Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

u m> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .• 73. évfolyam 299. szám 1983. december 20., kedd Ara: 1,40 forint AZ MSZrtP p c 7 VÁROSI Bl Z O TT S ÁGÁN A K LAPJA iii megalakult a városszépítő egyesület Társadalmi összefogás, kezdeményezések A közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja Köpecii Béla sajtótájékoztatója Az alakuló közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Régi ismerősök fogtak kezet, egymást nem ismerő emberek kezdtek beszélgetni tegnap kora este a Technika Haza előcsarrtokában. Vagy laO-en jöttek el, hogy évek alatt kikristályosodott akaratuknak megfelelően létrehozzák a városukatszc* retö, -annak rne'góvéóát ' és gyarapításai személyes közreműködésükkel és társadalmi összefogással előmozdítani szándékozók egyesületét. Hat óra tájban, a rendezvény kezdetekor. bizonyóra senki sem go- dolta volna hogy s -az perc múltán felforrósodott légkörű alakuló gyűlés ér véget... De kezdjük az elején. Kulcsárné dr. Kiss Piroska megnyitó szavaival. A Hazafias Népfront városi bizottságának titkára bevezetőjében szólt arról, hogy a város hagyományainak ápolásában, jelenének gyarapításában, jövőjének formálásában minden szólamnál többet ér a tett. S az a csaknem 300 leendő egyesületi tag, aki a nyár eleji felhívásra jelentkezett, minden bizonnyal értékes kezdeményezésekkel, javaslatokkal. ötletekkel, anyagi erejével és társadalmi munkájával segíti majd a most alakuló Szegedi Városszépítő Egyesületet. Közös felelősségünkön múlik. hogy mi. városlakók, hallatjuk-e hangunkat; hogy elég erős-e bennünk a múlt emléke, s a jövőért érzett felelősség. A városban tevékenykedő társadalmi szervezetek nevében ezért köszöntötte jóleső érzéssel az egybegyűlteket. A további elképzelések, az egyesület programjának felvázolására dr. Trogmayer Ottó, a Mora Ferenc Muzeum igazgatója vállalkozott a közgyűlésen. Nem :nrtott persze nagy lélegű programbeszédét. Hi: a városszépítő egyesüct a rá: Zt ik guic halároljá.k majd köi í, a programot ők szabj : majd meg. „Jó érzés l " ni, megérni álmaink megvalósulását" — mondta a múzeumigazgató, s példákat is sorolt, hogy egyszer talán megérjük, kulturális központ lesz a Tisza jobb partjának közintézményegyüttese, hogy nemcsak új értékeket teremtünk. de védjük is. ami megőrizendő. „Legyen hát tagja mindenki egyesületünknek aki szereti Szeged városát, éljen bárhol is a világban!" Jogi kérdésekben járatosak és kevésbé tájékozottak is lévén a teremben. dr. Penczi Andrásnak, az alapszabály-tervezetet ismertető • sítavajt; . hamar y, , fuggaísisS?toűak 'a .közbekzóiók. AZ egyesület céljából "' " lápunk olváspi' korábban már tá-1 jékozódhattak, ezért engedtessék meg. hogy csupán a vita összefoglalására vállalkozzunk. s ne állásfoglalásra Néhánv hozzászóló vitatta magát az elnevezést. Azt tették szóvá, szívesebben látnák az egyesület megnevezésében a városvédő szót. Talán hatásosabban hallathatná hangját az egyesület, illetve két közgyűlése között a választmány, talán több tekintélyt szerezne a városfejlődés „hivatásosai" körében. Mások a városszépítés szó gazdagabb jelentéstartalmát fejtegetvén arra utaltak: nem szabad megrekednünk a múlt emlékeinél, a város jelenét kell gazdagítanunk, jövőjét formálnunk, véleményt alkotnunk, de semmiképp sem vétójoggal felruházva! A városszépítő egyesület azt tekinti elsődleges feladatának, hogy népszerűsítse a városi környezet értékeit, ösztönözze a rangos új alkotások létrejöttét, kezdeményezzen, bátorítson, véleményeket összegezzen. javaslatokat dolgozzon ki. Az alapszabály-tervezet vitája hallatán egy valamit már nyugodtan megfogalmazhatunk; Ez: a szegedi városszépitök közössége semmiképp sem szeretne hatástalan, tekintély nélkül is működni tudó egyesület lenni. Az egyesület, melynek székhelye a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai székháza. Szeged város közigazgatási területén belül tevékenykedik. S mivel jogi személy, természetesen bélyegzője is lesz. Szép szimbólumot választottak a szervezők a pecsétre, a Dömötör-tornyot, melyet annak idején lebontásra ítéltek. ám a városlakók szeretete mentett meg a pusztulástól. A város legrégibb építészeti emléke a jelkéve az egyesületnek. S épp ebben az ügyben hozta meg e'ső -határozatát a közgyűlés. Közkívánatra ráírattatik a pecsétre: Szegedi Városszépítő Egyesület, alapítva 1983-ban. A közgyűlés a megfogalmazás körüli viták után természetesen kimondta az egyesület . megalakulását. Tegnap, estétől „tehát .az egy.esülét rendes -tagja -lehet rrfindép nagykorú szetnély, tekintet" nélkül állampolgárságúra; ' mindenki, aki az egyesület célkitűzéseivel egyetért, az alapszabály rendelkezéseit elfogadja, s a tagsági díjat fizeti. 1934. március 31-ig jelentkezhetnek az érdeklődök, illetve fizethetik be a 120 forintos, egy évre szóló tagsági díjat. Pártoló tagja lehet az egyesületnek minden, az egyesületet anyagilag támogató természetes, és jogi személy, továbbá vállalati, vagy intézményi kollektíva. S lehetnek tiszteletbeli tagok is — őket a választmány veszi fel —, akik közéleti. társadalmi, tudománvos és művészi tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak az egyesület céljainak megvalósulásához. A közgyűlésen megválasztották az operatív feladatokat ellátó 22 tagú választmányt. Elnöke Szőkefalvi Nagy Béla. A választmány tagjai: Bátyai Jenő, Béláái Ilona, Borvendég Béla, Eszik Zoltán, Gregor József, Kass János, Kovács László, Kovácsné Solymosi Mária, Kulcsárné Kiss Piroska, F. Nagy István, Nóvák István, Palánkai Tibor, Penczi András, Regös Sándor, Szűcs László, Takács Máté, Tandi Lajos, Trogmayer Ottó, vajda János, Varga Mátyás, Wagner István. A közgyűlés ellenőrző bizottságot is választott, melynek elnöke Apró Ferenc, két tagja pedig Király Levente és Tóth Attila. A közgyűlés végén az elnöki tisztet betöltő Kulcsárné dr. Kiss Piroska felol• ;ta Ráday Mihálynak, a televízió Unokáink se fogják látni című műsora szerkesztő-rend szőjének levelét. A városszépítő mozgalom kezdeményezője sok sikert kívánt a szegedieknek. Kifejezte azt a reményét hogy az egyesület működésében sok örömünk telik, s a mozgalom szegedi pártolói Szeged város dicsőségére munkálkodnak majd. Pálfy Katalin A közoktatás és a felsőoktatás továbbfejlesztésének feladatairól Köpeczi Béla művelődési miniszter tartott hétfőn a Parlamentben sajtótájékoztatót. Egyebek között összefoglalta a széles körű szakmai viták tapasztalatait. Megállapította, számos oktatási intézmény, szakmai és társadalmi szervezet, főhatóság. valamint számos oktató és tudós mondta el véleményét: egyetértett a dokumentumok alapelveivel, célkitűzéseivel, a fejlesztések fő irányával. Több fórumon azonban, mind a köz-, mind a felsőoktatás gyökeres megváltoztatását, reformját sürgették. A vitákból kitűnt: résztvevői nemzeti ügynek tekintik az oktatás ügyét, s jobbító szándékkal tették meg javaslataikat. A Művelődési Minisztérium a folyamatos korszerűsítés mellett tette le a voksát, mert úgy ítéli meg, hogy a feltételek csak ehhez adottak. Az oktatásügy évtizedes tapasztalatai bizonyítják, hogy eredményes változtatást csak rendkívül körültekintően, lassan lehet megvalósítani. Az oktatás ügyét nem lehet elválasztani a társadalom általános politikai-gazdasági helyzetétől. Köpeczi Béla kiemelte: a kormány az előterjesztéseket munkaokmányként megerősítette és akciótervet fogadott el a további tennivalókra. Feladatokat szabott meg a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelésére. A jövő év első felében pedig a dokumentumok az országgyűlés elé kerülnek. A miniszter az oktatásügy feladatait ismertetve először a közoktatás fejlesztéséről szólt: a szocialista iskolának változatlanul kiemelkedő, fontos feladata az önállóan gondolkodó, elkötelezett, aktív kezdeményező és alkotó személyiségek nevelése. A széles és szilárd alapműveltségen nyugvó tudás kialakítása, a szocialista társadalom fejlődése szempontjából kívánatos mobilitás, mindenekelőtt a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítése szociális és pedagógiai eszközökkel. A közoktatás fejlesztési irányainak meghatározásakor (Folytatás a 2. oldalon.) fisz Egy főügyészségi vizsgálat tapasztalatai Az egész világon nasv — A főügvészség a Csöng- gával. ám a velejáró többeröíeszítéieket tesznek, hogv rád megyei tanács vb- éoí- letköltségekért senki sem megvédiék a lassú Dusztu- tési és vízüsvi osztálva. a lelkesedik, lástól a földet, a vizeket, a Szeged mesveí városi, . ta,r • — A tanácsülések témái levegőit, az .élővilágot. A rae-• nács vb .hivatala és a ,'szé.ir között gyakran szerepelnek zőgazdaságbán és1 az' .iparé tesi. -hódmegővásárhejvji környezetvédelmi kérdésen. ban alkalmazott különböző csongrádi. makói városi ta- ezekhez kapcsolódó határotéchnológiák miatt óriási nácsok vb szakigazgatási zatok. - intézkedési tervek, mértékben jutnak a légtér- szervei tevékenységét vizs- Néhány számadattól illusztbe. szennyező anyagok: az gálta. A célia pedig az volt. rálva mérhetö-e fejlödes? egyik legveszélyesebb lég- hogv megállapítsa, mennvi- . . . . szennyező forrás az autók ben tesznek eleget a levegő ~ Ket évvel ezelőtt B'JB szabadba áramló kipufogó tiszíaságvédelemmeí kan- ezer tjrml oí»^eau bírságot gáza. benne a, mérgező ctalatos feladataiknak. el- ^wak ki a hatosagok a anyagok sokaságával. iarásaik megfelelnek-e a megyében. 1982-oen a bírsagOjs összege Dől ezer 500 íoAz NSZK kormányának K>gszabalvoknck. rim vc]t. jelentós előreléoes július közepén hozott dönté- — A vizsgálatkor milyen tapaszaiható Szegeden hise, hogy 1986. ianuár 1-től megállapodásokra jutott a jzea 618 ezer forintról 334 a nyugatnémet benzinkutak- főügyészség? ezer forintra csökkent a i nál ólommentes benzint is _ Csongrád me„ az bírságok összege. Makón 39 kel, árusítani. nemzetköz. ^ közeoesen "s_ennve- ezer forintról 21 ezerre, meretu vihart kavart. Va- levegőiű területei közé Csongrádon 18 ezerről 16 amennvi forgalomba keru- szennyező anva- ezer forintra. Egyedül Hódlo autó csak akkor kaphat kéndioxid, a mezővásárhelven emelkerendszamot. ha a kocsikat *zénmonoxid. valamlnt a dett 74 ezer forintról 82 felszerelik a k.oufogo fia- és DOr a legje!en_ ezer forintra A megyében zok mérgező anyagait kata- f& A köz,ekedés okoz_ összesen 165 légszennyezőt - lizatorokfcal semlegesítő be- ta légSzennveződés áiiandó- tartanak nvilván. Mindeddig rendezesekkel A levegő reménytelen harcot vívott ..tisztasagara íme egv hazai csökkentésere a troli- építési és közlekedési példa: A levegő olomtartal- buszközlpkedés bevezetésé- esztólv az öntöde Vállalatrnanak eLfogadhato hatarer- . ... , . - ... . , . tai Ak fbettzk az eimröi léke légköbméterenként 0.7 ' k JUet7ef Résével m- tak Ok f.zettpk az elmúlt milligramm lenne. Ezzel kémkedéseket tettek, A leve- évben — „ - goszennvezett-eg alapian bírsát szemben a mérések a levegő óiomszennvezettséfiét az alábbi értékekkel bizonyítják. A Rákóczi út és a Baross tér torkolatánál 10.5 az Alagútban 27.6. az Engels ben is a legmagasabb bírságot. 130 ezer forintot. A vállalatnál a ielentős decsoport közül Sz,eeedet az . . ötödikbe sorolták, ami anv- viza i*énnvel íaro berendenvit ielent. hogv a levegőt zés fedezete okoz. gondot, szennvező anvagok idősza- * meghaladiák a milligramm Száz mérésből megengedett koncentrációt. .. A Csongrád megyei főmiii.gr aram. j^zaz meiesooi ugveszseg vizsgalati taoasza nitrogénoxid ot a szen- Kornyezetvedelmi szem- talatl azt igazoliák. hosv a monoxid kilencvenhet. az pontból hátrányos a város jelenlegi iogszabálvi rendetéri buszpályaudvaron 8.5 konként körgyűrűs sugaras ólom pedig mind a száz alnSLtTuA fmég -ta. hiszen a városközpont- kiszabható bírságok összeútháló- zés. különös tekintettel rató bírságok ös gére. nem ösztönzi megfeelfogadhatónak ítélt határ- ba irányuló forgalom. . a lelően a külön5öző lég3zenv_ eríekeknél. , kozpont nagyobb léaszeny- nvezőket megfelelő berende„ , nvezését okozza. zések üzembe helvezésére. Milyen a levegő Usztasa- kiszabott léaszennue PedÍK * tavlati feilesztésega Csongrád meayeben es . . A ktszaoott legszenm/e- fjevelembe véve a légSzén d?n-> Miként tezne; zesl bírságok mennyiben Ket iisveienoe vele a leg z>zeg^a-n. Miként teuzne*. aazdálkodó s-er- szennyezés mériékén-k az 'eleget a tanácsok szakigaz- a aazdalkodo ser va„bató Tr-i-t aatasi szervei a levezk fisz- vezetéket, arra. hoav leg- , ^lae-te y v-> no i gaiasi szervei a ie-/eao tisz- tisztitó_herendezj,seket áUif_ olvan b'rsngolasi renr- -er laságvédelmével kapcsolatos tisztito-oerenaezesenet ami kido,go„ísq ellenőrzési. engedélyezési. sanak uzcmbe. „„elv kellő vissratertó e-5köteiezési és bírságolási fel- — A bírságok nem ösz- Vel bír Nem kta'égí'ö a adatainak? Ezekre a kérdé- .tönzik- kellően a vállalata- gér>iármavek e""nőrzéze j sekre kerestek választ a kat a szükséges berendezé- jy[a gv al,tr,v jó részémegvében működő területi ssk üzembe helvezésére. nek a kipufog-s„endszere ügvész.égek. amikor hat ól- Inkább megfizetik a ..mél- egv kinufogó dobból és cső^ lamigazgatá?. i szervnél vé- tánvos" összegű bírságot, bői áll. Az égés soren kegeztek törvényességi vizsgá- mint több nr'liós berende- lefVező gázok a bennük levő latot. A tapasztalatokról Dr. séseket vásárolnának A mórge»ő" anvo-ovkal ak-,Csohány László, főügvészsé- környezetvédelmi érdekeket dálytalanm iútnak a teve^őgi ügyésszel beszélgettem. általában megelőzik a gaz- be Az egész rendszer tulai— Mi volt a célia a fő- dasági érdekek. Elvben dóiképpen alie ió másra ügyészség által végzett tör- mindenki egyetért a levegő mint a z^i csökkentésére vényesséai vizsgálatnak? megtisztításának. fontossá- Bagaméry László