Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

Csütörtök, 1983. december í: 5 Hinta-e az adok-kapok? Fórum a diákjogról Házirendek — Vélemények Állítólag az egyik (nem Csongrád megyei) határ menti község iskolája házi­rendjébe foglalta: délután fél 4 és fél 7 között az in­tézet diákjainak kötelező otthon tanulni, mivel a kol­légistáknák is akkor van szilencium. Arról már nem szól a fáma. mi történt az­zal » diákkal, akit mondjuk este 6-kor kaptak rajta a boltban, vásárlás közben ... E manapság már igazán ki­vételes példa tegnap, a kö­zépfokú oktatási intézetek felnőtt- és diák-érdekvédel­mi felelőseinek szegedi ta­nácskozásán hangzott el. S nem is azt kívánta érzékel­tetni. milyen avit igazság­talanságokat tartalmaznak az iskolák házirendjei, in­kább azt. jó ha betartják a dokumentumok kétévente előírt felülvizsgálatát. A KISZ Központi Bizottságá­nak kéréséré az idei tanév munkarendjéről szóló uta­sításában a művelődési mi­niszter előírta: ,-a nevelő­testületek az első félév­ben . . . tekintsék át a házi­rendet. és végezzék el a szükséges módosításokat, fi­gyelembe véve... a tanuló­közösségek és c. KlSZ-szer­vezetek jogait, kötelessége­it". A tegnapi, szerdai ta­nácskozásnak ez volt az egyik központi témája az Ifjúsági Házban. A KISZ Csongrád megyei bizottságának rendezvényén Krusótzky Ferenc, a KISZ KB munkatársa tartott vita­indító előadást a középis­kolák KISZ-bizottságainak érdekvédelmi tevékenységé­ről. A hetvenes évek elején jogilag is szabályozták az IKB-k munkáját, érdekvé­delmi munkabizottságok is alakultak, mégis a lehetősé­gektől elmaradtak az ered­mények. Az okok között szerepel, hogy a diákok rosszul értelmezték jogaikat, kötelezettségeiket. Túlontúl elkülönítették, afféle kapok­adok mintára egyszerűsítet­ték a fogalmakat. Egvaránt nehéz a tanároknak diákok­nak „feledni" a köztük le­vő függőségi viszonyt, pedig az érdemi érdekvédelmi munkának mégiscsak a part­neri. egyenrangú viszony le­het alapja. Ez az alapállás felelne meg az oktató-neve­ló munka véleményezésének is Talán ez az érdekvédel­mi jogok legkényesebb pont­ja! A KISZ KB munkatár­sa felhívta a figyelmet: az iskolák, ha próbálkoznak, csak kísérleti jelleggel te­gyék. és rendkívül körülte­kintően. a fokozatosság. a folyamatosság, az önkéntes­ség elvét betartva A házi­rendek kialakításában egyet­értési joga van az IKB­knek. Hogy gyakorolják-e, az a diákok informáltságán, felkészültségén is múlik. Az előadó foglalkozott a diákügyelet, a diáksajtó kérdésével is. A résztvevők a tanácsko­zás második részében szek­cióüléseken cseréltek véle­ményt diákjogi kérdések­ről. M. E. Hegalakult: 1958-ban fl GTE szegedi szervezetének jubileuma Ünnepi ölést tartott tegnap, szerdán délután Szegeden á Technika Házában a Gépipari Tudományos Egyesület szegedi szervezete. A megjelenteket Nagy Lajos, a ME­DICOR hódmezővásárhelyi gyáregységének igazgatója, a szervezet társelnöke köszöntötte. Dr. Mátay László, a GTE ügyvezető főtitkára előadásában a műszaki értelmiség hely­zetét elemezte. Az elmúlt 25 év egyesületi életének ered­ményeit Pajtényi Ferenc, a szegedi szervezet titkára idézte fel. Ezután kitüntetések átadására került sor. Ungi Gyula. a MAHART tápéi üzemegységének telepvezetője a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapta. Egyesületi Érmet adtak át Gazdagít Károlynak- a szegedi Kéziszerszámgyár igazgatójának és Pajtényi Ferencnek, a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat főmérnökének. A Gépipari Tudományos Egyesület szegedi szerveze­tét huszonöt éve nyolcvau­heten alapították. Az akko­ri tagok három város — Szeged. Hódmezővásárhely és Makó — műszaki szak­emberei közül kerültek ki. Csongrád megyében a gép­iparnak nem voltak hagyo­mányai. Az iparág 1940-ig csak kisebb műhelyekben volt jelen ezen a vidéken. Az államosítás és összevo­nás után keletkezett vállala­tok és szövetkezetek a kez­deti években nagyon lassan fejlődtek. Még huszonöt év­vel ezelőtt is a legnagyobb és legfejlettebb gépipari egységek a könnyűipari és élelmiszeripari gyárak kar­bantartó és üzemfenntartási részlegei voltak. Az azóta eltelt évek alatt létesült a Magyar Kábelművek szege­di gvára, és annak kisteleki egysége, a Budalakk szege­di gyára, a Kontakta szen­tesi üzeme és a PÉG ma­kói gyára. A fejlődésnek megfelelően nőtt a GTE tagjainak száma: ma a safe­gedi szervezethez 403-an tartoznak. Az egyesületi munkát üzemi csoportokban végez­ték. de alakultak szakbizott­ságok is. ahol a különböző vállalatoknál azonos mun­kakörben dolgozó műszaki­ak cserélték ki tapasztala­taikat. Kezdetben nem volt és ma sem célja a szegedi szervezetnek úi műszaki el­méletek megalkotása. A lé­tező legjobb elképzelések­kel. . átvett módszerekkel igyekeznek segíteni saját vállalatuk gazdálkodását. Már 1958-ban megoldották a Szegedi Sütőipari Válla­lat pernyeleválasztással kao­csnlatos gondjait, iobb fű­tési rendszert alakítottak ki a Haladás Tsz üvegházai­ban. a Csongrádi Bútor­gyárban a fűrészpor szak­szerű eltüzelésére tettek ja­vaslatot A GTE szegedi szerveze­tének tagjai részt vettek a szabadtéri játékok műszaki előkészítésében, tervet ké­szítettek a Táncsics utas­szállító hajó szálló- és für­dőhajóvá való átalakítására, dolgoztak a földgáz szegedi bevezetését előkészítő mun­kabizottságban . A negyedszázad alatt sok. száz előadást, jó néhány szakmai tanfolyamot, több tanulmányutat szerveztek. Nemzetközi és országos kon­ferenciákat rendeztek. Sze­geden volt Compcontroll konferencia. 1978-ban a Színképelemzők Országos Vándorgyűlése, a II. Magyar Ipari Robot kollokvium, Mechanoplast kollokvium és a KGST Interelektro szek­ciójának ötödik tanácskozá­sa. Kiállításokon mutatták be külföldi vállalatok kor­szerű termékeit. Az utóbbi években az érdeklődők lát­hatták a Wagner-cég levegő" nélküli festékszóróit. a Lackfabrik Haering festé­keit. a CRC Chemicals Eu­rope SA. a Sandvik svéd es az Alpine osztrák válla­lat termékeit. Az idén Kor­szerű sze,-számozás, gazda­ságos gyártás címmel ren­deztek kiállítást. Jó kapcsolatokat alakítot­tak ki a lengyel NOT plocki csoportjával, a szabadkai DIT-tel, a bolgár Sztara Za> gora-i NTSZ-szervezettel. A jövő évi munkaterv úi felajlata a Déri Miksa Gép­ipari Szakközépiskolában in­dult kísérleti technikuskép­zés fokozott segítése. A Tu­dománvos Diákköri munkák­közül hz arra érdemese­ket a GTE különdíjjal ju­talmazza. B. I. Népfront­tanácskozás Hogyan, miképpen 1 veheti ki részét a népfrontmoz­galom a környezetvédelmi tevékenységből? Milyen eredmények születtek az ed­digi akciók során, és milyen feladatok várnak sürgős meg­valósításra? Ezekre a kérdé­sekre keresték a választ a megyei népfrontelnökség teg­napi, Szegeden , tartott ülé­sén a testület tagjai, miután — Nagy István elnöki meg­nyitóját követően meghall­gatták dr. Major Tibornak, a HNF megyej környezetvé­delmi bizottsága titkárának Beszámoló a Csongrád me­gyei népfront mozgalom fel­adatairól a társadalom kör­nyezetvédelmi tevékenysé­gének összehangolásában címet viselő előterjesztését. 1973-ban alakult meg a megyei népfrontelnökség mellett működő környezet­védelmi bizottság. Szerve­zett tevékenységről, akcióik­ról ettől az időtől kezdődő­en lehet beszélni. Az elmúlt tíz évben a bizottság tevé­keny szervezője, meghatáro­zó tényezője volt a Csong­rád megyében kibontakozó környezetvédelmi, társadal­mi mozgalomnak. Sikerült felkelteni a lakosság külön­böző rétegeinek érdeklődé­sét a környezetvédelem iránt. A megye városaiban és köz­ségeiben sorra alakultak meg és tevékenykednek a népfrontelnökséglek mellett működő környezetvédelmi bizottságok. Kiállítás ­a francia költészetről Somogyi Károlyné felvétele A kiállítást Hubert Dnbois nagykövet (képünkön balról) nyitotta meg A budapesti Francia Intézet A francia költészet e hú­szas évektől napjainkig című kiállítása nyílt meg tegnap, szerdán délután a JATE Dugonics téri központi épületének második emeleti folyosóján. Az egyetem bölcsészettudomá­nyi karának francia tanszéke által rendezett tárlat a hu­szadik század francia költőinek műveit, eredeti szövegei­nek másolatait tárja az érdeklődők elé, akik két hétig te­kinthetik meg a bemutatót. A kiállítás alkalmából tegnap Szegedre érkezett Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Laurent Deshusses. a Francia Intézet igazgatója, akiket Papp Gyula, a városi tanács elnöke fogadott hivatalában, majd délután megbe­széléseket folvtattak az egvetem vezetőivel. A francia ven­dégek ma délelőtt az egyetem Ságvári Endre gyakorló gim­náziumában franciaórát tekintenek meg. majd fogadja őket dr. Kristó Gyula, a JATE rektora is. jób lázadása Színes magyar— NSZK­film. írta: Gyöngyössy Imre. Kabay Barna és Pe­tényi Katalin. Fényképez­te: Szabó Gábor. Zene: Jeney Zoltán. Rendezte: Gyöngyössy Imre és Ka­bay Barna. Főbb szerep­lők: Zenthe Ferenc, Te­messy Hédi, Fehér Gábor. Az Ószövetség szerint Jób .feddhetetlen, igaz istenfélő vala, és bűngyűlölő". Az Ür a Sátán provokációira min­den elképzelhető bajt Jób nyakába zúdít hitét kipró­bálandó A bibliai história eszerint az elvhűség példáza­ta is. s Jób végül el is nyer­né az Űrnak kegyeimét s jutalmát. Persze, a fenti in­terpretáció meglehetősen le­Gyermekkönyvhét Vásárlók, találkozók Mostanában, amikor min­denfelől a vészjelzések jön­nek, nem olvasnak eleget, s nem is azt, amit kellene, a gyerekek — alighanem nagy szükség van a kampá­nyokra. Minden eszközt ér­demes megragadni, amivel könyvközeibe lehet vinni őket. Hiszen gondoljuk meg: eddig azt mondogattuk, fel­nőttkorra leszokunk az ol­vasásról. az éíetgondok a luxus időtöltések köze tol­ják. és így tovább. De mi van, ha generációk úgy nő­nek fel, hogy rá sem kap­nak igazán? A gyermekkönyvhét ese­ményei évente megelőzik a karácsonyi könyvvásárt. Re­mélhetjük, hogy az iskolá­sok, akiknek sokféle, érde­kes. szórakoztató, könyvvel, olvasással kapcsolatos fog­lalkozást szerveznek ilyen­kor — nos. a gyerekek ta­lán kérik és elfogadjak ajándéknak a karácsonyfa alá a könyveket. S ha már van. Uztüaöíi beieiajxianuá. A kicsik könyvesnapjaira gazdag programot állított össze a Somogyi-könyvtár, a Csongrád megyei rendez­vénysorozat szervezője és egyik gazdája (a megyei és a városi tanács mellett), írókat hivtak vendégségbe: Janikovszky Évát, Marék Veronikát, Padisák Mihályt, Tordon Ákost. Bácskai Já­nos színművészt fölkérték, mutassa be — több helyen is — gyerekeknek való ön­álló műsorát. A könyvtáros szervezők úgy tartják. a művészeti élmény mellett igen fontos — különösen a nagyobbaknak, fölső tago­zatosoknak — az ismeret­szerzés is, ezért történészt, Marjanucz Lászlót, s bioló­gust, dr. Gallé Lászlót kér­lek. tartsanak „rendhagyó órákat'. A megyei nyitány tegnap, szerdán volt. a szegedi ma. csütörtökön lesz. A Ságvári gyakorióban reggel 9-kor. a Gedói iskolában délelőtt 11­kor találkozhatnak olvasoi Maréit Veroaikaval, akinek igen hasznos. „Jó játék a papír, a filc" című könyve tavalv jelent meg, és számos kedves képeskönyvét isme­rik, szeretik a kicsik. Akár­csak Tordon Ákos meséit: a legfrissebbeket ,.A rézorrú tündér" című könyvben gyűjtötte össze. A szegedi gyermekkönyvtárban ma, csütörtökön délután fél 3­kor. a petőfitelepi klub­könyvtárban fél 5-kor talál­kozhatnak vele és könyvei­vel. (Az író-olvasó találko­zók helyszínein könyvvásá­rokat is rendeznek!) A Mikulás iránti tiszte­letből, vagy egyszerűen szervezési praktikumok mi­att — ez a gyermekkönyv­hét nem egyhetes, nem szerdától szerdáig tart, ha­nem egészen a jövö pénte­kig. A Miklós-nap körül lesz a legzsúfoltabb a prog­ram. majd egy kis szussza­nás utan a nagy játékmes­ter. a „lemezes Miska bá­csi". Padisák Mihály bú­csúztatja játékaival az idei gyermekkonyvhetet. egyszerűsített, hiszen a Bib­liában Jób könyve vagy húsz-huszonöt sűrűn teleírt oldal. Az a morális mag. ami belőle kihámozható, vi­lágos és egyértelmű: az igaz. tiszta ember lehetséges, hogv csapások sorozataban része­sül. de végül — így vagy úgy — iutalma nem marad el. Szép. mélyen biblikus ta­nulság. Az ószövetségi történetben Jób nem lázad. legalábbis nem úgy, mint Gyöngyössy Imre és Kabay Barna új filmjében, amely a zsidóság legújabbkori történetében a legnagyobb megoróbáltatás időszakúba helyezi Jóbot. fa­lusi szatócs-juhász (?) alak­jában. továbbgondolván, s egyben sajátos megvilágí­tásba is helyezvén a főhőst, úgy is mint „a" falusi, úgy­nevezett „kis zsidót" 1943— 44 Magyarországán. A megközelítés. gondol­junk csak utána, voltakép­pen eredeti. Hiszen többnyi­re csak arról szokás beszél­ni. hogy a náci zsidóüldözé­sek idején általában „a" zsi­dóságot pusztítottak és hur­colták koncentrációs tábo­rokba milliószájn. Arról vi­szont. hogy — nálunk leg­alábbis — ez a barbár em­berirtás elsősorban a teljes­séggel ártalmatlan vidéki ..kis" zsidóságot sújtotta, akiket, a vele egvütt élő ma­gyar parasztság nagy töme­gei el- és befogadtak, mi több. a maguk módián né­mi egzotikus csodabogarak­ként ugyan, de még szerettek is — nemigen esik szó. Hogy a nagykapitalista, gyá­ros vagy éppen új dzsentri, gazdag zsidók, kiszolgáltatott hitsorsosa! kat cserbenhagy­va. idejekorán megléptek, Amerikába és máshová mentvén család íukat ós va­gyonukat: e differenciálat­lanság következtében nem túl ismerős dolog. Jób. aki keresztény kisfiút logad örökbe. rá akarván hagyni vagyonát és sejtvén, hogv számara az idő lejárt — as asoamuiaioaott ma­gyarországi zsidóság jelké­pe is. Ortodox, nyelven, szinte meghatóan vallásos ember, valóban feddhetetlen igaz. istenfélő es bűngyűlö­lő. akinek hét gyermeke (akárcsak a Bibliában) halt meg, s győzedelmeskedni akar a más vallású es faj­tájú gyermek vállalásával az elmúlás fölött. Ez az ó láza­dása A film első felenek. sajnos, jócskán vannak fá­radtnak. vontatottnak, oly­kor még funkciótlannak­hamiskásnak tűnő jelenetei (például a cirkuszos mozielő­adás a faluban), de végül megrendítő képekben tárul elénk a tragédia, igazi drá­maisággal ábrázolva a halál­ba szekerező sárgacsillago­sokat s a kocsi után futó Lackó gyereket. (Igen te­hetséges gvermekszínész fe­deztetett föL megformálója. Fehér Gábor személyében.) S a kisfiú — miként Jób tanította — vár a Messiásra. Ha úgv tetszik, őt keresve fut ki a filmből ... Ez az a pont. ahol az istencsapá60k ellen sajátságosan lázadó huszadik századi Jób talál­kozik a biblikus ősforással. Ha nem is egyenletes és hibátlan, de több szempont­ból eredeti ábrázolásmódot mutató, hiteles. többnyire realisztikus. olykor kifeje­zetten szép műalkotás Gvön­gvössyéké. Ami pedig a to­vábbgondolás egyik lehetsé­ges útját illeti: nékem pél­dául a film láttán egy ked­ves barátnőm jutott eszembe aki egyszer felháborodottan ostorozta hitsorsosait. hogy — akárcsak Jób és felesége, Róza N(Zenthe Ferenc és Te­messy Hédi hiteles ós meg­győző alakításában) — en­gedelmesen ballagtak halá­luk felé. korán megsejtett félelmeik dacára az ellenál­lás leghalvánvabb kísérlete nélkül, tme. akár egv«követ­kező. a mostanihoz hasonló­an tisztességes vizsgálódási kísérlet lehetősége. Mondiuk Gvöngvősv Imrének és Ka­bay Barnának. Domenkes Laeds

Next

/
Oldalképek
Tartalom