Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

Ah \ \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSIAG MS7MH SZEGED VÁROSI BÍZOTT S Á G Á NA K LÁPJA i^ao. 73. évfolxam 307. szám 1983. december 31^ szombat Ara: 1,80 forint Január Utol Változó közigazgatás Megszűnik a szegedi Békét, eredményes, boldog űj esztendőt! F

eszültségekkel terhes, nehezebb, alapvetően mégis eredményes évet hagyunk magunk mögött. A nemzetközi helyzet, sa.gt«)s, ebben az esztendőben sem alakúit biztatóan. Az imperialista országok nyugat-európai ra kábelépítése .kpzyetjenjil fenyegeti. föl<frgszijnk békéjét, biztonságai. v,EmiaU megyénk. .dolgozói ' ji kifejezték aggó- , dálmukat. a lakosság széles rétegei emelték fél szavukat j a béke védelmében. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szo- j cialista közösség országai, élükön a Szovjetunióval, nem tehetnek egyoldalú engedményeket. Nem örülünk neki, hogy a kihívásra elkerülhetetlen válaszlépéseket kell tenni. ide meggyőződésünk, csak így védhető meg a béke, szavatolható országaink biztonsága, őszintén reméljük, hogy az új év tárgyalásokban, az enyhülés, a békés egymás mellett élés érdekében tett lépésekben bővelkedik, s nem a feszültség további mélyülése jellemzi majd. Jól tudjuk, a gazdasági körülmények sem alakultak számunkra kedvezően. Ezért a korábbinál is nagyobb erőfeszítésekre. több munkára volt szükség, hogv mértéktartó célkitűzéseink megvalósuljanak. Megyénk dolgozói értik a helyzetből adódó feladatokat, és áldozatkészséggel vesznek részt a tervek teljesítésében. Ennek következtében a vállalatok és szövetkezetek kollektívái általában jó eredményekkel büszkélkedhetnek. Annak ellenére, hogy az exportértékesítés feltételei nem javultak, esetenként alapanyaghiány, szervezési gondok, a mezőgazdaságban pedig hoszszan tartó szárazság nehezítette a munkát. Eredményeink birtokában azonban állíthatjuk, erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. Köszönet és elismerés illeti az élen iáró dolgozókat, kollektívákat, hogy miként hosszú éveken át. 1983-ban is mindent megtettek megyénk, a népgazdaság fejlődéséért. Jóleső érzés-sel tölt el bennünket szövetségi politikánk további erősödése. Társadalmunk alappillére, a munkásosztály — a parasztsággal, az értelmiséggel és más rétegekkel szoros szövetségben — eavséges .szemlélettel munkálkodik szocialista jövőnk építésén, a béke megvédésen. Célkitűzéseinkkel egyetértenek kommunisták és hivők, idősek és fiatalok egyaránt. Az új esztendő elé a korábbiaknál is nasvobb várakozással tekintünk. Nemcsak a nemzetközi helyzet alakulása — gazdálkodásunk eredményességének fokozása —. hanem közigazgatási rendszerünk jelentős változása, választási rendszerünk korszerűsítése miatt is. Bízunk benne, hogy ezek a fontos intézkedések jobban szolgálják majd egész népünk. így megyénk lakosságának ügyét. Feladataink az új esztendőben sem csökkennek. Dolgos hétköznapiatokon egvre több szó esik arról, hogy közeleg a számvetés időszaka. Már most el kell kezdenünk felkészülésünket pártunk XIII. kongresszusára, s ennek jegyében kinek-kinek a maga posztján kell jobban, eredményesebben végeznie munkáját. B

izakodóak vagyunk, mert úgy érezzük, mindenkire számíthatunk. Népünkben — megyénk lakosságában is _ megvan az az erő. amelynek segítségével nehézségeinket leküzdhetjük. Tudjuk, hogv sokan akarunk tenni, cselekedni békés, szocialista jövőnkért. Most. amikor köszönetünket fejezzük ki megyénk lakosságának az egész évben végzett lelkiismeretes munkáért, a felmerült nehézségek leküzdésében vállalt helytállásáért az előbbre vivő kezdeményezésekért, egvben klánunk mindannyiójuknak, dolgozó kollektíváknak, családoknak. időseknek és fiataloknak envaránt eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA, CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS Az utóbbi napokban többször is arról adtunk hírt, hogy tovább korszerűsítik közigazgatásunkat. Olvasóinknak nem újdonság, hogy felelős állami politikai testületek döntést hoztak: 1984. január 1-től megszüntetik a járásokat. Ezt a lépést, változtatást az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági fejlődése, valamint az igen nagy léptékű urbanizáció indokolja. Lapozzunk egy kicsit vissza a történelemkönyvben, egészen a tanácsok születéséig. Magyarországon 140 járás. 2978 községi tanács és 56 városi tanács működött 1950-ben. Napjainkban még a közigazgatási változás előtt lényegesen kevesebb járást jegyezhetünk, 83-ra csökkent a számuk. Kevesebb községi tanácsot rajzolhatunk hazánk közigazgatási térképére, az 1950-es állapothoz képest a falusi tanácsok aránya több mint a felére csökkent. 1394 ez a szám. Több városunk lett, 109 várost tartunk nyilván. Az országos társadalmi településpolitikai változásokhoz hasonló ment végbe Csongrád megyében is. A közigazgatás történetében igen jelentős esztendő 1971, amikor Kiskundorozsrna, Algyö. Tápé. Szőreg és Gyálarót egyesült Szegeddel. Cserebökény és Magyartés Szentessel. Bokros pedig Csongráddal. Az állami élet demokratizálódásában napjainkban fontos állomás volt 1979. amikor megszűnt a makói járás, községeit Makó város környéki községekké nyilvánították. A központi politikai és állami szervek mintegy másfél évtizede tervszerűen foglalkoznak az államigazgatás. ezen belül is a tanácsok korszerűsítésével. Az elmúlt években igen nagy figyelmet kapott a középszintű igazgatás továbbfejlesztése. Ezt a figyelmet az élet változásai nyilvánvalóvá tették. Hiszen a városok, a városiasodó nagyközségek és a kis faluk között a társadalmi és gazdasági kapcsolatok színesebbé váltak több szálon kötődtek ezek a települések egymáshoz, mint a korábbi időben. Lényeges újdonság, hogy nemcsak az együttműködésük lett jobb. hanem az egymásra utaltságuk is nagyobb. Az élet kikényszeritette azt a lépést és változtatást. amit a közigazgatás krónikásai így jegyezhettek le: megszüntették a járási tanácsokat, mert történelmi szerepüket a járási hivatalok vették át, A tanácsok önállóságának, a kis települések közigazgatásának korszerűsítése évről évre téma volt és maradt a közéletben. A helyi tanácsok egymás közötti. a vonzásközpontokkal, valamint a megyei tanáccsal kialakuló közvetlenebb kapcsolata, a továbblépésnek az igénye indokolja a középszintű, és a helyi igazgatás átszervezését, a járások megszüntetését. A járások megszüntetése, a közigazgatás, ezen belül a helyi területi irányítás korszerűsítésének jelentős, de nem végleges állomása. A legutóbbi megyei tanácsülésen hangsúlyozták azt a deklarált célt, ami a kétszintű igazgatás megvalósításában a megyei, valamint a helyi igazgatási szervezet közvetlen kapcsolatrendszerének kiépítésében fejezhető ki. Mivel egy ilyen lépésnek a feltéte'ei még nem megfelelőek, ezért jelenleg napirenden a teljes körű város környéki igazgatás bevezetése szerepel. Szűkebb pátriánk. Csongrád megye helyzete sajátos. hiszen a városi lakosság aránya itt a legmagasabb, az országos 53 százalékkal szemben 69 százalék. Ugyanakkor szép számmal élnek a külterületeken is. A január 1-től érvényes közigazgatás átszervezésénél jelentős körülmény, hogy a községek döntő többsége a megye öt városának közvetlen vonzáskörzetében él. Ám a nyugati részen nincs város, és ez indokolta azt a lépést, hogy a községi tanácsok irányításában egyes nagyközségi tanácsok is közreműködjenek. Ezek a' nagyközségek városi jogú rangot kapnak, és a megyei irányításban a városokkal azonos módon vesznek részt. Lehetőség nyílt arra, hogy a megyei tanács néhány nagyközséget közvetlen megyei irányításba vonjon. Így a jövőben ezen a területen megszerezhetők a kétszintű irányítás tapasztalatai is. Nos. január 1-től szűkebb pátriánk közigazgatási térképét így rajzolhatjuk át. Szeged megyei város közreműködik Bordány, Deszk, Domaszék, Kübekháza. Röszke, Sándorfalva-Dóc, Szatymaz, Tiszasziget-Ujszentiván és Zsombó irányításában. Nemcsak Szeged, hanem a megye többi városa is város környéki székhelykörzeti funkciókat tölt be. A szegedi járásban Kistelek és Mórahalom válik székhelykörzetté. Kistelek városi jogú nagyközség közreműködik Baks. Balástya, Csengele. Ópusziaszer és Pusztaszer: Mórahulovi városi jogú nagyközség pedig Asotthalom. Pusztamérges, öttömös, Rúzsa és Zákányszék irányításában. A szegedi járás területéről közvetlen megyei irányítás alá tartozik Üllés-Forráskút. A megye többi részén a következő új közigazgatási helyzettel találkozhatunk. Csongrád város környéki községei: Csanytelek, Felgyö és Tömörkény. Hódmezővásárhely város környéki községei: Mártély és Székkutas; Szentesé Derekegyház, Fábiánsebesíyén-Eperjes, Nagyrnágocs-Árpádhalom, Nagytöke és Szegvár. A makói járás már korábban megszűnt, de a teljesség kedvéért felsoroljuk a Makó va ros környéki községeket: Apátfalva, Földeák-O földeák, Királyhegyes. Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Magyarcsanád, Maroslele. Nagylak, és Pitvaros, Ambrózfalva, Csanádalberti. Nagyér. Közvetlen megyei irányítás alá tartozik továbbá: CsanádpalotaKövegy es Mindszent. A székhelykörzetek, valamint a körzet községi tanácsainak kapcsolatát az egyenjogúság, a közös érdekeken és a térségi szemléleten alapuló sokoldalú együttműködés határozza meg. A korszerűsítés nem jelenti a járási hivatalok feladatainak mechanikus átvételét. Annál lényegesen szűkebb körű lesz az irányítás, és ez lehetőséget teremt a helyi önállóság bővítésére. Az együttműködési kapcsolatok az önkéntességen és a kölcsönösségen alapszanak. A városok és a községek, mint települések, egymástól elkülönülő, önálló pozícióban maradnak. Hogv a volt szegedi járás területén a közigazgatási változás mit jelent, arról lapunkban a tanácselnökök nyilatkoztak, a részletekre ezért nem térünk ki. A nyilatkozatok egybehangzóan tanúsítják, hogy a változások az állampolgárok érdekeit szolgálják. H. M. • ' / / , s / / / /, ' / / / ' / /, y / ÜÍIINll-ill Mórahalmi településcsoport Közvetlen megyei irányítású települések. Szegedi városkörnyék Kisteleki településcsoport A térképen a szegedi jár ás megszűnése uláni közigazgatási helyzet látható, j j