Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

4 Szombat. 1983. december 3. kérdés — Harmadik gyermekdarabját mutatta be nemrég a színház, s A giling-galang rejtélye azóta is „megy". A szegedi tévéstúdióban szerkesztőként dolgozik: mi készteti arra, hogy gyermekdarabokat írjon? — A dolog nemcsak a szegedi színházhoz kapcsolódik: régebben a kecskeméti teátrum, is játszotta egyik gyermekdarabomat. Általában igen hosszú ideje már a színház környékén élek: sokáig szinikritikákat írtam, voltam dramaturg Kecskeméten, ahoj éppen tíz esztendeje Aigiszthosz című „felnőtt" darabomat is játszották, Szurdi Miklós rendezésében. Ruszt József „bábáskodásával". Hogy jő ideje már folyamatosan a gyerekeknek Írok színpadi műveket, annak két oka van: az első Szegeden bemutatott darab. a Babszem Jankó idején Ruszt József is itt dolgozott, s a színházban az idő tájt (is) vákuum volt gyermekelőadás-ügyekben. Tehát nekirugaszkodtam. Ráadásul — van két fiam... Azt hiszem, értem, és főleg nagyon szeretem a gyerekek • nyelvét, olyannyira, hogy szép lassan szinte monomán iámmá vált, hogy nekik írjak. .— Milyennek tartja a legfiatalabb korosztályok színházi „ellátottságát"? — Nagy gond, amelyről néhányan már beszélnek, de igazából nem csinálnak semmit. Magyarországon igazán színvonalas gyermekelőadásokat csak a kaposvári színházban (Berzsián. Pinocchió. Óz, Micimackó stb.) és Szolnokon lehet(ett) látni.* A többi? Jóformán „muszájból" létrejött előadások, csak hogy a dolog — úgymond — „le legyen tudva". Azt hiszem, ezt a műfajt nem veszik igazán komolyan. Pedig igazából Pavlovits Miklóshoz, a gyermekdarabokról potenciális színházi közönség-utánpótlást jelentenének a gyermekelőadások ifjú befogadói, ráadásul a színielőadás egyszerisége, direkt életközelisége egyedi és pótolhatatlan élményt nyújt, s ezt a gyerekek mindenkinél jobban érzik, sőt, tudják is. Komolyan kellene hát őket is venni. Én mindenesetre megpróbálom. A gyerekeket könnyű „átverni", de utána nagyon nehéz újra a bizalmukba férkőzni. Nagyon remélem, hogy a szegedi színház kicsit programjává is teszi a gyermekelőadásokat, akár a teljesen elhanyagolt tizenévesek, akár a viszonylag legjobban „ellátott" alsó tagozatosok igényei szerint Akár kétféle előadást is be lehetne mutatni. Rajtam nem múlna ... — Mi mindent adhatnak ezek a színházi produkciók a gyerekeknek? — Teljesen mást, mint a televízió. Olyasféle kollektív élményt, amit a modern társadalom - egyre inkább irt. illetve jóformán csak a futballmeccsekre szorít viszsza. A jó gyermekelőadásokkal a színházak identitásélményt is tudnának adni: így vagyunk együtt most itt mindnyájan... Divatos dolog gyermekprodukcióknál a közönséget ..bevonni" az előadásba: nem okvetlenül vallom, hogv a fenti cél ily módon valósuljon meg... Léteznie kell olyan gyermekelőadásoknak is amelyek a klasszikus műveltséget színházi értelemben tudják 1 erjeszteni Például kialakítva a reflexeket. mi tetszik, mi nem... A tévé mindent megmutat, a színpad viszont a vizuális képességet, a fantáziát mozgatja meg. A színház világa maga a csoda. Csodákra pedig igenis szükség van, ha nevelni akarunk. r>. L. Népművelők vándorgyűlése A gazdasági folyamatok és a kultúra összefüggéseit választották témául a magyar népművelők harmadik országos vándorgyűlésének, amelyet péntekén délelőtt nyitottak meg Egerben. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának tanácstermében — az ország minden részéből — összegyűlt több mint háromszáz népművelőt Kovács Sándorné, a Heves megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte és tájékoztatta a megye kulturális életéről. Ezután Gyarmati Kálmán, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke számolt be az 1983. évi egyesületi munkáról, hangsúlyozva, hogy az 1979 decemberében alakult egyesület évenként tartott vándorgyűlései fontos fórumai a népművelők eszmecseréjének. Ezt követően Györfi István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetői-helyettese tartott referátumot. Elmondotta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs mód a kulturális támogatas megszokott ütemű növelésére, a továbblépés kulcskérdése, hogy az intézményekben javítsak a gazdálkodás hatékonyságát. A művelődési otthonok új gazdálkodási és érdekeltségi rendszerét január elsejétől vezetik be. Az egyik cél. hogy a közművelődési intézmények szellemi erőik alaptevékenységen kívüli kamatoztatásával is növeljék bevételeiket. A többletbevételből nemcsak fejlesztésre jut, hanem a béralap és a személyi megbízatási díjak összegének emelésére, jutalmazásra is. Az előadást vita követte, majd a vándorgyűlés délután öt szekcióban folytatta munkáját A nyitónapon kitüntetéseket adtak át a népművelési munka szervezésében elért kimagasló eredményekért. (MTI) Egy horthysta tábornok feljegyzései Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata Shvoy Kálmán tábornok a nak volt igaza, aki utoljára becsületet, s ezen keresztül felszabadulás előtti Szeged volt nála, ezért uralta a ítélte meg a politikusok maközéletének ismert szemé- környezete, az pedig kalan- gatartását. lyisége volt Az 1920-as és dórokból, stréberekből, tők- 1937-ben így foglalja össze 30-as években az akkori köz- filkókból s osztrák szolda- észrevételeit: „Sajnos mind vélemény szemében mint az teszka gazemberekből állt." jobban' éreztem és láttam, ellenforradalmi Horthy- Gömbössei mjndvéeis ro- hoRV a kormánypártban rendszer legfelsőbb katonai ko°~zett. szmpftikTs 1'l^Ká™ kasztjanak tipikus kepvise- H számára hatarozottsága, kl0.h.ogy, a korm,a"y: ^ J^X^Sl rSa^JTÍövS: önálló véleménye és ha SS ^^.f^tí- n^Ken^!SfSJ^^^ =5 X rruírulhatjaf'ia'^és ámen. Jellemtelen fe kat nevelni hez. az ellenforradalmi "íi"", érvényesül. aki nem. . . , »«- ,, >«JÍIII rujici. „uumuus uuurikai Pályája a Horthy főve- kafán felkapaszkodott ka- IpmtpIpn fp<hzln„atA Tán„e„ zersege alatt szerveződő ugy- iandor voU, akmek egyszer nevelne^'X ilvtn nevezett „nemzet, hadsereg"- az kellett s eh kat nevelnek- ak,k llyen- az azt Brahms Zenei naptár a zw hez irányult a velem való mellőzik nvomiák " rendszer áltól emlegetett barátsága, vagy ellenem va- mpl'ozlk- nyomják. szegedi gondolat--hoz kap- ló hangoltsaga is ... min_ Shvoy világosán lattá a csolodik. den közzel a hatalomra fbholdah törtetek terhódiEnnek az embernek az törekszik, s e téren az esz- tasaí , .?. kormánypártban. 1918-1945 között írott nap- közökben nem válogatós." ezért kilepett onnan. Ezután ^ * véleménye tó- ^KSzá^ v fillér bornoktársainak többségéről, tanak ellene, s bíróság elé horthysta tábornok feljegy- akiknek jelentős része nem állítják „névtelen levelek zesei azért is izgalmas of- js magyar származású, és írása", és „hamis vád" mivasmanyt jelentenek, mert a akik a németek 8zekerét aft. Az alsóbb fokú bírósági helyi es az országos hatalmi tolják, mások pedig titkos tárgyaláson elítélik, ami végcsoport es tagjainak eletet, hívej a szélsőjobboldali moz- telenül elkeseríti. Az öngvilmagatartasat belülről latja gaimaknak. a nyilasoknak. kosság gondolatával is foues iteh meg. Naplóját szinte lalkozik. Végül Bethlen Istnaponta vezette megallapi- Á7. utóbbi időben nehany közbelépésére a királv tasai. ítélete, tehát korabeli volt. horthysta katonatiszt ™riat meUé a fetaent(í véleményét. állásfoglalását megjelent visszaemlékezésé- { él azonban csak a fel_ tükrözik. Emlékiratát ké- ben tobb mas horthysta ta- • szabadulás utá- 1947-ben sőbb vetette papírra. Ebben bomok, katonai vezető mel- bozták meg már érezhető a pályafutása- tett például Szombathelyi *' ból. későbbi tapasztalataiból Ferencnek, a háborús évek ^hvov titkos naplójában levont tanulságok hatasa.de vezérkari főnökének alakját . merte el!, 1áogy a .nevebben is akkori önmagát pozitívan igyekeztek ab,a- Men l^lek* 6fv nr Khadja. nem igyekszik cseleke- ">lni, hangsúlyozván ember- ^%^orThais a e1kesen't tuete-HK ^ttkai felf08aSátu 3 katoriaf t te ~& később, idők szemüvegen ke- katon«i felkeszulteeget. , . az 1!)30.as években resztül „átértékelni". A ko- ohvoy így ír 1941-ben rola. naplóié™ err.mwiri.i-, tetben a napló és az eev- -Werth Henrik vezérezredes, irotLnapk,|ara; em'ékir'' '1," tetoen a napio es az egy - fApftke á nádtól ra- Tagadhatatlan, hogy felegy időszak vagy esemeny ? vezerkar ionoké állásától fe„v7p,.pih„n némi elfom.H tanulságait összefoglaló em- fel lett mentve. Werth ellen ^éreődik az e^ves sreröp lékirat-részletek egymás mel- * ^f^L^ a Z lett. időrendi sorrendben ol- Cl0t- annak az aldozata. Utóda Szombathelyi Ferenc vashatók. Milyennek látja Shvoy a igen fontos körülmény, hogv (azelőtt Knausz.) altábornagy, a ™dífe£ visszásságait a . .. • ,, , ti. politikai kulisszák mbgntti rendszer vezetőit, tábor no- machinációkat az 1920-as kait. politikusait? Horthyval ^Tsmeriem m"g flf ^ha ^kk^mé^semmí 1919 nyaran Szegeden köz- „h„, - oq hAdosztólv- letl- noha akkor me« semmi vetlen kapcsolati került. ' ah°' 3 39'hadosztaly' - wemené. Már most némiképp devalvalt évfordulónaptárunkban se lapozzunk gvorsan tovább a címszónál: Brahms. Százötven esztendeje született (három év híján majdnem elérte a huszadik századot), s amikor a filharmónia föbérleti sorozatának egvik hangversenyét szentelte az emlékének, legalábbis két meiegyzés föltétlenül idekívánkozik. 1. Nem csupán holmi zenei protokoll, szertartásos kegyelet indokolja a megszámlálhatalanul sokadik posztumusz, szerzői estjét, hiszen művei vissza-visszalérően szerepelnek előkelő belven. a világ hangversenvéleiének még a legszőkébb repertoárián is. 2 Brahms magyar kapcsolatai szintén közismertek, szimfohikus táncaiból nem egy „körúti füttvzene". a csütörtök esti szegedi koncerten fölbangz.ott Hegedűversenyét pedig köztudomásúan világhírű-világjáró hazánkfiának. Joachim Józsefnek ajánlotta, aki maga is közn 3 heneéűszólsm málásában. Joachim ..sttmmiét" most szépreményű figtal művészünk. Szecsödi Ferenc látszotta a Zenés színházban. Tessék a jelzőt komolyan venni: e kivételes virtuozitású manuális készségekkel megáldott hegedűs, aki eleddig inkább bravurszámokkal lopta be magat a koneerfcközonseg szivébe, a muzsika titkosabb es mélyebb értelmű 1 rétegei iránt sem érzéketlen: szénen bontakozó karrierje ilyen Irányú érési folyamatot mutat. Van ebben a fiatalemberben annyi egészséges ösztön, megszállottság, ami a legfényesebb csúcsok meghódításához is eséllvel bíztat. A Brahms-versenymű fűtött tolmácsolásával, zenei gondolatainak lekerekített plasztikus ábrázolásával ritka szén perceket szerzett hálás hallgatóságának. A szegedi szimfonikusok Molnár László fegvelmezett — bár olvkor kissé túl fegyelmezett, .visszafogott — dirigálásával megbízható foglalatot teremtettek a szólistának. Molnár. szimfonikusaink, a DÉLEP Zenebarátok Kórusa. Bajfay Horváth Ágota, és Guimesi Kálmán énekművészek az est második ré«zében nem kevesebbre vállalkoztak, mint szerzőnk Egy német requiem iének megszólaltatására. E monumentális terjedelmével sem Vbecffhendő állóképességet •lő Wompiex. oratörik'1 mű tulaidonképpen _ álrequiem' liturgikus szövegágva más. mint a gvúszmiséknél szokásos: önkénves. alkalmi válogatás a lutheri német biblia szemelvénveiből. Igv aztán a zene is messzebbre mutat a hagvománvos gvászmisék programjánál: ha századunkbeli utódokhoz akarnám hasonlítani. Orff, idevonatkozó. erőteljes kórusigényű szimfonikus darabjait említhetném szellemi társnak. Molnár László jeles ambícióval fogta össze. látható gonddal készítette elő nagyszámú egvüttesét Karmesteri fejlődése látványos. Odahagyta széles, patetikus némileg üresnek tetsző moz.dulatait. sőt mintha kissé az ellenkező véglet felé sodródna, gesztusai időnként túlságosan lefogottak. önfegvelmezőek puritánul precízek — s ilyenkor nem kap elég impulzust a zenekar. Mindazonáltal elmélyült munkát végzett. szimpatikus. jó hangulatú koncertet dirigált. Méltón részelt e sikerből a kiegyenlítetten szóló kórus. Bajtav Horváth yeuen aapcsoiatDa Keruu. nál alattam szoigált. Szom- ^ wJ^ltw Szívvel-lélekkel támogatja bathelvi nem odavaló ma- • Ya 0 kényte,en az ellenforradalmi szervez- , Y nem ooayal°. ma eszrevenni azt is, hogy megaz eneniorraaaimi szervez kacSi bekepzelt. kiskapaci- á,,aDÍtásai tényszerűek az kedest. de eszreveszi a ta- tzs,, -n. amellett a|laPttasai tenvszerueK, az nácshatalomra acsarkodo, 1^-zal^Ts" amellett egyes szerepl6k jellemzését szei-vezkedő politikusok ki- mindig szemelyes tapasztala, csinyességét, gyávaságai, te- A naplóban jellemző resz- laira alapozza, hetetlenségét. Kénytelen leteket olvashatunk a Mi az az erkölcsi alap. megállapítani a fehértisztek hatalom helyi, szegedi amelyről kiindulva Shvoy szegedi grasszálasáról: ..Nagy urainak korruptságáról. egy- megítéli és bírálja az ellenmulatozások es kártyázások más e!leni áskálódasaról is. forradalmi rendszert? Ez folytak vagy a Kassbap, Bhvoyt 1934-ben nyugdíjaz- annál is inkább tisztázandó, vagy a Regattaban a Csóna- zak- mert beszédet mondott mert — noha a harmincas kazo Egyletben. Nagyon az 1 világháborúban elesett évek vegén belép az ellen, grasszáltak a huszárok, nveg- zsidó katonák szegedi hősi zéki Kisgazdapartba le alakoK akik a francia emlekmuvenek avatasan. A mindvégig a Horthy-rendtisztek után csinálták az un. PolUikai életben a katona- szer híve marad- Bizonyos antantszijat, s a csizmában }1SZ\ tarsal . kozott. le,v6 el" erkölcsi tartóst ad neki az. 1/sr.cortrtr ls,M r»'/p + ipori-Annb V. ^ — - - „ ....... . 1 J . lenségei hajszat indítanak hogy egyszerű család tagiaellene, s elérik, hogy 53 éves ként (apia államvasúti tiszt gasházv László tüzér száza- korában . altábornagyként volt), saját szorgalma es dos eev korlátolt ember nyugallomanyba helvezzek. megszerzett tudása eredmévTü H^rthv szirovserédto Ü*v érzi' hoRy az ellen- "veképpen futott be fényes HE Ű "T: IAITL MÍ ' forradalmi rendszer szem- karriert, de o volt a főalak is. bom- „. -u/. . .. 1 „1 ^ bős is ezekkel vetette ma- ab°J T^áahá^rűc bl Éppen ezért 6 komo,ya" gát körül... Prónayék nem LSj-uS elet^ te ^ aZ, f"e"fprradalmi —+— ?ok iránti tisztelet es kegye- rendszer által hirdetett eszlet, a katonai lovagiassag ményeket, a lovagiasságot. revolverre] jártak egész nap, de nem sokat csináltak. Maegv embert tettek el láb alól, ügyetlenül, hogy a Ti sza vize felhozta a hullát eSzmJéÍ Vezérelték beszéde el- az úri becSületet. Ügy érezsza_viae^ wnom a_nuilay; mondasakor. Emlekirataban te hogy ő ezek ^tartásával Nem volt a tiszti tekintély meg ,„ állaplt1a: tud. TSWek"é^énwejavara, mindenki tudta, de hattarn ki foeiák ezt, a be- ",otx , e' es ezek ervenyetenni szólni nem lehetett na"am- KI J°S'aK a De. suléset kerte számon « rilene" lenetett szedemet ellenem hasznaim. Horthy-rendszeren és vezető de nem torodtem vele. az politikusain Azt te megállapítja, imgy igazat mondtam, jöjjön, ami- É) megsemmisft6 bírála. Horthyt, gyilkosok segítettek "ek lonme kell. ^ az ellenfprradalmi rend. a kormányzói szekbe. A kor- igazának a tudatóban for- szer keretein belül maradt, manyzoval tegező viszony- du, segítségért tábornok tár- A mai olvasó számára szernban volt. többször jart nala. saihoz. a rendszer vezető léltetően bizonyítja, hogy a s naplójában mindig arról személyiségeihez., akik azon- letűnt úri világ képviselői számol be, hogy szívélyes. ban mást mondtak neki és mennvire sárba tiporták évbarátságos fogadtatásban mást a háta mögött. Keserű ezredes eszménveiket, es saÁgotó, akinek elsősorban a j vo|t része. Mégi6. feljegyző- tapasztalatai megdöbbentik: ját mércéjükkel mérve is. középhangjai szóltak tetten, I seiben a következőképpen ..Ilven arcátlanul tudlak a mennyi megdöbbentő viszés persze Gvimesi Kálmán, iellemz.i a kormányzót és vezető urak - akik folyton szásság jellemezte uralrnues peisze WUIICM , „ a tiszt: allasro! beszelnek es kat. aki Intakt baritoniának szí- környezetét: „Horthy egy akik becsületücvekben dön. neit is a mű ködos-ossziánt ka onaember. egj' igen ga- tenek- hazudni Bőr -az rendezte a bev^zUszövekarakteréhez tudta igazíta- ! valler. derék ur volt, de van az arcukon. Szemrebbe- get irta iegyzetekkel el_ ni | nem volt meg az ítélőképes- nes "e'kul beszelnek így, es ,áUa Perneki Mihály. (KosN. 1. I sége. az önálló akarata, an- ^ukoSk."3 m° suth Kö™'vkíad«> .. ' ,. ... , A napló terjedelmes rés* wz wma áb0rn,°^" ^teit lapunkban folytatás ^MUT ^ a POht!" közlésben már megismerhetkai életbe A rendszer ural- te az o]vasó Most tpti„ kodo pártiának szegedi ve- na ,ó keríilhet az érdekl(-,. zetője lesz és 1935-ben országgvűlési képviselővé vá- dök kezebp . lasztják. Megismeri a kor- Tamasi Mihály mánvpárt vezető politikusait, * az akkori politikai élet ku- A naPlc terjedelmes réezlisszatitkait A politikai élet- !ete,i1 'apuPkban kozlesben mar megismerhetben is komolyan vette a ka- te az olvasó. Most a te|j«« tonaéletben hirdetett lovagi- napló kerülhet az erdekiőassagot, az úgynevezett úri dók keze be. Verselő szakmunkástanulók A 824-es adott otthont tőbe y következő öt versenytegnap. pénteken délután a ző került: Kiss Éva és MakJuhász Gyula vers- és pró- ra Gabriella (Kossuth Zsuzamondóverseny sorrendben , zsa szakiskola). Kasza Ani' utolsó elődöntőjének, ahol a Kuraj ^ HeMk szakmunkásképzős fiatalok vetélkedtek, szám szerint °'o» («24-es szakmunkas118-an. A december 13-i dön- képző)