Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

4 Csütörtök, 1983. december 2f2J Magyar-szovjet Árucsere-forgalmi jegyzőkönyv A kölcsönös szállítások értéke 8,6 milliárd rubel O Moszkva (MTI) A Szovjetunió és Magyarország közötti árucsereforgalom jövőre tovább növekszik és értéke több mint 8.6 milliárd rubelt ér el. A Szovjetuniónak továbbra is döntő szererje lesz Magvarország szükségleteinek kielégítésében olvan fűtőanyagokból. nyersanyagokból és energiahordozókból. amelvek a népgazdaság tervszerű fejlődésének biztosításához szükségesek. Folytatódik a kőolaj, a földgáz. szén. koksz, vasérc, a fémek, faanyagok, gvaoot és egyéb áruk szállítása. Egyebek között ezt tartalmazza az 1984-re szóló magyar—szovjet árucsere-forgalml jegyzőkönyv. amit szerdán Moszkvában a két ország külkereskedelmi minisztere írt alá. A szakosodás és a kooperáció szélesítésének és elmélyítésének alapján a jegyzőkönyv a korszerű gépipari termékek kölcsönös szállításának növelését irányozza elő. Folytatódik az együttműködés a könnyűipari, az élelmiszeripari, a híradástechnikai gépek, a számitógépek és mezőgazdasági gépek gyártásában. A gépjárműgyártás területén érvényben levő megállapodások alapján a Szovjet-1 unió jövőre jelentós mennyiségű személygépkocsit, tehergépkocsit szállít Magyarországra, hazánk pedig autóbuszokat, részegységeket és alkatrészeket exportál a Szovjetunióba. A magyar vállalatok részt vesznek a Szovjetunió területén különböző ipari létesítmények rekonstrukciójában és korszerűsítésében, mint például a likinói autóbuszgyár, valamint egy sor könynyű- és élelmiszeripari üzem. Folytatódik a közfogyasztási cikkek kölcsönös cseréje. Magyarországról konfekcióipari termékek és kötöttáru*, cipő, szövet, bőrdíszmű, bútor, játékok és gyógvszerek érkeznek a Szovjetunióba. Megállapodás született arról is. hogy folvtatiák a két ország közötti áruforgalom bővítési lehetőségeinek feltárása érdekében végzett munkát. Békedemonstráció Debrecenben <t Budapest (MTI) Nagyszabású békedemonstráció színhelye volt szerdán Debrecen. Délután a debreceni városi sportcsarnokban ren dezet t nagy gyű lésen mintegy két és fél ezer sportoló tiltakozott a fegyverkezési hajsza ellen. Este a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ előtti téren több mint tízezer, békéért aggódó ember sereglett össze a megye egész területéről. A nagygyűlésen ott volt Kovács Béla. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Sarkadi Nagv Barna. az Országos Béketanács főtitkára. A békemegmozdu lás résztvevői megemlékeztek az ideiglenes nemzetgyűlésről, amelv 39 esztendővel ezelőtt. 1944. december 21-én a debreceni református kollégiumban ült össze. hogv segítse a háború utáni békés élet kibontakoztatását Erre emlékeztetett a nagvgvűlés szónoka. dr. Bartha Tibor református püspök. A nagvgvűlés résztvevői Hajdú-Bihar megye több mint félmilliós lakossága nevében táviratban fejezték ki békeakaratukat. A megve lakossága — mint a távirat megfogalmazza — támogatja a Szovjetunió, a szocialista országok válaszintézkedéseit amelvek az erőegyensúly fenntartását célozzák. A béke váevát. a fegyverkezési hajsza elleni tiltakozást több százezer aláírás is megerősítette Hajdú-Bihar megyében. A debreceni békemegmozdulás befeiezéeeként a ..béke" feliratú gyertyákon fellobbant a béke lángja Várkonyi Péter bonni tárgyalásai Külügyminiszterünk hazaérkezett az NSZK-bál 0 Benn (MTI) Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghívására Várkonyi Péter külügyminiszter december 21-én hivatalos látogatást tett Bonnban. A magyar diplomácia vezetőjét logadta Kari Carstens szövetségi elnök és Helmut Kohl kancellár. Várkonyi Péter tárgyalásokat folytatott Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, és találkozott Hans-Jochen Vopctlal. az SPD parlamenti frakciójának elnökével, Wolfgaruj Mischnickkel. az FDF parlamenti frakciójának elnökével és Werner Marxszal, a szövetségi gyűlés külügyi bizottságának elnökével. Genscher külügyminiszter díszebédet adott magyar kollégája tiszteletére. Mint az MTI tudósítója jelenti. a megbeszélések nvílt. szívélyes légkörben folytak. A külügyminiszterek megemlékeztek a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének tizedik évfordulójáról. A kétoldalú kapcsolatokban elért eredményekről mindkét fél megelégedéssel nyilatkozott. Hangot adtak annak, hogy mindkét kormány szándéka e kapcsolatok fejlesztése. A magyar külügyminiszter külön aláhúzta a gazdasági kapcsolatok •jelentőségét és további fejlesztésük fontosságát. amiről nyugatnémet kollégája hasonlóképpen nyilatkozott. RÁDIÓJELEK Szót váltottak a kapcsolatok más területeiről is. beleértve a turizmust. a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A külügyminiszterek beható véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az európai problémákról, és azok kapcsán az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése következtében előállt új helyzetről. Bár a feszültség csökkentésének és az európai enyhüléshez való viszszatérésnek a fontosságát mindkét fél hangsúlvozta. a megbeszéléseken kifejezésre jutott, hogy a nemzetközi feszültség okainak megítélésében és különösen a rakétatelepítés kérdésében eltérő nézeteket vallanak. Mindkét külügyminiszter nagy fontosságot tulajdonított a madridi találkozó eredményes befejezésének, és kifejezte reményét, hogv Stockholmban és a többi — Madridban előirányzott — nemzetközi tanácskozáson is érdemben folytatni lehet az európai együttműködés Helsinkiben megkezdett folyamatát. Várkonvi Péter látogatásra hívta meg Hans-Dietrjchf Genschert. aki a meghívást elfogadta. A magvar külügyminiszter -/eida este hazautazolt Bonnból. VÉLEMÉNYCSERE A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterhelyettesei 1983. december 20—21-én Varsóban találkozót tartottak. A megbeszélésen magyar részről Roska István külügymini&z'ter-helyettes vett. részt. A külügyminiszter-helyettesek a barátság és a teljes egyetértés légkörében véleménycserét folytattak az európai bizalom- es biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó. 1984. január I7-én kezdődő stockholmi konferencia előkészítéséről. A LENGYEL KULTURÁLIS MINISZTER LÁTOGATÁSA Köpeczi Béla művelődési miniszter meghívására december 18—21. között látogatást tett hazánkhan Kazimierz Zygulski, a Lengyel Népköztársaság kulturális és művészeti minisztere. A miniszterek tájékoztatták egymást országaik kulturális életenek időszerű kérdéseiről, s megvitatták a magyar —lengyel kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének, az alkotóműhelyek együttműködésé elmélyítésének lehetőségeit. A lengyel minisztert fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkara. OPERATÍV CSOPORTOK Lengyelországban befejeződött a katonai operatív csoportok december fl-án felújított országos akciója. Mint emlékezetes, a katonai operatív csoportokat még 1981 őszén, a szükségállapot bevezetése előtt hozták létre a városok es községek gazdaságának és közigazgatásának ellenőrzésére, illetve irányítására. Amikor idén nyáron megszűnt a szükségállapot, e katonai csoportúk is abbahagyták tevékenységüket A decemberi akcióban a katonai operatív csoportok, amelyekben ezúttal polgári szakértők is voltak, azt ellenőrizték. hogyan működnek es készülnek fel a télre a különböző közszolgáltatások. BERLINGCER BELGRÁDBAN A -IKSZ KB elnökségének meghívására szerda délután Belgrádba érkezett Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára, aki háromnapos látogatása alatt Dragoszlav Markoviccsal, a JKSZ KB elnökségének elnökével és más jugoszláv tisztségviselőkkel folytat tárgyalásokat. IZRAELI TÁMADÁS Izraeli vadászbombázók szerda délelőtt az iráni forradalmi gárdisták es a liba- i noni iszlám amal síita szer- i vezet kikepzőtáborát bombázták a kelet-libanoni Baal- j bek kozeleben, I Hazánk és az európai biztonság írta: Nagy János külügyi államtitkár S

ok szempontból új helyzetet teremtett Európában a NATO rakétatelepítési programjának megkezdése. Katonai téren csökkenti a hadászati erőviszonyok stabilitását, politikailag pedig újabb tehertételt jelent az egyébként is feszült kelet—nyugati viszonyban. Ilyen körülmények között kedvezőtlenebbé váltak az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének feltételei is. Ezért egyértelműen az Egyesült Államokat és azokat az európai NATO-tagországokat terheli a felelősség, amelyek az uj típusú amerikai rakéták befogadása mellett döntöttek. Félrevezetik közvéleményüket azok az amerikai és nyugat-európai vezetők, akik most azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország reagálása a telepítés megkezdésére „természetes". nem megy tű] azon. amire számítottak, s előbb-utóbb minden visszatér a régi kerékvágásba. A Jurij Andropov november 24-í nyilatkozatában bejelentett válaszlépések — amelyeket hazánk és a többi szocialista ország megalapozottnak, a katonai erőegyensúly és a világbéke fenntartásához szükségesnek tart — nem azt jelentik, hogy a Varsói Szerződés államai lezártnak tekintenék a fegyverkezésnek ezt a veszélyes epizódját, vagy hogy a fegyverkezési hajsza tárgyalásos megfékezésének a lehetőségei végleg kimerültek volna, de a NATO katonai erőfölényre irányuló lépéséi nem maradhatnak válasz nélkül. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány is üdvözölte a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amenvnyiben az érintett NATO-tagállamok készrséget mutatnak a telepítés előtti állapot visszaállítására, a Szovjetunió kész ugyanezt megtenni. Bízunk benne, hogy a fejlemények az érintett NATO-tagállamokban is olyan gondolkodási, átértékelési folyamatot indítanak el, amely idővel megteremti ennek a feltételeit. A genfi szovjet—amerikai tárgyalások lehetetlenné válása remélhetőleg világossá teszi a NATO vezető körei számára: a Varsói Szerződés sohasem engedi meg, hogy a NATO katonai erőfölényre tegyen szert, s Nyugat-Európa biztonsági érdekei nem állíthatók szembe a szovjet-amerikai hadászati erőegyensúly megőrzésével es a 6tabilitas esszerű normaival. Nyugat-Európa biztonsági igényeit e kereteken beiül lehet es kell kielégíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köziponti Bizottsága 1983. december 7-i ülésén leszögezte: „A Magyar Népköztársaság a szocialista országokkal együtt változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegyverzetek csökkentését is — tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni." Egyben kifejezte szilárd meggyőződését: „a békét az szolgálja, ha a globális erőegyensúly az egyenlő biztonság elve alapján a fegyverzetek alacsonyabb szintjén valósul meg". A rakétatelepítés után kialakuló helyzet, a Nyugat-Európán átsöprő nyugtalanság jelzi, hogy kontinensünk válaszút elé került: vagy tovább növekszik a katonai szembenállás a maga beláthatatlan következményeivel, vagy a békés viszonyokhoz. a kölcsönös biztonsághoz, az együttműködéshez fűződő közös érdekek kapnak elsőbbséget. Európának az utóbbit, a helsinki szellemhez való visszatérést kell választania. Erre megvan a lehetőség; az európai feszültség elemeinek erősödése sem jelenti azt. hogy a két szövetségi rendszer végzetszerűen és megállíthatatlanul egy katonai konfliktusba torkolló válsághelyzet felé sodródik. Egy ilyen konfliktus elkerülése továbbra is alapvető érdeke a szocialista és a tőkés országoknak egyaránt. Az európai helyzetre, a kelet—nyugati viszonyra tehát nemcsak a szélsőséges imperialista körök konfrontációs törekvései, hanem a közös vagy párhuzamos érdekek is hatnak. A

z európai biztonsági és együttműködési folyamat, mint azt a madridi találkozó eredményes befejezése mutatja, a résztvevő államok kölcsönös érdekein nyugszik. Továbbra is sz államközi kapcsolatok keretet, a kontaktusok fenntartásának, a problémák megoldására irányuló párbeszéd folytatásának lehetőségét nyújtja. A madridi találkozón 1983 szeptemberében elfogadott program az 1986 novemberére tervezett bécsi találkozóig hét témakörben irányoz elő szakértői értekezletet, konferenciát vagy más összeurópai rendezvényt a bizalomerősítő intézkedésektől kezdve a kultúrán át az emberi kontaktusokig. Nézeteltéréstől, konfrontációtól, éles vitáktól nyilvánvalóan nem lesznek mentesek ezek a rendezvények. A kelet—nyugati viszony problémái azonban csak a párbeszéd, a tárgyalások útján oldhatók meg, s a következő évek európai programja éppen erre kínál lehetőséget. Megfordítva: a kapcsolatok, a párbeszéd hiánya a nemzetközi helyzet élezésére törekvő erőknek kedvez. A madridi találkozó résztvevői közmegegyezéssel döntöttek arról, hogy 1985 őszén Budapesten tartják meg a kulturális fórumot. A döntés megtisztelő. Kifejeződik benne a résztvevő államok bizalma az iránt, hogy Magyarország úgy tesz eleget a vendéglátó állam kötelezettségeinek, olyan feltételeket, kulturális-politikai környezetet tud biztosítani e fontos rendezvénynek, hogy az sikeresen betölthesse feladatát: a helsinki záróokmány szellemében valóban elősegítse a kulturális cserét és együttműködést a résztvevő államok között. A madridi találkozó legnagyobb horderejű megállapodása szerint 1984. január 17-én Stockholmban megnyílik a — teljes nevén — „Európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia". Első szakaszában úgynevezett bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása és elfogadása lesz a feladata. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek enyhíthetik a bizalmatlanságot, csökkenthetik a 'katonai szembenállás veszélyeit, s kedvezőbb feltételeket teremthetnek a leszereléshez, a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges korlátozásához. A

stockholmi konferencia, természetesen. nem függetlenítheti magát az adott nemzetközi helyzettől, amelyre napjainkban különösen az amerikai raketateleoites megkezdese vet súlyos árnyékot. A stockholmi konferencia kilátásai tehát. — legalábbis rövid távon — nem nagyon biztatóak. Ám a korlátokon belül látnunk kell a nyilvánvaló lehetósegeket is. A " bizalomerösítést. mint a katonai konfrontáció veszélyei csökkentésének eszközét. ígéretesnek tartiák a szocialista országok is. A stockholmi konferencia jelentőségét az adja. hogv elsó ízben tesz lehetővé érdemi tárgyalásokat az európai biztonság katonai összefüggéseiről, ezzel gazdagítja, bővíti a folyamatot. Hazánk, szövetségeseivel együtt. azon lesz. hogy a konferencia kínálta lehetőségekből minél több valósággá váljék. A stockholmi konferencia, a kulturális fórum, s általában az európai biztonsági és egvüttműködési folyamat egyik vagy másik rendezvényének viszonylagos sikere önmagában nem biztosítja a nemzetközi feszültség felszámolását. nem oldhatja meg a világhelyzetet terhelő súlyos problémákat. Vitathatatlanul elősegíti azonban a kapcsolatok megőrzését és a párbeszéd, a tárgyalások folytatását, s ennviben jelentősen hozzáiárulhat a kibontakozáshoz. Az európai biztonság és együttműködés előmozdítása a magyar külpolitika területeinek egyike, nemzetkőzi rriegA madridi megfeszültség viszonyai között is új lehetőségek nyílnak az európai együttműködés kölcsönösen előnvös fejlesztésére. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogv e lehetőségeket a feszültséget kiváltó problémák tárgyalásos rendezése, a gazdasági és egyéb kapcsolatok fenntartása érdekében hasznosítsuk. Érdekeink e vonatkozásban egybeesnek valamennyi európai nép létérdekeivel. A jövőben is tevékeny szerepet kívánunk vállalni az európai biztonsági és együttműködési folyamat védelmezésében. a békés élet biztosításában hazánk határain belül es az csesz világon. kulcsfontosságú tevékenységünket becsülés övezi, állapodásban a