Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

L / üdO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 304. szám 1983. december 28., szerda Ára: 1,40 forint AZ M SZMP SZEGED VÁ K O ST B I Z O ti SÁGÁNA K LAPJA A magyar népgazdaság 1984. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1983. évi fejlődését és megtárgyalta az 1984. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. Á népgazdaság 1983. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1983. évi fejlődése öszszességében megfelel az éves terv gazdaságpolitikai irányvonalának. A külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, a külkereskedelmi forgalomban a kiviteli többlet nő. nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. A termelés a tavalyinál na• gvobb, a belföldi felhasználás mérséklődik. A gazdasági munkát nehezítette a kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi cserearányok vártnál nagyobb romlása, valamint a mezőgazdaságot ért aszály. Nem elég gyors azonban a romló külgazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás hatásfokának javulása sem. Mindezek miatt az eredmények több területen a számítottnál kisebbek. A nemzeti jövedelem növekedése lényegében eléri a tervezett ütemet. A fajlagos energia- és anyag-, illetve importfelhasználás a legtöbb ágazatban jelentősen mérséklődik. A munka termelékenysége kis mérték-, ben emelkedik. A termelésben nő a kivitel részaránya. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervezettnél kevésbé mérséklődik. A lakosság fogyasztása kisebb mértékben, a felhalmozás — ezen belül a beruházások mennyisége — jelentősen meghaladja a tervben számítottat. Emiatt — és a rosszabb külkereskedelmi cserearányok következtében — a kiviteli többlet a tervezettnél kisebb. Az ipari termelés a tervezetthez közelálló ütemben nő. Legdinamikusabban a villamosenergia-ipar. a vegyipar és a gépipar fejlődik, a bányászat termelése — a szükségletekkel összhangban — kissé csökken. A ráfordítások csökkentésére irányuló programok eredménnyel járnak. Az energiagazdálkodási program — és részben az időjárás — hatására az energiafelhasználás alacsonyabb a számítottnál és az 1982. évinél. Az energiaellátás az egész év során kiegyensúlyozott volt. A gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését szolgáló programban előírt feladatok végrehajtása jelentős anyagmegtakarítást, elsősorban importmegtakarítást eredményezett. Az építőipar jobban alkalmazkodik a kereslethez, termelése a számítottnál kevésbé csökken. A beruházási építés mérséklődik, a felújítási-fenntartási és a lakosság részére végzett építés nő. Kedvezően változik az építőipar szervezeti rendszere: kisebb, rugalmasabb szervezetek jöttek létre. és már több nagyvállalatnál is működnek önálló vállalkozási egységek. A mezőgazdaságban a növénytermesztés mennyisége az aszály miatt kisebb az 1982. évinél, az állattenyésztésé meghaladja azt. Gabonafélékből — főleg kukoricából — a tervezettnél kevesebbet takarítanak be. Kisebb a tavalyinál a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék termésmennyisége. A tavalyinál kevesebb. de minőségileg jobb bortermés várható. Az év végi szarvasmarhaállomány a tavalyinál várhatóan kisebb, a sertésállomány nagyobb lesz. A vágósertés-termelés meghaladja mind az: előző évit, mind a tervben számítottat. A baromfitermelés az előző évit éri el. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége ez évben is dinamikusan nő. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A takarmányellátás összességében megfelelő, a műtrágya- növényvédőszer- és alkatrészellátás javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek transzferábilis rubelben elszámolt kivitele valamelyest nő. a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel várhatóan nem haladja meg a tavalyit. Az áruszállítás teljesítménye az igényekkel összhangban emelkedik. Lassú az előrehaladás a korszerű módszerek alkalmazásában, a szállítás ésszerűsítésében, nem növekednek a hétvégi rakodások, ezért időnként szállítási feszültségek keletkeztek. A távolsági személyszállítás jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak száma az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és hírközlésben csökken, a kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban várhatóan nem változik, a mezőgazdaságban emelkedik. A lakosság pénzbevételeinek növekedése a tervezettnél gyorsabb. Mind a munkások és alkalmazottak átlagkeresete, mind a mezőgazdaságból származó bevételek meghaladják a számítottat. Megtörténtek a tervezett, a társadalmi juttatásokat növelő intézkedések. A focvasztói árszínvonal emelkedése megfelel a tervezettnek. Az egy főre jutó reáljövedelem és a lakosság fogyasztása az előirányzott csökkenés helyett eléri az 1982. évit. Élelmiszerekből az ellátás folyamatosan jó, iparcikkekből időnként választékban és mennyiségben egyaránt hiány mutatkozik. A lakosság életkörülményeit javító fejlesztések általában a tervezettnek megfelelően vagy azt meghaladóan valósulnak meg. öszszesen 76 ezer. ezen belül 17 ezer állami lakás énül. A lakáshoz jutás lehetőségeit javítja a tanácsok érdemibb és gyakorlatiasabb lakásgazdálkodása. Nő a személyi tulajdonú lakásépítés. javulnak ennek feltételei. Az építkezéseket hátráltatja egyes építőanyagok gyakori hiánya. Az idén befejeződő kórházfejlesztések Komárom. Pest. Zala, Veszprém megye és a főváros ellátását javítják. A bölcsödéi ellátottság — a demográfiai tényezők hatására is — gyorsan javul, a zsúfoltság csökken. Az óvodai helyek száma — a csökkenő gyermekszám miatt — a tavalyinál kevésbé emelkedik. Az általános iskolai tantermek száma — követve az iskoláskorúak számának emelkedését — a tervezettet meghaladóan nő. Bővül a települések, illetve a lakások víz-, gáz-, csatorna- és egyéb közmű ellátottsága. A szocialista szektor beruházásaira a tervezettnél többet fordítanak, mennyiségük a számítottnál kevésbé csökken. A terven felüli teljesítés az állami és a vállalati döntésű beruházások körében közel azonos nagyságrendű. A nagyobb teljesítéshez hozzájárult, hogy néhány nagyberuházás ez évi költségeit alábecsülték. másoknál a korábbi elmaradásokat az idén pótolták. egyes berendezésekből előszállítás történt. Üzembe lépett a Paksi Atomerőmű I. számú egysége, befejeződik a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek fejlesztése, a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának építése. A vállalatok körében főleg a tartalékalapok és a korábban felhalmozódott betétek felhasználása tett lehetővé a tervezettnél több beruházást. A készletfelhalmozás a tervben számítottnál valamivel kisebb lesz. a készletállomány kis mértékben nő. Kedvezőtlen, hogy romlik a készletek összetétele. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink ez évben is bővülnek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege öszszességében javul. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban a kivitel menynyisége erőteljesen, a behozatalé lassabban nő. a külkereskedelmi mérleg passzívuma csökken. A konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban a kivitel menynyisége felülmúlja, a behozatalé nem éri el a tavalyit, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a múlt évinél nagyobb. A szegedi medencében Sikeres szénhidrogén-kutatás A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzeme tizennyolc éves fennállása óta az egyik legsikeresebb évet zárja 1983-ban: idei fúrási tervüket máris túlteljesítették. Az év végéig várhatóan 16 kilométernyi furatot mélyítenek terven felül; ez mintegy nyolc, átlagos mélységű kútnak felel meg. A szegedi üzem munkájának hatékonyságára jellemző, hogy minden furatra a tervezettnél nagyobb mennyiségű kőolaj jut, s hogy az eredményeket a tervezettnél ötvennel kisebb munkáslétszámmal érték el. Az 1984. évi népgazdasági terv (ő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A fő célok elérését az eddigieknél tartósabb gazdaságpolitikai intézkedések támasztják alá. Az. egyensúlyi. helyzet javítását az 1984. évi népgazdasági terv a termelés hatékonyságának, szerkezetének és exportképességének javítására, a ráfordítások csökkentésére alapozza. Előirányozza. hogy a termelésben a kivitel részaránya növekedjék, a fajlagos energiaés anyag-, különösen az importanyag-felhasználás csökkenjen. a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedjék. Ennek útja egyfelől az exportcélú. -valamint a drága behozatalt megtakarító termelés dinamikus fejlesztése, másfelől az epergia- és anyagmegtakarítást, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosítását . szolgáló programok és akciók következetes végrehajtása. E cé(Fölytátás a 2. oldalon.) ffPartnert keresünk" Szövetkezetek egptlüíííkedése Tegnap, kedden Szegeden, a KISZÖV klubjában ülést tartott a Csongrád megyei Szövetkezetek koordinációs tanácsa. A konzultáción többek között Horváth János, a KISZÖV elnöke tartott beszámolót a három szövetkezeti ágazat kooperációs együttműködésének eredményeiről a Partnert keresünk, mozgalom tükrében. Ami most létkérdés Elmondotta, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények, között létkérdés a kooperációk létrehozása, a szövetkezeti ágazatok minél szorosabb együttműködése. Partnert nemcsak eddig kerestek az ipari szövetkezetek, nemcsak a meglevő foímákat ápolták a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetekkel együtt, hanem a jövő egyik legfontosabb célkitűzése is az egymásra találás gyártásban, értékesítésben. S hogy mik is az ipari, a mezőgazdasági és a fogyaszSomogyi Károlyné felvételei Külföldön is Jól ismerik, vásárolják a Szegeden gyártott irhabundát. A sok kézi munkát igénylő, divatos darabokat zömmel tőkés piacon értékesítik, különösen sokat szállítanak Olaszországba. Felvételeink a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyárában készültek, ahol évente 24 ezer irhakabálot varrnak. tási szféra együttgondolkodásának előnyei? Megszűnnek például a termelést akadályozó szűk kapacitások, lesz munkaerő a falusi, munkaviszonnyal nem rendelkező emberek bevonásával, a téli hónapokban termelési programokkal lehet ellátni a gazdaságokat, nyereségesen természetesen. S a megoldás módozatai a következők: a munka végzéséhez szükséges helyiséget és létszámot általában a megtalált partner, a nélkülözhetetlen termelőeszközöket, a technológiát betanító szakembereket a kooperációt kereső (többnyire az ipari szövetkezet) biztosítja. Néhány példa Érdemes néhány jelentősebb partnerkapcsolatot fölidézni. A Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet részére a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet nyers füstcsövet gyárt 8—10 fő bevonásával, évi 10 millió forintos nagyságrendben. A szegedi Tömegcikk Készítő Szövetkezet számára a baksi Magyar— Bolgár Barátság Termelőszövetkezet bérmunkában összeszerelést végez 21 fővel, 2 millió 300 ezer forint értékben. A Nívó Faipari- és Játékkészítő Szövetkezetnek például az őrségi Áfész Pankasz faipari részlege szállít alkatrészeket, mintegy 6 millió forintért. A példákat lehetne még sorolni. A koordinációs tanácsnak már a birtokában vannak azok az adatok, amelyek az 1984-ben tervezett kooperációs kapcsolatok alakulásáról vallanak. Az Április 4. Cipőipari Szövetkezet azt tervezi, hogy jövőre a domaszéki Szőlőfürt Termelőszövetkezettel veszi föl a kapcsolatot — cipőfelsőrész-készítésre keres munkaerőt. Az Universal Vegyipari Szövetkezetnek előreláthatóan a bugaci Aranykalász Tsz szállít majd műanyag palackokat. Az áfészek is Az eddigiekben a terme-: lési kooperációkról volt szó elsősorban, de mozognak a fogyasztási szövetkezetek is, amelyek forgalmazzák a partnerek termékeit. És támogatják az áfészek a háztáji, kisegítő, valamint másodlagos gazdaságok szervezését, összefogását is. A takarékszövetkezetek pedig tovább szélesítik pénzügyi szolgáltatásaik körét, a tszeknek termelési kölcsönt fo-J lyósítanak, lebonyolítják a felvásárlási kifizetéseket.