Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-11 / 292. szám

2 Vasárnap, 1983. december 11: Usztyinev beszéde Szófiában A Szovjetunió, mint aho­gyan korábban sem, most sem törekszik katonai fö­lényre. Az általa- a közel­múltban foganatosított el­lenintézkedések az erő­egyensúly biztosítását szol­gálják, mert az Egyesült Ál­lamok és a NATO milita­rista erői azt a maguk ja­vára próbálják megváltoz­tatni. Az ellenintézkedések szigorúan abban a meder­ben maradnak, amit az Egyesült Államok és más NATO-országok diktálnak — jelentette ki Dmitrij Usz­tyinov, a Szovjetunió mar­sallja. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere Szófiában. A szov­jet vejjető aki katonai kül­döttség élén tartózkodik hi­vatalos oaráti látogatáson Bulgáriában, a szófiai hely­őrség tagjai előtt beszélt a Georgi Rakovszkiról elneve­zett katonai akadémián megtartott bolgár—szovjet fegyverba.-átsági gyűlésen. Usztyinov emlékeztetett rá. hogy a nukleáris háború megelőzése, a fegyverkezé­si hajsza megfékezése, az ál­lamok közötti együttműkö­dés bővítése mindig fó cél­ja volt a szocialista orszá­gok külpolitikájának. Rá­mutatott: <• mai nemzetközi helyzet nagy aggodalomra ad okot. A legnagyobb ve­szelyt ma a békére az új amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítése je­lenti. A közeli napokban megkezdik ezeknek a fegy­vereknek az elhelyezését, s az Egyesült Államok ezzel lehetetlenné tette kölcsönö­sen elfogadható megállapo­dás elérését az európai nuk­leáris fegyverek korlátozá­sáról folyó tárgyalásokon. A szovjet honvédelmi mi­niszter utalt a Szovjetunió által foganatosított ellenin­tézkedésekre, majd más nemzetközi kérdésekről is szólt. Libanonban — mon­dotta egyebek között — több ezer amerikai katona tar­tózkodik. s a vérontás foly­tatódásának oka az ameri­kai katonai beavatkozás. Fokozódik a Szíriát az Egye­sült Államok és Izrael ré­széről fenyegető veszély. Washington az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban veti be fegyveres erőit önző, he­gemonista céljai elérése ér­dekében. Meggyőzően bizo­nyítja ezt a Grenada elleni banditatámadás. a Nicara­guát és a karibi térség más országait fenyegető veszély. Mindezek az agresszív, im­perialista akciók destabili­zálják a világhelyzetet és fokozzák a feszültséget. Az Egyesült Államok hibájából nő a jelenlegi regionális háborús konfliktusok kiszé­lesedésének veszélye — mondotta beszédében a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. Izraeli ágyúzás Tripoiibaa « Bejrút (MTI) Az izraeli hadiflotta szom­batra virradóra folytatta az eszak-libanoni Tripolihan blokád alá helyezett pa­lesztin bázisok ágyúzását. Az izraeli naszádok 24 órán belül, három alkalommal nyitottak tüzet a Jasszer Arafathoz hű egységek ál­lasaira. A szárazföld felöl — mint ismeretes — az Ah­med Dz&ibril és Abu Musza vezette lázadók kerítették be a PFSZ V. B. elnökét támogató 4000 harcost. A palesztin egységek el­szállítását vállaló athéni kormány bejelentette, hogy csak abban az esetben tel­jesítheti kötelezettségét, ha az Egyesült Államok, Fran­ciaország. Nagy-Britannia és Olaszoi-szág. a Libanonban csapatokat állomásoztató négy nyugati állam garan­tálja a görög hajók biz­tonságát. Jasszer Arafat ugyancsak tényleges kato­nai védelmet kért Francia­országtól, Olaszországtól és Görögországtól — jelképes kiséret helyett. Az izraeli szándékokra fő­ként a tavaly Libanon el­len indított inváziót irányí­tó Ariel Báron volt had­ügyminiszter (jelenleg a ka­binet tárca nélküli tagja) nyilatkozataiból lehet követ­keztetni. Sáron szerint Ara­tatot nem engedhetik el él-" ve Tripoliból, nem adhat­nak neki lehetőséget arra, hogy újjászervezze a függet­.len PFSZ-t, amelynek a megsemmisítése a libanoni hadjárat legtöbb célja volt. Új Nobel-díjasok # Stockholm CLPIt Szombaton délután adták át Stockholmban az idei Nobel-díjakat. A Nobel-díjakat — a ha­gyományoknak megfelelően — a- svéd király. XVI. Ká­roly Gusztáv nyújtotta át. A fizikai Nobel-díjat — megosztva — William A. Fowler és az indiai szár­mazású Subrahmanyan Chandrasekhar asztrofiziku­eok, a kémiait Henry Taube, az orvosit ' pedig Barbara Moclintock botanikus kap­ta. A közgazdasági Nobel-díj idei nyertese a francia szár­mazasú Gerard Debreu. míg az irodalmi díjat a brit William Goldingnak, a ..legyek ura'' című regény írójának ítélte oda a svéd Királyi Tudományos Aka­démia illetékes bizottsága. Úttörővezetők országos konferenciája Varga László beszéde Az Üttörőszövetség főtit­kára fontos feladatként je­lelte meg egyebek között azt, hogy a mozgalom szer­vezői a rendezvények ará­nyos elosztásával segítsék a családokat az értelmes hét­végi program kialakításá­ban. kiválasztásában. Jó példaként említette: az öt­napos munkahét bevezetése óta tett kezdeményezések — a többi között a családok­nál tartott mozgalmi össze­jövetelek — tapasztalatai azt igazolják, hogy a szülők egy része szívesen bekap­csolódik az önmaga és gyer­meke számára egyaránt von­zó programok szervezésébe. Varga László kifogásolta, hogy a piros és kéknvak­kendós pajtások még min­dig kevés szerepet kapnak, vállalhatnak lakóhelyük tár­sadalmi életében. — Az elkövetkező idő­szak fontos teendője, hogy az úttörőcsapatok gazdag programmal teremtsenek le­hetőséget minden egyes ta­gúknak a cselekvésre, az él­ményszerzésre. Tartósabb, jobb formákat kell alkal­maznunk a kis közösségek aktivizálására, a visszahúzó­dók megnyerésére — hang­súlyozta —. majd végezetül felhívta a figyelmet a kon­ferencia dokumentumaiban is érzékeltetett fő törekvé­sekre. — Az a célunk, hogy nö­vekedjék az úttörőszövetség­hez tartozás rangja, értéke, erősödjék a gyermekközös­ségek demokratizmusa, az önként vállalt folyamatos munka becsülete, s a moz­galom íobban készítse fel tagjait — a mai gyerekeket, a holnap felnőttjeit — az ifjú és T felnőtt kori társa­dalmi tevékenységre — mon­dotta befejezésül Varga László. Németh Károly felszólalása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga. s személy szerint Kádár János üdvözletét Németh Káfbly tolmácsolta a konfe­rencia résztvevőinek, majd bevezetőjében arról a nem­zetközi környezetről szólt, amely hatással van hazánk minden lakosára, a fiatal nemzedékek jövőjére. — Népünket is aggodalom­mal töltik el a békét fenye­gető veszélyek, amelyeknek fő forrása az imperializmus szélsőséges .köreinek erőfö­lényre törekvő, szovjetelle­nes, antikómmunista politi­kája — mondotta. — Ez ve­zetett oda, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok a kö­zép-hatótávolságú atom­fegyverek európai telepíté­sének megkezdésével zsák­utcába juttatta a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokat. A Központi Bizottság tit­kára ezután országunk ered­ményeiről, legfontosabb ten­nivalóinkról szólt. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben aligha lehet túl­becsülni annak jelentőségét, hogy hazánkban rend es nyugalom van. Ez pártunk és népűnk közös nagy vív­mánya. Ha megőrizzük és erősítjük a szocialista cé­lokban kifejeződő nemzeti egységet, amely" szövetségi politikánkra, a párt és a tö­megek kölcsönös bizalmára epül, ez átsegítheti az or­szágot az általános világgaz dasági helyzetből adódó gon­dokon. — Mindannyian tapasztal­juk, hogy a munka feltételei szigorúbbak lettek, az élet nehezebbé vált, komoly problémákkal vagyunk kénytelenek szembenézni. Népünk helytállása tiszteletet és megbecsülést érdemel. Jelentős eredmény, hogy a tovább romló feltételek el­lenére is sikerült megőriz­nünk az ország fizetőképes­ségét. javítanunk a külgaz­dasági egyensúlyt. A létbiz­tonság. az életszínvonal, az életkörülmények, az áruel­látás szégyenkezés nélkül összevethető a hasonló fej­lettségű országokéval. Azt is látjuk, hogy számos hon­fitársunk létfeltételei kedve­zőtlenebbé váltak. Fontos, hogy együtt tartsuk számon az eredményeket és a meg­oldásra váró problémákat. A nehezebb körülmények kö­zött is erőfeszítéseket kell tennünk a nagycsaládosok, a pályakezdők, az idős em­berek. valamint a pedagó­gusok gondjainak enyhítésé­ért. Államunk a jelenlegi feltételek között is jelentős anyagi eszközöket fordit a lakáshelyzet, az egészség­ügyi ellátás javítására, a gyermekintézmények, az ok­tatásügy fejlesztésére, a leg­inkább rászorulók gondjai­nak csökkentésére. A jogos igenyek kielégítésében is csak akkor haladhatunk elő­re. ha megteremtjük ennek anyagi alapjait. Németh Károly ezután azokat a sokasodó teendő­ket vette számba, amelyek az. emberi viszonyok for­málásában. a szocialista ér­tékek es normák megőrzésé­ben. gyarapításában, az ege&z neve'tömimkában előt­tünk állnak. — Nélkülözhetetlen, szép és értékes munkát végez­nek azok, akik gyermekein­ket nevelik — hangsúlyozta. — Nem kisebb a feladat, mint az. hogy a felnövekvő generáció tagjai dolgos, kö­telességtudó, fegyelmezett, tisztességes emberek legye­nek. olyanok, akik szeretik hazájukat, internacionalis­ták, akiknek szocialista cél­jaik vannak. Művelt, kép­zett, közösségi és közéleti emberekre van szükség, akik mindennapi tevékenységük­ben meg tudnak felelni ko­runk igényeinek, a haladás követelményeinek. — Önök, akik a legifjab­bak között élnek, velük hi­vatásszerűen foglalkoznak, jól tudják, hogy a felnőttek magatartása. úgyszólván minden tette nyomot hagy a serdülők gondolkodásán, jel­lemén. A gyermekek érzéke­nyek, éles a szemük, ész-: reveszik sikereinket és ku­darcainkat, erényeinket és hibáinkat • is. Megfigyelik, hogy milyen a viszonyunk a világhoz, az emberekhez, a környezethez es mindebből következtetésekre jutnak. Tudatosan vagy ösztönösen, de rólunk, felnőttekről vesz­nek példát, hogyan visel­kedjenek, mit tartsanak ér­téknek, milyen életvitelt kö­vessenek. Nagy a felelőssé­günk. de a lehetőségünk is abban, hogy milyen példát adunk, hogyan élünk és mi­ként hatunk gyermekeinkre. Okosabban kell tehát sze­retnünk őket. több időt szükséges körükben, velük együtt eltöltenünk. De ez nemcsak időbeosztás kérdé­se. Gyermekeinket be kell vonni a család életébe, örö­medbe és gondjaiba. Olyan feladatét, c&elekvesi lehe­tőséget kell biztosítanunk számukra, hogv kipróbálhas­sák képességeiket, fokozato­san hozzászokjanak az ön­álló. felelős tevékenységhez. Ügy foglalkozzunk velük, hogy mindig gondoljunk rá: mi is voltunk gyermekék, s nemsokára ők is felnőttek lesznek. A Központi Bizottság tit­kára rámutatott: — Az út­törőélet akkor lesz eleven, ha a gyermekek a mozgal­mat sajátjuknak érzik, ma­guk tervezik programjaikat kiveszik részüket a szerve­zésből és az értékelésből is A felnőttek ebben nekjk csak segítsenek. Az öntevé­kenység, a programok gaz­dagítása, színesítése nem öncélú dolog, hanem azt kell szolgálnia, hogy az út­törőélet egészén belül na­gyobb rangot kapjanak az olyan társadalmilag hasznos értékek, mint a tisztességes emberi viselkedés és a kö­zösségi magatartás, a sze­mélyes képességekkel arány­ban álló erőfeszítés és tel­jesítmény, a munka, a fe­gyelem, az őszinteség és a derű. — A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint ahogy eddig — a jövőben is fi­gyelemmel kiséri és segíti az Úttörőszövetség tevékenysé­gét. és erre ösztönzi az ál­lami, a társadalmi szerveket is. A tennivalók eredményes elvégzéséhez megfelelő biz­tosítékot jelentenek a moz-' galom gazdag nagyomán,vai és tapasztalatai, az úttörő­közösségek, az úttörőveze­tők. ifivezetők életre való kezdeményezései és törek­vései. — Az ifjú nemzedék fel­készítése és jövőjének meg; alapozása érdekében kifej­tett munkásságuk fontos hoz­zájárulás a szocializmus épí­téséhez. Ez a tudat adjon erőt, és megújuló lelkese­dést az úttörőmozgalom előtt álló feladatok sikeres meg­oldásához — hangsúlyozta befejezésül Németh Károly. Fejti György hozzászólása Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára az ifjúkommunisták véleményét tolmácsolva hoz­zászólásában úgy éri ékelte: az Üttörőszövetség betölti hivatását, semmivel sem pó­tolható szerepet vállal "a gyerekek szocialista neve­lésében, eredményesen mun­kálkodik társadalmi érté­keink, normáink közvetíté­séért, a gyermekek öntevé­kenysegének kibontakoztatá­sáért. — Messzemenően támogat­juk azt a törekvést —, hang­súlyozta —. hogy az Úttö­rőszövetség programja ad­jon minél több alkalmat, lehetőséget és főként gya­korlóterepet ahhoz, hogy a gyerekek cselekvés közben szerezzék meg a 'ársadalmi, a közösségi étet tapasztala­tait, ljogy „kipróbálhassák", és megismerhessék önma­gukat.. A KISZ KB első titkára azután azokról a sürgető teendőkről szólt, amelyek eredményeként kiegyensúlyo­zottabbá és arányosabbá vál­hat a gyermekek nevelésé­ben kialakult munkameg­osztás. Szorgalmazta az út­törőmunka új, iskolán kí­vüli kereteinek és formái­nak kimunkálását, s az ezt' tükröző szervezeti módosí­tásokat. — Foglalkozunk néhány olyan, ma még nem telje­sen megnyugtató kérdéssel, mint például a gyermekét­keztetés, a gyermekvédelem, bizonyos gyermekcikkek el­látásának helyzete. Jelentő­sen javítani kívánjuk a gyermek- és az ifjúsági tu­rizmus, az országjárás és a táborozás feltételeit. A kö­zeljövőben például közre­működünk egy széles körű, elsősorban a gyermekeknek szervezett túrázási és tábo­rozási mozgalom kialakításá­ban. az ehhez szükséges fel­tételek megteremtésében, a felszerelések kölcsönzői há­lózatának kiépítésében és bővítésében. Az Irodalmi Tető Simonka György emlékiratából 5. Erre az esetre még egy vers volt a tarsolyomban (Pár nappal előbb az egyik szegedi követ a parlament, ülésen nagy hangon szónokolta, hogy „a kormány politikája ra­gyogó". No. ezt én mos; megragadtam: irlam a nép jogta­lanságáról, a munkások erőinek kifacsarásáról — s arról, hogy ebből baj lehet. . Hogy most az. ártatlan irodalmi esten kitapsoltak nőknek való három szelíd versem után, ezzel a politikai dörgedelemmel szisszentettem és háborí­tottam föl az édes és érdemes publikumot. A befejező sza­kasz így hangzott: „... Ragyog a ti politikátok, / de vér­özön lehet az ára, — / urak, urak, ha nem tudnátok: / majd megtudjátok nemsokára! Hű. micsoda gólt lőttem ezzel pontosan a polgármes­ter es a honvéd ezredes közé! De még az elnöklő Tömör­kény Pista bácsi is megrebbent. A hallgatók nagy része erre már nem tapsolt, hanem inkább csak az a néhány diák es nyolc-tíz munkásember, akik a mi derék mettő­rünk. Daka bácsi hívására ott voltak. Ezek aztán harsány éljenekkel kárpótoltak, (még azért is, ami ezután jött. tó­szerkesztőnk élénk rosszallásáért. lakatos László azonban négvazemközt meggratulált: . — Hat ez egy kis tett volt, kollegám, nemcsak szo, hanem cselekedet is.") ... Gvóni (Áchim) Géza szabadkai újságíró jópajtásunk többször atiátogatott hozzánk Szegedre, leginkább Vukov Lukács szerkesztőségi kolléga jávai. A szabadkaiaknál jó­val különb színházi előadások, képzőműveszeti tárlatok, régészeti ásatások vonzottak őket — no meg esténként a Próféta kiváló konyhája, remek borai s F.rdélyi Náci hí­res muzsikája. Géza szép szál fekete legény volt. barna bái-sonyka'oátban. lobogó művésznyakkendővel. Himlőhelyes arcán, boróngő szemében mindig ott felhőzött valami riadt­ság. üldözöttség, vagy talán csak afféle szerkesztői ideges­ség. Hallgatag ember volt. nálam néhány évvel idősebb, de egy este az abrosz felett hirtelen megragadta a kezemet. — Tvjdod, mit álmodtam az éjjel? — dörmögte szinte ha­ragosan. — A fene vinné el. azóta folyvást az eszemben van. Azt álmodtam, hogv kiskocsmában a halállal . poha­raztam. A halál dalolt nekem, maid meg a mellembe nyúlt, kivette a szívemet, e.s elment vele. — Vukov Lukács rá­szólt: — Mindig bolond voltál, az is maradsz. Emlékeimben máig is Przemyslt és Krasznojarszkot idézi az a jelenet: az ostromlott várat, amelyből szegény Géza tépett dal-hollói röpködtek kifelé — és Szibériát, a szivét szaggató véget. ... Akkor vihargyorsan elszáguldott még vagy két hó­nap, s a nagy ítéletnapon eldördült Gavrilo Princip törté­pelemfordító fegyvere. Somogyi Szilveszter szegedi polgár­mester félkábultan tűzette ki a legszebb magyar városház­toronvra a fekete zászlót. A Corso kávéház teraszán, az újságírók asztalónál, föl­merültek a kérdések, egyebek közt az ilyenek is: — Mi lesz most az urakkal? — Mi lesz most a néppel? Fehér Árpád szerkesztő ezt morogta: — Az urak haljanak meg. Ferenc Ferdinánd már megkezdte. — Valaki a népről szolt, hogy annak életévei-halálával a világon senki nem tö­rődik ... S a nép hamarosan kezdett meghalni. Kisebb, majd nagyobb csataterekre szakadt "á az ég. Mindenféle népet elragadott a katonasor. Sehöpflin alezredes, tótumfaktum a sorozó bizottságban — s a bohemek barátja — úgy for­gatta a papirost, hogy a szegedi újságírókat lehetőleg fegy­ver nélküli segédszolgálatra íratta, majd hívatta be. Sándor öcsém a hadiszergyárrá formálódott csepeli nagyüzemben hasznos hivatalnok volt, fölmentést kapott a frontszolgálat alól. Anyám ettől boldog volt ott. fia olda­lán. s hívott engem is. Naponta érkeztek hozzám szrvéből kicsiny hangok: Gyere, fiam, gyere te is ide. itt hárman együtt, nem félünk majd a háborútól... ) Nem tehettem jobbat: októberig, talpaltam az ügyben s akkor oda jutottam. A szegedi nagyállomáson köszöntem el Juhász Gyulától. Réz Páltól és Szentgyörgyi Pista szobrász­tól. az akkor éppen Szegedre bevonult tartalékos kadétór­mestertöl, akinek szobámat is átadtam. Kikísértek, s hogy a csepeli halálgyárba indultam. Gyula a restiben ezzel emelte föl a búcsúpoharat: — Testvér, öljétek meg miha­marabb a háborút! Sztrájkoljatok a gyárban! Majd sztráj­kolnak akkor a szerb, az orosz, a germán proletárok is. A vonat megindult. Zökkenése a szívemre futott. Mini den holmim a poggyászkocsiban volt, s magam egy zsú­folt fülkében, katonák és a háborús bajok miatt megko­pott polgárok-munkások között. Az alsóvárosi paprikafü­zér'es házak közül kanyargott kifelé a Hinterland ócska mozdonya, vitt engem el. el a szülővidékről — nyilván végképpen. Megcsüggedtem, mint egy öregember, összeros­kadt bennem minden erő .. (Vege.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom