ellen, halmozottan is előfordultak minőségi kifogások, ezeket különös figyelemmel tartja számon a bizottság, s adandó alkalommal megteszi a megfelelő lépéseket Érdemes odafigyelni arra is. hogy a panaszoknak több mint 70 százaléka az éoítőiDarban dolgozó kisiparosok ellen szólt. A beszámoló vitája után Oláh Sándor, az országos választmány tagja és Budai Antalné. megvei titkár kitüntetéseket adott át. A Kiváló Kisiparos kitüntetés aranv fokozatát kanta: R átkai Sándor papucsos, bronz fokozatát pedig G«ida Ferenc műkőkészítő kisiparos A 25 éves Kisipa-i Munkásságért iáró ezüst fvűrűt vette át: Ton bácz Kcroiy szekérfuvarozó Pólös Jcno.s fodrász, örhalmi Sando, v izvesetékazerfe! ő Tóth Istvánná gépii rrrkoió é* tiéj*».nm* MtoceuscA*.