Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

35 Kedd, 1983. december 20. Mégis, mozog Mármint a kép. A televí­ziós Jokai-vetélkedönek vol­tak pillanatai, amikor egye­dül csak ez tartotta az em­bert a készülék előtt. A mozgó kép hatása, amelyei máig gyermeki örömmel fo­gadunk. Sommás ítélet, belátom, s annál kevésbé szívesen írom ide, mert a harmadik fordu­lóban mégiscsak a mi csapa­tunk szerepelt, ráadásul győ­zött, így a szegedi Jókai­tudoroknak lokálpatrióta buzgalommal szurkolhatunk a döntőben is, az eljövendő pénteken. Sietek is a különb­ségtétellel: az „És mégis mozog a Föld" című vetél­kedőműsor minősítése egyál­talán nem ugyanaz, mint a benne szereplő, az ország különböző városaiban és a főváros három kerületében az alkalomra szervezett csopor­tok „föllépéséről" való érték­ítélet. Minden tiszteletem a vetélkedő versenyzőinek. Minthogy a szegediek fölké­szülését módom volt figye­lemmel kísérni, tudom, hogy rengeteg időt és energiát ad­tak azért, hogy a nézőknek minél több kellemes perc jusson, hogy Jókai előtt tisz­teleghessen az ország, s nem utolsósorban, hogy a város jó hire s neve ez alkalommal megerősíttessen. Nyilvánvaló ugyebár, hogy valamely ver­senylázban mindig kockán forog valamiféle presztízs, ezúttal Szeged városáé épp­úgy, mint a föladatot érdek­lődésből, a jó ügy iránti szolgálatkészségből, nemqs lokálpatriotizmusból vállaló szereplők személyes presztí­zse. Akik mindennek tuda­tában, lelkiismeretesen fölké­szülve, odaültek a Tisza­szállóban fölállított kamerák elé, nagyon megérdemlik a köszönetet, tőlünk, kényelmes többiektől. A siker — ráadas. Persze nem a véletlenen múlt, ezt bizton állíthatom, hisz mint említettem, ta­kinek műve nemcsak iskolai kézikönyvek segítségével él tovább hanem éppúgy hoz­zátartozik a magyar ember legszemélyesebb élményeihez, pasztallam, hogy igen-igen mint a Himnusz, vagy a f-j­„tudták Jókait". De a vélet- téri Kossuth-szobor." (Idézet lenen is múlhatott volna. Sőtér István irodalomtörté­Nem azért, mert minden ver- nesztől, M. zsűri elnökétől.) sengésben a vak szerencse Még a megátalkodottan „át­is szereplő, hiszen ezúttal la8" is, mint magam, ifjabb legföljebb epizódszerepre lelt, éveiben falta a Jókai-köte­mert a játék, mint olyan — teket, s botorul hitte egészen nem ez a műfaj. A Jókai- eme vetélkedőig, hogy életre vetélkedő csak névleg volt szóló élményei a hajdani haj­játék, hiányzott belőle a nalokig tartó olvasások emié­könnyedség. a fantáziamoz- kei- Am most tanácstalan: gató erő, az improvizáció sem az emlékek nem eleve­gyönyörűsége és rizikója, a személyes képességek latba­vetésének izgalma. A szerep­lés sikere vagy sikertelen­nültek, sem új Jókai-élményt nem kapott ajándékba, s bár röpködtek adatok, nevek, mint a szikra, ellobbantak, sége pontosan azért lehetett ködbe vesztek, mert nem véletlenszerű, amiért a játé- vo,t idő s mód „kapcsolni", kosság szelleme is messze Sebaj, gondoltam eleinte, ha kerülte a műsort: olyan eset- Jókai „nem jön elő", vígasz­legességeket, majdhogynem talódunk a sok-sok érdekes kuriozitásokat kérdeztek, embert megismerve, hisz olyan kor-, irodalom-, film-, akik értenek valamihez, mint művelődéstörténeti búvárko- a verseny szereplői, azoknak dást föltételező föladatokat egyszersmind képességük, adtak, hogy országnyi játék h°gV lebilincselnek. A stílus helyett a beavatottak szeánsza — nz ember, biztattam ma­állt elő. Magamfajta „átlag- Sam. ám adatközlők sereg­néző" egyhamar idegennek, létébe kényszerültek a sze­kivülállónak érezhette ma- replők, s egyetlen percDen gát. Csak ült, mert: mégis, sem az volt a fontos, hogyan mozog. És mert szurkolni mondják ... szeretett volna városa csapa- Nem elfogultság késztet, tanak törni a fejet, velük hanem az igazságérzet, hogy egyutt, vagy halasa n ra- végül el ne felejtsek megem­csodalkozm tehetsegükre, ékezni a három forduló amiért szamara uj és szép sZámomra egvetlen maradan­dolgokat mutatnak meg — dó képsoráról: a szegediek JokaiboJ, Jókairól, murol, pontosabban a Miháczi János emberről, korrol. Minden té- vezette ifjúsági színpad tag­véműsorok elemi törekvése jainak jelenetéről van szó. es sikerének záloga — a kap- Ez nemcsak frappáns és csolatteremtes a nezokkel — szakmailag magabiztos meg­ezúttal elmaradt. Fura a oldása volt egy feladatnak dolog, annál inkább, mert de pái. percre kizökkentett éppen Jókai-ügyben esett „ , , ,, . meg az eset, ki a kis az unaIombó1 « apatiáML számú alkotók közé tartozik, Sulyok Erzsébet m:WAwi Volt, illetve van családi sör, családi gyufa és csalá­di perpatvar. Ha a borzal­mas álbiológiai kifejezést használjuk, miszerint „tár­sadalmunk alapsejtje" a fa­mília. könnyű belátni, hogy minden szociális kérdés egyféle megközelítésben azonnal családivá válik. Az áremelések és a lakáshely­zet, a bűnözési statisztika és a differenciált bérezés, a telefonkötvény, vagy ép­pen a hét vége, mint blyan. Tulajdonképpen a világon minden családi fénytörésben kerül elénk, hiszen az em­beriség elsöprő többsége eb­ben az együttélési formá­ban találkozik a társada­lommal — jó és rossz ta­pasztalatok bőséges tárházá­nak birtokába jutván ek­képpen. Hogy az ötnapos munka­hét például a rádiózás ösz­szefüggéseiben (is) mennyi­re familiáris üggyé lett, köztudott. Az is, hogy a hétvégi rádiós magazinmű­sorok egytől-egyig bevallot­tan-fölvállaltan családi jel­legűek, hiszen lehetőségeik szierint maximálisan igye­keznek karakterüktől és terjedelmüktől függetlenül figyelembe venni mindazt, ami e bizonyos „alapsejt­ben" élőket érdekli. ízlés­világukat és igényeiket. A Kossuth rádió szombat dél­előtti. Családi tükör című félórás ilyetén programja még tovább is megy egv lé­péssel: mindezt már címé­vel nyilvánvalóvá teszi, szimpatikus szerénvséggel nem fantáziáló, kvízjátékba illő szupercímekkel kecseg­tetvén. hanem egyszerűen és pontosan közölve, miért­mire is született. S mi több. már a rádióújságban olvas­ható tartalomjegyzékkel elő­zetesen mindent egyértel­művé is tesz. Annái aa­Családi gyobb volt hát meglepeté- és elgondolkodtató képet, sem. amikor legutóbb Hogy még egy apró bosz­előre közölt programból — szankodnivaló akadt, csak a semmi sem hangzott el. teljesség kedvéért jegyzendő Sem az aranyszombatról, föl: egy kétszemélyes da­sem a „volt-nincs szülészet- rab egyik főszereplőjéve' ről". sem az angyalföldi folytatott, különben tartal­családterápiáról, sem az ad- mas beszélgetés előtt nem venti koszorúról nem volt ártana, ha a konferáló rá­szó. Pedig mindegyikük iz- diós pontosan tudná, hogy galmasnak, érdekesnek tűnő az illető színész partnere témaként aposztrofáltatott, Karinthy Ferenc jó ideje s noha tudom, a műsorter- játszott és váltig műsoron Gyermekfilmnapok Ötödik alkalommal ren­dezte meg a Magyar Űttö. rők Szövetsége megyei és városi elnöksége, a MOKÉP és a Csongrád megyei Mo­ziüzemi Vállalat a megyei gyermekfilmnapokat. Na. vember 21. és december 19. között az idén bemutatott, illetve a jövőre vetítendő gyermek- és ifjúsági filmek, közül 16 — két-két cseh­szlovák és szovjet, egy-egy francia, dán, japán, ameri­kai, NDK. román, belga, olasz, továbbá négy magyar — alkotást nézett meg az ezúttal szegedi kisdobosok­ból és úttörőkből álló. 15— 15 tagú zsűri. Szerepelt a választékban többek között a Vízipók-csodapók, a Hü­velyk Panna, a R iki-Tiki­Tévi és a Magyar Televízió két új filmje, a Minden egér szereti a sajtot, illet­ve a Vakáció a Halott ut­cában című alkotás is. Tegnap, hétfőn délután a szegedi Szabadság filmszín­Sólyom András, a Kisködmön-díjjal értékelés után, hogy a leg- gyermekfilmnapok hagyo­ifjabbak legjobbnak a Do- mánvos Kisködmön-dlját. nald kacsa és társai című Ligeti Erika Móra Ferencet házban a megyei gyermek- amerikai rajzfilmet ítélték ábrázoló bronzplakettjét filmnapok záróünnepségén meg. Ezután az úttörők ne- Mertz Loránd operatör kí­— amely egyben a város vében Nikolényi Csaba, a úttörőinek hagyományos ka- Béke utcai általános iskola rácsonyi fenyőfaünnepsége hetedikes diákja mondotta is volt — előbb a kisdobo- el, miért a Szegény Dzsoni sok zsűrijének elnöke. Len- és Árnika című magyar fil­séretében megjelent Sólyom Andrásnak, a film rende­zőjének. Az eredményhirdetés után az ünneplő szegedi iskolá­cse Gerda, a Zrínyi általá- met tartották legkiemelke- soknak levetítették a Misi dőbbnek a felső tagozato- mókus kalandjai című ma­sok. Ugyancsak ő adta át a gyar rajzfilmet. nos iskola negyedikes ta­nulója jelentette be rövid levő darabjában bizony nem Molnár Piroska, hanem Csomós Mari... A műsorzáró Radnóti László-jegyzet a különböző táskák „belrendje" és az emberi jellem összefüggései­ről méltóképpen fejezte be a programot: játékos volt . . . ... . és szellemes, elegáns és ha ugy tetszik, szaz könnyed ugyanakkor mély és hatásos — nem árt. ha a víkendbe belefeledkező fa­mília netán ilyesmiken is elgondolkodik kissé... S ha arra gondolunk, hogy ígv közvetlenül a legcsalá­dibb ünnep előtt mennyire is családi a rádió, e tény minőségét még akkor is di­csérni kell, ha ezúttal nem azt kaptuk, amit nyomta­tásban előre jeleztek. De könyörgöm, más szociális családi ügyekben nincs így? Hiszen, ha az ígért eredeti helyett kapott más mindig ilyen jó lenne ... Domonkos László vezés. a nyomdai átfutás, no meg az időhiány szoro­san összefonódó gubancai ugyancsak megbéklvn/" olykor — e malőrt kissé sokallom. Dohogásomat csak az hűtheti. hogy — mind­ezek dacára végül is igen jó műsor volt a legutóbbi Családi tükör. Mindazokkal az új százalékig meglepetésszám­ba menő témákkal együtt, melyeket ezúttal ..a kiadott műsortól eltérően" feldol­goztak. A két szerkesztő, Juhász Judit és Németh Miklós Attila úgy állította össze ezt a harminc percet, hogy az életszerűség. a családra koncentrált hangvétel és a rádiós programokban külö­nösen kívánatos élénkség együtt és egyszerre érvé­nyesült. A tejipar, ezen* be­lül az iskolatej-ellátás hely­zetéről szóló riport épp­úgy sikerült, mint a műve­lődési központban látható játékparadicsomról szóló beszámoló, amelyben hall­hattunk egy háromszázért kapható, igen szexis babá­ról is. (..Tán egy igazi sem lehet sokkal drágább", tet­te hozzá kedves álnaivitás­sal a riporter.) Az aktuali­tás — ha már adventről, aranyszombatról nem hall­hattunk — ötvöződött a leginkább kézenfekvő „időt­lenséggel" : az úgynevezett ideális családról Rádai Esz­ter festett tomor, találó — A Ságvári gimnáziumban Szá m ítástech n i ka Gondban van az iskola ben minden középiskola, a Azt látják ugyan a taná­időtlen idők óta. Mindent korábbi tervekre evvel tet- rok, hogy a mostani magas­meg kell tanítania, amit ték föl a kalapot. iskoláig, az önálló progra­századok tudománya termelt, Szegeden, a Ságvári gim- mozásig nem jut el minden és valamilyen furfanggal ar- názium gyorsít egy nagyot diák, de addig igen, hogy ra is föl kell készítenie ta- az iramon. Az egyetem gya- használni, fölhasználni tud­nulóit, ami még nincsen, de korló gimnáziuma, közvet- ja a gépet. Jó érzékkel meg­föltehetően lesz. Rajta is len kapcsolata van tehát az lovagolják a kíváncsiságot is, múlik, hogy milyen lesz a egyetemi számítógéppel. Her- hiszen varázsa van a kis holnapunk. Századok tudo- dáláaa lenne azonban mii- gépnek, avval különbnél kü­mányát osztjuk, ahogy tud- liós értékeknek, ha azt vár- lönb játékok is játszhatók. juk, mert megnyomorítanánk nánk a nagy számítógéptől, Aki viszont belelendül, min­gyermekeinket, ha mindent hadd gyakoroljanak rajta a den további támogatást meg­fejükbe tömnénk, de a sejt- kezdők és botladozók is. Ko- kap. Azok is természetesen hető holnappal nem lehe- runk parancsoló szavaiból — mert ilyen is van már! — tünk szűkmarkúak. Jöven- azt értették ki a gimnázium akik otthon saját berendezé­dőnk magja a mai iskolá- tanárai és vezetői, hogy az sük billentyűit nyomogathat­ban ültetik el a tanárok. iskolában kell berendezked- jak. niük: három részből álló Az egyetemi kibernetikai * számítástechnikai kabinetet laboratóriummal a kapcsolat szerveztek tehát az épület továbbra is fönnmarad Ügy egyik szárnyában. is. hogy a tanulók egy resze Gazdag iskoláink nincse- oda jár gyakorolni, de azt nek. a drága gépeket ma- is tervezik, hogy majd az guk talán soha nem tud- egyetemisták egy része jön nák megvenni. Ügy tűnik, át a Ságváriha, és ezzel te­éberen figyeli a központi irá- hermentesíthető a nagy gép. óta működik már Szegedin nyitós' bo! teremtődtek meg A kapcsolatnak technikai is számítástechnikai központ a szemely> tárgyi felte- agazatai is vannak: az egye­nem is egy, hasznuk nyil- ,te!ek'ds ha.ilycf talákbt temiek Jállalták . az iskola vánvaló ugyan, de közben kezubtfa ajándékoz Mind- gepeinek a karbantartasat. egy teljes generáció sétált pssze ket ^vel ezelőtt kap­el a számítógépes lehetősé- te a szeged .skola az elso gek mellett. Hasznuk való- 'ehetoseget: közvetlen kap­Vannak persze dolgok, amelyek csak nálunk szá­mítanak a holnaphoz, né­hány előttünk járó ország­ban a valós jelen tartozékai. Bizonyságként álljon itt a számítógépek példája. Rég­Még egy kocka a lehetősé­csotatot az egyetemi nagy gek tábláján: megyénk ki>­géppel, tavaly tavasszal hoz- zépiskolai tanárainak rend­zájutottak egy kicsihez, de szeres továbbképzésébe is ban mérhető, de az elsétálás­ból fakadó veszteségek nem. A leckét úgy adta föl te- . ,„, ... _ . , , ,,,, . ... , _ hát az élet hogy vagy be- ldokozben e8y országos pa- bekapcsolódhat az eddig leg­' , J Ivó-z^tnn ÍA1 í,1 „ 1 - D mKKín f .i 11- „r-. .11 ^.mod i ic. hozzuk elmaradasunkat a le­hető leggyorsabban, vagy ,.,... ... , , . . bukdácsolva kulloghatunk diak^> Jutalmul kaptak te­nouiNm e -7 t-vr* o vntot /vc mások után. Mennyi idő kell a fölzárkózáshoz? Ha­l^sztanivalónk nincsen. A szó szoros értelmében körmünkre égett a dolog. Kereskedelmi kapcsolatok Hazaérkezett az a szövet­kezeti küldöttség, amely Szlamenicky Istvánnak. a SZÖVOSZ elnökének veze­tésével Egyiptomban es együttműködési Kuvaitban járt. A küldött­ség a kereskedelmi kapcso­latok kialakításának, illetve bek k<Szött az áruforgalom szélesítésének lehetőségeiről bővítését szorgalmazza. lyázaton jól szerepeltek a jobban fölszerelt szegedi ís­még akkor géptelen iskola kola. Ahol ilyen lehetőségek hát három szerkezetet, és nyíltak tervszerű előkészítés ígéretük van, hogy talán eredményeképpen, ki lehet nyolcat még kapnak. sakkozni, matematikai ta­A számítógépes kis biro- gozatú osztályok is működ­dalom körvonalai tisztán lát- nek. Erre kalibrált jó fejek szanak már. Van két „beol- között válogatnak, tehát föl­Kézenfekvő az elhatározás, tott" tanár, Csűri József és vételivel lehet a tagozatra be kell vinnünk a számító- Tarcsay Tamás; van egy bejutni. A jelentkezők egy gépeket az iskolába. Az ala- negyvenszemélyes oktatóte- részét riasztja ez a tény, pozással nincsen baj, mert rem egy géppel és hat kép- mert attól tart. ha nem si­amit mi érthetetlennek minő- ernyővel; a kisebb terem- kerül a fölvételi, akkor éle­sítettünk gyermekeink ma- ben egyszerre nyolc gépen ve hátránnyal kéredzkedik tematikájából, és nem győz- gyakorolhatnak majd, és másik középiskolába. Az is­tük sajnálni őket, végered- külön szobában készülhetnek kola igazgatója, Valkusz Pál menyben ezt a lépést készí- -óráikra a tanárok. megnyugtatott, nincs ok a fé­tette elő. Jófejű gyermekeink leiemre, bátran jelentkezhet tudnak úgy gondolkodni, * bárki. Február 5-ig várjék ahogy az új lecke kívánja. Van persze egy fogas kér- az ide pályázókat, február Számítógépet kapott köz- dés: a tantervből még hi- 20-án lesz a fölvételi, és • ánvzik a számítástechnika, még aznap megtudja min­minek a rovására oktatják az denki az eredményt is. Aki­űj ismereteket? Szakkört nek nem sikerült, nem kés­szerveztek, kettőt is. de a te le a jelentkezést az ál­szakkör csak arra jó, hogy talános tantervű középisko­a megrögzött érdeklődőkkel lába. tehát vesztenivalója foglalkozzon. A technika nincsen. Űav mondják, a tantárgy nevéhez előtagot ra- speciális matematikai ' taeo­gasztottak, lett belőle — egy zatra jelentkezés nulladik ie­részébol csak! — számítás- lentkezésnek számít. Maga technika. Minden gyerek a tagozat a tehetséges ma­kapcsolatba kerül tehát ta- tematikusok fölkutatására és nulmányai során a számító- a tehetség gondozására ren­gépekkel. akár orvos lesz be- dezkedett be. ioíe kfisobo, akar nyeJitéhs, Dezső tárgyalt a két ország szö­vetkezeti vezetőivel és szá­mos szakemberrel. Egyip­tomban és Kuvaitban megállapo­dást írtak alá. amely töb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom