Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

Szomfiat, 1983. december 24. 3 A bányászat biztonságáért A Veszprémi Szénbányák Vállalat, együttműködve a Központi Bányászati Fejlesztő Intézettel, megkezdte a szikramentes automatikák kifejlesztését és a gyártás előkészítését. Az e termékek körébe tartozó hangostelefonok. automatikus vezérlőrendszerek. diszpécserközpontok gyártásának már évtizedes múltja van várpalotai üzemükben, ahol évente mintegy harmincmillió forint értékben gyártanak ilyen készülékeket; a berendezéseket eddig negyvennégy üzemben szerelték fel. Felhasználási körük bővítését szolgálja a szikramentes — robbanásveszélyes helyeken is felszerelhető — típusok gyártása. Jó ütemben halad a dízeíesítés A terveknek megfelelően halad a ZIL tehergépkocsik dizelesitése: eddig csaknem 3500, eredetileg benzinmotoros ZIL kocsiba szereltek be dízelmotort — tűnik ki a Közlekedési Minisztérium elemzéséből. 1982 elején — az energiamegtakarítások fokozására született határozat nyomán — kezdődött meg a köztudottan „benzinfaló" ZIL teherautók átalakítása. A Volán-vállalatoknál már több mint 2100 ZIL gépkocsi fut dízelmotorral, a más cégeknél alkalmazott dízelesített ZIL-ek száma meghaladja az 1300-at. Közülük jó néhány több mint 50 ezer kilométert futott, így a megszerzett műszaki, üzemeltetési és karbantartási tapasztalatok már alkalmasak a program értékelésére. A nagy üzemeltetök — elsősorban a Volán — tapasztalatai alapján egyértelműen megállapítható: a dízelmotorral ellátott gépkocsik műszaki állapota és megbízhatósága nem romlott, a korábbi műszaki színvonal változatlan maradt. Az átalakítás alapvető ösztönzője az energiamegtakarítás volt. Ebből a szempontból számottevő eredményeket könyvelhetnek el a vállalatok: az átalakítás után gépkocsinként és kilométerenként átlagosan 5 forinttal költenek kevesebbet üzemanyagra. Alig több mint feleannyi üzemanyagot használnak kilométerenként az átalakított gépkocsik, s ráadásul a benzinnél jóval olcsóbb gázolajból. A dízelesítéshez eddig jórészt IFA-motorokat használtak. Ezek jól beváltak, ám magas zajszintjük sok gondot okozott a gépkocsivezetőknek. A zaj csökkentésére a Közlekedéstudományi Kutató Intézet leányvállalata. a Transinnov új módszert dolgozott ki, ennek alkalmazása csak minimális költségtöbbletet jelent a vállalatoknak. Iskolában — Algyőn Fehér, sárga, új Megcsörrent a telefon és érdeklődtek: mi lesz a Sárga iskolával? A jó ég tudja, de miért kérdezik? Mert életveszélyes, mégis tanítanak ott. Csörrent a telefon a tanácsnál is, ahol a következő tájékoztatást kaptam: az iskola állapotáról tudunk, megvizsgáltattuk az épületet, kiderült, hogy nem életveszélyes, de fel kell, és fel is fogjuk újítani. Megnyugodtam. leginkább a minap, amikor láttam, hogy elkezdték az épület alászigetelését. Panaszolták azt is, hogy a W. C. úgymond, használhatatlan. Ugyancsak tanácsi információ: tudjuk, de a csatornázás költségei ,.túl érnek a takarón". Meghallgattam, és nem nyugodtam meg. Ujabb telefon: jöjjön és nézze meg az új iskolát, mert... Elmentem. megnéztem, milyen körülmények között tanulnak a gyerekek Algyőn. Egy iskola van. ami egyébként három és fél. Nincs tévedés! Lészen a következő: Fehér, Sárga. Üj és a tornaterem. A tagoltság nem is kifogásolandó, az oktatási-tanulási körülmények annál inkább. Fehér iskola: régi elnevezés, ugyanis mésszel festették. Nem ügy. csupán a rend kedvéért érdemel említést. de az is. hogy néhány éve felújították. Szép is. jó is. s ami a legfőbb, használható is. Sárga iskola: a málladozó vakolat színe. pontosan utal nevére. Éppen 83 éves, és tényleg ráfér a felújítás (szerencsére nem tudja elkerülni legújabb sorsát: mint előbb íródott. megkezdték a falak alászig^elését. majd kicserélik a födémet. két tanteremmel több lesz. angol vécét is építenek, új .ruhát" kao kívül és belül, öröm volt hallani, hogy a következő nyáron be is szegik a megindult munkálatokat. A járások megszűnése után H tanácsi munka korszerűsítése Ü j iskola: megrögződött titulus, ugyanis 1959-ben épült. Egyedként iskolaformája van, de ... Hiányoznak a tanítás-tanulás legminimálisabb feltételei. Igaz, most újítják fel az elektromos berendezést, de nem emiatt vakoskodnak a gyerekek egy (l) hatvanas égőnél némely tanteremben. Van írásvetítő, de a konnektorból még víz sem folyik — gyakran a vízcsapból sem. Jéghideg van a folyosón és vak sötét az udvar végébe telepített klozettokban, mert oda sosem vezettek áramot. A klozett elnevezés kicsit túlzás, pontosabb emígyen: földbe betonozott csődarabok! Udvar. Udvar? Nem: sár- és portenger. Tanári szoba: hét fotel és egy asztal — 18 nevelőnek. Tornaterem: jószerével ekkora egy régi tanácsi lakás ebédlője. Parketta van. bordásfal és kötél is, de a testnevelő a tizenéveseknek nem engedi használni azokat. mert félti — a nebulókat. Jogosan, mivel ezek a tornaszerek vályogfalhoz „erősíttettek" ... Ezeket láttam. Két nevelő véleménye motoszkál még a fejemben: — Nincs különösebb gondunk. mert ha ahhoz viszonyítjuk. hogy mi volt itt régen, akkor ez a helyzet kielégítő. Szerencse, hogy csak ketten vannak ilyen véleményen ! Szülőkkel is beszéltem. Sokan ajánlották társadalmi munkájukat udvar- és klozettügyOen. Mondták: több vállalat még több brigádja áldozta már szabad idejét és munkáját a közért. Tisztelet nekik, de hatszáznál több kisdiák vár még segítséget. Adjanak nekik! ÁCS S. SÁNDOR A több száz éves múltra visszatekintő járások, teljesítve történelmi küldetésüket, betöltve jelentős szerepüket. 1984. január 1-től, a központi politikai és állami döntéseknek megfelelően. megszűnnek, és helyükbe új igazgatási szervezetek lépnek. Joggal tekinthetjük ezt a változást olyan jelentőségűnek, amely lényegesen több az állami és társadalmi szervek területi átszervezésénél, mivel ennek fontos és szerves részét képezi a társadalmi-gazdasági fejlettség által megkívánt úiszerű irányítási rendszer, a kapcsolati formák tartalmi fejlesztése és új munkastílus bevezetése is. Napiainkban a szocialista demokrácia kiteljesülésének további fokozása érdekében a helyi tanácsok önállóságának. felelősségének és öntevékenységének erősödése kerül az állami munka középpontjába. Mindezek szükségessé teszik a középszintű és a helyi igazgatási struktúra átszervezését és a járások megszüntetését. A történelmi fontosságú és országos méretű átszervezést a járási feladatkörök fokozatos csökkentése, továbbá a községi önállóság és felelősség növekedése, a növekedési folyamat gyorsítása iránti társadalmi igények váltották ki. 1950-ben hazánkban 140 járás, jelenleg 83 járás működik. Helyzetüket jelentősen befolyásolta a községi tanácshálózatban végbement integráció. 1950-ben 2 ezer 978 önálló tanács működött, számuk 1394-re csökkent. Több száz község városokkal egyesült, és 1971-től sorozatosan jöttek létre a községi közös tanácsok, amelyek száma jelenleg 715. A folyamatban nagy fontosságú volt a megvalósuló urbanizáció. Az 1950. évi 56 várossal szemben jelenleg 97 város van hazánkban, számuk a Néoköztársaság Elnöki Tanácsának döntésével további 17-tel növekszik. A városok, valamint a városiasodó nagyközségek és a környezetükben levő falvak között folyamatosan bővültek a társadalmi-gazdasági kapcsolatok, együttműködésük és egymásrautaltságuk fokozatosan szélesedik. Az országoshoz hasonló folyamat zajlott le megyénkben is. 1971 óta 5 község Szegeddel. 2 község Szentessel. 1 község Csongrád várossal egyesült, 23 községi tanács 10 közös nagyközségi. községi tanácsba integrálódott. A folyamat fontos állomása volt 1979. január 1-én a makói járás megszűnése. és községeinek Makó város környéki községekké való nyilvánítása. Viláeosan látnunk kell azt is. hogv a járások megszüntetése a közigazgatás. ezen belül a helvi Irányítás korszerűsítésének jelentős, de nem végleges á'lomása. Fő cél a két szintű igazgatás megvalósítása, a megyei, valamint a helvi igazgatási szervezet közvetlen kancsolat rendszerének — belátható időn belül történő — kiépítése, Ennek fettételei ma még nem teljes körűek. Ezért a közvetlen cél a járási hivatalok meeszüntetésével az egész országban a város környéki igazgatás bevezetése. Megyénkben a városi lakosság részaránya 68.7 százalék. még országosan 52.6 százalékos Speciális sajátosság, hoay a megye 5 városa közül valamennyi vávos volt megyeszékhely, sőt egv időben Szegvár nagyközség is. Mindezek mellett a megye nyugati részén ..városhiányos" térségek is vannak. Külön sajátossága az. hogy a magas urbanizációs fok ellenére jelentős a külterületen. a tanván élő lakosság hányada, ás az országosénál magasabb az idős korúak aránya. Mindezekre ttekintettel, nagy előrelátással és felelősséggel dolgoztuk ki a székheivkörzetek területi rendszerét. Ennek megvalósításával a megye valamennvi városa — első ízben Szeged megvei város is — város körnvéki székhelvkörzeti funkciókat tőit I be. A megve nvusa'i részén célszerű ! volt a két naevközjséa «zékhelvkörzetté való kiielölése 1984. január 1-től Kistelek és Mórahalom székhely körzetté válnak, és a megvei irányításban (Kistelek esetében Baks. Balásr.va. Csengele. Öpusztaszer. Pusztaszer községekre. Mórahalom vonatkozásában Ásotthalom. Pusztamérges-Öttöiös. Rúzsa és Zákányszék községek re) közreműködő szerepkört töltenek be CSONGRÁD MEGYE közigazgatási struktúrája a járások megszűnése utan /Éii?vfV UH Szeged zánsskórnjék Hóömez&iásárhekji városkörnyék •a*. Csongrádi városkörnyék Hatói várakornyák Saentesi sá/oskornyék kisteleki tciepüleszocport HoraAalmi településcsoport közvetlen megyei irányítású települések A i. . faztvwsetestóéfi 1 ússXkW'A ) ( , s krpáphalon. , „^ «. Országhalin /oeeekeg^izi * —.. negjenatar — várcekunyak, iSstkkóÚs-i-ir? setreuHoourí menet irdyOjiS I aetpziils latéra •iúkJ varos határa kozseg határa A közigazgatási átszervezés egyik fontos lehetősége, hogy a megyei tanácsok — a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke véleményének kikérése mellett — közvetlen megvei irányítás alá vonhatják az arra alkalmas nagyközségi tanácsi szervek tevékenységét. A közvetlen megvei irányítású nagyközség nem új településkategória ugvan, irányításában azonban a közeli város nem működik közre, az ilyen nagyközség teljes első fokú hatáskört gyakorol, és tevékenységét közvetlenül a megyei tanácsi szervek irányítják. Országosan 8 megye 32 nagyközség — megyénkben Csanádpalota-Kövegv. Mindszent. Üllés-Forráskút nagyközség — közvetlen irányítását látja el a jövő év elejétől kezdve. Ezzel a megve. átvéve a korábbi középszintű igazgatási feladatokat, tapasztalati bázis lehet a távolabbi jövőre nézve, amikor általánossá válik a községek és községegyüttesek közvetlen megyei irányítása. A székheivkörzetek. valamint a körzet községi tanácsainak kapcsolatát az egyenjogúság, a közös érdekeken és a térségi szemléleten alapuló sokoldalú együttműködése határozza meg. A korszerűsítés nem jelenti a járási hivatalok feladatainak mechanikus átvételét, annál lényegesen szűkebb körű lesz az irányítás, és ez lehetőséget teremt a helyi önállóság szélesedésére. Kiemelkedő fontosságú az önkéntességen és kölcsönösségen alapuló együttműködési kapcsolatok kiteliesedése. Ennek mozgatórugója a kölcsönös települési érdek. Ugyanakkor a városok és a községek, mint települések, egymástól elkülönülő, önálló pozícióban maradnak. Népgazdasági szempontból is fontos. hogy legtöbbször tanácsi és nem tanácsi szabad kapacitások, kellően nem kihasznált meglevő erőforrások, mobilizálódjanak, az elkülönült erőforrásokat közösen hatékonyabban használják fel. A járási hivatalok megszűnése után a községi tanácsi igazgatásra ható középszintű igazgatási feladatok egy részére még szükség van. Ezért a város környéki székhelyvárosok és -nagyközségek olyan fontos igazgatási feladatokat kapnak a községek tekintetében. mint a községi tanácsi testületek megyei törvényességi felügyeletében és a községi szakigazgatási tevékenység megyei irányításában való közreműködés: a községi tanácsszervek munkájának szakmai segítése: a községeket érintő hatósági ügyintézés. Rendkívül nagv jelentőségűnek tartjuk. hogy az államigazgatási ügyintézés még közelebb kerül a lakossághoz. Fő cél uevanis a hatósági ügyintézés gvorsítása. kulturáltabbá és színvonalasabbá té'ele. A hatáskörök decentralizációiával az ügvek intézése oda kerül, ahol azok valóiában keletkeznek. ahol a legtöbb és legjobb információ áll rendelkezésre, és ahol a közigazgatási döntések politikai, morális és esvéb hatásait legközvetlenebbül tudiák felmérni. A vá_ros körnvéki székhelvközpontokban a községeket érintő hatósági tevékenység szűk körben — ritka bonyolult. nap" ""okértelmet igénvlő ügyekben (például kisajátítás, gvámügvek stb.) — marad meg mint első fokú hatósági ügyintézés. A városkörnyékiséggel kapcsolatos halósági feladatok többségét a másodfokú ügyintézés adja. A székhelyek tehát hármas feladatkört látnak el: eleget tesznek a másodfokú hatósági igazgatási teendőiknek és szűkebb körben — első fokon is — eliárnak községi ügyekben, közreműködnek a megyei irányításban és felügyeletben. együttműködnek a községi tanácsokkal a lakosság ellátásában és más. közös érdekű feladatok megoldásában. A történelmi fejlődés, a földrajzi fekvés, a sokrétű egymáshoz kötődés az ellátási és gazdasági kapcsolatokat korábban is befolyásolta, de most. a városkörnyékiség teljessé válásával a tudatosabb szervezés és a hatékonyabb megvalósítás útjára lépünk. A legutóbbi megyei tanácsülésen foglalkoztunk a járások megszüntetésével összefüggő több tennivalóval is. Egyebek közt azzal, hogy a körzetközpontok autóbusszal könnyen megközelíthetők legyenek a környékbeli községekből, illetőleg azzal. hngv szükséges felülvizsgálni az igazgatási társulásokat, az új helyzetnek megfelelően. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a két szintű, megye—község helyi igazgatásra való fokozatos felkészülés és perspektivikus átállás fontos feladat. A települések közvetlen megvei igazgatása számos előnnyel iár. Csökkennek az áttételek a települési igazgatás és a megye között, lobban kitelíesedhet az alapszint önállósága és felelőssége; a városok és községek jogilag egyenrangúan kapcsolódhatnak a megyéhez; közvetlenebbé és érdemibbé válnak a települési—megyei kapcsolatok: gyorsul a két szint közötti információáramlás. Ezért nagv jelentőségű, hogv a fokozatosság iegvében kezdődjenek meg az ezt segítő folyamatok. Ezek sorában a legfontosabb a közös tanácsi szervezet 1985-től meginduló korszerűsítése. melynek keretében sor kerül a nem székhely társközségekben tanácsi testölet — elöljáróság — alakítására. amelyeknek érdemi hatáskörük lesz. A folyamat másik fontos területe a községi igazgatási-gazdasági társulások. elsősorban a több célú, komplex községi társulások fokozatos elterjesztése. Az egymáshoz közel fek• vő települések kölcsönös érdekeik alanián való. önkéntes szövetkezései, igazgatási társulásai fejlődésükben a jelenleginél nagvobb településegvüttesek iövőbeni kialakítását alapozhatják meg. Természetesen a két szintű irányítás perspektivikus feladatai, a községi szint mellett, a megvei igazgatási módszerek továbbfejlesztését is szükségessé teszik. A koncenció fokozatos megvalósulása feltételezi, hogy a mep'-ei gazdasági elosztás ielenlegi centralizmusa és kötetlenebb mérlegelési köre szűkül. és növekszik, maid a pénzeszközök normatív automatizmusokkal. illetve nvflt elosztási módszerekkel történő áramoltatása a községek felé Meggyőződésünk hoffv a városkör37 irányító*: korörp-ű'VtéSe mint úi jogintézmény összességében vedménvesen szolgálja a iövőben az állampolgárok érdekeit SZABÓ SÁNDOR. a megyei tanács elnök*