Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

Csütörtök. T983. november 10. Múzeumi történészek tanácskozása Szásihúsz történész-mu- neti muzeológia fejlesztésé ­zeológus részvételével Bé- n€k feladatait meghatározó késcsabán szerdán megkez- minisztérium irányelv, az­dődött az ország múzeumai- óta számottevő fejlődést ban dolgozó történészek két- ért pl a magyar múzeumi napos tanácskozása. ame- hálózat. lyet a Magyar Munkás- Sürgető feladata a mú­mozgalmi Múzeum, vala- zeuml történészeknek, hogy mint a vendéglátó Mun- a járások megszüntetésekor kácsy Mihály Múzeum gyűjtsék össze a megszűnő szervezett Tízéves a törté- intézmények emlékanyagát. Elhányt Mátrai László Életének 75. évében el­hunyt Mátrai László, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia rendes tagja, az MTA filozófiai és történettudo­mányok osztályának volt elncke, az Egyetemi Könyv­tár volt főigazgatója, nyű­tt ilmazott egyetemi tanár. Temetése november 22-én 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Depó GMK Tél előtt a téglagyárban Szegeden és környékén éves tervben kisebb rekonst- méter földet termeltek ki. elég nehez a téglakészítés- rukciót hajtanai", végre. En- Télen szünetel a kiscsapat hez alkalmas anyagot talál- nek során a jelenlegi kam- munkája, de a tavasszal szé­ni. A nyersanyaghiány két rás helyett, korszerűbb, csa- retnék ugyanilyen forimá­évvel ezelőtt a Bajai útmel- tornás műszárítót építenek, ban folytatni a bányászást lett levő téglagyár létét fe- Előzetes számítások szerint Tervezik trnk-s és egység­nyegette. Ma úgy tűnik, a beruházás összege 50—60 rakatot összeállító GMK még legalább húsz-huszonöt millió forint lenne. Elké- megalakítását, évig dolgozhat a gyár helyi szülte után évi 8—10 millió A gyár udvarán még ki­alapanyagból. téglával lehetne többet hűlni sincs ideje a téglá­Üj területeken még elér- gyártani Szegeden, ezért a nak. máris szállítójárműre hjető közelségben sikerült befektetett összeg gyorsan kerül és indul az építkezé­alkalmas alapanyagot talál- megtérülne. sekhez. Az itteni termelés­ni. Az agyag kezelésében új A téglagyár krónikus lét- nek talán a háromszorosa módszerekkel kísérleteznek, számhiánnyal küzd, most is 1S elfogyna Szegeden éskor­Bddig a bányából hozott föl- 18—20 dolgozót tudnának nyakén, det a csillék egyből a gyár- azonnal alkalmazni, túszalagra öntötték. Most A létszámhiánnyal küzdő ... már a kibányászott alap- üzemeknél mintha kevesebb ru"cs anyag a feldolgozás előtt fegyelmezési eszköz állna a egy évig halmokba gyűjtve vezetők rendelkezésére, mert pihen. A tárolóhelyen a nehéz ott elbocsátani vala A fény árnyéka Energiagazdálkodás a Szegedi Textilművekben A Szegedi Textilművek a gyújtani, ezért, ha csak né- kíván, ennek ellenére nagy nrgy energiafogyasztó vál- hányan is dolgoztak a te- a megtakarítás, la'atok közé tartozik. 1982- rem kis részén, a teljes A textilművek kazánjait ben felhasználtak 29 millió üzem fényben úszott. Az szénnel fűtik. Hat évvel ez­568 ezer kilowattóra villa- évek során, ahol lehetsé- előtt volfak elképzelések a mos energiát, aminek az ges volt, minden gépsorra gázra való átállásra. A gáz­ára 40 millió 467 ezer fo- külön kapcsolót szereltek, fogadó felépítése, a kiszol­rint. Ily módon a világítással gáló és segédberendezések A villamosenergia nagyobb FF"1? F"0, EZF .f°rin" £elszerelése 20 millió FŐ­része a gépek meghajtásé- tot lehet megtakarítani. rintha került volna. Ehelyett hoz kell. Az üzemcsarnok- A fűzőnők nem dolgoz- 2 miüiós felújítást végez­ban a fonás és szövés kü- hatnak elgémberedett uj- ? lönleges páraigénye miatt jakkal, a szakadós szálak "s nincsenek ablakok. Így, ami- nem Szeretik a hideget. A kor az emberek dolgoznak, textilművekben több ezer világítanak a lámpák. légköbmétert kell azonban míg a hőmérséklet A világítás csak egytizede a szén lett az energiaforrás. Az öreg kazánokat — folyama­tos korszerűsítéssel — még fűteni' 30 év£g lehet használni. ' Állandóan mérik a kazá­nokból távozó víz hőmér­<-«*»"• cy ui^uc. t ,á „cHlcWon ,lo™» ravozo víz nomer­gyár villamosenergia-fel- sé klet ét, így a fűtést a kül­használásának, de a kis nem nrtelegítik fel a kazá­— - nokat ,isvini, .. „M t„r ső hőmérséklethez igazít­anyagilag ér­kodni. A hagyományos iz­ppreenként ter fonó vizet nyernek. A dekeltek a szénnel való ta­zok helyett fokozatosan feny- - fedésre nem al" karékosságban. Így évente csöveket szereltek fel, ezek ^ hőcsSkbe 330 t0""a Sze"et sikerül több fényt bocsátanak " ki ^ ' f megtakarítani, ez körülbelül és kévesebbet fogyasztanak. 110 család téli tüzelőszük­Bács-Kiskunban még nagyobb a kereslet, mivel ebben a megyében Tervezik, hogy a jövő érvtől egységrakományokat készítenek, a téglából. Tár­többféle földréteg keveredik kit, ahol a termelés szem- gyalások foly"?k fról, hogy ... ' ** r»-o olr /\ft.r tío lolinf 1 AíTiTOn es veszít túlzott nedvességé- pontjából létfontosságú bői. Az így készült tégla munkahelyre nincs új je­jobb hőszigetelő, mint a lentkező. hagyományos módon gyár­tott. csak egy Vállalat legyen jogosult a késztermék el­szállítására. így eltűnnek majd a gyárikapuk előtt sor­Bőle István Fejes Ernő igazgató nem álló lófogatok és a fo­„ , . , , . . .. lepődik meg. amikor a gatosofcnak sem lesz lehető­Tavaly a bányászást bér- munkafegyelemről érdeklő- ^g^ a helyzetükkel való munkaban a Földgép Valla- dóm. öt évvel ezelőtt nagy visszaélésre, lat végezte eL Az általuk gondok voltak itt is az ita­haisznált munkagép nem lozás&al. Az a vevő vásárol­megfelelően keverte a kii- hatott a legjobb minőségű lönböeő rétegeket. . Az. jdén téglából, aki demizsonnal a téglagyár saját dolgozói- kopogtatott A rendteremtés bol gazdasági munkaközös- hosszú folyamat volt Ma seget szervezett. Az általuk szeszes ital csak a külön­kitermelt alapanyag jobb böző rendezvényeken mun­minőségű lett és kevesebbe kaidé után fogy el a gyár­került a vállalatnak. kapun belüL Gond. hogy a halmokat . , ­most csak a bánya közeié- technologiaj komszerü­ben tudják gyűjteni. Télen fltesen k\vul a munkafegye­nehéz az üzemhez vezető f" meg^iardrtasanak is másfél kilométeres sínpálya "agy f2?"?13? ?an .jg*"* hogy a hat evvel ezelőtti 50 százalékos selejt hat és fél százalékra csökkent Az utóbbi időszakban a karbantartása. A gyártósor közelében egy elpusztult élővilágú tavacska van. A közelmúltban a gyár enge­délyt kapott ennek beteme- dolgozók 8—10 százaléka tésere. Az agyagdepók maj- cserélődött évenként. Ki­dani helyét mostanában alakult a törzsgárda. Csak csak a DÉLÉP töltögeti bon- azok jönnek és mennek, tott anyaggal. Nagyon las- akik töretlen lendülettel a san szorul vissza a víz. legkevesebb munkát kívánó Ezért a nap minden szaká- állást keresik. Ez utóbbiak ban és hét végén is been- számításainak egészen bizo­gednek a gyárkapun olyan nvos, hogy a téglagyár nem szállítóeszközöket, amelyek felel meg, itt a tmk-sok felesleges föld vagy nem kivételével mindenki telje­szerves hulladék terhüket a sítménybérben dolgozik és tó mellé leboríthatják. a lazsálás soványítja a bo­Az idén a szegedi tégla- ritékokat. gyár termelése — kis méretű Jelentős többlet jövedelem­téglában számítva — 20 hez jutottak az idén a millió darab körül lesz. A gazdasági munkaközösség modern présgéppel még tagjai. A • munkaidő után többet lehetne gyártani. A végzett agyagbanyászásért kemencéitben is több téglát óránként hatvan-hetven fo­tudnának kiégetni, de kicsi rintot kaptak, de a teljesít­a múszárító kapacitása. Va- menyük is elismerésre mél­lószínűleg a következő öt- tó: kilencen 40 . ezer köb­A nyomda- és papíriparban dolgozó értelmiségiek helyzete Meggyorsult a nyomda- munkakörben dolgozik, és a papíripar technikai Azonban az is kitűnik, hogy fejlődése, ezzel együtt je- jó néhány helyen a na­lentősen megnövekedtek a gyobb kereseti lehetőségek műszaki, gazdasági vezetők, miatt a diplomások egv ré­szakemberek iránt támasz- sze saját kérésére fizikai tott követelmények — álla- munkát végez, pították. meg a nyomdász- A szakszervezet kiemelten szakszervezet Központi Ve- vizsgálta a pályakezdő fia­zetőségének szerdai ülésén, tal értelmiségiek beillesz­ahol az értelmiségiek hely- kedését a mindennapi mun­zetét vizsgálták. A 24 vál- kába. Megállapították, hogy lalatnál szerzett tapasztala- bár jónak mondható a fő­tok szerint a felsőfokú vég- iskolák nappali tagozatán zettséggel rendelkező szak- végzett fiatalok elméleti emberek többsége mindkét felkészültsége, azt nem iparágban képzettségének mindig tudják a gyakorlat­és képességének megfelelő ban hasznosítani. Kókai János köszöntése Dr. Komócsin Mihály és Török József az ünnepelttel (középen) És fut a lépcsőn. Hanya- után a szegedi vízműnél dik születésnapján köszön- helyezkedett el, ahol párt­tik? — kérdezem a kollé- titkár volt. Később a Sze­ganőmtöl. A nyolcvanötödi- gedi Késárugyár igazgatójá­ken — mondja. Amikor már elhangzanak a meg­hitt köszöntő szavai, s be- gépész Az ellenforradalom szélgetni kezdünk, fény de­rül a csodára. „Mozogni kell — mondja János bá­csi —, a fizikai munka tart­ja életben az embert soká­ig. Én ezt régóta tudom, és nem az orvosoktól, hanem Szolgálatáért Érdemérem és magamtól jöttem rá.' A múlt században szüle­tett Orosházán. Lakatosta- 1965-ben vonult nyugdíjba, nonc lett, de az oklevelet De azóta is aktívan dolgo­már Szegeden szerezte meg. zik. Részt vesz a pártmun­A Soós-féle gépgyárban kezdett dolgozni. Az ottani szervezett munkások hatá- jét. sáxa ismerkedett meg a Kókai munkásmozgalom eszméi­vel, kezdett el Munkásott- pártbizottságon dr. Komó­honba járni. Az első világ­háború idején részt vett a t ztráj kokban- A fehérter­ror idején sok üldöztetés- József, a szegedi A hosszú és széles folyo- StmS Zz5cs£ életének megfelelő meny­sókon valamikor az optimá- voian, 1S ™ ,sy . . nyiség lisnál sűrűbbre szerelték a mezeteken, ott kocs.mosasra \ g ggye 2Q nagy válla^_ világítótesteket, most a fe- használják. A termálvíz ta között folyó energiataka­Iesleges fényforrásokat ki- évente 2 ezer tonna szenet rékossági versenyben a Sze­kapcsolták. Az udvaron al- helyettesít. Még ha a kút gedi Textilművek 1979-ben konykapcsolókat szereltek karhantartása nagyobb e,ső. 1980-ban negyedik, két fel. Valamikor egyetlen ^^ntartósa a nagyobb évvel ezelőtt harmadik, ta­mozdulattal az egész csar- vízhozam erdekében a le- valy ismét eLső helyezést nokban villanyt lehetett vegő bepumpálása pénzt is ért. el. Hogyan segítenek? A kereskedelmi kamara szolgáltatásairól Ügy tűnik, nem árt időn- veset tudnak tevékenységé- gokról. Fóruma a központi ként újra és újra bemutat- ről, legújabb szolgáltatásai- 'irányító szervekkel folyta­koznia a Magyar Keresike- ról pedig egyáltalán nem tott vitáiknak, konzultációk­delmi Kamarának Csongrád hallhattak. Ezért rendezett nak. a vállalatok külföldi megyében. A szakemberek tegnap ankétot a Magyar bemutatkozásának, kapcso­tapasztalata ugyanis az. Kereskedelmi Kamara dél- latokat alakít ki a belföldi hogy akik még nem kerül- alföldi összekötő bizottsága termelök és felhasználók tek közvetlen kapcsolatba a gazdasági vezetőknek, párt- között, a pénzintézetekkel, kamarával, azok vajmi ke- bizottságok, tanácsok mun- szakmai, tudományos szer­k<+iC6ain£)k és más érdek- vezetekkel. A dél-alföldi bi­lodóknek Szegeden. a zottság (az „összekötő" ki­Csongrád megyei tanács fejezés nemrég tűnt el a épületében. A konzultáción nevéből) a fentieknek meg­ott volt Perjési József az felelően végzi munkáját MSZMP Csongrád megyei Bács-Kiskun, Békés és bizottságának munkatársa Csongrád megyében, és dr. Csonka István a r, . i •• , ..,, „ szegedi városi pártbizottság u ^ kovetoen a kulkeres­osztályvezetője uulzolTsag kedelmi minisztériumi meg­_ ' bízotti rendszer Csongrád Először Tuli Lajos osz- megyei tapasztalatairól be­taiyvezeto tájékoztatta az szélt Nagy Tibor. Élmon­erdeklodoket a kamara te. dotta, hogy jelenleg tizen­l .??VSe/er?!' szolgáltatá- egy társával együtt végzi Y1"™1 Pontodban, munkáját, valamennyien az telfLJ 1 kaP,hatnak, a vál" ország más-más pontján marai tj^n- i!^ ka" dolgoznak (a Csongrád me­marai tagdíjukért cserébe? gVei egyszemélyes ' kiren­Ahogy azt megtudhattuk, Séi' Snt dén a kamarai munka színterét g + , ? iaen a tagvállalatok által alípi- márdUS 15"en kezdte meg tott és működtetett testüle­tek ielentik. A kamara köz­ponti apparátusa pedig megteremti a testületi mun­ka feltételeit, koordinálja es adminisztrálja e tevé­kenységet. (Az iránvítást az- hogy a termelőket össze­egyébként az évente általa- hozza a külkereskedelmi bkozó1ftSal0eSégtaltl- vállalatokkal, egyszóval köz­letve a kéthetenként ülésező Tehát felajá"'ja 10 tagú ügyvezetőség végzi.) megvételre az árualapot, c „ , , majd figyelemmel kíséri, S hogy melyek az MKK , .... feladatai? A mintegy 800 067 a ^ovoo^^k a min­tagvállalat érdekeinek kép- tadarabokat elküldték-e a viselete és az érdekek köz- külkereskedőknek, azok pe­szervek a^zdllgf^! dig ^ mik-t válaszol­•régek között. A tagvállala- tak- A meg.vei megbízottak tok a kamarai fórumokon eddig az országban 180 üz­ieti ,ehetáséget követelményelíet. véleményt Csongrad rneg>-ében 50— nyilváníthatnak és saiát te- 60-at. vékenységüket ez alapján . . . alakíthatják. Az MKK-nak Az ara"v nem 15 olya" érdekegyeztető és kereske- POSSZ. Többek között sikere­delemf|jlesztő funkciója is sen vette föl a kapcsolatot. van' a Szegedi Építőipari Szövet­A kamaráról illik tudni, kezet tetőtérablak témában hogy megalakulásakor még „ r „ „i csak a külkereskedőket se! a Ligmmpex-szel, a mezo­gítette, később terjesztette gazdasági termelő szövetke­ki tevékenyrégét belföldre zetek a Chemolkomplex-szel is az 1968-as gazdaságira- kooperációk ürügyén, a Ma­nyitási reform megvalositá- ... . sa során. (Ezt az „irányt" kÓ1 Redonygyar pedig az erősítette meg az 1981-es Artex-szel ütött nyélbe üz­kormányrendelet) A kama- ]etet reluxáit, elsötétítőit ra ennek megfelelően segíti vá nevezték ki. Maid újra a vízműnél találjuk, ahol idején jól tudta, hogy az igaz ügy. elvtársai mellett van a helye. Munkásságáért sok ma­gas kitüntetést kapott. Vit­rinjében ott van a Haza sok más mellett a Szocialis­ta Hazáért Érdemrend is. kában — és Rousseau intel­mét követve, műveli kert­szerdán Jánost tegnap, délelőtt a városi csin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megvei pártbizott­ság első titkára és Török ben volt része. pártbizottság első városi titkára Ugorjunk egy nagyot az köszöntötte 85. születésnap­időben. Jött a második vi­lágháború. Kókai János ak­ján. A jókívánságok mel­lett átadták neki a megyei kor is az ellenállók közé pártbizottság emléklapját és tartozott A felszabadulás a Lenin-plakettet működését). Ez idő alatt feltérképezte a megye vál­lalatait. de főleg szövetke­zeteit, szabad kapacitásokat, kis szériákban eladható ter­mékeket keresett. Feladata a vállalatokat „szolgáltat", kérik a nyugatnémetek. A információkat ad a magyar jövő feladata is a kis üz« és a világgazdaságról, az letek, a szabad kapacitások, előkészítés alatti és már „ , •,„ . ,, , , - . érvényben levő szabályo- a klhasznalat,an lehetose­zókról. gazdasági esemé- Sek felkutatása, nyékről, műszaki újdonsá- F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom