Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

Péntek, 1983. december 30. Kik nem vigyáztak ?! l * munkavédelemről Az év utolsó hónapjában ezámot vet az ember. Mé­regeti eredményeit és ma­gyarázatot keres a kudar­cokra. 1983-ban tizenhárom halálos üzemi baleset történt a szegedi és környékbeli vállalatoknál —. a ebben még nincsenek benne a me­zőgazdasági és szövetkezeti üzemekben történt balese­tek. A tizenháromból né­gyen már nyugdíjba készül­tek. Egy lány három nap­pal élte túl a huszadik szü­letésnapját. Jó lenne tudni, hogy a munkahelyeken, ahol a ha­lálos üzemi balesetek történ­tek, hogyan vélekednek, gon­dolkodnak a tragédiákról. Mit visznek át a jövő év­re'.' Az esetekből levont ta­nulságot vagy adósságot, az elhaltak családtagjával szem­ben? S önmagukkal, köte­lezettségeikkel minként szá­molnak el? Természetes a kérdés, mi történt valójá­ban. s miért történt? A ti­eenháromból nyolcan köz­lekedési baleset áldozatai lettek, négyen anyagmozga­tás (rakodás), egy dolgozó járműszerelés közben szen­vedett halálos sérülést. Volt köztük értékesítési előadó, raktárvezető, kőműves, vil­lanyszerelő és segédmunkás. m Megrendítő statisztika, mert a számok egyfelől befeje­zett sorsokat, másfelől meg­nehezedett életeket jelente­nek. Visszatérő kérdés, ho­gyan történt? Miért kellett tizenhárom embernek meg­halnia? Az ötvenkilenc éves raktárvezető nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen akart át­menni, egy személygépkocsi elütötte. Az ötvenhét éves mintakészítő a gyár udva­rán elesett, combnyaktörés­sel kezelték, de 6ajnos, meg­halt Az ötvennyolc éves se­gédmunkás egy vonat és te­hergépkocsi ütközése miatt szenvedett halálos sérülé­seket. A már nyugdíjas éj­jeliőrt egy személygépkocsi ütötte el. A szerelőipari vál­lalat villanyszerelője nem az útviszonyoknak megfele­lően vezette a gépkocsiját, egy fánál; ütközött es mun­katai-sával együtt a helyszí­nen meghalt. Gyorshajtás okozta azt a közlekedési bal­esetet, amelynél az alig húsz­éves utastárs vesztette éle­tét. A 40 éves raktárvezető a vasüti átjáróra hajtott, a vonat, elütötte. Hárman hal­tak meg ügy, hogy mun­kavégzés közben a magas­ból leestek. A negyvenéves segédmunkás éppen teher­gépkocsira rakott bálázott szénát, tetején dolgozott és közben egy másik jármű nekik ütközött. A rakodó le­esett. oly szerencsétlenül, hogv meghalt. Az 59 éves kőműves pallót teritett a 26 éves bolti eladó a galé­riára pakolt fólia tekercsen csúszott meg. Az okkeresés szempontjá­ból mindegy, hogy az üze­mi baleset a közúton vagy a munkahelyen történt-e. A kérdés Itt az, ki nem vi­gyázott, és kinek kellett vol­na vigyáznia? A válasz, ha emberi sorsokról van szó, sosem lehet egyszerű. Min­den balesetnek van egy köz­vetlen oka. Ezt kell nagyon körültekintően. szakértően tisztázni. Ezen esetekben a szakszervezetek munkavédel­mi felügyelőinek. Csak ez vezethet a felelősség meg­állapításához. Egy ember munkahelyi, de közlekedés­biztonsága is mindazok munkájától, magatartásától függ. akiknek ellenőrzési, irányítói, szervezési, szá­monkérési kötelességeik van­nak. „Az úton társak vagyunk" — már szállóigévé vált mon­dat helyesen ébreszti a köz­iekedók lelkiismeretet! Köz­lekedésetikai kérdés tudo­másul venni az egymásra­utaltságot. A tizenhárom üze­mi balesetből nyolc hely­zetben erről is megfeledkez­tek. Ismétlődő közlekedes­hizíonsagi okutasrol ma még csak a munkahelyeken be­szélhetünk. Pedig lehet, hogy sokak számára idegenül is hangzik: már az óvodában kellene kezdeni. A közleke­dés nem lehet csak a köz­rend problémája. A gépjár­művek nagy részének üzem­ben tartója egy gazdálkodó szervezet, és így megvannak az ellenőrzési, felülvizsgála­ti, karbantartási feladatai. A közúti üzemi balesetnek van­nak munkahelyi vonatkozá­sai is. Ezeknél a balesetek­nél a „többek'' felelősségé­nek vizsgálata mindig a közreható előidéző okok függvénye. Amíg például a gyorshajtás • kizárólagosan egy szemely, a gépkocsive­zető vétkes magatartása, ad­dig az elsőbbségadas el­mulasztásánál már lehetnek külső, zavaró tényezők is. Nem ok nélkül kerültek a vasúti átjárók a biztonsági felügyelők nagyítója alá. A munkabaleseteknél is ritkán fordul elő, hogy az az em­ber sérül, aki a veszélyes kö­rülményeket, helyzeteket te­remtette, vagy eltűrte. Leegyszerűsített és megen­gedhetetlen lenne a rakodá­soknál előforduló balesetek­nél csak az esés közvetlen okát keresni, hiszen, ha nem visszük tovább, mindaz a hiba fedve marad, ami lán­colatában a végső „ered­ményt" előidézte. A bálá­zott széna tetejéről azért esett le a munkás, mert egy gépjármű elindult a lejtőn, és meglökte az álló jármű­vet. A . kérdés az, mitől in­dulhatott el egy befékezett gépkocsi ? Ha a fék nem volt biztonságos, ki, vagy kik azok, akik nem végezték el lelkiismeretesen a javítását, vagy ellenőrzését? Vagy mi­ért kellett egy bolti eladó­nak azért meghalnia, mert nem tud a fóliarakás tete­jén közlekedni? Valami kis helyet biztosítani kellett volna az ott járkálóknak! Hányan estek már le az építkezéseken azért, mert nem voit megfelelő az áll­vány, a munkaszint? Pedig az ilyen munkáknak nagyon szigorú biztonsági normái, ellenőrzési kötelezettségei vannak. ' Kell-e külön hang­súlyozni a munkahelyi egy­másrautaltságot? Fel kellene fedezni, hogy a munkaszer­vezés. a munkafegyelem nem kizárólagosan termelési, ha­tékonysági kérdés. hanem szorosan munkavédelmi ügy. A csoportos munkavégzést körültekintően kell irányí­tani, összehangolni. A mű­szakos vizsgálatokat szakmai alapossággal, az ellenőrzése­ket lelkiismeretesen szabad elvégezni. Látni kell, hogy ha mindenki csak egy kicsit hagy el a munkaköri köte­lezettségeiből, egyszer „osz­szejön" és nem marad el a helyrehozhatatlan következ­mény! • Veszélyes és káros mun­kakörülmények között is dolgozni kell. De ezzel egye­nes arányban kell lenni a felkészültségnek és a bizton­sági feltételeknek. Különö­sen fontos, hogy a termelés megfelelő szintjén tartsa be mindenki a munkavédelmi előírásokat Nem elfogadha­tó. hogy balesetveszélyes kö­rülmények között az óvatos­ságot és az elővigyázatossá­got csak a dolgozóra bíz­zák és számon kérik, ha baj van, a „munkamegtaga­dást"! Az esetek több mint a felénél segédmunkást ért halálos sérülés. Vajon a fe­lelősség itt hogyan néz ki? Szakmai elvárhatóság nincs, marad az ügyesség, rutin, munkafegyelem. Joggal vár­ják el az ésszerű felelős­séggel párosuló vezetést, irányítást. Néhány kérdést azért itt is meg kell vizsgálni! Ho­gyan tudja a vezető befolyá­solni a munkavédelem szem­pontjából a beosztottak ma­gatartását? Mi készteti a dolgozót arra. hogy úgy vi­selkedjen. ahogy azt az elő­írások alapján elvárják? A munkavédelembe fektetett energia vi6szatükröződik-e az üzemi munkában, eredmé­nyekben? Mivel lehet ma­gát a vezetőt arra késztetni, hogy személyes kötelességé­nek tekintse a munkavédel­met? Mi ösztönzi arra a vál­lalatokat, hogy munkakör­nyezet és a tágabb környe-. aet javítására, védelmére töb­bet költsenek?! A válaszokat jobb híján csak körülírjuk, „megideolo­gizáljuk"! A munkavédelem prémiumfeltétel. a kiváló vállalati cím tényezője, a vezetők jutalmazásánál fi­gyelembe kell venni stb. Csakhogy még ez sem min­dennapi gyakorlat. A köz­felfogásban a munkavédelem a balesetek függvénye! Ahol nincs baleset, nincs mun­kaidő-kiesés. jól megy a munkavédelem — mondják. Ahol van. ott arra kell vi­gyázni, hogy ne legyen több az előző évinél! Világosabb válaszokra, az összefüggések felismerésére ezen a területen is szükség van. Szükség van arra is, hogy a humánumon túl fel­ismerjék a munkáltatók a munkavédelem hasznát. Az idén 3200 üzemi baleset tör­tént a szegedi és a környék­beli munkahelyeken, 54 ezer 600 munkanap veszett el miatta. A számok alapján teljesítménykieséssel repre­zentálni lehet a vesztesége­ket, de a valóság az, hogy a még ijesztőbb számok ott jelentkeznek, ahol a társa­dalombiztosítási, rehabilitálá­si gondokkal, kiadásokkal együtt látják a „végössze­get". Ebből következik, hogy a termelési érdekre hivat­kozás — a munkavédelmi mulasztások esetén — azért nem fogadható el, mert az egyes üzemek gazdasági eredményei elenyésznek az olyan népgazdasági terhek mellett, amelyet a megbete­gedések, halálesetek költsé­gei okoztak. S még egyszer az emberi élet, a tragédia pénzben sohase fejezhető ki. Aligha kell magyarázni, hogy a nehezedő körülmények na­gyobb rendet, fegyelmet, munkabiztonságot követel­nek. Nem lehetnek olyan gazdasági körülmények, ame­lyek elfogadtatnak veszélyes és ártalmas körülményeket! Munkát védeni a kor köve­telményeinek megfelelően csak úgy lehet, ha munká­jával és munkakörülményei­vel együtt, ezekkel összefüg­gésben mérjük fel a helyze­tet. Ezek javítására költeni kell. S ez nem lehet „csak" szociálpolitika. A munkavédelem prog­ram ! A munkakörülmények általános javítása politikai­társadalmi és gazdasági kö­telesség. Meg kell találni, érthetővé keli tenni — nem­csak az ideológiai — a gya­korlati okát is. Szem előtt kell tartani azt az igényt, hogy a munkavédelem nem lehet sem felfogásban, sem gyakorlatában korszerűtle­nebb annál a munkánál, amelyhez tartozik. Sajriálatos, hogy ma még sok embert ér baleset. Le­het, hogy nem lehet teljesen elkerülni a sérüléseket oly­kor a halál is kopogtat. De gondoljuk csak meg; ilyen sokszor találkozzunk a vég­ső. a vissza nem forgatható sorssal? Nyugodtan mond­hatjuk — bár ez késő bá­nat —, hogy a tizenhárom­ból talán mindannyian köz­tünk lehetnének. Richter Aranka 0 Uj biztosítási forma Újsághírből tudtuk meg nemrégen, hogy leégett egyik szövőgyárunk üzemcsarno­ka. A tűz martaléka lett az épület és az árukészlet mel­lett szinte minden berende­zés, gépsor es eszköz is. Természetesen a gyárnak volt — a vagyonbiztosításon belül — állóeszköz biztosí­tása is, csakhogy ezek régi értéke — berendezései több mint húszesztendósek vol­tak — nem érte el azt az összeget, amely lehetővé tet­te volna új és korszerű gé­pek fölszerelését. Álltak fél­pénzzel, leégve! Hasonlóan járt az egyik termelőszövet­kezet is. Villám csapott a zárt rendszerű sertéshizlal­dába. s a biztosító csak a nyilvántartás szerinti brut­tó értékig adott kártérítést — de hogyan lehet 15 év­vel ezelőtti pénzekből újra fölszerelni egy ilyen hizlal­dát!? Az Állami Biztosító ta­pasztalatai szerint a hason­ló esetek nagy százalékában a kártérítés nem elegendő a régi állapot helyreállitása­hoz, az azonos szintű megte­remteséhez. Ezt felismerve. 1984. január elsejétől új, a vagyonbiztosítást kiegészítő biztosítással lehetővé teszik a jelenleginél magasabb kárte­rttést. Az új biztosítás lé­nyeges vonása, hogy a gaz­dálkodó szervek — állami és kisvállalatok, szövetkezetek, mezőgazdasági nagyüzemek és költségvetési szervek — eszközállományuk ismere­tében maguk választhatják meg, hogy differenciált díj­fizetés ellenében milyen mértékű kártérítési felső ha­tárt igényelnek. Továboi kedvezmény, hogy az álló­esz.kózökre számlacsoporton­ként külön-külön is lehet térítési blokkot választani. Ha valamilyen új kezde­ményezés születik vagy gaz­dagodó lehetőség kínálko­zik, mindenekelőtt a kérde­sek sorakoznak. Íme az el­ső: ki veheti igénybe ezt az új biztosítási formát? Vala­mennyi szocialista gazdálko­dó szerv, illetve annak ön­álló gazdasági, pénzügyi és jogi egysége, ha rendelke­zik érvényes belföldi álló­és forgóeszköz biztosítással. Ilyen például az állami vál­lalatok, az ipari szövetkeze­tek és szövetkezeti vállala­tok, a kereskedelmi szövet­kezetek és szövetkezeti vál­lalatok vagyonbiztosítása, a kisvállalatok és kisszövet­kezetek összevont, vagyon­biztosítása, valamint mezé­gazdasági nagyüzemek álló­és forgóeszköz biztositasa. (Az összevont vagyonbizto­sításon belül a betöréses lo­pás. rablás, szállítmány-, fe­lelősség-, és üvegtörésbizto­sitás alapján történő álló­eszköz károkra nem vonat­kozik az új biztosítási for­ma.) Újabb kérdés: mire terjeszthető ki? A szocialis­ta gazdálkodó szerv vagy ön­álló egység teljes állóeszköz vagyonára; kockázatilag el­különült egységeire (telep­helyek, gyáregysegek); egyes számlaosztalyonkénti állo­eszköz-csoportjára (kivétel a nullás számlacsoportnoz tar­tozó állóeszközök). A kiegészítő biztosítás megkötésére az Állami Biz­tosító azon szerve —fiókja, igazgatósága — jogosult, ahol a gazdálkodó szerv bel­földi álló- és forgóeszköz biztosítását kezelik. A bizto­sítás határozatlan időtarta­mú, és az ajánlat beérkezé­sének napjától érvényes, megszűnik, ha az alapját képező álló- és forgóeszköz biztosítás bármilyen okból érvényét veszti. Az új. az állóeszköz pót­lási értékre irányuló bizto­sítás alapján a helyreállítás és pótlás értékét téritik meg. Speciális igények kielég­lését is vállalja az Állami Biztosító, diiferencialt díja­zásért. 1983. DECEMBER 30.. PÉNTEK — NÉVNAP: DAVI~ A Nap kel 7 óra 32 perekor, és nyugszik 16 óra 1 perckor. A Hold kel 3 óra 33 perckor, és nyugszik 13 óra 24 perckor. VIZALLAS A Tisza vízállása Szegednél cs Ulörtökön plusz 57 cm (áradó.) NYOLCVAN ÉVE született Szönyi Tibor (1303—1949). a kommunista mozgalom már­tírja. orvos, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló katonáia. 1930-ban lett a KMP tagja. Életének jelentós Téstet emigrációban tóltólte. A zürichi egyetem ideggyógyászati kliniká­ján dolgozott orvosként, a klinika tudományos munkatársa volt. A felszabadulás után tért haza. A Magyar Kommunista Párt szer­vezési osztályának helyettes vezetője, a Központi Vezetőség tagja, maid a lcáderosztály vezetője lett, 1347-ben országgyűlési képvise­lő. 1949-ben kohoh vádak alapján letartóztatták és kivégezték; re­h thilitálás.i után hamvait 1956. október 6-an helyezték el a Kere­pesi temetőben. ZENÉS SZÍNHÁZ Ma este 7 órakor: Parasztbecsület — Bajazzók — Ady Endre 1—2. bérlet. Január 4.. szerda, este 7 órakor: Parasztbecsület — Bajazzók — Cray 1—2. bérlet Január 6.. péntek, délelőtt (él 11 órakor: Nyitott ablak — Nyugdíiasbérlet. Január 7.. szombat, este 7 órakor: Nyitott ablak — Bemutató 1—2. bérlet. Január 8., vasárnap, délután 3 órakor: Nyitott ablak — Kato­na-bérlet. Január 12.. csütörtök, este 7 órakor: Nyitott ablak — Bartók— Vas/y-bérlet. Január 13., péntek, este 7 órakor: Nyitott ablak — Berletezn­net. Január 14., szombat, este 7 órakor: Nyitott ablak — Egressy 1—2. bérlet. Január 15., vasárnap, délután 3 órakor: Nyitott ablak — Bér­lets/ttneí. Január 13., vasarnap, este 7 órakor: Nyitott ablak — Ady 1—*. bél let. KISSZfNHAZ Január 4., szerda, este fél t órakor: Charley nénje — Mórtcs­bérlet. Január 5.. csütörtök, este fél 6 órakor: London királya, avagy Kean. a színész — Jókai-bérlet. Január 7., szombat, délután 3 órakor: London királya, avagy Kean. a színész — Csortos-bérlet. Január s., vasárnap, délután 3 órakor: London királya, avagy Kean. a színész — Jászai-bérlet. Január 12.. csütörtök, délelölt fél 11 órakor: Fejek Ferdinánd­nak — Nyugdfjasbérlet. Január 13.. néntek, este- 7 órakor: Pejek Ferdinándnak — Bemutató 1. bérlet. Január 14.. szombat, este 7 órakor: Fejek Ferdinándnak — Bem 2. bérlet. Január 15.. vasárnap, délután 3 órakor: Fejek Ferdinándnak — Gárdonyi-bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 1(1. dél­után negyed 4. fél 6 és három­negyed 8 órakor: E. T. (A Föl­dönkívüli). színes amerikai, ki­emelt helyárral!) Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Jegesmedve a porondon (színes, m. b. szovjet—román). Negyed 6 és fél 8 órakor: Keo­ma (olasz westerníilm, III. helyárral!) Filmtéka (ÜJszeged, Közép fa­sor 1—3. Oktatási Igazgatóság): este 6 órakor: Mannhattan (na. b. amerikai filmvígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sür­gős esetben. BALESETI, SEBESZET1 ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, se­bészeti felvételi ügyeletet az L Kórház (Kossuth Lajos sgt. 42.). urológiai felvéeeli ügyeletet a II Kórház tart GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggé] fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgőé esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1 sz. alatt. Telefon: 10-100 FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7-tól hétfő reggel 7 óráig: sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­Ion: 14-420. 8. O S. I.FI.KISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. BUDAPEST 2. 20.06: Shelley: A Cenei-ház — a Szegedi Nemzeti Színház előadása felvételről. — Felnőtt nézőknek 1 Közben: 21.86: Tv-híradó 2. 22.30: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalak 17.40 :i Hírek 17.45: Mesék — tv-sorozwt gyerekeknek 18.15: Tv-naptár 18.45: Aktualitások 19.16: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Filmsorozat 21.00: Jó estét! 21.45: Tv-napló 22.00: Paletta — kulturális magazin 23.30: Hírek BUDAPEST 1. 7.45: Tv-torna — (lsm.) 7.50: Szünidei matiné: Kisfiú kutyával — francia film — (ism.) 8.05: A nagy kék üveggolyó — amerikai burleszkfüm­- (ism.) 8.30: Hadd süssön a nap — szovjet film — (ism.) 9.10: Egy kis nevetés — amerikai burkleszkfilm­sorozat — 4. — (ism.) 9.15: A kis postás — csehszlovák kisjátékfilm 9.43: A négy mókamester — francia babfilmsorozat — 12. 9.50: Lottósorsolás 10.00: Építészet — 4. 10.20: Bolondságok — norvég film — (ism.) 10.50: Az Impresszionizmus — francia filmsorozat — 4. — (ism.) 11.40: Képújság 15.50: Hírek 15.55: Szülők Iskolája — 8. — 16.30: Távoli földrészek madarai — lengvel rövidfilm 16.40: Képújság 16.50: Ki mit tudósok Kubában? 18.00: Ablak 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Nemzetközi bűvészest 21.00: Ismét... — Vitray Tamás műsora — 8. 22.15: Péter Sellers-sorozat: Puha ágyak, kemény csatak — angol film­vígjáték (16 éven felülieknek 1) 23.50: Tv-turadó 3. 18.00 19.35 20.35 21.30 22.20 22.30 23.13 0.1(1 KOSSUTH 8.27: Hándel: Imeneo — Opera két részben 9.30: Mit látsz . . . — Óvodások műsora 9.56: Lottósorsolás 10.05: lléts/invirág 10.35: Tündérálom — Résziét Petőfi Sándor' költeményéből 10.40: Nóták 11.00: Palika — Somogyi Pálra emlékezünk 12.45: Hétvégi panoráma 14.02: Szabó Ferenc müveiből 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Rimszkij-Korszakov: Variációk oboára és fúvószenekarra 15.45: Kelemen járás Magyaregregyen 16.00: Húszas stúdió — Groteszkek ÜJ opera lemezeink bői ..Mérges" fecskendők — riport Madrigálok Ürömök kertjében Operettkedvelöknek Választóvonal Tíz perc külpolitika I.emezmúzeum Zenekari muzsika Melódiakoktél PETŐFI 8.05: Könnyűzene Prágából és Moszkvából 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: A könnyűzene folytatása 8.49: Népzenekedvelőknek 9.18: Ahol a kövezet véget ér 9.50: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél (sz.) 12.35: Édes anyanyelvünk 12.40: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.15: Fúvószerekari hangverseny a s-os stúdióban 14.00: Zenedélután: Dallamról — dallamra 15.30: Könyvről — könyvért 15.40: Egészségünkérti 15.45: A Grand Funk együttes felvételeibűd (sz.) 16.35: Jó utat! 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben 1 18.35: Popsiker "83 (I. rész) (sz.) 19.40: Régi nóta. híres nóta (sz.) 20.35: sokféle — Szórakoztató irodalmi magazin 21.36: Az Eurovíziós dalversenyek győztes dalai — II. rész (az.) 22.30: F.szmék faggatása — A csoda 23.20: Könn) úz.ene Vtctor Máté aoerzemen yeaból (az.) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom