Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

5 Vasárnap, 1983. december 18. • • Ötven sor Állok a nemrégiben megszépült kecskeméti Cifrapalota előtt, s ismét elfog az irigység. Vagy megint „a szomszéd rétje mindig zöldebb" érzésének délibábja?! Akkor sem nyugszom meg teljesen, amikor ottani barátaim így sóhajtanak: szép-szép, dehát, Szeged! Mintha egy kicsit el is kényeztetett volna bennünket ez a gyakran hallott, hízelgő mondat. S kényelmünkben a lokálpatriótái felelősség, a lokálpatriótái öntudat egyre könnyebb leple mögé rejtőzött volna. Mert mondja valaki, hogy nem szép város Szeged?! S állítsa azt. hogy nem lehetne még szebb, tisztább, gondozottabb, szeplőtlenebb! Olyan, amilyenné nem válhat csupán rendeletekkel, határozatokkal, csakis az itt élők felelősségével, cselekvő akaratával. Tán ennek a felismerésnek ösztökélésére — no és Ráday Mihály nem is oly reménytelennek tűnő tévésakciója nyomán, más városok példájára — kezdeményezték a Szegedi Városszépítő Egyesület megalakításiát. Hogy az eddig is meglevő, csak sok szálon futó kezdeményezéseket összecsomózza, az ötleteket, javaslatokat mederbe terelje, hogy a város értékei ügyében szólók hangját fölerősítse. (Már a gondolat megszületésekor volt némi vita: városvédő vagy -szépítő nevet kapja-e az egyesület a keresztségben? Meggyőződésem, jól választott. A védelem passzív fogalom, megáll a jelennél, megelégszik a meglevő értékek óvásánál. A szépítés tágabb, s aktivitást, cselekvést feltételez. Benne rejlik az örökség ápolása éppúgy, mint a karakter védelme, jövőképének alakítása és a személyesen vállalt részvétel felelőssége is.) Nem hiszem, hogy a holnap alakuló városszépítő egyesületnek az lenne a legfőbb dolga, hogy átrendezze Szeged térképét, máról holnapra minden igénynek kielégítője, minden panasznak gyógyítója l°gyen. Biztos vagyok abban, nem akkor végzi jól a dolgát, ha kielégíthetetlen igényeket támaszt, ha anyagi lehetőségeinket meghaladó vágyakat ébreszt, ha ki akarja venni a vonalzót és rotringot a tervezők, a szerszámot az építők, a döntési jogot az arra ille.tékes szervek és szervezetek kezéből. Feladata és felelőssége abban van. hogy — mint nyitott társadalmi szervezet — fórumot teremt a városát szerető lakosoknak, a Szegedért rajongó embereknek. Az ötletek, észrevételek és javaslatok tégelye-szerepe éppúgy fölvállalt munkája mint hogy földerítse a rejtőzködő értékeket, időben lüljon elébe a pusztulásnak és pusztításnak, vitáknak, véleményeknek adjon teret, javaslatokat fogalmazzon, álláspontokat képviseljen, városszeretetre neveljen, tartalmas és mély kapcsot alakítson ki város és lakója között — formálja tudatunkat. Ha erősödnek az itt élők gyökerei, ha mélyebb lesz a lokálpatriotizmus tartalma, jobban becsüljük majd mások erőfeszítéseit, otthonosabban érezzük magunkat ebben a hazában — s ez gazdagítja önnön emberségünket is. Kezdjük az elején: pusztuljon a szemét, nyíljon minél több virág, ne törjön hiába faág, ne rongálódjon utcai bútor, menthető legyen a régi vaskorlát, a szép üvegablak, ne lehessen parkot rongálni, gombamódra szaporodó bódékkal várost és környezetet szennyezni .. . Szóval napi aprómunka is van bőven 1 Itt az alkalom: aki szereti ezt a várost, azzal találkozunk, holnap, hétfőn este 6-kor a Technika Házában, a Szegedi Városszépítő Egyesület alakuló ülésén! Tandi Lajos Szombat reggelre felszínre hozták a 3 millió 650 ezredik tonna szenet .a Veszprémi Szénbányák dolgozói. s ezzel eleget tettek 1983-as évi kötelezettségüknek. Az év végéig még várhatóan 150 ezer tonna szenet adnak terven felül. A Veszprémi Szénbányák üzemeiben, az ajkai, a várpalotai. a padragi, a dudari. a balinkai bányákban a többlettermelést elsősorban a gépek, berendezések jobb kihasználásával érték el. de új. korszerű termelőeszközöket is munkába állítottak. Az elmúlt évhez kéoest 40 ezer tonnával növelték a lakossági szükségleteket kielégítő szénfajták arányát. így ezek mennyisége elérte az 550 ezer tonnát. IskolaÜjra szabályozzák az iskolaszövetkezetek működési feltételeit — tájékoztattak a Művelődési Minisztériumban. Erre azért van szükség, mert a ma is érvényes 1963as törvény — amely szerint iskolaszövetkezetet kizárólag a helybeli Áfész alapíthat — már-már akadályozójává valt e szakcsoportok kibontakozásának. Az 1977. évi 8. számú törvényerejű rendelet ugyancsak az iskolaszövetkezetek alakításával, működési rendjükkel és tevékenységi köreikkel foglalkozott, de nem oldotta fel az Áfész keretén belüli alapítás kizárólagos jogát. A tervezett jogszabály — amely megjelenése 1984 első félévében várható — feloldaná ezt a kötöttséget. Lehetővé teszi majd. hogy az Áfész-ek mellett ipari, mezőgazdasági, valamint egyéb kereskedelmi és kisipari szövetkezeteken belül is működhessenek diák szakcsoportok. egyetlen mondattal gammasugarakkal Üj, gyors és eredményes módszert alkalmaz a talaj víztartalmának méréséhez a MEZÖVÍZ, a Mezőgazdasági és Vízgazdálkodási Meliorációs Társaság. A magyar szabadalom alapján kidolgozott — s az idén először alkalmazott — eljárás a gam-nasugarakat használja fel a termőföld nedvességtartalnának megállapításához. A gammasugarak ugyanis — megfelelő műszerek segítségével — megbízhatóan jelzik a talajban levő hidrogén-atomok mennyiségét, ebből pedig a szakemberek nagyon megbízhatóan tudnak következtetni a növényeket tápláló vízkészlet nagyságára. A módszer előnye, hogy néhány órán belül pontos eredményt ad, feleslegessé teszi s^ laboratóriumi vizsgálatokat. s lehetővé teszi, hogv a vízkészlet csökkenésének első időszakában — amikor a növény még semmilyen módon nem jelzi a hiánvt — megkezdhessék az öntözést. Az idén négy Fejér és egy Komárom megyei gazdaságban próbálták ki a módszert. S mivel a tapasztalatok igen kedvezőek voltak. meglevő mérőkocsijukhoz újabbat vásárolnak. A gammasugaras mérés nem olcsóbb a hagyományosnál — egyetlen alkalmazás hatezer forintba kerül —. de mivel segítségével gyorsan megelőzhetők a szárazság okozta károk, hozamkiesések, az eljárás alkalmazása hasznos. Amilyen nem is volt Helyreállítják a pécsi Pannónia Szállót Helyreállítják az öreg re nem építik össze a két Pannónia Szállodát Pécs bel- épületet, de a belső átalavárosában, mégpedig olyan kítások lehetőséget adnak formában, ahogyan valójá- majd arra, hogy bármikor ban sosem létezett. Az ere- egy egységként működhesdeti elképzelés megvalósí- ^^^ tására annak idején pénzhiány miatt nem volt lehetőség, ezért a terv egyszerűsített változata épült fel 1916-ban. A rekonstrukció megkezdése előtt a szakemberek a levéltárban megkeresték a század elején készült dokumentumokat, és megállapították, hogy az épület külső megoldásai a mai kor követelményeinek is megfelelnek. Az 1915-ös tervnek megfelelően felújítják a szecessziós homlokzatot, és a negyedik emeletnél megépítik a kupolát is, mely a belső udvart és a falakat védi maid az időjárás viszontagságaitól. Az 1976-ban bezárt szálloda Pécs Váci utcájában, a Kossuth Lajos utcában áll. Lehangoló látványt nyújt az évek óta fapalánkkal körülvett épület, melyben ez év végére befejezik az alagsor helyreállítását. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei kitisztították a pince üregeit, és újrafalazták azokat, egyben megerősítették a főfalakat. Az épületen a belső és külső munkákat 1984 elején kezdik meg. A szálloda rekonstrukciójával együtt a szomszédos Nádor Szálló telújításat is megkezdték. Egyelő^ Azzal kezdi: nagyon bonyolult élet az övé. Nem teszem hozzá, hogv végső soron minden emberi élet bonyolult. mert bár ez igaz, de Frányó Ferenc életének eddigi 61 esztendeje számomra nem is annvira bonyolultnak: inkább eredeti módon keretek közé kerültnek tűnik. Hogv a keret szó ezúttal milyen vágvakat. s azok miiven természetű megvalósulását jelzi — külört érdekesség Deszken született. ..Nemzetiségi falu" — mondja. ..bizonvos mértékben ez a ténv is behatárolta a Dálvafutásomat. No meg, hogv apám vendéglős volt. négvelemis végzettséggel, nekem mégis imponáló okossággal ós olvasottsággal, autodidakta személyiséggel. A fenti két dolog így össze is függött. mar ami a következtetéseket illeti. .. Lehet, hogv végül aoám foglalkozása is közrejátszott valahol abban, hogv negyedszázadon át voltam a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója ..." * Az úiszegedi tanítóképzőt 1942-ben végezte el. Akkoriban pedagógusi állást csak a Magyarországhoz visszakerült Erdélyben és Bácskában lehetett karmi. Fránvó Ferencet azonban kötötte a szülőföld Köti ma is: szülei halála után a deszki kert egv 200 négyszögölnyi végét megtartotta, ma is kiiár oda. ez az ő vidéke. ..Ott érzem otthon magam." Mivel futballozott (kapus volt. ma is az MLSZ megvei szervezetében dolgozik, a fegyelmi bizottság elnöke), a Szegedi Vasutashoz került, állást pedig a MÁV-pál kapott, forgalmi napidíiasként Forgalmista tiszt lehetett volna, de igazából abban bízott, hátha taníthat, maid valahol, errefelé .. Közbeszólt nála is a háború, mint annvi kortársánál : t>ehívták. később leszerelték. 1944 szeptemberét írták, a front már a szűkebb pátria felé kúszott előre, a deszki iskola a szó szoros értelmében elnéptelenedett. Két állástalan tanár, meg ő. 1 az ex-vasutas — 1944 novemberében tanítani kez- ' dett... Csak ügv. szinte a saját szakállukra. S ő ott is ragadt — egészen 1949 őszéig Ekkor nevezik ki Makóra általános iskolai igazgatónak. egv év után pedig — minden külön megkérdezés nélkül — a megvei tanács akkoriban népművelési és oktatásinak nevetett osztályára előadónak. (A tanítás — folyamatosan — csak nem akart menni...) A tanácsnál kerek-perec közölték vele: „személyzeti előadó vagv. elvtárs" — és kész. Ott dolgozott 1952 elejéig. akkor kérte: engediék tanítani. Erre a Gutenberg utcai Juhász Gvula általános iskolába került — igazgatónak Ezt se nagyon akartam. Tudia. én vagv őszintén szeretek mondani valamit. vagv inkább meg se szólalok. Volt ebből elég konfliktusom." (Felesége fölsóhajt: hát igen...) — A tantestület rettegve fogadott Rákosi-idők. és egv személyzetis... Mire sikerült volna föloldani a helyzetet. 53 őszén a Könnyűipari Minisztérium közölte, szervezzek iskolát. Ez lett. a mai 624-es elődje. szabók, fodrászok tanultak ott... Megszerveztem — és igazgatójának neveztek ki .. Nemsokára iött a belker. Ugyanez. Nem lesz sok? — kérdeztem. Nem. ennvi még elmegy, úgvis benne vagv! Csináltam. ígv lettem egvszerre három iskolatípus igazgatója. Egv év múlva. 1954-ben a könnyűiparit átadtam az egviu helyettesemnek. 57-ben tb_t kaptam, egv év után mentem vissza dolgozni akkor már csak a kereskedelmibe Azóta ott vagvok. Illetve voltam Egészen pontosan december 15tői szűnt meg igazgatói pályafutásom. — Miért akartam mindig tanítani? Mint mindenki más. aki egvszer már megérezte azt a bizonvos hullámhoszszot a gyerekekkel. Igazából sohasem akartam igazgató lenni, a kötelező óraszám fölött végig vállaltam órákat, mindig ez volt az igazi pihenés. És tudia miért maradhattam én 25 évig egyfolytában igazgató? Mert az a ..vándorcirkuszos" élet. ahogyan ez az intézmény sokáig létezett a varos oan. senkinek se kellett, nem pályázták a helyemre. Egvszer egv vidéki kollégám azt mondta nekem: tuaod. miért maradhattál te igazgató ilyen sokáig? Mert mindenkivel jóban voltál, de senkivel se nagyon... Tai&n ez is igaz, de — kapusszerencse nélkül... Hogv mindig oda menjen a labda, ahol ő van .., — Bánom-e. hogv ..igazán" nem taníthattam? Igen is. meg nem is. Ténv. az igazgató azért van. hogv a birkák között legven egv szamár is. ígv szokták ezt mondani, de én tudtam: az iskola csakis a gyerekekért van. Én. sajnos. 1949-ben kijöttem az osztályból és tulajdonképpen kint maradtam. De ennvi év alatt talán egy kicsit mégiscsak odabenn is voltam. A gyerekekkel feleannvi gondom se volt, mint a tanárokkal. Vagv másokkal... Az iskolaigazgatók helvzete Magvarországon negyedszázad alatt fokozatosan nehezedett Ha valamire büszke lehetek ... — Ügy tudom, a Belkereskedelmi Minisztérium Kiváló Dolgozója kitüntetést háromszor. 1957-ben. 73-ban és 77ben kapta meg. 1965-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett. 79-ben a Munka Érdemrend arany fokozatában részesült... — Ha valamire büszke lehetek. az csak egv mondat, amit az apámtól tanultam: ..nehéz becsületesen élni. de ió." nem bánia. — Szóval hogy... — Semmit. Soha semmit sem szabad bánni, ami történt. Ha azt a mondatot nem feleiiiük el Domonkos László Á téeszek idei gazdálkodása Hallottam9 hogy . . . ... összetörték a kiskun- ahol naponta több száz, dorozsmai vasútállomásnál vagy ezer gépjármű halevő félsorompó csapórűd- lad át. Az útátjárót a vasját. Érdeklődésemre a űt korábban, a közút korMÁV Igazgatóság illetékes szerűsítésével együtt kétosztályán elmondották, hogy szer kétsávosra építette át, december 7-én, reggel 6 és az úttest bal oldalán is óra előtt pár perccel egy fénysorompót szerelt fel. IFA pótkocsis teherautó Október végén pedig még vezetője figyelmen kívül biztonságosabbá tette az hagyta a fénysorompó ti- áthaladást azzal, hogy kölos jelzését, és Kiskundo- zel félmillió forintos költrozsma irányából áthajtott séggel a fénysorompókat a vasúti átjárón, miköz- félsorompóval is kiegészíben, a lecsukódó félso- tette. Tehát a gépjárfnűverompó csapórúdját letörte, zetőket a fénysorompó pimajd megállás nélkül £oly- ros jelzésén tűi még a tatta útját. Az eset szem- lecsukódó csapórűd is fitanúja. egy ROBUR gép- gyelmezteti a megállásra. A kocsi vezetője volt, aki a tapasztalat azonban azt tettes után hajtott, és a vá- mutatja, hogy a járműverosban utolérve felszólítot- zetők — szerencsére csak ta, hogy jelentse a so- kis részük — a fénysoromrompórongálást. A sza- pó felváltva villogó piros bálytalanul közlekedő gép- jelzését nem veszik figyekocsivezető másnap meg- lembe, pedig a jelzőn megjelent a kiskundorozsmai jelenő fénvek egyértelműállomáson. és elismerte en „megállj '-t parancsolvétkességét. A kár hatezer nak. A tiltó jelzések fiforint. gvelmen kívül hagyása Ennyi a ténv. ami azon- . kÖ7iekedési vét. ban elgondolkoztató. Az nemcsak KozleKenesl említett eset a város egyik ség, hanem súlyos baleset legforgalmasabb vasúti át- előidézője is lehet... i járójában következett be, (géjé) A termelőszövetkezetek készülnék a zárszámadásra. Az adatok még nem véglegesek, az előzetes összesítések azonban azt mutatják: az évközi kilátások túlságosan borúlátóak voltak, az eredmények végül is a vártnál valamivel kedvezőbben alakultak. A nagyüzemi mezőgazdaság végül is képes volt arra, hogv a súlyos természeti csapás, az aszály okozta kiesés nagy részét ellensúlyozza. A közös gazdaságok termelési értéke — folyóáron számolva — 1—2 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az eredmény azonban 20—25 százalékkal elmarad a tavalyitól, miután a ráfordítás a hozamoknál lényegesen nagyobb arányban nőtt. A termelők év közben eddig soha nem tapasztalt mértékben támogatták egymást, és az állami vállalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a téeszek gazdálkodásához szükséges anyagok — például a takarmány — a rosszabbul ellátott területeken is rendelkezésre álljon. A gabonatermelő • üzemeket hátrányosan érintette a szárazság, a hozamok elmaradtak a tervezettől. Az állattenyésztés magas színvonala az idén örvendetesen stabilizálódott, ami nagy eredmény, hiszen a takarmánypozíció romlott. Az, hogy a szűkösebb készletek miatt a termelésben nem következett be visszaesés, az előrelátó és gondos takarmánvfelhasználásnak. -elosztásnak is köszönhető. Várható volt. hogv megtorpan a mezőgazdaságon kívüli termelés fejlődése. a felvevőpiac ugyanis egy idő out telitődóben van. Ez t fc* is következett, mindenekelőtt az építés es a szolgáltatás területén. Az ipari termékek előállítása viszont egy év alatt néhány százalékkal nőtt, es ez javította a gazdaságok anyagi helyzetét. Mindent egybevéve azonbar. a kiegészítő tevékenység rendelésállpmánya szűkült, kevesebb volt a munkaalkalom is. és így — a korábbi évektő' eltérően — a téeszekben dolgozók száma kis mértékben csökkent. Emiatt nem lehetett szó a teljesítmények extenzív módon való fokozásáról, a többletteljesítményeket a kiegészítő tevékenységnél a termelékenység javítása adta. Az aszály a megyéket nem egyforma mértékben érintette. összesen mintegy ötmilliárd forint feletti összeget vesztettek a közös gazdaságok. A szárazság főleg Szolnok megyében okozott gondokat, de nem könnyű a helyzet Csongrád. BácsKiskun, Pest és Békés megyékben sem —. ezt bizonyítják az előzetes mérlegadatok. Az aszály után a téeszek csak úgy tudtak törésmentesen gazdálkodni, hogy minden eddiginél nagyobb mértékben mozgósították pénzügyi, anyagi tartalékaikat Forgóvagyonuk egy része szolgálta ezt a célt. A veszteséges téeszek száma az idén nőtt. Előze'es jelzések szerint 165—180 k; zös gazdaságban lesz maid veszteség vagy alaphiánv. A pénzügyi hiányok kétharmad része az aszály által súitott hat megyében jelentkezik. (MTI)