Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

12 Szombat, 1983. december 17. Nobel-díjasainkról a Nobel-évforduló kapcsán A korombirodalom végnapjai Alfréd Nobel (1833—1896) svéd kémikus, akinek nevét nyolc évtizede nemcsak a tuduuian>os világ, hanem a közvélemény is ismeri, de életét alig. Csak kísérleteinek elt, önmagáról nem szeretett nyilatkozni. Amikor testvére arra kérte, hogy írja meg önéletrajzát, ironikusan a következőket mondta: „Legfeljebb a kővetkező személyleirást adhatnám magamról: Alfréd Nobel — nyomorult félember; egy emberbarát orvosnak akkor kellett volna őt a másvilágra átsegítenie, amikor bőgve bevonult az életbe. Legnagyobb erdeme: tisztán tartja körmeit, és senkinek sincs terhére. Legnagyobb hibái: nincs családja, nincs jó kedve, és nincs jó gyomra. Egyetlen kívánsága: nehogy élve temessék el. Eletének fontos eseményei nincsenek." Bizonyára sok igazságot tartalmaz ez az öngúnnyal irt önjellemzés, de az utolso mondata mindenképpen hamis. Hamis, mert Alfréd Nobel élete igazán fontos eseményektől gazdag. Máiédesapja is igen kalandos életet élt. Volt hajóinas, építész, a geometria főiskolai tanára, de ami a legfőbb, kísérletező, feltaláló lélek. A robbanószerek iránti érdeklődést fia tőle örökölte. Az atya stockholmi laboratóriuma éppen Alfréd fia születésének évében, 1833-ban robbant fel, és a családot valósággal kiűzték Svédországból. Ez,után Finnországba költöztek, majd Pétervárott éltek. Itt Nobel torpedót és gyorstüzelő fegyvert szerkesztett. Jómódú iparossá vált, különösen számítottak találmányaira a krími háború idején, de később tönkrement. Visszavágyott szülőföldjére, és 1861-ben Stockholmban nitroglicerin-gyárat alapított. Természetesen ismét felrobbant, és egjHk gyermeke, valamint négy munkása meghalt. Az idősödő Nobel ekkor egészen összetört, és a gyár vezetését Alfréd Nobel vette kézbe. Egyik sikerét a másikra aratta. Feltalálta a robbanó zselatint, a füst nélküli lőport és a dinamitot, a biztonságos — ugyanis kovaföldbe felszívatta — nitroglicerines robbanószert. Találmányai, de főleg ez utóbbi, világhírt és folytonosan növekedő vagyont biztosított számára. A világban számos dinamitgyárat létesített, ugyanis Alfréd Nobel nemcsak kiváló kémikus volt. hanem kitűnő szervező és nagy üzletember is. Párizsban telepedett le 1869ben. majd San Remóba helyezte át laboratóriumát. A halál is ott érte, de hamvait hazaszállították Stockholmba. Alfréd Nobel nem nősült meg, örökösei nem voltak. Hatalmas, 52 millió koronás vagyont — még Magyarországon is voltak érdekeltségei — gyűjtött össze. Könnyű volt Nobelnek — mondhatnánk, mert nem volt aszszonya ... Nobel 1896. december 10-én halt meg, és azóta, pontosan 1901 óta minden esztendőben halála napján adják át — az élő és meghívott Nobeldíjasok jelenlétében — az átlagban 170 ezer svéd koronát jelentő díjat. Az első között kapta meg a Nobel-díjat a német Röntgen, a holland van't Hoff, a francia Sully-Prudhomme. a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítója, Dunant, valamint a szintén francia Passy. A Nobel-díjasok hosszú sorában a magyar, a magyar származású, továbbá a korabeli Magyarországon születetteket is Szent-Györgyi Albert 1937-ben átveszi a Nobel-díjat ideszámítva, a legnagyobb elismerésben részesítettjeink száma: 10. Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 —1947) 1905-ben fizikai; Bárány Róbert (1876—1936) magyar származású svéd tudós 1914-ben orvostudományi, Zsigmondy Richárd (1865—1929) burgenlandi magyar 1925-ben kémiai; Szení- ' Györgyi Albett (1893—) 1937ben orvostudományi; Ruzicska Leopold (Virkóvár, 1887—?)" Svájcban telepedett le, 1939-ben kémiai; Hevesy György (1885— 1966) magyar származású amerikai 1943-ban kémiai; Békési György (1899—1972) magyar származású amerikai 1961-ben orvostudományi; Wigner Jenő (1902—) magyar származású amerikai 1963-ban fizikai; Gábor Dénes (1900—1979) magyar származású angol 1971-ben fizikai és Andrew Schally — szülei Magyarországon születtek, őmaga is beszél magyarul, és igen jó kapcsolatot tart fenn hazai kutatókkal, gyakran látogat Magyarországra, — 1977-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat. Csak az érdekesség kedvéért jegvzem meg, hogy P. Diracnak (1933, fizikai) felesége magyar származású, Wigner Jenő húga. Igáz. hogy nem kaptak Nobel-díjat, de eredménveik alapján oda kellene sorolnunk Neumann Jánost. a számítástechnika elméletének megalanítóiát. Szilárd Leót, a láncreakciók elméletének megalkotóiát. Selye Jánost, a stresszelméletért. vatv Bárdos Tamást, az USA-ban élő maavar származású tudóst, aki a rák kemoterániás kuintésában ért el nagy érdemeket. De a legnagvobb magvar fizikus. Eötvös Loránd sem kapott Nobel-díjat. (Einstein szerint. ,,A fizika egyik fejedelme.") A Nobel-díiak körül kezdettől viharok kavarognak, pedig az alapítótól származó mondat, amelv az emlékérmen szerepel igv szól: „Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni." Einstein csak 1922-ben kapott Nobel-díiat. de Edisont sohasem tüntették ki e nagy elismeréssel. Megérdemelték volna, de nem kapták meg: Tolsztoj. Csehov. Zola. Ibsen. Gorkij. Brecht, Proust. -Rilke. Mark Twáín és így tovább.* Hl ásók nem fogadták el. mint G. B. Shaw. Sartre sjb. Máskor politikai eífóguítság jellemezte a bírálókat. Ma hat Nobel-díi létezik, öt eredetileg, és 1968-ban hozták létre a közgazdaságit. amelvet nem az alapítvány kamataiból fedeznek, hanem a svéd állam fizeti. A kémiai, a fizikai és az irodalmi díjat a Svéd Királyi Akadémia, az orvostudományit a Karolina Intézet és a békedíjat a norvég storting (parlament) bizottsága ítéli oda. Az idei díjkiosztás valamivel még bensőségesebb volt, mint a korábbi években, hiszen ez év október 21-én volt az alapító születésének 150. évfordulója. Az idén díjazottakkal együtt 519 személy és 15 szervezet kapott Nobel-díjat. Tehát eddig összesen 534 a Nobel-díjak száma. De mi történt volna, mertnvivel lenne szegényebb a világ, ha Alfréd Nobel szíve valóban lángra lobban a bécsi kis virágáruslány iránt, ha a hölgv elérte volna célját, hogv Nobelné asszonyságnak nevezzék. A már 43 éves Nobel ugyanis fü,:<» beleszeretett egy 19 éves osztrák lánvba és évekig levelezett vele. Madame Nobel címzéssel. Ha a címzés jogilag is igaz lett volna, akkor a századfordulón egv dúsgazdag özveggyel több élt volna Ausztriában. és szinte biztos, hogy ma Nobel-díiról nem beszélhetnénk. Igv is. Nobel fiatal titkárának. Ragnar Sohlmannak öt évig kellett a svédországi rokonokkal pereskednie, mire a végrendeletnek sikerült érvényt szereznie. Nobelt sokszor vádolták, hogy 356 találmányával a háborúkat szolgálta, ö ugyanakkor számtalanszor hangoztatta. hogy a robbanóanyagokat a béke szolgálatába kívánta állítani (például bányászat stb.). és magát a béke apostolának vallotta. Alapítványával is- ezt akarta hangsúlyozni. és ellensúlyozni azt a rengeteg békeellenes tettet, amit az általa feltalált robbanóanyagokkal követtek el az emberek egymás ellen. bAtyai jenö Magyarországon a késztermékedet gyártó üzemrészedet még csad toiszerelik vaianogy — masdént nem tudnának eladható arut készíteni. De a termelő folyamat előző fázisaira töobnyire csak akkor jut pénz, ha mar nagyon muszáj költeni rájuk. Kormos képű emberek ülnek a gumigyárban, a keverőüzem irooájának előterében. Szemük fehérje kivillog feketére mázolt arcukból. Fejük fölött egy táblán afféle üzemi házi áldás: korommal dacoló nagy betűkkel írták rá, hogy a kidobott anyagok egy-egy kilogrammja hány forinttal csökkenti' a dolgozók nyereségét. A régi vasúti pályaudvarok, fűtőházak lehettek ilyen vastagon kormosak, mint ez az üzem. A napvilágról belépő azt hiszi, beesteledett: a feketére kormolódott falaik, oszlopok elnyelik a fényt. Az első keverőgépbe éppen önti a kormot kezelője, egy bajuszos, szakállas fiatalember. Fején fülhallgató, mintha valami zsebmagnóról rockzenét hallgatna. — A monoton zajtól véd — magyarázza Miklós Mihály művezető. A fiatalember megragad egy fekete fóliazsákot — húsz kiló — a szállítószalagra löki, késsel felhasítja az oldalát és kirázza a tartalmát. Fölszáll a korom, ezektől a mozdulatoktól lepte el az évek során a keverőszint minden tenyérnyi darabját. Amőbaszerű. nyúlós kupacokat látok a földön. — Van, amikor szállítás közben összeragad a nyersgumi — mondja a művezető .— Ha időnk van, pájszerral szétf eszegetjük, utána rnég lehet használni. Az egyik keverőgép éppen áll, fölfordulás körülötte. Konstrukciós hibája volt, két hónapig bírta, aztán elromlott. Most az NDK-ból várja a gyártó cég szakembereit, akik majd megreparálják. Pechesek a szegediek, Nyíregyházán ugyanilyen gép úgy működik, mint a svájci óra. — Nem hiányzik a termelésből? — mutatok a süketen fülelő masinára. — A négy közül egyet úgyis minden évben szétszednek, fölújítanak. A másik három elég keveréket ad. Egy szinttel följebb, a kisporbemérőben három asszony dolgozik. A folyamatot gyorsító adalékanyagokat mérik nagy kanállal, mint a régi falusi boltosok a lisztet. A vegyszerek finom pora az óvatos mozdulatok ellenére is eloszlik a levegőben. — Nem betegszenek meg tőle? — Ezektől nem. A veszélyesebbeket — ólmot, ként — pedig elzárva tartjuk, csak külön engedéllyel lehet vételezni belőlük. Egy lemezhordóban gyanta, mellette törmelék. — Ha beleszárad, egy bárddal körbevágom a lemezt, úgy lehet csak kiverni belőle az anyagot. — Volt már, aki megbetegedett itt? — Egy kollégát ólomártalom miatt áthelyeztek a szállítókhoz. Egy korombemérő pedig a gondnokságra került. Utcai könyvárus bódéhoz hasonló alkotmányok állnak, frissen mázolva a fal mellett. — Ezek porbemérő fülkék. A közeljövőben szerelik föl őket. Nyíregyházán már sikerrel alkalmazzák, elszívó berendezés lesz bennük, utána nem juthat a vegyszerek pora a levegőbe. Móra Andrásnénak a családja is a gumigyárban dolgozik. — Hol kerék, hol talp az ember — mondja. — A lemezüzemből kerültem át. Elvitték a gépemet Makóra.' A gumigyárból nem akartam elmenni. itt találtam új munkát. — Műszak után mennyi ideig mosakszik? — Ha egészen tiszta akarok lenni, legalább, félórát kell csutakolnom magam. Mégis jobban szeretek itt, mint mondjuk, a tsz-benf egy baromfitelepen. Miklós Mihály kivezet az udvarra, ahol a vagonokból kirakják a kormot. Az iparvágányon túl hatalmas kupacokban áll a papírszemét, a különböző anyagok csomagolószerei. A csó^ lyospálosi tsz markolós traktorja rakja a szemetet egy pótKocsira. Valamivel messzebb, a kerítés tövében fekete füstfelhőt eregetve ég a hulladék. Szerencsére éppen a város felől fúj a szél, a szántóföldek felé visz^ a füstöt. ' ' —• Régebben Béke-telepre vittük a papírt, de oda már nem engedik. A gumihulladékkal nincs gond, szerződésünk van a csólyospálosi tsz-szel, hogy elszállítja és elégeti. A keverőüzem körülményeinek javítására pályázatot írtak ki. Miklós Mihály is adott be pályamunkát. — Azt javasoltam, a koromteret be kellene fedni valami könnyű vázszerkezettel. A vagon egy harmonikaajtóhoz állna oda. Szóval zárt rendszert kellene kiépíteni, ahonnét nem tudna kiszabadulni a korom. Nemrég költözött ki innét a régi trafóház, nagyobb lett a hely. A nagy porbemérő ben egy-egy ember ötvenkilós zsákokat mozgat. A művezető szerint sokat törték mar a fejüket, hogyan lehetne megkímélni őket a cipekedéstől. Valamiféle siló lenne a jó megoldás, de ezek a vegyszerek beleragadnának. Eredetileg a kormot is silókból tervezték mérni, de a berendezés már kezdetben is túl pontatlan volt ahhoz, hogy használni lehessen. A csarnok ajtaja az udvarra nyílik, hideg van. Miklós Mihály azt mondja, rosszak a lengőajtók, nem zárnak tisztességesen. Ha becsukják a külső, hagyományos szárnyakat, nem tudnak közlekedni a targoncák, ha nyitva hagyják, kiszökik a meleg. Ű még csak a vásárhelyi vállalat tévéreklámjában látta hibátlanul működni ezt a lengőajtót. A legnagyobb változás a hengerszékek körül történt néhány éve. Azelőtt kézzel szedték le a gumit, egy-egy embér 22—23 tonnát mozgatott meg naponta, Most szállítószalag viszi a gumit, harmonikaformára hajtogatva hűti a gép. Mióta megszűnt az elviselhetetlenül nehéz fizikai munka, ismét találnak megbízható embereket a hengerszékre. Csikós Zoltán üzemvezető irodájában a falon futó virág is épp olyan kormos, mint az üzem dolgozói. — Átmeneti állapot a mostani — mondja Csiikós. — Azt is nézni kell, mi volt itt öt esztendeje, meg azt is, mi lesz a közeljövőben. 1984 első félévétől Tuzséron olvadó fóliába csomagolják a Szovjetunióból érkező kormot, utána zsákostul lehet a keverőgépbe rakni. Megszüntetjük az utolsó vízkiszedő kádat is. A kisporbemérés az elszívó fülkék üzembe állításával megoldódik. Foglalkozunk a nagyporbemérés könnyítésével, van is kivihetőnek látszó elképzelés, de még kezdeti stádiumban. A papírégetés helyett zsák préseli berendezést állítunk majd mun kába. — Első látásra elég riasztó e* a kormos üzem. — A nehéz fizikai munkát, a rossz körülményeket komoly minőségi követelmények váltják föl. Rendkívül magas az elsőre szabadulás — vagyis a pontos keverés — aránya. Korábban óránként két forint volt a minőségi pénz. Annyiért én sem figyeltem volna. Most kettő és tíz forint közt van, az eredménytől függően — ennyiért már megéri. A világszínvonalú gumiáruk „élete" ebben a kormos, zajos, egészségtelen üzemben kezdődik. Évekkel ezelőtt kiderült, a körülményeken változtatni kell, mert a kiemelkedő fizetés ellenére elvándorolnak innét a dolgozók. Ez a folyamat — a körülmények javítása — jár most a vége felé a keverőüzemben. Ideje is volt. Mesélték, egyszer új szőnyeget vettek a szakszervezeti irodába. Egy ülésre meghívták a keverőüzemi bizalmit. Amikor meglátta az új szőnyeget, illedelmesen kibújt a kormos cipőjéből, és kinnhagyta a Küszöb előtt. Amikor a helyére ült, visszanézett: minden nyoma meglátszott a szőnyegen. Nemcsak a cipője, hanem benne a zokni is vastagon kormos lett a munkában... TANÁCS istvan