Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

2 Péntek, 1983. december 23. II modell a mezegazdaság Beszélgetés a G1E ügyvezető főtitkárával Dr. Mátay László gépészmérnök. Főállásban a Gépipari • Tudományos Egyesület főtitkáVa, de otthon van a műszaki élet más területein is. Mellékfoglalkozásban tanít a Bánki Donát Műszaki Főiskolán és ő a főszerkesztője a Gépipar című, havonta megjelenő szakmai folyóiratnak. — Rang vagy teher ma Magyarországon- műszaki értelmiséginek Lenni? — Elsősorban nagy felelősség. Helyt kell állnunk a nehéz helyzetben. Nem szabad elveszteni a kedvünket és a türelmünket annak ellenére sem. hogy még mo6t is sok dolog hátrányosan érint bennünket. Jó, hogy ezeket végre felismerték. és próbálnak rajtuk változtatni. — Egyre több helyen látni cégtáblákat a következő felirattal: ^N. N. lakatos kisiparos, okleveles gépészmérnök." Gyanítom, hogy a táblák mögött főként harminc körüli diplomások rejtőznek. Milyen a fiatal műszaki értelmiség helyzete? — Semmiképpen sem megnyugtató. Megint csak azt lehet mondani, hogy a felismerésig eljutottunk. De a megoldás? A gondok részint anyagi természetűek, részint a kontraszelekcióból adódnak. Ma már nemcsak a kreatív emberek vannak a mérnöki pályán. Ezért sokan inkább a könnyebb ellenállási felület felé húzódnak. Én még elgondolkodtatóbb példát mondok. Téeszmelléküzemágba ment nyúlketrecet tervezni az a fiatal szakember, aki a Csepel Autógyár egyik legjobb hidraulikus tervezője volt. A jelenlegi helyzetben a szocializmus alaptörvényét sértjük meg. A kvalifikáltabb munka jobb anyagi elismerése nem történik meg. Az emberek oda mennek dolgozni, ahol többet tudnak keresni, mert mindenki meg akar élni, főleg a nehezebb gazdasági helyzetben. — Kevés a kiemelkedő produktum a hazai műszaki életben. Az anyagiakon kívül hatnak-e az új konstrukciók ellen más tényezők? — Érzésem szerint, igen. Ezért egyértelműen az üzemi vezetők nagy részét es a kialakult légkört kell elmarasztalni. Magyarországon ma sok tekintetben a középszerűség dominál. ,,Ne lógjak ki a sorból, és akkor bajom sem lesz. Ha túl sok úját mondok, fölfigyelnek rám és gyanús leszek." Ez az általános mentalitás. Az MTESZ és természetesen a GTE is évek óta hangoztatja, hogv ez így nem jó. Eddig nem sok eredménnyel. Talán most jutunk oda, hogy kezdenek figyelni ránk. Jó párbeszédre van szükség. Szerintem, fontos, hogy a szakszervezet éljen a lehetőségeivel. Ebben van feladata a GTE-nek is. A kontraszelekcióval megszűrt fiatal és középkorú műszaki értelmiség között is van jó néhány nagyon jó képességű szakember. Nem az a gond. hogy mérnökeink felkészületlenek. hanem az, hogy sokszor nem érdekeltek igazán a komoly szakmai munkában. Az elmúlt időszakban sok gond volt a vezetők kiválasztása körül. Ezer. a területen is nagyőri sok változás érlelődik. A pályázati rendszerrel, az igazgatók beszámoltatásával ... Lényegében a mezőgazdasági modell egyes elemeit viszik át az iparba. Ez néhány év múlva biztosán meghozza az eredményét. Milyen az elmélet és a gyakorlat viszonya? — Az akadémikusok azt mondják, hogv ők mindent ragyogóan kitalálnak, csak az iparnak nincs fogadókészsége. Az üzemek azt mondják, hogy a tudomány olyat alkot, amit nem lehet' megvalósítani. Hangsúlyozom, ez az ipari gyakorlat, a mezőgazdaságban lényegesen jobb a helyzet. A jövőben az iparnak engednie kell az elmélet javára, a tudománynak pedig le kell szállni a piedesztálról és azzal is foglalkoznia, amire a termelésnek szüksége van. Nem elsősorban azzal, amiből nagydoktorit lehet írni. vagy akadémiai szentbeszédet lehet elmondani. Ilyen céllal jelentek meg af utóbbi időben rendelkezesek. A GTE-nek abban is szerepe lehet, hogy ez ne csak elhatarozás legyen, hanem társadalmi gyakorlat is. — Megfelelő-e a műszaki információk cseréje? — Rossz az információáramlás. Csökkentek az utazási lehetőségek. Helyes intézkedés volt, hogy állami pénzen ne legyen sétautazás, de az már nem. hogy a hasznos információkat hozó utakat is keményen korlátozták. Ezen változtatni keil. Az a szakember, aki információt tud hozni, jusson ki külföldre, és hazatérte után szigorúan számoltassák te arról, hogy mit látott. Azzal egyet lehet érteni, hogy a devizáért bejövő folyóiratok egy részének rendelését nem hoszszabbították meg. de azzal nem. hogy a most behozott kevés folyóiratot nem teszik közkincsé. — Kovács András 1963b-m forgatta Nehéz emberek című filmjét, amely újítókról. feltalálókról szólt. El lehetne-e kései:em ilyen alkotast 1983 1-an is? — Az biztos, hegy ma u aktuális ez a film de az is biztos, hogy ma nincs anynyi nehéz ember, mint húsz évvel ezelőtt volt. Sokakat elkedvetlenített az elmúlt húsz év. A legelső az lenne, hogy visszaadjuk az embereknek a hitet, hogy van értelme nehéz embernek lenni. Ehhez társadalmi öszszefogás kell. Azután lehet majd újra keresni az ilyen embereket. — A jelenlegi helyzetben milyen feladatai vannak az MTESZ-nek és azon belül a GTE-nek? — Célkitűzéseink azonosak. A kettő között a különbség az, hogy az MTESZ tagegyesületek szervezete, a GTE-nek viszont közvetlen kapcsolata van a tagtársakkal. Célunk, hogy az oktatásban. a tudomány és az ipar kapcsolatában, a szakszervezettel való párbeszédben. az üzemi megjelenésünkkel a műszaki értelmiség jobb megbecsülését érjük el. Szeretnénk az értékskálán a helyére tenni a mérnöki munkát. Közéleti szereplésünkkel biztatni akarjuk kollégáinkat arra. hogy merjenek véleményt mondani, lépjenek ki a passzivitásból. Irányítsuk rá a figyelmet erre a társadalmi rétegre, melynek eredményes szereplésétől valamennyiünk közérzete es nem utolsósorban életszínvonala függ. Attól lesz az országnak könnyebb. ha jobb lesz a produkciónk. A produkciónk attól lesz jobb, ha a mérnökök jobban dolgoznak. Ez nem a munkásság es a munkásosztály lebecsülése. Amióta Marx az értéktörvényét leírta, alapvetően megváltoztak a viszonyok. Az értéktörvény ma is igaz. csak az előállításban való részvétei aránya változott. A mérnökök részvételét az érték előállításában sem Marx, sem Lenin nem tagadta. Amíg az érték létrehozásában 150 évvel ezelőtt a munkásoknak mintegy 50 százalékos része volt, mára ez 20 százalékra csökkent. A munkásosztálynak szerves része a mérnök. Ha nincs a termék megtervezve, akkor nem tudunk mivel kimenni a piacra. A munkásosztály vezető szerepét senki sem vitatja. Csak az értékrendet kell átalalcítani, és a mérnököt odatenni, ahova tényleg tartozik. Ezt a mezőgazdaság ragyogóan tudja. Megint csak onnan érdemes venni a szemléletet. Ha nincs agronómus. ha nincs vezető mezőgazdász. hiába mennek az emberek kapálni. a kukorica hozama alacsony. marad. Azt a nagy hozamú gabonát tudják jól learatni a kombájnosok, amit a mezőgazdasági kutatók kísérleteztek ki. Ott a helyükön vannak az értékrendek. ugyanezt kell elérni az iparban is. Azt a párbeszédet érdemes folytatni, ami a mezőgazdaságban az üzemek és a vezetők között megvan. Azért vagyok alapvetően optimista, mert a legutóbbi határozatok ebbe az irányba mutatnak. Lehet ezt jól csinálni, csak nem kell félni tőle. Bőle István Könnyek, örömkönnyek? A történet rendkívül bonyolult. Idősekről is szól, "verekek is érintettek abban. tanár is felelős részes, s hogy még izgalmasabb legyen, a szeretet ünnepével kapcsolatos. Levél fekszik asztalomon. Forgatom, sokadszor olvasom: mindinkább szívembe mar. A jóérzés. a tapintat. a figyelmesség megannyi módia kászálódik bennem. Valakikért valakiket meg kell bántani! Ha igazam pontosan érzem, nincs gond. Ha nem. tettem a magam felelősségére. De elég-e. hogv az esetleges hibát saiátomnak val1 lom? Nem öntök-e olajat egv olvan tűzre, amelv talán éppen csak pislákol? „December 23-án. pénteken délután látogatóban voltunk a Mátvás téri szociális otthonban. A gondozottak felháborodva mutogatták hogv diákok voltak köszönteni őket, és aiándékként kaptak öt darab diót és egv kukoricacsutkát sztaniolba csomagolva. Ki banánnak, ki csokoládénak nézte, csak amikor kibontották, akkor látták megdöbbenve az aiándékokat. Volt. akinek vöröshagyma került a csomagiába .. ." Levél fekszik asztalomon. Forgatom, sokadszor olvasom : mindinkább szívembe mar. Véletlen tréfa? Tízévesek butácska tévedése? Mindegy, de hol a tanár felelőssége, pedagógiai érzéke? Az öregeket látom kík tisztességben vannak életük alkonyán Gondozóik feledtetni igyekszenek az évtizedek eltette sérelmeket. A tízéveseket látom, kik ügyes-ügyetlen kezükkel csomagolták az ajándékokat majd énekeltek, szavaltak. s tévhitükben — kedveskedtek. Felelősségüket nem érzem. Lehet, a csomagolt csutkát a fenyőfára szánták, de . .. De hol a nevelő értelem-érzelem egyengető intelme? A nevelőt látom, ki talán észre sem vette a könvvielzők mellé nvúitott..ajándékot". Mégis: miért nem? „Nagyon bántotta az idős lakókat, hogy gúnvt űztek belőlük. mondván, egv kis fenyőágnak iobban tudtak volna örülni." Valóban. Az örökzöld ágacska is könnyeket csalt volna az idős szemekbe — örömkönnyeket! A ió szándék kevés, ha nem kíséri értelem. Acs S. Sándor Chip-chip-chip A robotok és a mikroelektronika Nemrégiben három szombat délutánon láthattuk a BBC sorozatát, Dávid Allén rendezésében, Chip-csodák kora címmel. Most rajzolódott csak fel igazán a néző előtt, hogy a mikroelektronika a gazdaságokat és a társadalmakat milyen széltében és hosszában képes átszőni, alakítani. A sorozat híven tükrözte, hogy az ember önmaga és a természet közé mesterséges eszközrendszert iktat, a termelési folyamatokat szolgálva, most gyorsabban, mint bármikor. Ez az eszközrendszer egyre bonyolultabbá és nagyobb méretűvé válik. Hatása a természetre és az emberre mind összetettebb. Ezt az utóbbi két évtizedben figyelhetjük meg. amikor alapvetően új irányzat bontakozott ki a termelőerők fejlődésében. Az embert a természettel összekötő eszközrendszer fokozatosan intelligenciára tett szert. E folyamat során az ember új termelési forradalomban jar. Az emberiség technotógiai-gazdasagi történetében eddig három nagy minőségi átalakulás, forradalom zajlott le. Az első a neolitforradalom, amely során a gyűjtögetés es a vadászat társadalma átalakult mezőgazdasági termelő társaAz év végén Szállítások vasúton és hajón Zavartalanul fuvarozzák az év utolsó exportszállítmányait a MÁV szerelvényei a két ünnep közötti napokban — erről tájékoztattak a MÁV-nál. Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalataiból okulva a fuvarozók és a fuvaroztatók egyaránt körültekintően készültek fel. Jobb szervezéssel, rugalmas intézkedésekkel, pontos információkkal teszik gördülékenvnyé az áruszállítást. Az év utolsó napjaiban a külkereskedelmi szerződések alapján külföldre irányított termékek élveznek elsőbbséget a fuvarozásban, ezek elszállítására megkülönböztetett figyelmet fordít a vasút. Szinte valamennyi szállítmányt pontos „koreográfia" szerint továbbítják, ennek végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. A vasútnál a külkereskedelmi vállalatok előrejelzései alapján már jó előre felmérték az exportszállítási igényeket, ezeket megfelelően ütemeztek, s pontosan meghatározták a szükséges kocsimennyiségeket a szállítások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A gondot most inkább a váratlanul. utólagosan bejelentett igények okozzák, de ezeket is igyekszik a vasút maradéktalanul kielégíteni. Rugalmas kocsiátcsoportosításokkal biztosítják, hogy valamennyi idei exportszállítmány december 31. előtt elhagyja az országot. Jelenleg a legnagyobb szállítási feladatot a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Művek nagyobb mennyiségű, részben tőkés piacra szánt vaskohászati termékei adják, de jó néhány vagont megtöltőnek a Közel-Keletrá, valamint Észak-Afrikába irányított szállítmányok. A Szovjetunióba , vágómarhát, Csehszlovákiába húszezer tonna gabonát szállítanak, Pétről az NSZK-ba. Ausztriába, lengyel és svájci piacokra vegyi anyagokat fuvaroznak. A folyamhajózásban is elsősorban az exportérdekeket kísérik megkülönböztetett figyelemmel. A két ünnep közötti napokban körülbelül 12—15 ezer tonna árut szállítanak határainkon túlra. A kiszállítások zömét az NSZKba irányuló mintegy 6000 tonna vasáru adja. A MAHART-nál igyekeznek kihasználni az időleges árhullámot, a mélyebb merülésű uszályokat túljuttatják a veszélyes szakaszokon, hogy a várható újabb apadás már ne okozhasson gondokat. A MAHART a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére az idén nem állította^ le még hajóit, ezzel is igyekezett minimálisra csökkenteni kárait. Ennek ellenére veszteséggel zárja az évet. Ez azonban a fuvaroztatóknál nem érezteti hatását: a vállalat garantálja, hogy a szerződésben elvállalt szállítmányok még ebben az évben elhagyják az ország hatarait dalommá A második az ipari , forradalom volt amelyben az újratermelési folyamat központi elemévé az ipar vált, az ember erejét megsokszorozó gépeken keresztül a termelés ugrásszerűen megnövekedett. A harmadik termelési forradalom, napjainkban, amikor az ember helyett számos műveletet az intelligens eszközök látják el. Belépett életünkbe az információgazdaság. amelyben uralkodó szerepet az elektronika kap. Egyes területeken a technológiai fejlődés már ma elérte azt hogy az emberi munkaerő nem szavatolja a gyártási folyamat gyorsítását, pontosítását, a megbízhatóság fokozását, az előírt technológiai paraméterek betartását, a termékek minőségének javitását Mindez csak a termelési folyamat és a termékek fokozódó elektronizációja biztosithatja. Tehát a mikroelektronika számos gondot vet fel a termelésben és a társadalomban egyarant. Igaz, hogy a mi gazdaságunk 6— 8 év lemaradással követi a fejlettebb országokat. Az elektronika meg nem illeszkedik szervesen termelési folyamatainkba, sőt, nemegyszer kiélezi az ellentmondásikat egyfelől a szervezetlenség. az alacsony munka, és vezetési kultúra, másfelől az elektronizáció megkívánta magas szintű szervezettség és képzés között. A jelent, de a jövőnket is meghatározó eleven problémák ezek, amelyekről beszélni kell. ahogyan a filmsorozat szólt a brit gazdaságot ébresztgetve. Akárhogyan is állunk, és akárhány kérdést is teszünk fel, egy tény, a mikroelektronika az életnek szinte minden területén jelentkezik. Ez nem a jövő, ez a jelen, és nálunk is tudunk példákat hozni. A mikroelektronikával, a chippel, a robotokkal mindenképpen szembe kell néznünk, mert a mi jövőnk is ezektől függ. és a forradalmi kihívásokra gyorsan kell válaszolni. Amint a filmsorozatból is láthattuk, az első ipari robotok mintegy húszéves múltra tekintenek vissza. Először,a kohászatban és a vegyiparban jelentek meg, majd mind szélesebb területet hódítottak meg. es napjainkban mintegy 30 ezerre tehető a robotok száma az egész világon, s közülük csaknem 14 ezer Japánban. Ma már léteznek az úgynevezett szituációs, vagy önszervező robotok is, amelyek jobbára még csak a tudomány területein ismertek. (Ilyen, saját programjukat átprogramozó robotok szerepelhetnek a hadászati rakétákban, az űrkutatásban stb.) És a jövőben megjelenhetnek olyan robotok is, amelyek döntésképesek, az átlagember szellemi szintjén megközelítően „gondolkodnak". És a személyi robotok is megjelentek a háztartásokban Ezek rendszerint akkumulátorral hajtott, kerekeken mozgó, hengeres szerkezetek. amelyeket mikroprocesszor — lelke a szilícium chip — irányit a közölt programutasitasok, illetve az érzékelők információi alapján (áruk: kétezer dollár körüli). Mire használhatóik ezek? Porszívózásra, telefonkezelésre, betörőérzékelóvel őrizhetik a házat, szórakoztathatják a társaságot stb. Mivel a személyi robotok ugyanolyan elven működnek, mint ipari társaik, a tapasztalatokat mindkét ágban hasznosítani lehet Moszkvában a KGST műszaki-tudományos együttműködési bizottsága 1982 októberében tartott 27. ülésszaka úgy döntött hogy a KGST-tagországokban is gyorsítani kell a robotízálást, a mikroprocesszorok alkalmazási körének szélesítésével együtt. A Szovjetunióban az intelligens robotok előállításában, míg a többi szocialista országban, így nálunk is, a manipulátorok és az ipari robotok gyártásában, valamint alkalmazásában értek el érdemes eredményeket Bátyai Jenő Új tévéátjátszó A Magyar Posta rádió és televízió műszaki igazgatósága közli, hogy sikeres próbaüzem után csütörtökön, tegnap megkezdte sugárzását a miskolctapolcai átjátszó adóberendezés A tévé l-es műsorát a 033-as csatornán 5 wattos teljesít.-, ménnyel. a tévé 2-es műsorát a 039-es csatornán szintén 5 wattos teljesítménnyel sugározza. Mindkét adóberendezés javítja a vételi lehetőséget aa adott körzetben.