Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

4 Péntek, 1983. november 4. Most lenne 70 éves Honismereti Emlékezés Ságvári Endrére gyűjtemény Az eletet, a szépségét és mai magyar munkásmozga- egész világot más a íiatalsagot testesítette meg. Es meghalt, hogy győzedel­meskedjék az elet, a szép­ség. es a fiatalság..." 1937­ben, a spanyol polgárhábo­rúban a köztársaságiak ol­lom számos vezetőjének vált életre szóló iskolájává. Hosszú évek sikeres föld­alatti szabadságharcos te­vékenysége állott már mö­A kapuvári Rábaközi Mú­színben I zeumban megkezdték az idei dalan ele.sett francia fotó- got,le; a"liko,r 1944 nyarán, a lelszabadulas küszöbén, a riporternöt búcsúztatta e szavakkal a párizsi Pére­Lachaise temetőben Louis Aragon. E találó búcsúztató ráillik Ságvári Endrére is, aki 31 évesen a Budakeszi úti cukraszdaban fegyveres harcban lett a szabadság mártírja. Nem kereste a ha­lált: az életet, a szabadsá­got, a tudást, a szépséget kutatta. De úgy adódott, 1944. július 27-én, az illegá­lis talalkozón, hogy vagy legyverrel a kézben és fegy­ver által hal meg, vagy vál­lalja az elfogatást. a kínzást — és utána minden való­színűség szerint a halált. Édesapja ügyvéd volt ő maga is jogot végzett. Egye­temi hallgatóként csatlako­zott a haladó diákszervez­kedéshez, s tanulmányai be­fejeztével a Szociáldemok­rata Párt VII. kerületi ifjú­sági csoportjának egyik ve­zetője lett Nagyszerűen er­tett ahhoz, hogyan kell a fegyveres harc egyik szer­vezője, s egyben a párt lap­jának, a Beke és Szabad­ságnak a szerkesztője lett. Arra a bizonyos budai ta­lálkozóra, utolsó útjára is azért indult, hogy megbe­szélje: hogyan tudnanak fegyvert szerezni a fiatal szabadságharcosoknak. A cukrászdában rontottak rá a csendőrök, akik egy vélet­len folytán mar régebben rábukkantak es minden lé­pését követték. Amikor meg akarta kötözni az egyik csendörnyomozó, hirtelen látja, mint a tudatlan em­ber. Tele érdekességgel, te­le kérdésekkel. amelyekre izgalmas és szép dolog meg­keresni a feleletet. A tanult ember soha nem eshet két­ségbe, bármit veszítsen is el. mert előtte van az egész, felkutatásra váró minden­ség." Az általa szerkesztett lap. a Béke és Szabadság már 1944 tavaszán fegyver­be szólított a hazánkat meg­szálló német fasiszták és magyar cinkosaik ellen. Itt megjelent utolsó cikke is hitvallás volt: „Jelmondat­ként szeretnénk minden ma­gyar hazafi lelkébe vésni: nincs demokratikus Magyar­ország az ifjúság demokra­tikus nevelése nélkül." Hetvenéves volna, ha azon a tragikus nyári napon ijem oltja ki életét a gyilkos lesben állő negyedik golyó­ja az ő életét oltotta ki. A mozgalomban minden­ki csak Endriként ismerte. Életének eleme, értelme a mozdulattal kiütötte a re­volvert a kezéből, ő rántott csendőrgolyó. Forradalmi fegyvert, s háromszor lőtt, tette, példája, vonzó ember­három csendőrt leterítve. A sége emlékezetünkben vál­tozatlanul olyan fiatalnak őrzi meg. mint akkor volt, amikor bátran fegyvert rán­tott a rátámadókra. Az idő nevét már régen egybeol­vasztotta történelmünk sza­badsághőseiével. Joggal, mozgalom, a tomegmunka, hjszen az életért, a szépsé­liataiokat marxista szellem- a fiatalok közötti agitáció és gért, a fiatalságért, s a leg­ben nevelni, harcba vinni, szervezés volt Magával ra- főbb jóért: a szabadságért Az illegális kommunista do el5adó akj ^^^ part nepfrontpolitikájának . , . , ... egyik legkiválóbb értője és desp erejevel, eles logikaja­realizálója volt. Hosszú éve- val, teljes emberségével min­kén át élt illegalitásban az dig tűzbe tudta vinni hall­ertelmiségi családból szár- túit^ elvtársait. Am a fia­mazo, tehetséges, fiatal jo- , ' gász. Pedig képességei, telok nemcsak nevelőre, de adta fiatal életét. U. L. honismereti tábor anyagának feldolgozását. A Győr-Sop­ron megyében működő egye­temek es íoiskoluK néprajz iránt érdeklődő hallgatói csaknem két hetet töltöttek a Hanság szélén, s Vesz­kényben. Szárföldön. Babó­ton gyűjtötték a hansági em­berek életmódjával, szoká­saival kapcsolatos emléke­ket. Bejárták az öreg házak padlásait, pincéit és össze­szedték a félredobott hasz­nálati é« munkaeszközöket, amelyek valamikor jó szol­gálatot tettek egykori gaz­dáiknak. Kutatásuk eredmé­nyes volt: több mint két­száz tárgyat gyűjtöttek ösz­sze. amelyeket a falvak la­kói szinte kivétel nélkül ajándékba adták a közgyűj­teménynek. így került a mú­zeum birtokába a hansági nádgazdálkodás megannyi, ma már ritkaságként szá­mon tartott eszköze, több nádarató, kévekötő, sarló, továbbá a nádaratópapucs, amelyben a nedves-lápos ta­lajt járták az aratók. A honismereti gyűjtemény anyaga a táborozók jóvoltá­ból számos háztartási esz­közzel: dagasztóteknőkkel, a közeli Dórból és Csornáról származó cserépedénnyel, ke­n.vértartókkal. zsírosbödö­nökkel egészült ki. kertbarátoknak Tennivalók a gyümölcsösben adottságai sokfelé vihették volna. Hiszen a mindig szín­jeles diák mellesleg vivó­es úszóversenyeket nyert, szépen játszott harmóniu­rnon és sikerrel vett részt irodalmi pályázatokon. A Népszava szerkesztősé­ge mellett, ugyanabban a házban, egy kis szobában volt a szociáldemokrata if­júsági mozgalom otthona; itt folytak híres szemináriu­mai. amelyeket az ifjúsági mélyen érző barátra is ta­láltak benne: olyan ember­re, akihez mindig, minden politikai vagy személyes kérdésben is bátran fordul­hattak: aki képzett marxis­taként meg tudta világítani előttük a legbonyolultabb elméleti problémákat is. Va­lóban a kommunista mozga­lom neveltje volt, aki nagy­szerűen értette, hogyan kell vezetőknek tartott. Szóvolt megnyerni a legkülönbözőbb ezeken a szemináriumokon , ... , , világpolitikáról és az eppen gondolkodású fiatalokat a aktuális tanoncreformról haladas eszmeinek. Mar csakúgy, mint a vallásról, vagy éppen a Szovjetunió­ban érvényes nyugdíjrend­szerről. Voltak, akiknek 1938-tol az OIB, a Szociál­demokrata Párt Országos Ifjúsági Bizottsága titkárá­nak. Kulich Gyula nak volt ezek a szemináriumok mód- a legjobb segítőtársa, majd szertani gyakorlatot jelen- amikor őt letartóztatták és lettek, egy-egy ifjúsági szer- börtönbe vetették, 1941 ta­v özet ben tartandó későbbi vaszától ő, a művelt, sokol­elöadasukhoz; mások — s daluan kepzett, kitűnő po­nem is kevesen — itt ta- ** Pedagógiai érzék­nultak meg eredményesen kel megáldott tömegszerve­vita t kőzni, a politikai mon- vezető lett az utódja, danivalót meggyőzően elő- Amikor hosszabb-rövidebb adni is. Egy-egy híres sze- időre bortönbe vetették, ak­mináriuma, ankétja, mun- kor is mindig dolgozott, írt. katarsaival folytatott be- Egyik börtönlevelében ép­szélgetése, amelyet kirán- pen a tudás gyönyörűségó­dulasokon. vagy éppen ebéd ről vall: „Ha az ember so­közben. esetleg az utcán sé- kat és nem felületesen ta­táivá folytatott társaival, a nul. eljön az idő, hogy az A Shankar nemzetközi gyermekrajzverseny pályázata A Shankar nemzetközi angolul fel kell tüntetni a gyermekrajzverseny idei pályázó nevét, nemét, szüle­pályázatára is várják a ma- tésének idejét, nemzetiségét, gyar gyermekek rajzait. A teljes címét, valamint a szu­művészeti versenyen — lő, a gondozó, vagy a tanár amelyet Pillái Shankar in- nyilatkozatát, hogv a pálva­indiai közéleti személyiség művel a versenyző önállóan, alapított — az 1968. január segitség nélkül 1983-ban ké­1. után született gvermekek vehetnek részt, legfeljebb 6 SZJteue' festmennyel vagy rajzzal. A pálvaművek az Országos Az alkotások különféle Pedagógiai Intézet esztétikai anyagok felhasználásával nevelés; csoportjához — készülhetnek, csak fekete ce- 1406. Budapest Gorkij fasor ruzával nem, s méretük nem 17—21 — küldhetők be, leg­lehet kisebb 30x40 centimé- később december l-ig. Kol­ternél. A képek hátoldalán lektív munkát nem fogad­nyomtatott nagybetűkkel, nak el. A szüreti munkák befeje­zésével a következő évi ter­melés előkészítésére kell a figyelmet koncentrálni. A múltkor szóltunk a talaj­előkészítésről, most a gyü­mölcsösben időszerű felada­tokról írunk. Az ősz folya­mán elvégzett faápolási, tisz­togatási munkával számos kártevő, kórokozó gyérítését valósíthatjuk meg. A munkálatokat a besűrű­södött ágak ritkító metsze­sével kezdjük. Közben távo­lítsuk el a száraz, odvas, pusztuló ágrészeket is. Az erősen besürűsödött fákat csak fokozatosan ritkítsuk, mert a fát az erőteljes rit­kítással indokolatlanul erős hajtásnövekedésre kénysze­rítjük. A sebzési felületeket lehullott levelek alatt telel át. Ezért a gyümölcsösök ta­laját ősszel ássuk fel. Ahol a fák alját befüvesítették, a lehullott lombot össze kell gereblyézni és az összegyűlt levelet fel kell használni komposztkészítésre, illetve, ha elég száraz, meg kell gyújtani. Hasonló gondossággal kell a veteményeskertben es a virágoskertben is eljárni. Itt azonban a visszamaradó le­vél és szár beásása sokkal nagyobb gondot okozna tö­mege miatt, ezért célszerű a komposztálást választani megoldásként. ami végül hasznot is hoz. A komposzt­készítésnek a kiskertek táp­anyagellátásában rendkívül nagy a szerepe, ami indo­éles késsel vágjuk simára, és kolttá teszi, hogy minden kis­a nagyobb sebfelületeket kerttulajdonos foglalkozzon Magnezitipari mellék­termékek hasznosítása Értékes ipari mellékter- termesztési Vállalat. A tár­mékek széles körű mező- sasag célkitűzése, hogy tó­gazdasági hasznosítására vábbfejlesztve a karcagi ku­hozott létre kutató-fejlesztő tató intézetben nyolc éve társaságot a Debreceni Ag- folyó kutatások eddigi ered­rártudományi Egyetem kar- ményeit, megalapozza, a cagi kutató intézete, a Mag- magnezitipari mellék- és nézi ti pari Művek és a Bá- úgynevezett ikertermékek bolnai Iparszerű Kukorica- hatékony mezőgazdasági fel kenjük be Cellciddel vagy Santar SM-mel. Az öregebb fákon kialakult odvas sebe­ket, a kéregmoly által oko­zott sérüléseket, az alma­szitkár kártételi helyeit tisz­títsuk ki, kezeljük sebkeze­lő vei, a nagyobb odvakat ce­menthabarccsal töltsük be. A fatisztogatási munkála­tainkat a kártevők és kór­okozók jól látható, áttelelő alakjainak megsemmisítésé­vel folytassuk. Vágjuk le a fán maradt leveleket, az aranvfarú lepke telelő her­nyóit tartalmazó nagy és a galagonyalepke kis hernyó­fészkeit. A fa kérgén, vas­tagabb ágain megtalálhatók a gyapjaslepke taplóra em­lékeztető) sárgásbarna sző­rökkel borított tojáscsomói. Éles késsel távolítsuk el, és összegyűjtve égessük el. Gyakran tapasztalható, hogy a fákon összezsugorodott, megkemenyedett, múmiává alakult gyümölcsök marad­nak. Főleg a meggyen és a kajszifákon gyakori látvány a száraz virág- és hajtásma­radvány. Ezek kedvező le­hetőséget biztosítanak a mo­nilia kórokozó áttelelésehez. A moniliával fertőzött ágré­szeket nehany centi egészsé­ges ágrésszel együtt távolít­suk el. mert a fertőzés már az egészséges agrészre is át­terjedhet. Az almafa köszméte, ri­í biszke gyakori kórokozója a lisztharmat, melynek szapo­rítóképletei a gyengébb haj­tásvégeken telelnek át, ezért célszerű a fertőzött hajtás­végeket még most eltávolí­tani és megsemmisíteni. A kártevők és kórokozók nagy számban telelnek át a fatörzsek és idősebb ágak repedéseiben. Ha időnk en­Á föld folyékony kincse A geotermikus energia hasznosításáról Csaknem félezerre tehető házak, fóliás melegházak fű- kódó vízkövek ma már nem az ország 35 Celsius-foknál lésénél a tüzelőolajat, a jelenthetnek akadályt. el­tnelegebb vizhozamú hévíz- szenet, a földgázt helyette- távolításukra megfelelő tech­kútjainak a száma. A Kár- siti. Ugyanígy lakóházak nológiát lehet alkalmazni. A pal-medence egyik jellegze- vagy egész lakótelepek, ipa- szűrőberendezések korrodá­tessége, hogy már a föld- n es mezőgazdasági léte- lása. kopása sem gond töb­felszinhez közeli, 1000—1300 sitmények fűtési rendszerei- bé hiszen olyan hazai ki­méter mélységben megbü- nek kialakításakor is szá- fejlesztésű szűrő is van már, vo víz hőmérséklete is vi- molni lehet vele. Vizeink amely szinte elkophatatlan, szonylag magas; a fúrások többsége gyógyvíz jellegű, résnvílása változtatható, így során 14—18 méterenként így felvetődik a kérdés, sza- a nagy nyomású, apró kő­átlag egy Celsius-fokkal bad-e ezeket energiaterme- zetszemcsék sem áramlanak melegebb vizet találnak. Rá- lésre felhasználni? Miután a csőrendszerbe De a kút­adásul a kutak hozama is a lermálfürdók vizének hő- fejben keletkező nyomás­igen jó, legtöbbjük percen- mérséklete alacsonyabb, mint csökkenés miatti lerakódá­ként 1000 liter körüli víz- a legtöbb kutunké. a ter- soknak is van ellenszerük. málviz^-t hűteni kell. A lég­mennyiségét ad. célszerűbb tehát, ha .ezt a A természet e bőkezű többlet hőenergiát haszno­ajándékát azonban még sítják. De mindemellett te­nem használjuk ki elégge, temes a közvetlenül hasz­pedig a héviz óriási geoter- nosit ha tó kutak száma is. A miKUS energiatartalék.. Üveg- vegyi összetétel ma&tí lera- üveghazakból. A hévíz például zöldség­kertészetbeni hasznosításá­val az év minden szaká­ban kerülhet zöldpaprika az üzletekbe a hévízzel fűtött használását. A Magnezitipari Művek tiszavárkonyi kísérleti üze­mében a szintetikus magne­zitgyártás során jelentős mennyiségű magnéziumot is tartalmazó jó minőségű me­sze zőanyag képződik. A kar­cagi intézetben 1975-ben kezdődtek el az anyag hasz­nosíthatóságát megalapozó agrokémiai talajtani kuta­tások. A kutatások eddigi eredményei bebizonyították, hogy ez a magnezitipari melléktermék a savanyú, magnéziumhiányos földeken kiváló hátású talajjavító anyagként hasznosítható. A nyírségi savanyú tala­jokon eddig lefolytatott üze­mi kísérletek mellett jelen­leg egy agrokémiai modell­telepen folyik a talajjavító anyagok összehasonlító vizs­gálata: az új kálcium-. mag­néziumtrágyázási eljárást szolgálati szabadalomként már be is jelentettek. Az eljárás alkalmazásával például a szántóföldi növé­nyeknél 20—30 szazaiékos termesnövekedes érhető el. vele. Ez viszont nem azt je­lenti, hogy a kert egyik sar­kát kijelöljük szeméttelepi­nek és oda dobálunk min­den hulladékot, anélkül, hogy a továbbiakban törődnénk vele. Az ilyen szeméttelepre kiszórt növénymaradványo­kon a károsítok és kóroko­zók áttelelnek és tavasszal visszafertőznek, kárbavész őszi tisztogatási munkánk. Mi az a komposztálási mun­ka, amely növényvédelmi szempontból is megfelelő? Válasszuk ki a kertnek egy félreeső, árnyékos részét, itt — mivel a szerves hulladé­kok korhadásához több hó­nap szükséges, hulladék pe­dig folyamatosan képződik — két komjjosztrakdst léte­sítünk. Mérete 1,5—2,5 mé­ter széles, 1,5—2 méter magas legyen, hosszát az évi hulladék mennyisége és a rendelkezésre álló hely szab­ja meg. A sokféle hulladé­kot lehetőleg ne gödörbe, hanem döngölt földre rakjuk egymásra rétegezve. Alulra kerüljenek a nedvszívó anya­gok. a fertőzött növényré­szek. a lomb és erre az egyéb zöldtömeg. gyomok, nyesedékek, konyhai hulla­dékok. hamu stb A rétegek­re 25 centinként szórjunk földet. Ha a szálas anyagok szárazak, locsolásra is szük­ség van. Kerüljük azonban a túlzott locsolást mert ká­ros, bűzös rothadás léphet fel. Célszerű a prizma tete­jét keskenyebbre kialakítani, hogv a felesleees nedvesség könnyebben kicsorogjon a komposzt közül. A kom­posztrakást 3—4 hónapon­ként át kell forgatni, szük­ség szerint ha száraz, meg kell öntözni. Csak kerti és házi hulladékból készített kompioszt esetében célszerű a gedi, a fatörzsek kaparását készítéskor a rétegek közé is elvégezhetjük ősszel. A gondosan elvégzett kéregka­parást követően a lehullott kéregdarabokat össze kell gyűjteni és meg kell sem­misíteni. A gyümölcsfáink, bokraink károsítóinak, kór­okozóinak jelentős része azonban nem a fás része­ken. hanem a lehullott, fer­tőzött leveleken telel át. Mé­lyebb talajrétegbe fordítva elpusztíthatjuk az almafa­varasodás, a kajszi és dió gnomóniás levélfoltossága. a cseresznye és meggy cilind­rospóriumos, a szilva piolisz­tigmás. a ribiszke és kösz­méte mikoszferellás és pszeu­dópezizás levélfoltossága kór­okozóját. Hasonlóképpen meg­semmisíthető a körtefavara­sodás és fabreás levélfoltos­ság áttelelő alakja is. Az aknázómolyok levélak­nában telelő alakjai is így semmisithetők meg. Ezek közé tartoznak az almalevél­aknázómolv és az almalevél­sátorosmoly. Nem tévesz­tendők azonban ezek össze a nálunk elterjedt lombosfa­fehérmollval melynek átte­lelő alakja a kéregrepede­sekben, elagazasok b*a es a műtrágyát szórni. Minden négyzetméterre és rétegen­ként 4—6 kiló szuperfoszfát. 6—8 kiló kálisó, 2—3 kiló amonnitrát és savanyú tala­jon 3—4 kiló égetett mész javasolható. Az így elkészí­tett komposzt egy év múlva használható feL A tenyészidőszak folya­mán is komoly segítséget tudnak nyújtani a növény­védelemben a madarak, de még inkább hatékony a segít­ség ősszel és télen. A tiszto­gatáskor rendkívül sok kár­tevőtojást és bábot teszünk szabaddá, a modarak számá ­ra láthatóvá, amelyek már ritkábban találnak élelmet, ezért még inkább a segítsé­günkre lesznek elfogyasztá­sukkal. A költési helyek, éj­szakai menedékek kialakítá­sával tudatosan odaszoktat­hatjuk kertünkbe a hasznos madarakat l>r. Tóth Mihály megyei iokertesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom